1972. évi VII. törvény

a népgazdasági tervezésről[1]

Az Alkotmány megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami társadalmi-gazdasági terv határozza meg. A munkáshatalom győzelme óta eltelt időszak alatt bebizonyosodott, hogy a szocialista tervgazdaság - támaszkodva a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió tapasztalataira - a magyar népgazdaság gyors fejlődését, megerősödését, a szocializmus alapjainak lerakását, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelését eredményezte.[2]

A szocialista állam gazdaságpolitikája a gazdaságirányítás egységes rendszere útján valósul meg. A központi irányítás - a termelési eszközök társadalmi tulajdona alapján - a szocializmus teljes felépítése érdekében társadalmi-gazdasági terven alapszik, amely az áru- és pénzviszonyokkal szervesen összekapcsolva kerül kidolgozásra és megvalósításra.[3]

Társadalmi-gazdasági terveink a gazdaság tervszerű, arányos fejlődését, hatékonyságának folyamatos emelését, népünk életkörülményeinek rendszeres javítását, szocialista társadalmi rendünk gazdasági alapjának állandó erősítését irányozzák elő. A társadalmi-gazdasági tervezés elősegíti nemzetközi kapcsolataink, különösen a szocialista országokkal való együttműködésünk fejlesztését.[4]

A szocialista demokrácia alapelveivel összhangban, a társadalmi-gazdasági tervezés támaszkodik a társadalmi, az érdekképviseleti, a tudományos és a szakmai szervezetek, a tanácsok és a gazdálkodó szervezetek; a tanácsi tervezés a helyi közösségek, a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek; a gazdálkodó szervezetek tervező munkája a munkahelyi társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, a dolgozó kollektívák cselekvő részvételére. A tervek megvalósítása szerves része annak az aktív tevékenységnek, amelyet a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség a szocializmus teljes felépítése érdekében folytat.[5]

I. fejezet

A társadalmi-gazdasági terv[6]

1. §[7]

2. §[8] A társadalmi-gazdasági terv a szocialista állam gazdaságpolitikájával, a gazdaságirányítási rendszer alapelveivel összhangban meghatározott időre megállapítja a gazdaságfejlesztés fő céljait, mértékét és arányait, alapvető társadalmi-gazdasági feladatait, és ezek megvalósításának eszközeit.

3. §[9] A társadalmi-gazdasági terv meghatározza a társadalom gazdasági feladatait a termelőerők fejlesztése, a nemzeti vagyon, különösen a társadalmi tulajdon gyarapítása, az állampolgárok növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése, valamint az ország véderejének fokozása terén, összehangolja a feladatokat a lehetőségekkel, a megvalósításukat szolgáló eszközökkel.

4. §[10] A középtávú terv és az éves gazdaságpolitikai program kötelezően megállapítja a Minisztertanács, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek gazdaságirányító tevékenységének egységes és összehangolt irányát, felelősségét a terv megvalósításában, a tanácsok gazdasági tevékenységével szemben támasztott követelményeket, továbbá a tanácsokravonatkozó egyes döntéseket is tartalmaz.

5. § (1)[11] A társadalmi-gazdasági terv fajtái:

a)[12] a hosszú távú társadalmi-gazdasági terv,

b)[13] a középtávú (általában ötéves) társadalmi-gazdasági terv és

c)[14] az éves gazdaságpolitikai program.

(2)[15] A különböző időtartamú társadalmi-gazdasági tervek összefüggő rendszert alkotnak, azok között szoros összhangot kell biztosítani.

(3)[16]

6. § (1)[17] A hosszú távú társadalmi-gazdasági terv a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatokra vonatkozó elgondolásokat és hosszú távon megvalósítandó célokat és feladatokat tartalmaz.

(2)[18] A hosszú távú társadalmi-gazdasági terv irányt szab a hosszú távra szóló döntéseknek és a középtávú társadalmi-gazdasági tervezésnek az olyan társadalmi gazdasági feladatok tekintetében, amelyeket hosszabb időszak fejlődésének feltételei és követelményei alapján célszerű meghatározni.

7. § (1) A középtávú terv tartalmazza, illetve előirányozza a következő feladatokat:[19]

a) a nemzeti jövedelem növekedését, felhasználásának arányait,

b) a népgazdasági ágak fejlődését és a termelés fontosabb szerkezeti változásait,

c) a tudomány- és a műszaki fejlesztési politika fő irányait,

d) a beruházások nagyságrendjét és megoszlásának fő arányait,

e) a foglalkoztatás, a lakossági fogyasztás és a reáljövedelem alakulását,

f) a lakosság életkörülményeinek, különösen a lakosság szociális, egészségügyi és kulturális, lakás-és kommunális ellátásának fejlődését,

g) a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra, a külgazdasági politikára és tevékenységre vonatkozó fő irányelveket,

h) az ár- és pénzügypolitika elveit,

i) a termelőerők területi fejlesztésének feladatait, a terület- és településfejlesztési célokat,

j) a környezetvédelem kiemelt feladatait.

(2)[20] A középtávú társadalmi-gazdasági terv meghatározza a gazdaságpolitikai célok és a gazdasági feladatok megvalósításának eszközeit, a gazdasági szabályozás összehangolt alkalmazásának irányelveit és a közvetlen állami döntéseket.

8. §[21][22] Az éves gazdaságpolitikai program - a konkrét viszonyok figyelembevételével - meghatározza a középtávú társadalmi-gazdasági terv megvalósításának az adott évre szóló feladatait, a nemzeti jövedelem, a fő népgazdasági ágak termelése, a lakossági reáljövedelem, továbbá a beruházások alakulását, a népgazdaság fő egyensúlyi követelményeit, a gazdaságirányítás ezekkel összefüggő tennivalóit, a gazdasági szabályozásban esetleg szükségessé váló kiegészítéseket, illetve módosításokat, a közvetlen állami döntéseket.

9. § A külső és belső feltételek változásaihoz való alkalmazkodás érdekében a népgazdaság fejlődésével, a tervcélok megvalósításának eszközeivel kapcsolatban szükséges kormányzati döntések egy részét - a tervben meghatározott elvek szerint- a megvalósítás során a tényleges folyamatok és feltételek jobb ismeretében kell meghozni.

10. §[23] A társadalmi-gazdasági terv és az állami költségvetés, valamint a pénz- és hitelpolitikai irányelvek között összhangot kell biztosítani. Az állami költségvetés előirányzatainak, valamint a pénz- és hitelpolitikai irányelveknek a kialakításánál a társadalmi-gazdasági tervekben foglalt gazdaságpolitikai célokból és feladatokból, illetve a pénzügyi politikának a középtávú tervben meghatározott irányelveiből kell kiindulni.

II. fejezet

A társadalmi-gazdasági tervezés rendszere, folyamata[24]

11. § (1)[25] A társadalmi-gazdasági tervezés magában foglalja: a népgazdaság fejlődésének és helyzetének elemzését; a gazdasági fejlődés objektív követelményeinek és folyamatainak, lényeges külső és belső feltételeinek előrejelzését, a népgazdaság lehetséges fejlődési irányainak feltárását; a követendő gazdaságpolitikára vonatkozó javaslatok kidolgozását; a gazdasági és egyes társadalmi célok és feladatok - különböző változatok mérlegelése és javaslatok egyeztetése alapján történő - meghatározását, a terv céljainak és a megvalósításukat szolgáló eszközöknek az összehangolását.

(2)[26] A társadalmi-gazdasági tervezés során

- a társadalmi-gazdasági folyamatokat, a gazdasági döntéseknek ezekre gyakorolt hatásait összefüggéseikben és folyamatosan kell vizsgálni,

- a tervezés időtávjait a vizsgált folyamatokhoz igazodóan kell meghatározni,

- rendszeresen áttekintést kell adni a gazdaság fejlődéséről, meg kell alapozni a folyamatos gazdaságirányítást.

12. §[27] A népgazdasági tervező szervek [21. § (1) bekezdés] kötelesek megállapítani és folyamatosan fejleszteni a társadalmi-gazdasági tervezés módszereit.

13. § (1)[28] A tervező szervek a társadalmi-gazdasági terv megalapozása érdekében a gazdaságpolitikai célokból, a hosszabb távra már elfogadott tervekből, a gazdasági fejlődés, a gazdasági lehetőségek és a szocialista áru- és pénzviszonyok elemzéséből, továbbá az azokra ható tényezők prognózisaiból indulnak ki; számításba veszik a gazdasági szabályozó rendszer hatásait; vizsgálják a kereslet és kínálat összehangolásának feltételeit; gazdasági elemzéseket, előrejelzéseket készítenek; gazdaság- és társadalompolitikai, műszaki-gazdasági és több ágazatot érintő összefoglaló koncepciókat dolgoznak ki, feltárják az ágazatközi kapcsolatok fő jellemzőit; javaslatokat tesznek a megvalósítás eszközrendszerére.

(2) A népgazdasági tervező szervek felhasználják a tudományos kutatás eredményeit, a tanácsoktól, a gazdálkodó szervezetektől, egyéb intézményektől és az érdekképviseleti szervektől kapott elemzéseket és javaslatokat.

(3) A népgazdasági tervező szervek a döntéselőkészítés során indokolt esetekben átfogó, illetve egyes részterületekre vonatkozó változatokat készítenek.

14. § (1)[29] A társadalmi-gazdasági tervezésben fel kell tárni a gazdasági fejlődésre ható külső feltételek várható alakulását, számításba kell venni a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás fejlesztésének a lehetőségeit, és ki kell alakítani a külgazdasági politika kereteit és irányait. A terv megalapozásánál figyelembe kell venni a nemzetközi szerződéseket és megállapodásokat.

(2)[30]

15. §[31] A társadalmi-gazdasági tervezés folyamatában a tervező szerveknek szorosan együtt kell működniük. Együttműködésük során a tervezés megállapított rendje és módszere [21. § (4) bekezdés] szerint kell javaslataikat kidolgozni és egyeztetni.

16. § (1) A társadalmi-gazdasági tervezésben az érdekek feltárása és egyeztetése, a lehetőségek minél teljesebb megismerése, a terv sokoldalú megalapozása érdekében széles körű társadalmi részvételnek kell érvényesülnie. Ezért[32]

a)[33] a társadalmi, az érdekképviseleti és a szakmai-tudományos szervezetek számára a társadalmi-gazdasági tervezés egyes szakaszaiban lehetővé kell tenni a koncepcionális elgondolások kialakításában és véglegesítésében való közreműködést;

b) a társadalmi szervezeteket fel kell kérni a középtávú tervelgondolások széleskörű, valamennyi fontos társadalmi réteget érintő - a dolgozó kollektívákra is kiterjedő - megvitatására.

(2)[34] A felmerült véleményeket, javaslatokat a társadalmi-gazdasági tervezésben hasznosítani kell.

17. § (1)[35] A társadalmi-gazdasági terv egységének és az arányosság követelményeinek megvalósítása érdekében a társadalmi-gazdasági tervezés során össze kell hangolni a termelés, a termelő-, a lakossági- és a közösségi fogyasztás, valamint a felhalmozás és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődését. Az összehangolás során figyelemmel kell lenni azokra a kölcsönös összefüggésekre, amelyek az anyagi és a pénzügyi folyamatok, valamint a munkaerő források és azok felhasználása között fennállnak.

(2)[36] A társadalmi-gazdasági tervezésben a terv gazdaságpolitikai céljait és a gazdasági feladatokat egymással, valamint az anyagi és a pénzügyi lehetőségekkel összhangban kell meghatározni; e célokat és az irányítási rendszernek megfelelő végrehajtási eszközöket egymással kölcsönösen össze kell hangolni, s a tervezés során megfelelő tartalékot kell képzeni.

18. § (1) A gazdaságpolitikai célok és az ezeket szolgáló eszközök kidolgozását megalapozó munka keretében a területi összefüggések feltárása és összehangolása érdekében területi egyeztetést kell végezni.

(2)[37] A területi egyeztetést az átfogó gazdaságpolitikai célok és az ezeket szolgáló eszközök kidolgozásának megalapozására a társadalmi-gazdasági tervezés, egyebekben pedig a tanácsi tervezés keretében kell megvalósítani.

III. fejezet

Hatáskörök a társadalmi-gazdasági tervvel kapcsolatban[38]

19. § Az Országgyűlés

a) megvitatja a hosszútávú társadalmi-gazdasági fejlődés fő irányaira vonatkozó elgondolásokat és ezzel kapcsolatban határozatot hoz;

b)[39] törvényt alkot a középtávú társadalmi-gazdasági tervről;

c)[40] az állami költségvetés tárgyalásakor áttekinti a Minisztertanács éves gazdaságpolitikai programját;

d) áttekinti a tervezés eredményeit, értékeli a tervek megvalósulását.

20. § A Minisztertanács

a) az Országgyűlés felé terjeszti a hosszútávú társadalmi-gazdasági fejlődés fő irányaira vonatkozó elgondolásokat;

b)[41] az Országgyűlés elé terjeszti a középtávú társadalmi-gazdasági tervre vonatkozó törvényjavaslatot, határozatban intézkedik a törvény végrehajtásáról;

c)[42] a középtávú társadalmi-gazdasági tervről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján megállapítja az éves gazdaságpolitikai programot;

d)[43] intézkedéseket tesz a társadalmi-gazdasági tervek megvalósítására és erről, valamint a tervidőszak közepén és végén átfogóan a középtávú társadalmi-gazdasági terv megvalósulásáról beszámol az Országgyűlésnek, indokolt esetekben kezdeményezi a középtávú társadalmi-gazdasági tervről szóló törvény módosítását.

21. § (1)[44] A társadalmi-gazdasági tervezés a Minisztertanács irányításával az Országos Tervhivatal, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek együttes feladata.

(2)[45] A társadalmi-gazdasági tervezés központi szerve az Országos Tervhivatal. Az Országos Tervhivatal elnöke szervezi és irányítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, nemzetközi egyeztetését, a Minisztertanács elé terjeszti a tervjavaslatot, ellenőrzi a társadalmi-gazdasági tervek megvalósulását, erről beszámol a Minisztertanácsnak, a tervek megvalósítása érdekében javaslatokat, illetve a Minisztertanács felhatalmazása alapján intézkedéseket tesz.

(3)[46] A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői - a jogszabályokban meghatározott feladatkörüknek és hatáskörüknek megfelelően -részt vesznek a terv gazdaságpolitikai irányvonalának a kialakításában. Elemzéseket és prognózisokat készítenek a gazdasági folyamatokról, továbbá fejlesztési koncepciókat dolgoznak ki. Javaslatokat készítenek a társadalmi-gazdasági terv kialakítása érdekében, ezen belül a terv keretében hozandó döntésekre, a szabályozók alkalmazására. Részt vesznek a tervek nemzetközi egyeztetésében. Segítik a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok tervező tevékenységét. Intézkedéseket tesznek a terv megvalósítása érdekében, s ellenőrzik az állami döntések végrehajtását.

(4)[47] A társadalmi-gazdasági tervezés rendjét és módszereit az Országos Tervhivatal elnöke - az illetékes minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek a bevonásával - állapítja meg.

(5)[48] A társadalmi-gazdasági tervezésben részt vevő szervek hatáskörét részletesen a Minisztertanács állapítja meg.

IV. fejezet

A tanácsok és a gazdálkodó szervezetek tervei és ezek kapcsolata a társadalmi-gazdasági tervvel[49]

22. §[50] A tanácsok a terület- és településfejlesztési célok meghatározása, a lakosság infrastrukturális ellátottságának javítása, az ezt szolgáló létesítmények gazdaságos működtetése, fenntartása és fejlesztése, a rendelkezésükre álló összes anyagi-pénzügyi eszköz összehangolt és hatékony felhasználása érdekében tervet (programot), a fővárosi, megyei tanácsok emellett hosszú távú koncepciókat készítenek.

23. § (1)[51] A társadalmi-gazdasági terv a tanácsok számára gazdaságpolitikai, területfejlesztési és ágazati iránymutatást ad. A társadalmi-gazdasági tervnek a tanácsok tevékenységét érintő céljai megvalósulását az általános és a tanácsi, továbbá a területi szabályozás eszközeivel kell elősegíteni. A kiemelt célok megvalósítása érdekében a társadalmi-gazdasági terv kötelező előírásokat is megállapíthat.

(2) A fővárosi, megyei tanácsok - figyelembe véve a települések, illetve a településrendszer arányos fejlesztésének a követelményeit - iránymutatást és segítséget adnak a helyi tanácsok terveinek kialakításához.

(3)[52] A fővárosi, megyei tanácsok a társadalmi-gazdasági tervben foglaltak alapján és annak keretei között a helyi tanácsok terveinek megállapításához kötelező előírásokat is adhatnak.

24. § A tanácsok - bevételeiket számításba véve, a működtetési, fenntartási és fejlesztési feladataikat együttesen mérlegelve, a lakosság és a társadalmi szervek véleményét figyelembe véve - a fejlődés irányaival kapcsolatban előzetesen állást foglalnak, majd megállapítják terveiket.

25. §[53] A fővárosi tanács és a megyei tanácsok a társadalmi-gazdasági terv megalapozásához - a népgazdasági tervező szervek felkérésére - kötelesek számításokat és elemzéseket végezni, javaslatokat kidolgozni.

26. §[54]

27. §[55]

28. §[56]

V. fejezet

A társadalmi-gazdasági terv megvalósítása[57]

29. § (1)[58]

(2)[59] A Minisztertanács köteles a gazdaságirányítási rendszert folyamatosan továbbfejleszteni, gazdaságirányítási tevékenységét a társadalmi-gazdasági tervekben előírt módon kifejteni.

30. § (1)[60]

(2)[61] A társadalmi-gazdasági terv céljainak a megvalósítása érdekében a Minisztertanács határoz, a központi gazdaságfejlesztési programokról, a központi beruházásokról, a beruházások és a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés állami támogatásának irányairól, valamint mértékéről, a lakosság életszínvonalát érintő központi intézkedésekről, az állami tartalékokról, egyes termékforgalmazási előírásokról és az állami eszközök felhasználását érintő más rendelkezésekről.

(3)[62] A terv céljainak megvalósítása érdekében - a (2) bekezdésben említett határozatokon túlmenően - főleg a gazdasági szabályozás eszközeit kell alkalmazni.

Ezeket az eszközöket a célokkal és egymással összehangoltan kell kialakítani és alkalmazni. A szabályozás egyes elemeit - a társadalmi-gazdasági terv alapján - a Minisztertanács vagy az illetékes miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői külön jogszabályok szerint állapítják meg.

(4) A terv céljai megvalósításának elősegítése érdekében a Minisztertanács nemzetközi szerződéseket köt. Az érdekelt miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői kötelesek ezeknek a nemzetközi szerződéseknek a végrehajtását megszervezni, figyelemmel kísérni, és azok teljesítésének érdekében intézkedéseket tenni.

(5)[63] A társadalmi-gazdasági tervek fő céljainak a megvalósulását, ha az alapul vett feltételek lényegesen megváltoznak, vagy a gazdasági folyamatok a tervezettől oly mértékben térnek el, ami veszélyezteti ezek elérését, a kedvezőtlen folyamatokat ellensúlyozó intézkedésekkel, a tartalékok felhasználásával, a gazdasági szabályozók módosításával és más, a jogszabályokban meghatározott eszközökkel kell előmozdítani.

31. §[64] A népgazdasági tervező szervek [21. § (1) bekezdés] kötelesek a társadalmi-gazdasági terv megvalósítását, az állami döntések teljesítését ellenőrizni, és a szükséges intézkedéseket megtenni, illetőleg kezdeményezni.

32. §[65]

VI. fejezet

Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a törvény 1985. június 1. napján lép hatályba; az 1985. évi tervekről készítendő beszámolókra azonban még a korábbi rendelkezések alkalmazandók.

(2) A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] A norma tartalmát módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[2] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[3] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[4] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[5] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[6] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[7] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 53. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[8] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[9] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[10] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 50. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[11] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[12] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[13] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[14] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[15] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[16] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 53. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[17] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[18] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[19] A felvezető szöveget megállapította az 1990. évi XXII. törvény 51. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[20] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[21] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[22] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[23] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[24] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[25] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[26] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[27] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[28] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[29] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[30] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 53. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[31] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[32] A felvezető szöveget módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[33] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[34] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[35] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[36] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[37] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[38] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[39] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[40] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 52. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[41] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[42] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése b)-c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[43] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[44] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[45] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[46] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[47] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[48] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[49] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[50] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[51] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[52] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[53] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[54] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 53. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[55] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 53. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[56] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 53. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[57] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[58] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 53. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[59] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[60] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 53. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[61] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[62] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[63] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[64] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 53. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[65] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 53. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

Tartalomjegyzék