8/1972. (V. 20.) MüM rendelet
a fordítók munkabérének megállapításáról
A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 34 1967. (X. 8.) Korm. rendelet 126. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
(1) E rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, az egyéb állami gazdálkodó szervekre, a költségvetési szervekre, a szövetkezetekre (kivéve a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket), a szövetkezetek szervezeteire, a szövetkezeti vállalatokra és a társadalmi szervezetek vállalataira, valamint e szerveknél munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló fordítókra.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a műfordítókra és a könyvkiadás területén foglalkoztatott fordítókra, a költségvetési szerveknél pedig a 4. §-ban foglaltak szerint kell alkalmazni.
2. §
(1) A fordító személyi alapbérét (alapmunkadíját) az 1. számú mellékletben foglalt munkaköri besorolási feltételek és bértételek szerint kell megállapítani.
(2) A fordító (kivéve a lektor) a havi teljesítménykövetelményt meghaladó teljesítésért teljesítménybérben részesíthető; ennek mértéke oldalanként 4-6 forint között állapítható meg. A teljesítménykövetelményt a 2. számú melléklet alapján kell meghatározni.
3. §
(1) A teljesítménybér összegének megállapításánál a fordító teljesítményét egyenérték számokkal egységoldalra kell átszámítani. Az egyenérték számok kialakításához a 2. számú mellékletben meghatározott "idegen nyelvről magyarra" fordított szakszövegre vonatkozó teljesítménykövetelményt kell alapnak (egységnek) venni.
(2) A teljesítményt pótlékkal emelten lehet elszámolni, ha a fordító a szöveget maga írja írógéppel, illetve ha a teljesítmény elérésének feltételei az általánosnál terhesebbek (nehezen olvasható szöveg, Magyarországon kevéssé ismert nyelv használata stb.). Az ilyen címen nyújtható pótlékokat a teljesítménybérezés feltételeinek az 5. § szerinti szabályozása során lehet meghatározni azzal, hogy az egyes jogcímeken adott pótlékok összege a 25 százalékot, együttes összegük pedig a 75 százalékot nem haladhatja meg.
4. §
(1) Költségvetési szerveknél a dolgozót e rendeletnek megfelelően fordítóként akkor lehet besorolni, ha munkaideje döntő többségét tölti fordítással és teljesítménye egyértelműen meghatározható.
(2) Amennyiben a dolgozót költségvetési szervnél az előző bekezdésnek megfelelően fordítóként sorolták be, személyi alapbérét - ide nem értve a munkaviszonyban töltött időtől függően emelkedő bérrészt (korpótlékot) - és teljesítménybérét e rendeletben foglaltak szerint kell megállapítani.
5. §
A fordítók és leírók besorolásának, alapbérmegállapításának, továbbá teljesítménybérezésének részletes feltételeit a kollektív szerződésben, illetőleg a szövetkezeti munkaügyi szabályzatban, ezek hiányában a szerv vezetőjének a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben szabályzatban kell meghatározni.
6. §
(1) Ez a rendelet 1972. évi június hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a fordítók bérezéséről szóló 121/1961. (13) MüM utasítás.
(2) A rendelet 1. számú mellékletében levő bértételek alsó határának alkalmazása 1973. évi január hó 1. napjától kötelező. Ezek helyett a kihirdetéskor hatályos alsó bérhatárokat 1973. január 1-ig alkalmazni kell.
Lázár György s. k.,
munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 8/1972. (V. 20.) MüM rendelethez
2. számú melléklet a 8/1972. (V. 20.) MüM rendelethez
Megjegyzés:
1. A fordított szöveg minősítésére a könyvkiadáson kívüli fordítói díjak szabályozásáról szóló 4/1969. (VII. 27.) IM - ÁH rendelet 1. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni.
2. Egy oldal alatt az 1250 betűhelyes (25 sor X 50 betűhely) oldal értendő.