3/1972. (III. 28.) ÉVM rendelet

a közületi szervek elhelyezéséről szóló 2/1969. (I. 23.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 4/1969. (I. 23.) ÉVM rendelet módosításáról

A közületi szervek elhelyezéséről szóló, a 10/ 1972. (III. 28.) Korm. rendelettel módosított 2/1969. (I. 23.) Korm. rendelet (R) 25. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a 4. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A 4/1969. (I. 23.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § (1) A közületi elhelyezés ügyében első fokon

a) községben

1. a 100 m2-t meg nem haladó alapterületű nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a községi szakigazgatási szerv,

2. a 100 m2-t meghaladó alapterületű nem lakás céljára szolgáló helyiségek, a bármekkora alapterületű lakás céljára használt helyiségek, továbbá a telkek tekintetében a járási hivatal,

b) nagyközségben

minden helyiség és telek tekintetében a nagyközségi szakigazgatási szerv,

c) városban

minden helyiség és telek tekintetében a tanács végrehajtó bizottságának közületi elhelyezési feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

d) megyei városban

minden helyiség és telek tekintetében a tanács végrehajtó bizottsága által kizárólagos illetékességűnek kijelölt kerületi hivatal,

e) a fővárosban

1. az 500 m2-t meg nem haladó alapterületű helyiségek tekintetében - az irodahelyiségek kivételével - a kerületi tanács végrehajtó bizottságának közületi elhelyezési feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

2. az 500 m2-t meghaladó alapterületű helyiségek, a bármekkora alapterületű irodahelyiségek és lakás céljára használt helyiségek, továbbá a a telkek tekintetében, valamint a több kerületet érintő azonos közületi elhelyezés ügyében a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának közületi elhelyezési feladatot ellátó szakigazgatási szerve

(a továbbiakban együtt: első fokú elhelyező hatóság) jár el.

(2) A járási hivatal a hatáskörébe tartozó helyiség- (telek-) igények kielégítése során az eljárás tárgyát képező közületi elhelyezéssel összefüggő, de egyébként a községi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó helyiségek kiutalása ügyében is intézkedhet.

(3) A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának közületi elhelyezési feladatot ellátó szakigazgatási szerve a hatáskörébe tartozó helyiség-(telek-) igények kielégítése során az eljárás tárgyát képező közületi elhelyezéssel összefüggő, de egyébként az (1) bekezdés e) 1. pontjában említett első fokú elhelyező hatóság hatáskörébe tartozó helyiségek kiutalása ügyében is intézkedhet.

(4) A másodfokú elhelyező hatósági jogkört az első fokú elhelyező hatóság közvetlen felettes szakigazgatási szerve, illetőleg ha első fokon a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának közületi elhelyezési feladatot ellátó szakigazgatási szerve járt el, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyakorolja.

(5) A telkekre vonatkozó elhelyező hatósági hatásköri rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az elhelyező hatóság be nem épített, vagy ideiglenes jellegű építménnyel beépített telek, továbbá állandó jellegű építménnyel beépített telek be nem épített részének ügyében jár el.

(6) Az első fokú elhelyező hatósági jogkör gyakorlása szempontjából irodahelyiség az erre a célra létesített (épített, helyreállított, átalakított) helyiség."

2. §

A Vhr. 4. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az elhelyező hatóság a jogszerűen használó részére felesleges (az indokolt szükségletét meghaladó) helyiséget (telket) akkor veheti igénybe, ha az a helyiség (telek) rendeltetésszerű használatáról, illetőleg hasznosításáról a közületi elhelyezési eljárás megindulásáig nem gondoskodott.

(2) Az elhelyező hatóság a jogszerűen használó által neki felajánlott helyiséget (telket) - az állami tulajdonban álló telek kivételével - nem köteles elfogadni. Ha az elhelyező hatóság a felajánlott helyiséget (telket) nem fogadja el, a felajánlás megtagadásáról a felajánlót határozatban értesítenie kell. Ilyen esetben a felajánló indokolt szükségletét meghaladó helyiség (telek) kártalanítás nélkül történő igénybevételére csak az értesítés jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével kerülhet sor. A felajánló a R. 4. §-ának (1) és (2) bekezdésében biztosított egyéb jogaival az igénybevételi eljárás megindulásáig élhet.

(3) Ha az elhelyező hatóság a neki felajánlott helyiséget (telket) elfogadja, de annak határidő nélküli hasznosításáról csak később tud gondoskodni, a felajánló az őt megillető ellenértéket csak a hasznosításkor követelheti.

(4) Ha az elhelyező hatóság a helyiség (telek) határidő nélküli használatra átengedéséhez, illetőleg ideiglenes jellegű bérbe- (albérletbe-) adásához szükséges engedély megadását jogerősen megtagadta, a helyiséget (telket) közületi elhelyezés céljára igénybe veheti. Ilyen esetben a jogszerűen használót a kártalanítás szabályai szerint megállapítható pénzbeli kártalanítás illeti meg."

3. §

A Vhr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a helyiség (telek) kiutalása ügyében első fokon a járási hivatal, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának közületi elhelyezési feladatot ellátó szakigazgatási szerve jár el, a határozat meghozatala előtt ki kell kérnie a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága közületi elhelyezési feladatot ellátó szakigazgatási szervének a véleményét."

4. §

(1) A Vhr. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a kártalanításra jogosult cserelakásra nem tart igényt, részére az igénybe vett lakásért pénzbeli kártalanítás a következő feltételek szerint adható:

a) ha a kártalanításra jogosult a lakáspótlást nem vállalja, vagy lakáspótlásra nincs szükség, részére kártalanításként az igénybe vett lakásra a külön jogszabályok szerint megállapítható lakáshasználatbavételi díj mértékének megfelelő összeg fizethető. Meg kell továbbá téríteni minden olyan költséget, amelyre a kártalanításra jogosult a 10. § (4) bekezdése alapján igényt tarthat;

b) ha a kártalanításra jogosult a lakáspótlást új lakás építése útján vállalta, részére az igénybe vett lakásra a külön jogszabályok szerint megállapítható lakáshasználatbavételi díj mértéke kétszeresének megfelelő összeg fizethető. Ez az öszszeg a 10. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott címeken nem növelhető. Ha a kártalanításra jogosult a vállalt kötelezettséget nem teljesíti, őt csak az a) pont szerinti összeg illeti meg."

(2) A Vhr. 13. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit szükséglakás, továbbá lakásnak nem minősülő, de ténylegesen lakás vagy más emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiség esetében is alkalmazni kell, a következő eltéréssel: ha a kártalanításra jogosult csereelhelyzésre nem tart igényt, részére az igénybe vett szükséglakásért (helyiségért) pénzbeli kártalanítás legfeljebb a külön jogszabályok szerint egyszobás lakásra - a komfortfokozat figyelembevételével - megállapítható lakáshasználatbavételi díj mértékének, illetőleg - új lakás építésének vállalása esetén - e mérték kétszeresének megfelelő összeg fizethető."

5. §

(1) A Vhr. 14. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell]

"g) azokat a feltételeket, amelyeket az illetékes szervek a helyiség (telek) igénybe vételével, illetőleg kiutalásával kapcsolatos állásfoglalásukban (hozzájárulásukban) kikötöttek, továbbá az esetleges lakáspótlási kötelezettség módját, mértékét, teljesítésének határnapját és a kötelezett megnevezését."

(2) A Vhr. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A határozatot az ügyfeleken felül

a) az eljárásban állásfoglalást (hozzájárulást) nyilvánító szervekkel, továbbá

b) igénybevételi díj fizetésének kötelezettsége esetén az annak nyilvántartására és behajtására illetékes adóhatósággal

is közölni kell."

6. §

A Vhr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"18. § A R. 20. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során nem tekinthető a használat megszűnésének, ha a jogszerűen használó közületi szerv

a) feladatát - megszűnés, átszervezés vagy egyéb ok folytán - egészben vagy részben más közületi szerv veszi át, s ez az átvett feladat ellátása céljára a helyiséget (telket) továbbra is használni kívánja;

b) az általa kiskereskedelmi, illetőleg vendéglátó tevékenység folytatására használt helyiséget az egyes állami boltok bérbeadásáról szóló jogszabályok szerint állampolgárnak ideiglenesen engedi át."

7. §

A Vhr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"19. § A R. 21. §-ának alkalmazása során nem tekinthető a használat megszűnésének, ha a jogszerűen használó közületi szerv

a) feladatát - megszűnés, átszervezés vagy egyéb ok folytán - egészben vagy részben más közületi szerv veszi át, s ez az átvett feladat ellátása céljára a helyiséget (telket) továbbra is használni kívánja;

b) az általa kiskereskedelmi, illetőleg vendéglátó tevékenység folytatására használt helyiséget az egyes állami boltok bérbeadásáról szóló jogszabályok szerint állampolgárnak ideiglenesen engedi át."

8. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 9. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter