Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

20/1973. (VII. 25.) MT rendelet

a gazdasági bírságról

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra és az egyéb állami gazdálkodó szervekre, a szövetkezetekre, a szövetkezetek országos tanácsai által alapított vállalatokra, a felsorolt gazdálkodó szervek jogi személyiséggel rendelkező társulásaira és a társadalmi szervek vállalataira (továbbiakban együtt: vállalat).

A gazdasági bírság alkalmazásának köre

2. §

Gazdasági bírságot kell kiszabni, ha a vállalat jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütköző, illetőleg a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon

a) jelentős anyagi előnyre tesz szert, illetőleg jelentős kárt okoz (különösen, ha árdrágítással, tisztességtelen haszon-szerzéssel, illetőleg gazdasági erőfölényével visszaélve jut jelentős anyagi előnyhöz), vagy

b) súlyosan sérti, illetőleg veszélyezteti a lakosság jogos érdekeit (különösen, ha rendszeresen vagy jelentős mennyiségben rossz minőségű terméket állít elő, vagy hoz forgalomba), vagy

c) jelentősen sérti, illetőleg veszélyezteti a népgazdaság érdekeit (különösen, ha fedezetlen kötelezettség-vállalással, pénztartozásainak rendszeres késedelmes fizetésével, a termékforgalmazásra vonatkozó előírások megsértésével számottevően megzavarja a pénz-, hitel-, vagy termékforgalom rendjét; ha tevékenységi körét túllépve jelentős termékmennyiség tekintetében tiltott gazdasági tevékenységet folytat), vagy

d) jogszabályban előírt engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott feltételektől eltérően végez külkereskedelmi tevékenységet, vagy

e) a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó szabályokban előírt kötelezettségek elmulasztásával vagy megszegésével a vállalat dolgozóinak életét, testi épségét vagy egészségéi súlyosan veszélyezteti.

A gazdasági bírság kiszabásának indítványozása

3. §

Gazdasági bírság kiszabását indítványozza

a) a legfőbb ügyész,

b) a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság,

c) a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakmai (ágazati) szakszervezetek elnöksége és a működési területükön a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsa,

d) feladatkörüket érintő vállalati tevékenységgel kapcsolatban a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint a megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bizottságai,

e) érdekképviseleti feladatkörükben a szövetkezetek országos tanácsai.

4. §

(1) A 3. §-ban felsorolt és ellenőrzési joggal rendelkező állami szerv a gazdasági bírság kiszabását ellenőrzés és vizsgálat alapján indítványozza. Más szerv köteles az indítvány megalapozottságáról meggyőződni.

(2) Ha a bíróság vagy más állami szerv az előtte folyamatban levő ügyben olyan körülményt tár fel, amely gazdasági bírság kiszabására alapul szolgálhat, erről a 3. § a)-c) pontjában megjelölt valamelyik szervet, valamint - feladatkörüket érintő körülmény esetén - a 3. § d) pontjában megjelölt szerveket értesíti, a szükséges vizsgálat és - annak eredményéhez képest - gazdasági bírság indítványozása végett.

5. §

A gazdasági bírság kiszabására irányuló indítványt két év elteltével nem lehet előterjeszteni. E határidőt a bírság alapjául szolgáló magatartás befejezésétől, beruházással kapcsolatos magatartás esetén pedig a beruházás üzembehelyezésétől kell számítani.

A gazdasági bírság összege

6. §

(1) A gazdasági bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy az meghaladja a vállalat által elért jogosulatlanul szerzett előny, illetőleg okozott kár összegét.

(2) Ha a gazdasági bírság kiszabásának feltételei fennállnak, de a vállalat anyagi előnyre nem tett szert, illetőleg kár az elbírálásig nem keletkezett, a bíróság a bírság összegét a veszélyeztetés jellegétől és mértékétől, illetőleg a veszélyeztetés folytán előreláthatólag bekövetkező kár vagy anyagi előny összegétől függően állapítja meg.

(3) A gazdasági bírság kiszabásának alapjául szolgáló összeg becsléssel is megállapítható.

(4) Ha a gazdasági bírság kiszabására a külkereskedelmi szabályok megsértése miatt kerül sor, a gazdasági bírság összege annak a vagyoni értéknek a 30%-a, amellyel kapcsolatban a tilos külkereskedelmi tevékenységet végezték.

7. §

Különös méltánylást érdemlő esetben - különösen ha a vállalat a hiányosságot megszüntette, a hibát kijavította, a kárt megtérítette - a bírság összege a 6. §-ban említett mértékek alatt is megállapítható, vagy a bírság kiszabása mellőzhető.

A gazdasági bírság kiszabása

8. §

(1) A gazdasági bírság kiszabása iránt indított ügyekben a megyei (fővárosi) bíróság a Polgári Perrendtartás ötödik részének szabályai szerint jár el.

(2) Az eljárás költségét a bíróság előlegezi. Ez a költség a gazdasági bírság kiszabása, valamint a 7. § szerinti mellőzése esetén a vállalatot terheli. Az indítvány visszavonása vagy elutasítása esetén az eljárás költségét az állam viseli.

(3) A bíróság határozatában intézkedik aziránt, hogy a vállalat a bírságot, illetőleg az eljárási költséget a Pénzügyminisztérium megfelelő számlájára fizesse be.

(4) A bíróság a gazdasági bírságot kiszabó határozatot megküldi a felügyeletet és az ágazati irányítást gyakorló miniszternek (országos hatáskörű szerv vezetőjének), a vállalat más felügyeleti szervének, szövetkezettel szemben hozott határozat esetén az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek és az érdekelt szövetkezeti országos érdekképviseleti szervnek, továbbá minden esetben a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának.

9. §

(1) A gazdasági bírságot kiszabó határozatot ismertetni kell a vállalat dolgozói (szövetkezet tagjai) előtt.

(2) A gazdasági bírság termelési költségként nem számolható el.

Vegyes rendelkezések

10. §

(1) A gazdasági bírság kiszabása nem mentesíti a felelős személyeket fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, illetőleg a kártérítési vagy más vagyoni felelősség alól.

(2) A megbírságolt vállalat, illetőleg annak felügyeleti szerve köteles a hatáskörébe tartozó személyek felelősségrevonásáról gondoskodni. A felelősségrevonásról a bíróság jogerős határozatának kézbesítésétől számított 60 napon belül értesíteni kell a gazdasági bírság kiszabását indítványozó szervet és a bírságot kiszabó bíróságot.

11. §

(1) A vállalat kártérítési, vagy más vagyoni felelősségét, továbbá a pénzügyi (adó stb.) kötelezettségeit ez a rendelet nem érinti.

(2) Ez a rendelet nem érinti a hatóságoknak azt a jogkörét, hogy a vállalattal szemben a jogszabályokban meghatározott esetekben bírságot szabhatnak ki.

Hatálybalépés

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a gazdasági bírságról szóló 1/1968. (I. 16.) Korm. rendelet, valamint a gazdaságilag előnytelen import-vásárlás esetére szóló bírság kivetéséről rendelkező 11/1964. (VI. 10.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a gazdasági bírság elszámolásával, átutalásával összefüggő kérdéseket szabályozza.

Dr. Ajtai Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese

Tartalomjegyzék