1973. évi 18. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a mezőgazdasági és ipari termékek származási jelzéseinek, eredetmegjelöléseinek és a származásra utaló egyéb megnevezéseknek a védelméről, Bécsben, 1972. július 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(Az Egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Bécsben 1973. június 12-én megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a mezőgazdasági és ipari termékek származási jelzéseinek, eredetmegjelöléseinek és a származásra utaló egyéb megnevezéseknek a védelméről Bécsben, 1972. július 21-én aláírt Egyezményt, valamint az annak kiegészítő részét képező Jegyzőkönyvet e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény és Jegyzőkönyv eredeti magyar szövege a következő:

"EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a mezőgazdasági és ipari termékek származási jelzéseinek, eredetmegjelöléseinek és a származásra utaló egyéb megnevezéseknek a védelméről

A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság attól az óhajtól vezérelve, hogy a mezőgazdasági és ipari termékek származási jelzéseit, eredetmegjelöléseit és a származásra utaló egyéb megnevezéseket megvédjék a tisztességtelen verseny ellen, megegyeztek abban, hogy ebből a célból az alábbi Egyezményt kötik:

I. Cikk

A Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát minden szükséges intézkedés megtételére, hogy a másik Szerződő Fél területéről származó és a II. Cikkben körülírt mezőgazdasági és ipari termékek megjelöléseit ennek az Egyezménynek a rendelkezései szerint az üzleti forgalomban a tisztességtelen verseny ellen hatékony módon megvédje és ezt a védelmet biztosítsa.

II. Cikk

(1) Az Egyezmény a IV. Cikkben felsorolt csoportokba tartozó és az V. Cikk szerinti Megállapodásban közelebbről meghatározott mezőgazdasági és ipari termékek származási jelzéseire., eredetmegjelöléseire és a származásra utaló egyéb megnevezéseire terjed ki.

(2) Ezen Egyezmény értelmében származási jelzés, eredetmegjelölés és származásra utaló egyéb megnevezés alatt minden olyan utalás értendő, amely közvetlenül vagy közvetve valamely termék eredetére vonatkozik. Az ilyen utalás általában földrajzi megjelölésből áll. Állhat azonban egyéb adatokból is, ha a származási ország érdekelt forgalmazási körei az ekként megjelölt termékkel kapcsolatban az ilyen adatokat a termelő országra való utalásnak tekintik. Az emiitett megjelölések valamely meghatározott földrajzi területről való származás megjelölésén kívül az illető termék minőségére is utalhatnak. A termékek ezen különleges tulajdonságait kizárólag vagy túlnyomórészt földrajzi vagy emberi tényezők határozzák meg.

III. Cikk

Az Egyezmény hatálya kiterjed továbbá a kö-vekező megnevezésekre is: Osztrák Köztársaság (Republik Österreich), Ausztria (Österreich), az osztrák tartományok nevei, beleértve magyar fordításukat is; Magyar Népköztársaság (Ungarische Volksrepublik), Magyarország (Ungarn), ameny-nyiben ezeket mezőgazdasági vagy ipari termékek megjelölésére használják.

IV. Cikk

A magyar és az osztrák termékek csoportjai a következők:

A. BOROK

B.

ÉLELMEZÉS ÉS MEZŐGAZDASÁG

(borok nélkül)

1. Sütőipari termékek

2. Sörök

3. Ásványvizek

4. Sajtok

5. Hús és húsból készült termékek

6. Gyümölcs és kertészeti termékek

7. Szeszesitalok (likőrök és égetett szeszesitalok)

8. Édesipari termékek

9. Különlegességek (osztrák és magyar különlegességek)

10. Különféle egyéb termékek

C.

IPARI TERMÉKEK

1. Textiláruk

2. Egyéb gyáripari és kézműipari termékek

3. Különféle egyéb termékek

V. Cikk

(1) Azon termékek megjelölését, amelyek a II. és IV. Cikk feltételeinek megfelelnek és az Egyezmény védelme alá tartoznak, a belső államjogilag mindenkor illetékes szervek által kötendő külön Megállapodásba kell foglalni.

(2) A Megállapodás esetleges korlátozásaira, módosítására és bővítésére az (1) bekezdés rendelkezései az irányadók.

VI. Cikk

(1) Az Egyezmény alapján védett osztrák megjelölések a Magyar Népköztársaság területén kizárólag olyan osztrák termékeknek vannak fenntartva, amelyekre a fentebb említett megjelölések vonatkoznak.

(2) E Cikk (1) bekezdésének rendelkezései nem érintik a tulajdonneveknek a Magyar Népköztársaság területén az annak viselésére jogosultak által való használatát, ha az illető név egészben vagy részben olyan osztrák megjelölés, amely az Egyezmény alapján védelmet élvez. Ilyen esetben a tulajdonnevet csak változatlanul és megtévesztésre nem alkalmas módon szabad használni.

VII. Cikk

(1) Az Egyezmény alapján védett magyar megjelölések az Osztrák Köztársaság területén kizárólag olyan magyar termékeknek vannak fenntartva, amelyekre a fentebb említett megjelölések vonatkoznak.

(2) E Cikk (1) bekezdésének rendelkezései nem érintik a tulajdonneveknek az Osztrák Köztársaság területén az annak viselésére jogosultak által való használatát, ha az illető név egészben vagy részben olyan magyar megjelölés, amely az Egyezmény alapján védelmet élvez. Ilyen esetben a tulajdonnevet csak változatlanul és megtévesztésre nem alkalmas módon szabad használni.

VIII. Cikk

(1) Ha az Egyezmény által védett valamely megjelölést az üzleti forgalomban ezen Egyezmény VI. és VII. Cikkében foglalt rendelkezésekkel ellentétben használják valamely termékre, így különösen annak burkolatán vagy csomagolásán, vagy számlákon, szállítóleveleken és egyéb üzleti papírokon vagy reklám céljára, úgy mindazokat a bírósági és hatósági intézkedéseket meg kell tenni, amelyeket azon Szerződő Fél törvényei szerint, amelyben a védelmet igénylik, a tisztességtelen verseny ellen vagy meg nem engedett megjelölések használata miatt egyébként alkalmazni lehet, e törvényekben meghatározott feltételek között és a X. Cikk rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Ennek a cikknek a rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az Egyezmény alapján védett megjelölést fordításban vagy a tényleges származásra való utalással vagy "fajta", "típus", "módjára", "utánzat" vagy hasonló toldatokkal használják.

(3) E Cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az egyik Szerződő Fél megjelöléseinek fordítására akkor nem alkalmazandók, ha a fordítás a másik Szerződő Fél nyelvén köznyelvi kifejezés.

IX. Cikk

(1) Ezen Egyezmény VIII. Cikkének rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha azokon a termékeken, amelyeknek megjelölései ezen Egyezmény alapján védelmet élveznek, vagy az illető termékek burkolatán vagy csomagolásán, vagy számlákon, fuvarleveleken és egyéb üzleti papírokon, vagy reklámcélra közvetlenül vagy közvetve olyan ismertető jeleket, védjegyeket, neveket, feliratokat, ábrákat, különösen nemzeti és tartományi színeket, címereket és zászlókat használnak, amelyek a termék származására, eredetére, lényegére, fajtájára vagy lényeges tulajdonságaira vonatkozólag helytelen vagy megtévesztő adatokat tartalmaznak.

(2) Ha az üzleti forgalomban az egyik Szerződő Fél területén levő helyek, épületek, emlékművek, folyók, hegyek vagy hasonlók nevét vagy ábrázolását a másik Szerződő Fél területén nem az előbbi Szerződő Fél termékeire vagy áruira használják, akkor azt kell vélelmezni, hogy az ilyen használat az így megjelölt termék vagy áru származására vonatkozólag megtévesztésre alkalmas, kivéve, ha az adott körülmények között a megtévesztés értelemszerűen nem tételezhető fel.

X. Cikk

(1) Ezen Egyezmény rendelkezéseinek megsértéséből eredő igényeket a Magyar Népköztársaság bíróságai előtt a Magyar Népköztársaság jogszabályai szerint erre jogosult természetes és jogi személyeken kívül az érdekelt termelőket, gyártókat vagy kereskedőket képviselő és az Osztrák Köztársaságban székhellyel bíró szövetségek, egyesülések és intézmények is érvényesíthetik, amennyiben a Magyar Népköztársaság jogszabályai szerint ezt magyar szövetségek, egyesülések és intézmények is megtehetik.

(2) Ezen Egyezmény rendelkezéseinek megsértéséből eredő igényeket az Osztrák Köztársaság bíróságai előtt az Osztrák Köztársaság jogszabályai szerint erre jogosult természetes és jogi személyeken kívül az érdekelt termelőket, gyártókat vagy kereskedőket képviselő és a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró szövetségek, egyesülések és intézmények is érvényesíthetik, amennyiben az Osztrák Köztársaság jogszabályai szerint ezt osztrák szövetségek, egyesülések és intézmények is megtehetik.

XI. Cikk

(1) Ez az Egyezmény az 1971. január 1. napja (határnap) előtt lajstromozott és fennálló védjegyek használatát nem érinti.

(2) Azokra a megjelölésekre, amelyek csak az V. Cikk szerinti Megállapodásban foglalt jegyzék módosítása vagy kiegészítése folytán kerülnek az Egyezmény hatálya alá, e Cikk (1) bekezdése azzal alkalmazandó, hogy a módosított Megállapodás hatályba lépésének napját kell kezdő napnak tekinteni.

XII. Cikk

(1) Az olyan termékek, csomagolások és reklámeszközök, valamint számlák, fuvarlevelek és egyéb üzleti papírok, amelyek az V. Cikk szerinti Megállapodás hatálybalépésekor valamelyik Szerződő Fél területén találhatók és jogszerűen vannak olyan adatokkal ellátva, amelyek ezen Egyezmény szerint nem lennének használhatók, a Megállapodás hatálybalépésétől számított egy év leteltéig használatban maradhatnak.

(2) Az V. Cikk szerinti Megállapodásban foglalt jegyzékek módosítása vagy bővítése esetén az (1) bekezdés rendelkezései azzal alkalmazandók, hogy az egy éves időtartam a módosított Megállapodás hatálybalépésének napjától számítandó.

XIII. Cikk

Ez az Egyezmény olyan termékek megjelöléseire nem alkalmazható, amelyet a Szerződő Felek valamelyikének területén csupán átszállítanak.

XIV. Cikk

Valamely termék megjelöléseinek az Egyezmény védelme alá való helyezése a Szerződő Feleknek az ilyen termékek behozatalára vonatkozó szabályait nem érinti.

XV. Cikk

Ennek az Egyezménynek a rendelkezései nem zárják ki az olyan szélesebbkörű védelmet, amelyet a Szerződő Felek az Egyezmény által védett megjelölések számára belső jogszabályaik vagy más nemzetközi megegyezések alapján nyújtanak vagy a jövőben nyújtani fognak.

XVI. Cikk

A Szerződő Felek illetékes hatóságai egymással rendszeres kapcsolatban maradnak, hogy az V. Cikk szerinti Megállapodás módosítására vagy bővítésére irányuló javaslatokat és az Egyezmény alkalmazása során felmerülhető kérdéseket megtárgyalják.

XVII. Cikk

(1) Ez az Egyezmény megerősítésre szorul; a megerősítő okmányokat a lehető legrövidebb időn belül Bécsben kell kicserélni.

(2) Ez az Egyezmény a megerősítő okmányok kicserélése után 60 nappal, határozatlan időre lép hatályba.

(3) Ezt az Egyezményt a Szerződő Felek bármelyike, legalább egyéves határidő betartásával, írásban felmondhatja.

(4) Az V. Cikk szerinti Megállapodás már az Egyezmény hatálybalépése előtt megköthető, legkorábban azonban az Egyezménnyel egyidejűleg léphet hatályba.

A fentiek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai ezt az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Ez az Egyezmény két eredeti példányban készült: mindegyik magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyformán hiteles.

Kelt Bécsben, az 1972. évi július hó 21. napján.

A Magyar Népköztársaság nevében:

Dr. Biró József s. k.

Az Osztrák Köztársaság nevében:

Dr. Josef Staribacher s. k."

"JEGYZŐKÖNYV

A magas Szerződő Felek

azon céltól vezettetve, hogy a mezőgazdasági és ipari termékek származási jelzéseinek, eredetmegjelöléseinek és a származásra utaló egyéb megnevezéseknek a védelme tárgyában a mai napon aláírt Egyezmény egyes rendelkezéseinek alkalmazását közelebbről szabályozzák, az alábbi feltételekben állapodtak meg, amelyek az említett Egyezmény szerves részét képezik:

1. Az Egyezmény rendelkezései az alábbi szőlőfajta megjelölések használatát elvileg nem korlátozták:

Bouvier Kékfrankos Kék portugál

Kék Wildbacher (vagy schilcher)

Burgundi vagy Pinot (Klevner, kék burgundi, szürke burgundi, fehér burgundi)

Cabernet

Cabernet - Sauvignon Jubileumi szőlő

Malvasier Merlot

Morillon (vagy Chardonnay)

Müller-Thurgau

Muskat Muskotály Ottonel muskotály Szilváni muskotály Neuburgi

Rajnai rizling (vagy rizling)

Rotgipfler

Ruländer (vagy szürke burgundi) St. Laurent (vagy Laurenzittraube) Sauvignon (vagy szilváni muskotály)

Szilváni

Tramini (piros tramini, fűszeres tramini) Veltelini (zöld veltelini, piros veltelini, korai piros veltelini)

Vels-rizling (vagy rizling)

Cirfandli (vagy kései vörös) Zweigeltrebe

2. Az Egyezmény IX. Cikke értelmében lényeges tulajdonságokra vonatkozó adatoknak kell tekinteni borok esetében különösen a következőket:

- a termés évére vonatkozó adat (évjárat),

- egy vagy több szőlőfajta neve,

- alkoholtartalom,

- az előállító (termelő), palackozó, kereskedő,

- a következő megjelölések: fehér, rozé, Schiller (siller), vörös, méthode champenoise, Wachstum, Gewächs, Kreszenz, eredeti, eredeti palackozású, eredeti lehúzás, pinceletöltés, pincelehúzás, sajáttermés, aszú (Spätlese, Auslese, Beerenauslese, Trockenbeerenauslese, Ausbruch), magasművelésű, csúcsminőségű, Ciarettwein, Kabinett (Cabinet), asztali bor, pecsenye bor, minőségi bor, csemege bor, aromásított bor, desszertbor, habzó bor, gyöngyöző bor.

3. Az Egyezmény VI. és VII. cikkei értelmében tulajdonnevek alatt mind személyneveket, mind földrajzi megnevezéseket érteni kell.

4. A VIII. Cikk (2) bekezdése értelmében fordítás alatt érteni kell a másik nyelven vagy latin nyelven ismert hagyományos megjelölést is.

5. A "Magyar Szalámi" és "Magyar marhagulyás" megjelölések felvétele ehhez a szerződési rendszerhez tartozó Megállapodás "B" mellékletébe, nem zárja ki, hogy az Osztrák Köztársaságban ezeket a megjelöléseket osztrák termékekre, német fordításban, a következő feltételekkel használják:

a) Az "ungarische" megjelöléssel helyi összefüggésben, nagyság és szín tekintetében azonos betűkkel mint ez a megjelölés, az "österreichisches Erzeugnis" vagy "made in Austria" kiegészítést kell alkalmazni;

b) Fel kell tüntetni az előállító céget annak nevével és telephelyével.

6. A "Csabai kolbász" megjelölésnek az ehhez a szerződési rendszerhez tartozó Megállapodás "B" mellékletébe való felvétele következtében "Csabai" vagy "Czabaier" megjelölés alkalmazása osztrák

termékekre csak akkor megengedett, ha az osztrák eredetet egyértelműen feltüntetik.

7. A "Debreceni páros kolbász" megjelölés felvétele az ehhez a szerződési rendszerhez tartozó Megállapodás "B" mellékletébe, nem korlátozza a "Debreziner" megjelölés alkalmazását Ausztriában.

8. Olyan frissen készült (nem tartósított) készételekre, amelyeket közvetlenül a végső fogyasztónak adnak el vagy szolgálnak fel pl. a vendéglátóiparban, az Egyezmény nem alkalmazható.

9. Az ehhez a szerződési rendszerhez tartozó Megállapodás "B" mellékletében a "Borok" csoportjában szereplő "Helvécia" megjelölést az Osztrák Köztársaságban csak ezen írásmóddal lehet alkalmazni és ahhoz az "Ungarn" megjelölést kell hozzáfűzni.

10. A "Győr" megjelölést magyar termékekre csak ebben a formában, vagy "Győr-Raab" szöveggel lehet alkalmazni. A "Raab" megjelölés alkalmazását osztrák termékekre ez nem korlátozza.

11. A Szerződő Felek megállapodtak abban, hogy az Egyezmény XVI. Cikkének végrehajtása érdekében Vegyesbizottságot alakítanak, amely a Szerződő Felek illetékes hatóságainak képviselőiből és bevonandó szakértőkből áll. A Vegyesbizottság rendszeresen, évenként legalább egyszer ülésezik, hogy az Egyezmény gyakorlati alkalmazásából eredő kérdéseket és tapasztalatokat megvizsgálja és megvitassa.

Mindezek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai ezt a jegyzőkönyvet aláírták és pecsétjükkel látták el.

Kelt Bécsben az 1972. évi július hó 21. napján, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyformán hiteles.

A Magyar Népköztársaság nevében:

Dr. Bíró József s. k.

Az Osztrák Köztársaság nevében:

Dr. Josef Staribacher s. k."

3. § Felhatalmazást kap a külkereskedelmi miniszter, hogy az Egyezmény V. cikkében előirányzott kétoldalú Megállapodás megkötéséről és kihirdetéséről saját hatáskörében gondoskodjék. Ugyancsak a külkereskedelmi miniszter gondoskodik - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - az Egyezmény XVI. cikkével összhangban az említett Megállapodás időszakonkénti felülvizsgálatáról és a szükséghez képest történő módosításáról, illetve kiegészítéséről, valamint mindezek kihirdetéséről.

4. § Ez a törvényerejű rendelet 1973. augusztus hó 11. napján lép hatályba.

Kisházi Ödön s. k..

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára