1972. évi 28. törvényerejű rendelet

a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek tengerfenéken és óceánfenéken, valamint ezek altalajában való elhelyezésének tilalmáról, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXV. ülésszakán 1970. december 7-én elfogadott szerződés kihirdetéséről

[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratainak letétbe helyezése a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormányánál, Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Kormányánál, és az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál 1971. augusztus 13-án megtörtént. A szerződés - a X. cikkének (3) bekezdése alapján - 1972. május 18-án hatályba lépett.]

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek tengerfenéken és óceánfenéken, valamint ezek altalajában való elhelyezésének tilalmáról szóló - az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXV. ülésszakán 1970. december 7-én elfogadott és 1971. február 11-én Moszkvában, Londonban és Washingtonban aláírt - szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés hivatalos magyar fordítása a következő:

SZERZŐDÉS

nukleáris és más tömegpusztító fegyverek tengerfenéken és óceánfenéken, valamint ezek altalajában való elhelyezésének tilalmáról

Az ebben a Szerződésben részes államok

felismerték, hogy az emberiség közös érdeke, hogy a tengerfenék és az óceánfenék békés célokra történő feltárását és felhasználását fejlesszék,

úgy vélik, hogy a tengerfenéken és az óceánfenéken a fegyverkezési verseny megakadályozása a világbéke fenntartásának érdekeit szolgálja, csökkenti a nemzetközi feszültséget és erősíti az államok közötti baráti kapcsolatokat,

meg vannak győződve arról, hogy ez a Szerződés előrelépést jelent abban az irányban, hogy a tengerfeneket és az óceánfeneket, valamint ezek altalaját a fegyverkezési versenyből kizárják,

meg vannak győződve arról, hogy ez a Szerződés előrelépést jelent egy szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelésről szóló szerződés irányában, továbbá eltökélt szándékuk, hogy e célból tárgyalásokat folytatnak,

meg vannak győződve arról, hogy ez a Szerződés előmozdítja az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljait és elveit a nemzetközi jog elveivel összhangban és a nyílt tenger szabadságának megsértése nélkül,

s ezért az alábbiakban állapodtak meg:

I. cikk

1. Az ebben a Szerződésben részes államok kötelezik magukat, hogy a II. cikkben meghatározott tengerfenék-övezet külső határán túl a tengerfenéken és az óceánfenéken, valamint ezek altalajában nem létesítenek és nem helyeznek el semmiféle nukleáris vagy másfajta tömegpusztító fegyvert, sem olyan szerkezetet, indító berendezést vagy más felszerelést, amely nyilvánvalóan ilyen fegyverek tárolására, kipróbálására vagy alkalmazására készült.

2. Az ennek a cikknek az 1. bekezdésében foglalt kötelezettségek vonatkoznak az ugyanebben a bekezdésben említett tengerfenék-övezetre is, azzal az eltéréssel, hogy az e tengerfenék-övezeten belül azok nem vonatkoznak sem a parti államra, sem az annak parti vizei alatt levő tengerfenékre.

3. Az ebben a Szerződésben részes államok kötelezik magukat arra, hogy más államot nem segítenek, nem bátorítanak és nem biztatnak az e cikk 1. bekezdésében említett tevékenység folytatására, és hogy ilyen tevékenységben semmilyen más módon sem vesznek részt.

II. cikk

Ennek a Szerződésnek az alkalmazása során az I. cikkben említett tengerfenék-övezet külső határa értelemszerűen azonos a parti tengerről és a csatlakozó övezetről szóló, 1958. április 29-én Genfben aláírt egyezmény II. részében említett övezet tizenkét tengeri mérföldes külső határával, és azt a szóban forgó egyezmény I. részének II. fejezetében foglalt rendelkezéseknek és a nemzetközi jognak megfelelően kell mérni.

III. cikk

1. E szerződés céljainak előmozdítása és rendelkezései megtartásának biztosítása érdekében a Szerződésben részes minden állam jogosult a Szerződésben részes többi államnak az I. cikkben említett övezeten túl a tengerfenéken és az óceánfenéken, valamint ezek altalajában folytatott tevékenységét megfigyelés útján ellenőrizni, feltéve, hogy a megfigyelés ezt a tevékenységet nem akadályozza.

2. Ha ilyen megfigyelés után jogos kételyek maradnak fenn a Szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését illetően, akkor az a részes állam, amelynek ilyen kételyei vannak, továbbá az, amely a kételyekre alapot nyújtó tevékenységért felelős, a kételyek eloszlatása végett tanácskozást folytat. Ha a kételyek tovább is fennmaradnak, akkor az a részes állam, amelynek ilyen kételyei vannak, értesíti a többi részes államot, és az érintett felek együttműködve folytatják le az általuk megállapított további ellenőrzési eljárást, ideértve annak a tárgynak, szerkezetnek, berendezésnek, vagy más felszerelésnek megszemlélését is, amelyet indokoltan az I. cikkben leírt jellegű tárgynak tartanak. A tevékenység körzetéhez tartozó valamennyi részes félnek, köztük bármely parti államnak és más részes félnek, amely ezt kéri, jogában áll az ilyen tanácskozáson és együttműködésben részt venni. A további ellenőrzési eljárás befejezése után az eljárást kezdeményező fél megfelelő jelentést küld a többi részes félnek.

3. Ha a tárgy, szerkezet, berendezés, vagy más felszerelés megfigyelése útján nem állapítható meg, hogy jogos kételyekre alapot nyújtó tevékenységért mely állam felelős, akkor az a részes állam, amelynek ilyen kételyei vannak, a tevékenység körzetéhez tartozó részes államokat és bármelyik más részes államot értesíti, és megfelelő felvilágosítást kér tőlük. Ha a felvilágosítás alapján megállapítható, hogy a tevékenységért egy bizonyos részes állam felelős, akkor ez a részes állam ennek a cikknek a 2. bekezdése alapján a többi féllel tanácskozik és együttműködik. Ha e felvilágosítás alapján sem állapítható meg, hogy a tevékenységért mely állam felelős, a felvilágosítást kérő állam további ellenőrzési eljárást folytathat - ideértve a szemlét is -, és részvételre hívja fel a tevékenység körzetéhez tartozó feleket, köztük bármelyik parti államot és bármelyik más közreműködni óhajtó felet.

4. Ha az e cikk 2. és 3. bekezdése értelmében folytatott tanácskozás és együttműködés a tevékenységet illető kételyeket nem oszlatta el, és az ebben a Szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése erősen kérdéses marad, akkor a részes állam az ügyet az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseinek megfelelően a Biztonsági Tanács elé terjesztheti, s ez az Alapokmány értelmében eljárhat.

5. Az e cikk szerinti ellenőrzést bármely részes állam elvégezheti akár saját eszközeivel, akár valamely más részes állam teljes vagy részleges közreműködésével, akár pedig megfelelő nemzetközi eljárás útján az Egyesült Nemzetek keretében és annak Alapokmányával összhangban.

6. Az e Szerződés szerinti ellenőrzési tevékenység nem akadályozhatja más részes államok tevékenységét, és azt a nemzetközi jog által elismert jogok kellő figyelembevételével kell folytatni, beleértve a nyílt tenger szabadságát és a parti államok jogait saját kontinentális talapzatuk feltárására és kiaknázására.

IV. cikk

Ennek a Szerződésnek egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az támogatja vagy sérti bármely részes államnak a hatályos nemzetközi egyezményekre - ide értve a parti tengerről és a csatlakozó övezetről szóló 1958. évi egyezményt - vagy a szóban forgó részes állam által támasztható jogokra vagy igényekre, illetve bármely más állam által a partjai mellett fekvő vizekkel, így egyebek között a parti tengerrel és a csatlakozó övezettel vagy a tengerfenékkel és az óceánfenékkel s ezen belül a kontinentális talapzattal kapcsolatban támasztott jogok vagy igények elismerésére vagy el nem ismerésére vonatkozó álláspontját.

V. cikk

Az ebben a Szerződésben részes felek kötelezik magukat, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak további leszerelési intézkedésekről abból a célból, hogy megakadályozzák a fegyverkezési versenyt a tengerfenéken és az óceánfenéken, valamint ezek altalajában.

VI. cikk

Bármely részes állam javasolhatja e Szerződés módosítását. A módosítás az azt elfogadó részes államra nézve akkor lép hatályba, amikor a módosítást a Szerződésben részes államok többsége elfogadta, a többi részes államra nézve pedig az általuk történt elfogadás napján.

VII. cikk

Ennek a Szerződésnek a hatályba lépését követő öt év elteltével a Szerződésben részes felek Genfben (Svájc) konferencián vizsgálják meg a Szerződés érvényre jutását, hogy meggyőződhessenek a bevezetőben foglalt céloknak és a Szerződés rendelkezéseinek megvalósulásáról. E felülvizsgálat során minden idevágó technológiai eredményt tekintetbe kell venni. A felülvizsgálati konferencia a résztvevő felek többségének véleménye alapján határoz arról, hogy szükséges-e újabb felülvizsgálati konferenciát összehívni, és ha igen, mikor.

VIII. cikk

Az ebben a Szerződésben részes minden egyes állam nemzeti szuverenitásának gyakorlása keretében jogosult a Szerződéstől visszalépni, ha úgy ítéli meg, hogy a szerződés tárgyával összefüggő rendkívüli események országának magasabb érdekeit veszélyeztetik. E visszalépésről köteles a szerződésben részes valamennyi többi felet és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát három hónappal előre értesíteni. Az értesítésben nyilatkoznia kell azokról a rendkívüli eseményekről, amelyek szerinte magasabb érdekeit veszélyeztetik.

IX. cikk

Ennek a Szerződésnek a rendelkezései semmiképpen sem érintik a Szerződésiben részes államoknak a nukleáris fegyvermentes övezetek létesítésére vonatkozó nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit.

X. cikk

1. Ezt a Szerződést minden állam aláírhatja. Minden olyan állam, amely a szerződést ennek a cikknek a 3. bekezdése szerinti hatályba lépése előtt nem írja alá, ahhoz bármikor csatlakozhat.

2. Ezt a Szerződést az aláíró államoknak meg kell erősíteniük. A megerősítő és csatlakozási okiratokat az ezennel letéteményesnek kijelölt kormányoknál: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányánál kell letétbe helyezni.

3. Ez a Szerződés akkor lép hatályba, amikor a megerősítő okiratokat huszonkét kormány, köztük a Szerződés letéteményes kormányaivá kijelölt három kormány letétbe helyezte.

4. Azokra az államokra nézve, amelyek megerősítő vagy csatlakozási okiratukat a Szerződés hatályba lépése után helyezik letétbe, a szerződés a megerősítő vagy csatlakozási okiratuk letétbe helyezésének napján lép hatályba.

5. A letéteményes kormányok minden aláíró és csatlakozó állam kormányát haladéktalanul értesítik valamennyi aláírás keltéről, valamennyi megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napjáról, a Szerződés hatályba lépésének időpontjáról és egyéb értesítések vételéről.

6. Ezt a Szerződést a letéteményes kormányok az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke értelmében beiktatják.

XI. cikk

Ezt a Szerződést, amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, a letéteményes kormányok levéltáraiban helyezik letétbe. A letéteményes kormányok erről a Szerződésről kellő módon hitelesített másolatokat küldenek az aláíró és csatlakozó államok kormányainak.

A fentiek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak ezt a Szerződést aláírták."

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1972. május 18. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára