41/1972. (XII. 20.) PM rendelet

az állami és társadalmi szervek biztosítási szerződéseiről, valamint a költségvetési szervek kárainak rendezéséről

A 39/1972. (XI. 28.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra és a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, mindezeknek egymással létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulására, valamint az egyesülésre (a továbbiakban együtt: vállalat), továbbá a költségvetési szervre - ideértve a költségvetési folyószámlás szervet, az állami költségvetés rendszere szerint gazdálkodó társadalmi szervet és a költségvetési üzemet is - (a továbbiakban együtt: költségvetési szerv).

(2) A vállalat és a költségvetési szerv biztosítási szerződést az Állami Biztosítóval köthet.

2. §

A költségvetési szerv az üzemeltetésében levő személygépjárművek törés- stb. káraira a megállapított előirányzata terhére casco biztosítási szerződést köthet; az egyéb vagyonbiztosítási szerződések megkötését - az egyes ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára - a Pénzügyminisztérium esetenként engedélyezi. A költségvetési szerv biztosítási díjainak és a biztosítási kártérítéseinek elszámolását külön közlemény tartalmazza.

3. §

(1) A vállalat a biztosítási díjakat költségei terhére köteles elszámolni.

(2) A biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár (veszteség) vagy helyreállítási költség a vállalat eredményét terheli.

(3) A biztosított állóeszközökben a biztosítás körébe tartozó káresemények folytán bekövetkező, javítással gazdaságosan helyre nem állítható kár esetén a megsemmisült vagy selejtezett állóeszköz nettó értékének teljes összegét a vállalat köteles eredménye terhére fejlesztési alapjába helyezni.

(4) A biztosítási kártérítéseket - a biztosítással összefüggő költségtérítéseket és egyéb, a biztosítással kapcsolatos bevételeket - a vállalatnak a bevételei között kell elszámolnia.

(5) Ha a vállalatnak a tűz, villámcsapás vagy robbanás által okozott károk biztosítására lehetősége volt, de azt elmulasztotta, a keletkezett kár (veszteség) vagy helyreállítási költség összegét a következő módon kell elszámoln:: Az adóköteles nyereségből számított F-nyereségrész összegét növelni kell a tűz, villámcsapás vagy robbanás miatt keletkezett kár (veszteség) vagy helyreállítási költség összegével. Az adózás alapja az ily módon megnövelt F-nyereségrész.

(6) A nem biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat - amennyiben az előző bekezdést nem kell alkalmazni - a vagyontárgyak értékelésére, selejtezésére, valamint a megsemmisült vagyontárgyak elszámolására vonatkozó jogszabály szerint kell pénzügyileg rendezni.

4. §

Az állami szervek kárainak rendezéséről szóló 155/1962. (PK 30.) PM utasítás rendelkezéseit kizárólag a költségvetési szervekre kell alkalmazni.

5. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti az állami és társadalmi szervek biztosítási szerződéseiről, valamint a költségvetési szervek kárrendezéséről szóló 10/1968. (III. 16.) PM rendelet, valamint a módosítása tárgyában kiadott 64/1970. (XII. 31.) PM rendelet.

(2) Ez a rendelet nem érinti a sugárzási károk megtérítésének szabályait [10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet, 1/1964. (V. 7.) EüM rendelet, 129/1964. (PK 22.) PM utasítás], valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyes költségvetési szervei növénytermelésében keletkezett elemi károk megtérítését szabályozó 126/1968. (PK 17.) PM utasítás hatályát.

Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese