1/1972. (I. 25.) OT-PM együttes rendelet

egyes beruházásoknál pénzügyi tartalék képzéséről

A beruházási egyensúly és a folyamatban levő beruházások tervszerű megvalósításának biztosítása érdekében - a Kormány felhatalmazása alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben az alábbiakat rendeljük.

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed azokra az 500 ezer Ft összeghatárt meghaladó építési-szerelési munkákra, amelyek

- vállalati (szövetkezeti) beruházásként,

- a tanácsok egyéb állami beruházásaként,

- a vállalati gazdálkodási rendszerben működő intézetek egyéb állami beruházásaként

kerülnek megvalósításra.

(2) Nem vonatkoznak a rendelet előírásai a fejlesztési kölcsönnel támogatott vállalati beruházásokra, a lakásépítkezésekre, a tanácsok által egyéb állami beruházásként megvalósítandó víz-, gáz-, csatorna- és energiahálózat építkezésekre, továbbá a vasúti és városi közlekedés (beleértve a városi közúthálózatot is), valamint a hírközlés létesítményei építési-szerelési munkáira, továbbá a meliorációs munkákra.

2. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott -külön rendelkezés szerint építési korlátozás alá nem tartozó - építési-szerelési munkák megvalósításának előfeltételeként a beruházó mind a vállalatba adott, mind pedig a saját vállalkozásban végzett munkáknál köteles tartalékot képezni. A tartalék mértéke az építési-szerelési költségek 20%-a, irodaház vagy székház létesítése esetén 40%-a.

(2) A tartalékot a fennálló rendelkezések szerint fejlesztési célra felhasználható eszközökből kell képezni. A vállalatok fejlesztési alapjának a 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet 3. számú melléklete értelmében tartalékolt - az értékcsökkenés meghatározott százalékának megfelelő -része tartalékképzés céljára nem használható fel.

(3) A községi (nagyközségi) tanács részére -amennyiben az szabad pénzeszközökkel nem rendelkezik - a tartalékot fejlesztési alapjából a megyei tanács átmenetileg biztosíthatja.

3. §

(1) A beruházó a tartalék teljes összegét - mezőgazdasági üzem az építési munka éves üteméhez igazodó részét - köteles a beruházást finanszírozó pénzintézetnél vezetett, erre a célra elkülönített számla javára átutalni.

(2) A finanszírozó pénzintézet építési-szerelési munkákra fedezetigazolást [2/1968. (IX. 19.) OT-PM együttes rendelet], illetve mezőgazdasági ártámogatással megvalósuló munkáknál a 43/1970. (XII. 13.) PM-MÉM együttes rendelet 14. §-ának (1) bekezdésében előírt igazolást csak a tartalék - mezőgazdasági üzem esetén annak éves üteme - átutalásának megtörténte után adhat ki.

(3) A pénzintézet a tartalékot az építési-szerelési munkák befejezésekor az építési költségek (ideértve a többletköltségeket is) teljes elszámolására vonatkozó számla kiegyenlítésére felhasználhatja, a maradványt pedig felszabadítja.

4. §

(1) Ha a beruházó az építkezést fedezetigazolás és tartalék képzése nélkül kezdte meg, a mulasztás feltárásakor köteles az előírt mértékű tartalékot pótlólag átutalni. A tartalék összege ilyen esetben a 3. § (3) bekezdésében meghatározott időpont után annyi idővel szabadítható fel, amennyi a szerződéskötés vagy - ha az építést előbb kezdték meg - az építési naplóba történt első bejegyzés napjától a tartalék átutalásának napjáig eltelt. Ha a beruházó a tartalékot pótlólag sem utalta át, a pénzintézet a tartalék összegének befizettetése iránt a lejárt követelésekre vonatkozó szabályok szerint intézkedik.

(2) A mulasztást feltáró szerv köteles a beruházó és kivitelező felügyeleti szervét megállapításairól késedelem nélkül tájékoztatni, ez utóbbiaknak pedig intézkedniük kell a felelősség megállapítása és a mulasztást elkövetőkkel szemben fegyelmi - az esettől függően büntető - eljárás kezdeményezése iránt.

5. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait nem kell alkalmazni azokra az építkezésekre, amelyekre a rendelet hatálybalépése előtt kiadták a fedezetigazolást, az állami támogatásra vonatkozó határozatot, illetve a mezőgazdasági ártámogatási okiratot és az építési szerződést is megkötötték.

(3) Ha a beruházó a tartalékképzési kötelezettség miatt egyes építkezések elhagyására vagy elhalasztására kényszerül, az ezekre vonatkozó esetleges kapacitásfoglalási szerződéstől díjmentesen elállhat.

Párdi Imre s. k.,

az Országos Tervhivatal elnöke

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter