1973. évi 30. törvényerejű rendelet
a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított szervezetei között szállításra kerülő gépek, berendezések és egyéb cikkek műszaki szolgálata általános feltételeinek közzétételéről
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított szervezetei között szállításra kerülő gépek, berendezések és egyéb cikkek műszaki szolgálatának 1973. április hó 21. napján Moszkvában létrehozott Általános Feltételei (továbbiakban: KGST 1973. évi Műszaki Szolgálat Általános Feltételei) hivatalos magyar nyelvű szövegét e törvényerejű rendelet mellékleteként közzéteszi.
2. § A KGST 1973. évi Műszaki Szolgálat Általános Feltételei rendelkezéseit az 1974. évi január hó 1. napja után kötött külkereskedelmi szerződésekre kell alkalmazni, ha a magyar féllel szerződő külföldi fél székhelye olyan országban van, amely a magyar féllel kötött szerződésre ugyancsak a KGST 1973. évi Műszaki Szolgálat Általános Feltételei rendelkezéseit alkalmazza.
3. § Amennyiben a szerződő felek a KGST 1973. évi Műszaki Szolgálat Általános Feltételei alkalmazását az 1974. évi január hó 1. napja előtt megkötött külkereskedelmi szerződésre kikötötték, és ezt a kikötést a magyar féllel szerződő külföldi fél országának joga is lehetővé teszi, a KGST 1973. évi Műszaki Szolgálat Általános Feltételei rendelkezéseit e szerződésekre is alkalmazni kell.
4. § A kereskedelmi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy KGST 1973. évi Műszaki Szolgálat Általános Feltételei végrehajtása iránt a szükséges intézkedéseket megtegye.
5. § Ez a törvényerejű rendelet 1974. évi január hó 1. napján lép hatályba.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Melléklet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1973. évi 30. törvényerejű rendeletéhez
"A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított szervezetei között szállításra kerülő gépek, berendezések és egyéb cikkek műszaki szolgálatának
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
(KGST 1973. évi MSZÁF)
A KGST tagországok külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított szervezetei által leszállított termékek műszaki szolgálata (szervize) a jelen "Műszaki Szolgálat Általános Feltételei" alapján kerül lebonyolításra.
A műszaki szolgálatra vonatkozó minden szerződést a jelen "Műszaki Szolgálat Általános Feltételei" alapján kötik meg.
Azokban az esetekben, amikor a felek a műszaki szolgálat végrehajtására vonatkozó szerződés megkötése során arra a következtetésre jutnak, hogy azok a cikkek, amelyekről a műszaki szolgálati szerződést megkötik, sajátos jellegűek, és/vagy a műszaki szolgálat lebonyolításának sajátosságai következtében a jelen "Műszaki Szolgálat Általános Feltételeinek" egyes rendelkezéseitől el kell térni, a felek ezt a szerződésben szabályozhatják.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A jelen "Műszaki Szolgálat Általános Feltéte-lei"-ben említett cikkek, "eladó", "vevő", "felek" és "szerződés" megnevezéseket a következő módon kell értelmezni:
cikkek - sorozatgyártású gépék, berendezések és műszerek, valamint a jelentős mennyiségben szállításra kerülő közszükségleti rendeltetésű gépipari termékek, amelyek számára a műszaki szolgálatot megszervezik;
eladó - külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított szervezet, amely a cikkek exportálását végzi;
vevő - külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított szervezet, amely a cikkeket az eladótól beszerzi;
felek - az eladó és a vevő;
szerződés - műszaki szolgálatra vonatkozó szerződés.
2. §
1. A cikkek műszaki szolgálatát a cikkek jótállási időtartama alatt és ezen időtartam leteltével bonyolítják le.
A műszaki szolgálat megszervezésén szükséges számú állandó és/vagy mozgó, szükséges berendezésekkel, különleges és szerelési szerszámokkal, eszközökkel felszerelt, valamint tartalékalkatrészekkel ellátott műszaki szolgálatot ellátó műhelyeknek és telepeknek a vevő országában való létrehozása és működése értendő. Ezeket a műhelyeket és telepeket szakképzett, műszaki szolgálatra külön kioktatott személyzettel kell kiegészíteni.
A műszaki szolgálatot az eladó ajánlatának figyelembevételével és a vevő ország előírásaival összhangban szervezik meg.
2. A jótállási időtartam alatti műszaki szolgálat többek között a következő szolgáltatásokat foglalja magában:
a) a szállításra kerülő cikkek előkészítése és üzembehelyezése;
b) műszaki tanácsadás a cikkek üzembehelyezésekor, valamint karbantartásuk és használatuk során;
c) az eladó javaslatai szerint - ilyenek a gyártó üzem kezelési, karbantartási és javítási utasításai - meghatározott időpontokban profilaktikus (megelőző) vizsgálattal és javítással kapcsolatos munkálatoknak a kötelező terjedelemben való elvégzése;
d) a felmerülő hibák kiküszöbölése, és a hibás alkatrészek kicserélése.
3. A jótállási időtartam leteltét követően a műszaki szolgálat többek között a következő szolgáltatásokat foglalja magába:
a) a profilaktikus (megelőző) vizsgálat és javítás végrehajtása az eladó által ajánlott időpontokban és terjedelemben;
b) a cikkek folyó- és nagyjavításának végrehajtása;
c) tartalékalkatrész-ellátás.
4. A cikkek műszaki szolgálatának részletes terjedelmét a jótállás időtartama alatt a szerződésben
és/vagy a szállítási szerződésben határozzák meg. A jótállási időtartam leteltét követő műszaki szolgálat részletes terjedelmét a szerződésben határozzák meg.
II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
3. §
1. A szerződéseket a felek azokra a cikkekre kötik meg, amelyek számára a műszaki szolgálat megszervezése célszerű és szükséges, a szállításra kerülő cikkek sajátosságainak, fajtájának és mennyiségének figyelembevételével. A felek egyeztethetik még azoknak a cikkeknek a nomenklatúráját, amelyekről szerződéseket fognak kötni.
2. A szerződéseket általában a cikkek szállítási szerződésének megkötésével egyidejűleg kell megkötni, de legkésőbb a szállításra kerülő cikkek megfelelő műszaki szolgálatának időbeni megszervezését biztosító időpontokban.
4. §
1. A szerződésben fogják megállapítani a vevőnek azon kötelezettségeit, amelyek országában az eladó által leszállított meghatározott cikkek műszaki szolgálatának szervezésére és végrehajtására vonatkoznak, továbbá az eladó kötelezettségeit, amelyek szerint a vevő részére bitosítania kell az ebből a célból szükséges tanácsadásokat, műszaki együttműködést, és az egyéb kötelezettségeket a jelen "Műszaki Szolgálat Általános Feltételeivel" összhangban.
2. A felek azonban a szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vevő országában a műszaki" szolgálatot, figyelembe véve egyebek között a cikkek sajátos jellegét, vagy bonyolultságát, az eladó szervezi és/vagy végzi. Ebben az esetben az együttműködés formáit (például az eladó által a műszaki szolgálatot ellátó műhelyek vagy telepek szervezését, szakemberek kiküldését) és feltételeit a felek a szerződésben határozzák meg.
5. §
1. Az eladó köteles elkészíteni a szerződés tervezetét.
2. A szerződés megkötésére, elkészítésére, a szerződés mellékleteire, a szerződés megkötése előtti levelezésekre stb. "A KGST 1968. évi ÁSZF" 1-4. §-ait alkalmazzák.
6. §
1. Ha a szerződésben nem kötöttek ki mást, úgy a szerződést három évre kell megkötöttnek tekinteni.
2. Ha a szerződés hatályának letelte előtt hat hónappal egyik fél sem jelenti be írásban azt a kívánságát, hogy a szerződést érvénytelenítse vagy feltételeit megváltoztassa, úgy a szerződés minden egyes esetben automatikusan további 12 hónappal meghosszabbodik.
III. A VEVŐ KÖTELEZETTSÉGEI
7. §
A vevő köteles:
1. Gondoskodni arról, hogy a cikkek a felhasználóhoz üzemeltetésre alkalmas, kifogástalan állapotban érkezzenek.
2. Biztosítani a cikkek műszaki szolgálatának megfelelő megszervezését és megvalósítását mind a jótállási időtartam alatt, mind leteltét követően.
Az eladót tájékoztatni (azonnal vagy időnként) a jótállási időtartam alatt felfedett ismétlődő hibákról.
3. Megfelelő időben, (a cikkek jótállási határidőinek figyelembevételével) a számára előnyös módon biztosítani azt, hogy a felhasználók tudomására hozza a műszaki szolgálatot ellátó műhelyek és telepek jegyzékét, és azokat a feltételeket, amelyek mellett ezek szolgáltatásai igénybe vehetők.
Konzultációkat biztosítani a cikkek felhasználói részére, szükség esetén az eladóval együttműködve a műszaki szolgálat szabályaira és e cikkek kezelésére vonatkozóan.
4. Időben átadni az eladó részére a cikkekhez tartozó tartalékalkatrészek szállítási igényeit, és köteles biztosítani elsősorban a műszaki szolgálatot ellátó műhelyek -és telepek tartalékalkatrészellátását.
5. Biztosítani azt, hogy országában a tartalékalkatrészek a cikkek normális üzemeltetéséhez elegendő mennyiségben és nomenklatúra szerint álljanak rendelkezésre, figyelembevéve az üzemeltetési feltételeket és a szállítás terjedelmét.
6. Biztosítani az eladó részére annak lehetőségét, hogy az egyeztetett terjedelemben, rendben és időpontban tájékozódjék a cikkek műszaki szolgálatának helyzetéről, és megismerkedjék a vevő országában a cikkek műszaki szolgálatának szervezésével és megvalósításával.
7. Biztosítani a műszaki szolgálatot ellátó műhelyek és telepek szakembereinek oktatását az eladóval való megegyezés szerint saját országában, vagy a szakemberek kiküldését az eladó országába oktatás céljából. Az említett szakemberek oktatását tanfolyamok és szemináriumok szervezésével végzik, valamint úgy, hogy a vevő ország egyes műszaki szolgálatot ellátó műhelyeinek és telepeinek szakemberei tapasztalatukat átadják a többi műhelyek és telepek szakembereinek.
8. Országában létrehozni a műszaki szolgálat szükséges hálózatát (szervizállomások, javítóműhelyek, tartalékalkatrész-raktárak, tanulóműhelyek, stb., amelyeket felszerelnek a szükséges berendezésekkel) lehetőség szerint az eladó javaslatainak figyelembevételével.
9. Biztosítani az eladó részére a szükséges együttműködést mindazokban az esetekben, amikor a 4. § 2. pontjával összhangban a cikkek műszaki szolgálatát a vevő országában az eladó szervezi és/vagy végzi.
10. Megtenni a szükséges intézkedéseket a 8. § 9. és 10. pontjaival összhangban az eladónak a vevő országában kiküldött szakemberei és a szakemberek megegyezés szerinti tartós kiküldetése esetén - családtagjaik részére is bútorozott lakóterülettel (lakással vagy szállodai szobával) való ellátásuk érdekében, az érvényben levő hivatalos ártarifákon.
IV. AZ ELADÓ KÖTELEZETTSÉGEI
8. §
Az eladó köteles:
1. Biztosítani a vevő részére olyan minőségű és komplettségű cikkek leszállítását, amilyent a szállítási szerződésben megállapítottak.
2. Biztosítani a leszállított vagy szállításra kerülő cikkek normális üzemeltetéséhez szükséges tartalékalkatrészek leszállítását, a tartalékalkatrészek szállítási szerződéseiben előírt mennyiségekben, választékban és határidőkben.
Különleges körülmények (például üzemzavarok) esetén az eladó köteles intézkedni a vevő tartalékalkatrész szállítására vonatkozó megrendelésének lehető legrövidebb idő alatti teljesítése érdekében.
3. A vevő részére ajánlatokat tenni és konzultációkat tartani a leszállított vagy szállításra kerülő cikkek normális üzemeltetésének biztosításához szükséges tartalékalkatrészek mennyiségéről és nomenklatúrájáról.
4. A vevőt haladéktalanul tájékoztatni a leszállított vagy szállításra kerülő cikkek műszaki szolgálatára kiható valamennyi műszaki változtatásról.
5. A vevő rendelkezésére bocsátani a szükséges műszaki dokumentációt, a megállapított nyelven, így:
a) a cikkekkel együtt karbantartási és üzemeltetési utasításokat, minden egyes leszállított cikkhez - és ezen kívül az egyeztetett mennyiségben a műszaki szolgálatot ellátó műhelyek és telepek ellátásához.
b) az egyéb szükséges műszaki anyagokat, így például a javítási utasításokat, pótalkatrész-katalógusokat, a műszaki változtatások tájékoztató anyagit, plakátokat stb., az egyeztetett mennyiségben és felsorolásban.
6. A vevő részére a szállítási szerződés szerint leszállítani a cikkek műszaki szolgálatának és javításának megvalósításához szükséges különleges szerszámokat és eszközöket, és/vagy rendelkezésre bocsátani a különleges szerszámok elkészítéséhez szükséges rajzokat és egyéb műszaki dokumentációt, ha az eladónak harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei nem akadályozzák meg a rajzok és a műszaki dokumentáció átadását. Ezeket a rajzokat és az egyéb műszaki dokumentációt "A KGST 1968. évi ÁSZF" 25. §-ában előírt feltételek szerint adják át.
7. A vevőnek kérésére, javaslatokat tenni a műszaki szolgálat megszervezéséről.
8. A vevő országába szakembereit kiküldeni a műszaki szolgálat megszervezésére vonatkozó konzultációhoz, az írásban egyeztetett feltételek mellett.
9. A jótállási időtartam alatt szakembereit kiküldeni a leszállított cikkek olyan javítási munkáinak elvégzéséhez, amelyeket a vevő országában a műszaki szolgálatot ellátó műhelyek és telepek szakemberei nem tudnak elvégezni, a szerződésben egyeztetett feltételek mellett.
Köteles a jótállási időtartam leteltével szakembereit kiküldeni a leszállított cikkek olyan nagyméretű és/vagy bonyolult javítási munkáinak elvégzéséhez, amelyeket a műszaki szolgálatot ellátó műhelyek és telepek szakemberei a vevő országában nem tudnak elvégezni, a szerződésben egyeztetett feltételek mellett.
10. A vevő országában levő műszaki szolgálatot ellátó műhelyek és telepek szakembereit kioktatni saját szakembereivel, rendelkezésükre bocsátva a szükséges különleges tanulmányi szemléltető eszközöket. Az oktatás helyét, a szakemberek létszámát és az oktatásuk idejét a felek írásban egyeztetik.
11. A vevőnek kérésére, lehetőség szerint át kell adni az egyeztetett feltételek mellett a szükséges tanulmányi szemléltető eszközöket.*
V. TANÁCSADÁS AZ ELSŐ ÍZBEN LESZÁLLÍTÁSRA KERÜLŐ TERMÉKEK ÜZEMBEHELYEZÉSE ALATT
9. §
A vevő kérésére és a felek szállítási szerződésbe foglalt megegyezése szerint azokban az esetekben, amikor a cikkeket az eladó első ízben szállítja le, vagy amikor a szállításra kerülő cikkek szerkezeti megoldása lényeges módon tér el a korábban leszállított adott fajtájú cikkek szerkezeti megoldásától, az eladó a vevő országában saját terhére, a megegyezés szerinti helyen és időpontokban műszaki konzultációt és oktatást kell hogy tartson a leszállított cikk első mintapéldányának üzembehelyezésekor.
VI. A MŰSZAKI SZOLGÁLAT KÖLTSÉGEI
10. §
1. A vevő országában a műszaki szolgálat szervezésére, a műszaki szolgálatot ellátó műhelyek és telepek helyiségeinek bérbevételére vagy építésére és a szükséges berendezésekkel és felszerelési tárgyakkal való ellátására, fenntartására és tartalékalkatrészekkel való ellátására (kivéve az eladó által szállításra kerülő garanciális készleteket) eső költségeket, továbbá a kezelőszemélyzet munkabérét és a tartalékalkatrészek tárolási költségeit a vevő viseli.
2. A 4. § 2. pontjával összhangban a felek arra vonatkozó megállapodása esetén, hogy a vevő országában a műszaki szolgálatot az eladó szervezi és/vagy végzi, a felek viselik a jelen paragrafus 1. pontjában feltüntetett költségeket a szerződésben egyeztetett feltételekkel összhangban.
3. A 4. § 2. pontjával összhangban megszervezett műszaki szolgálatot ellátó műhelyek vagy telepek tevékenységét a felek között egyeztetett rendben és időpontban szüntetik meg.
11. §
A fogyasztóknak a műszaki szolgálatot ellátó műhelyek és telepek telephelyét, valamint szolgáltatásaik igénybevétele feltételeit tartalmazó tájékoztatásával összefüggő költségeket a vevő vállalja magára.
12. §
1. Mindazokat a költségeket, amelyek a 8. § 5. pontja szerint a vevő részére a műszaki dokumentáció átadásával kapcsolatosak, valamint az üzemeltetést és a műszaki szolgálatot érintő műszaki változtatásokról szóló tájékoztatással összefüggő költségeket (8. § 4. pontja) az eladó viseli.
2. Ha az eladó a szerződés feltételeivel összhangban a dokumentációt a vevő nyelvén kell hogy rendelkezésre bocsássa, a vevő az eladó kérésére köteles saját terhére elvégezni a fordítás helyességének ellenőrzését.
3. A felek megegyezése szerint a vevő az eladó terhére elkészítheti a fordítást, és kiadhatja saját nyelvén az eladó által átadott műszaki dokumentációt.
13. §
1. A vevő saját költségén ellátja országában a műszaki szolgálatot végző műhelyeket és telepeket a szokásos javító és szerelési szerszámokkal és felszerelésekkel, valamint a tájékoztató szemléltető táblázatokkal, amelyeken feltünteti, hogy a műszaki szolgálat milyen cikkekre terjed ki.
A vevő országában a műszaki szolgálatot végző műhelyek és telepek különleges javító és szerelési szerszámokkal, valamint felszerelésekkel való ellátására vonatkozó költségeket a vevő magára vállalja, ha a jótállási időtartamra a szerződés másként nem rendelkezik.
2. Az eladó a vevő kérésére a vevőnek ingyenesen adja át a 8. § 6. pontjában előírt rajzokat és egyéb dokumentációt. Az említett dokumentáció példányszámát a felek a szerződésben állapítják meg.
14. §
A műszaki szolgálat szervezésére vonatkozó javaslatok kidolgozásával és a vevőnek való megküldésével összefüggő költségeket a 8. § 7. pontja szerint az eladó viseli.
15. §
Az eladó szakembereinek a vevő országába a műszaki szolgálat szervezésére vonatkozó tanácsadásra való kiküldetésével összefüggő költségeket az eladó viseli. A szakemberek létszámát, tartózkodási idejüket és az egyéb feltételeket a szerződésben állapítják meg.
16. §
A vevő műszaki szolgálatot ellátó szervezeteiben dolgozó szakemberek oktatási költségeit a következő módon osztják fel:
a) ha az oktatást a vevő országában végzik, úgy a vevő magára vállalja az ezzel összefüggő valamennyi költséget, a különleges oktatási szemléltető eszközök költségeinek, és azoknak a költségeknek a kivételével, amelyek az eladó szakembereinek a vevő országába az oktatás elvégzéséhez való kiküldetésével vannak kapcsolatban;
b) ha az oktatásra az eladó országában kerül sor, úgy az utóbbi vállalja magára az ezzel az oktatással közvetlenül összefüggő költségeket.
Az eladó vállalja magára a vevő szakembereinek az eladó országában az oktatással összefüggő utazási költségeit (kivéve az országba való beutazás és az országból való elutazás költségeit), továbbá a szakemberek részére ingyenesen fűtéssel, világítással és takarítással ellátott, bútorozott lakást és olyan különleges védőruhát bocsát rendelkezésére, amely a biztonsági technikai szabályok és a munkavédelem betartásához szükséges.
17. §
Mindazoknak a költségeknek a kölcsönös megtérítési rendjét, amelyeket a vevő és az eladó a szerződés hatályának időszakában viselhetnek, és amelyek a szerződés teljesítésével vannak összefüggésben, a felek a szerződésben határozzák meg. Ha a szerződésben más fizetési rendet nem állapítottak meg, úgy "A KGST 1968. évi ÁSZF" 59-66. paragrafusaiban előírt rendelkezéseket alkalmazzák.
VII. A JÓTÁLLÁS SZOLGÁLTATÁSAI
18. §
A vevő köteles gondoskodni arról, hogy az eladó által nyújtott jótállást ugyanolyan mértékben biztosítsák a fogyasztó részére, ha a vevő országában érvényes előírások mást nem írnak elő.
19. §
1. Ha a vevő országának fogyasztója az eladó által nyújtott jótállás keretein belül hibákat jelent be, úgy ezeket a hibákat az eladó terhére a vevő országában létesített műszaki szolgálatot ellátó műhelyekben vagy telepeken haladéktalanul megszüntetik a hibák kijavításával, vagy a hibás cikkek illetve alkatrészek újakra való kicserélésével.
2. Az eladó megtéríti a vevőnek a hibás alkatrészek helyett elhasznált tartalékalkatrészeket az eladó által elismert kifogásolási jegyzőkönyvekkel összhangban.
A hibák megszüntetésére fordított egyéb közvetlen kiadásokat a normális tényleges költségek mértékében térítik meg a szerződésben megállapított rendben. Ha a kétoldalú egyezményben vagy a szerződésben az ilyen költségek megtérítésére tarifális díjtételeket állapítottak meg, úgy e díjtételek szerint kell a felek között az elszámolásokat lebonyolítani.
20. §
1. A hibás alkatrészek kicseréléséhez az eladó saját költségére, a vevővel való megegyezés szerint a vevő részére feladja azoknak a tartalékal-katrészéknek a garanciális készletét, amelyek az eladó tulajdonában maradnak, és amelyeket a vevő az eladó által elismert kifogásolási jegyzőkönyvek szerint a hibás alkatrészek kicseréléséhez használ fel.
A felek megegyezhetnek arról, hogy a vevő negyedévenként egyszer, vagy más egyeztetett időszakban értesíti az eladót a felhasznált garanciális készletekről a szerződésben meghatározott formában és időpontokban.
A jótállási időtartam alatt felhasználatlan garanciális tartalékalkatrész készleteket a felek megegyezése szerint a vevőnek a tartalékalkatrészek szállítására vonatkozóan korábban megkötött szerződések terhére adják át, vagy megvásárolják a tartalékalkatrészek szállítására vonatkozó külön szerződések alapján.
2. Abban az esetben, ha a garanciális készletben a hibás alkatrészek kicseréléséhez szükséges egyes tartalékalkatrészekből hiány mutatkozik, az eladó köteles intézkedni arról, hogy a garanciális készletet a hiányzó tartalékalkatrészekkel saját költségére haladéktalanul pótolja.
3. A kicserélt hibás cikkeket vagy alkatrészeiket "A KGST 1968. évi ÁSZF" 32. §-ában meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell az eladó részére visszaszolgáltatni.
21. §
A vevő nem érvényesítheti az eladóval szemben országa fogyasztóinak igényeit, ha ezek az igények az eladó által nyújtott jótállás kereteit meghaladják.
22. §
Az eladó szakembereinek a vevő országába a jótállási időtartam alatti javítási munkák elvégzésére való kiküldését a jelen Műszaki Szolgálat Általános Feltételei 8. §-a -9. pontjának első bekezdésében előirányzott rendelkezéssel összhangban végzik. Ennek során, ha a cikk a jótállási időtartam alatt az eladótól független okok miatt ment tönkre, úgy a szakemberek kiküldetésével járó költségeket a vevő vállalja magára a "KGST 1973. évi ÁSZerF"-vel összhangban. Ha a termék a jótállási időtartam alatt az eladótól függő okok miatt romlott el, úgy a saját szakembereinek kiküldetési költségeit az eladó vállalja magára.
23. §
1. A vevőnek a jótállási időtartam alatt, a leszállított cikkek hibáinak megszüntetésére és a hibás alkatrészek újakkal való kicserélésére eső esetleges költségei megtérítéséhez a felek a leszállított cikkek sajátosságaiból kiindulva megegyezhetnek arról, hogy az eladó a vevő részére a megegyezés szerinti mértékben jótállási árengedményt nyújt.
Ez az árengedmény magába foglalhatja a hibák megszüntetésére és a hibás alkatrészek újakkal való kicserélésére eső összes költségeket, beleértve a tartalékalkatrészek értékét, vagy csupán e költségek egy részét.
Ha a szerződés másként nem rendelkezik, úgy a jótállási árengedmény a tömeges hibákra nem vonatkozik. A "tömeges hibák" fogalmát a felek a szerződésben határozzák meg.
2. A felek megegyezhetnek arról, hogy a vevő a megegyezés szerinti rendben tájékoztatni fogja az eladót a leszállított cikkekben a jótállási időtartam alatt felmerült hibákról.
24. §
Az eladó nem visel jótállási felelősséget "A KGST 1968. évi ÁSZF" 34. §-ában előírt esetekben.
25. §
Az eladó és a vevő között a nyújtott jótállás feltételeire vonatkozó kapcsolatokat "A KGST 1968. évi ÁSZF" megfelelő rendelkezései, "A KGST 1968. évi ÁSZF" kiegészítéséről szóló kétoldalú egyezmények rendelkezései és a szállítási szerződések rendelkezései szabályozzák, amennyiben más nincs előírva:
a) a jelen Műszaki Szolgálat Általános Feltételeiben, vagy,
b) a műszaki szolgálatról megkötött szerződésben, amikor a fenti rendelkezésektől való eltérést a cikk különleges jellege és/vagy a műszaki szolgálat elvégzésének sajátosságai idézték elő.
VIII. FELADÁSI RENDELKEZÉSEK ÉS FELADÁSI ÉRTESÍTÉSEK
26. §
1. A feleknek a garanciális tartalékalkatrész készletek, szerszámok, műszaki dokumentáció stb. feladására vonatkozó kapcsolataira "A KGST 1968. évi ÁSZF" X. fejezetében előírt rendelkezéseket alkalmazzák.
2. Ha az eladó a vevőt a jelen paragrafus 1. pontjával összhangban eszközölt feladásról nem értesíti, vagy nem megfelelő időben értesíti, úgy az eladó a vevő részére a "KGST 1968. évi ÁSZF" 87. §-ában előírt mértékű kötbért fizet.
Ha a felek közötti kapcsolatokban nem állapították meg a feladás tárgyának pénzben kifejezett értékét, úgy küldeményként 15 rubel mértékű kötbért szednek be.
IX. A FELEK FELELŐSSÉGE
27. §
1. A felek kölcsönös anyagi felelősséget viselnek szerződéses kötelezettségeik teljesítésének elmulasztásáért vagy nem megfelelő teljesítéséért.
2. Mindegyik félnek kötelezettségeit megfelelő módon kell teljesítenie, megadva a másik félnek minden lehetséges támogatást abban, hogy az saját kötelezettségeit teljesítse.
3. A szerződés szerinti kötelezettségeket megsértő félnek haladéktalanul meg kell szüntetnie ezeket a szerződésszegéseket.
4. Abban az esetben, ha az egyik fél megszegi szerződéses kötelezettségeit, a másik félnek joga van a szerződésben előírt jogalapokon, és a szerződésben egyeztetett mértékben kötbér fizetését követelni.
A felek többek között a szerződésben kötbért írhatnak elő a kötelezettségek megszegése miatt, például a következő jogalapokon:
- az eladó késedelmesen adja át a vevő részére a műszaki szolgálat teljesítéséhez szükséges műszaki dokumentációt;
- a vevő a műszaki szolgálatot ellátó telepek és műhelyek részére nem megfelelő időben adja át az eladótól kapott műszaki dokumentációt;
- a feladási határidők és a garanciális tartalékalkatrész készlet pótlásának megszegéséért, valamint amiatt, mert a vevő részére nem téríti meg a hibás alkatrészek kicserélésére elhasznált tartalékalkatrészeket;
- az eladó nem teljesíti a vevő szakembereinek oktatására vonatkozó kötelezettségeit;
- a vevő megszegi a szakembereknek az eladó országába oktatásra való kiküldésére vonatkozó időpontot;
- az eladó megszegi a szakemberek javítási munkák elvégzésére a vevő országába való kiküldésének időpontját;
- nem teljesítik, vagy nem megfelelő módon teljesítik a műszaki szolgálat elvégzésére vonatkozó egyéb konkrét kötelezettségeket.
A kötbérfizetés jogcímének és mértékeinek meghatározása során a feleknek figyelembe kell ven-niök többek között a cikkek sajátosságait és a műszaki szolgálatuk különleges jellegét.
5. Olyan kivételes esetekre, amikor a szerződéses kötelezettségek megszegése lehetetlenné teszi a műszaki szolgálat rendes elvégzését, a felek a szerződésben előírhatják a szerződés felbontásának jogát és azokat a feltételeket, amelyek mellett a szerződés felbontása megengedhető.
6. A feleknek a szerződéses kötelezettségek teljes vagy részleges nem teljesítésére vonatkozó felelősség alóli mentesülése tekintetében "A KGST 1968. évi ÁSZF" 68. és 69. paragrafusainak rendelkezéseit alkalmazzák.
7. Azokban az esetekben, amikor a vevő országában a műszaki szolgálatot az eladó végzi, a felek kapcsolataira megfelelően a jelen paragrafus 1-6. pontjainak rendelkezéseit alkalmazzák.
X. IGÉNYEK
28. §
1. Azokat az igényeket, amelyek a szerződésből eredhetnek, azonnal be kell nyújtani, de legkésőbb a benyújtásuk jogalapjának felmerülésétől számított három hónapon belül.
2. Ha az igényeket a jelen paragrafus 1. pontjában megjelölt időponttal szemben késedelemmel nyújtják be, úgy abban az esetben, amikor a kárigényre vonatkozó választ a 29. §-ban előírt határidőre megadják, a választottbírósági illeték költségeit az ügy kimenetelétől függetlenül az igénybejelentés határidejét megsértő fél viseli. Ha azonban a választottbíróság arra a következtetésre jut, hogy az igény bejelentésében a késedelmet rendkívüli körülmények okozták, amelyekért az igényt bejelentő fél nem visel felelősséget, úgy a választottbíróság kivételesen a választottbírósági illeték költségeinek kérdését eldöntheti az ügy kimenetelétől függően.
3. Az igényeket írásos formában kell bejelenteni, a konkrét követelés megjelölésével. Az igényeket bejelenthetik táviratban vagy géptávírón. Ezekben az esetekben a bejelentéseket az igény távirati vagy géptávírón eszközölt bejelentésének keltétől számított legkésőbb hét munkanapon, de a jelen paragrafus 1. pontjában megállapított határidőn belül levélben kell megerősítem. Ha a megerősítést késedelmesen küldik meg, ezt a levelet tekintik az igény első ízbeni bejelentésének.
Az igényhez mellékelik az igényt igazoló okmányokat.
4. Az igény bejelentésének napjaként a bejelentő országa postahivatalának az ajánlott levél vagy a távirat feltételét igazoló bélyegzője keltét, illetőleg a géptávírón továbbított közlés keltét, vagy a címzett félnek történt kézbesítés napját kell tekinteni.
29. §
1. Az a fél, aki az igényt megkapta, köteles az igényt felülvizsgálni és a bejelentőnek az igényre érdemi választ adni (igazolni, hogy hajlandó annak teljesen vagy részben eleget tenni, vagy közölni, hogy annak teljes vagy részleges kielégítését megtagadja) haladéktalanul, de legkésőbb a szerződésben megállapított határidőn belül. Ha ezt a határidőt a szerződésben nem állapították meg, az igényt átvevő fél köteles az igényre érdemi válaszát haladéktalanul, de legkésőbb az igény átvételének időpontjától számított 60 napon belül megadni.
2. Ha az a fél, aki az. igényt megkapta, az igényre érdemi válaszát a jelen paragrafus 1. pontjában megállapított időben nem adja meg, a bejelentő pedig választottbírósághoz fordul a válasz kézhezvétele előtt, úgy az ügy kimenetelétől függetlenül a választottbírósági eljárás illetékeit az a fél viseli, aki nem adta meg időben az igényre az érdemi választ. A jelen pont rendelkezéseit nem alkalmazzák a jelen paragrafus 3. pontjában előírt esetekre.
3. Ha az a fél, aki az igényt megkapta, műszakilag indokolt okokból nem tud az igényre érdemi választ adni a jelen paragrafus 1. pontja szerinti határidőben, ez a fél javasolhatja az igényt bejelentő félnek e határidő meghatározott időpontig való meghosszabbítását.
4. Ha az igényt bejelentő fél nem fogadja el az igényt átvevő fél azon javaslatát, hogy meghosszabbítsák az igényre adandó érdemi válasz határidejét, és választottbírósághoz fordul, a választottbírósági eljárás illetékeinek kérdésében a választottbíróság az ügy kimenetelétől függően dönt.
5. Ha az igényt bejelentő fél elfogadja az igényt átvevő fél azon javaslatát, hogy meghosszabbítsák az igényre adandó érdemi válasz határidejét, de az igényt átvevő fél nem adja meg ezt a választ a megegyezés szerinti határidőn belül, és az igényt bejelentő fél követeléseivel választottbírósághoz fordul, úgy a választottbíróság, az ügyet érdemben elbírálva, a választottbírósági eljárás illetékeiben az ügy kimenetelétől függetlenül azt a felet marasztalja el, aki a megfelelő időpontban az igényt nem válaszolta meg.
30. §
A kötbér megfizetésére vonatkozó igények bejelentésekor és felülvizsgálata során a 31. § rendelkezéseit alkalmazzák. Ezekre az igényekre nem alkalmazzák a jelen Műszaki Szolgálat Általános Feltételeinek 28. és 29. §-aiban foglalt rendelkezéseket.
31. §
1. A kötbér megfizetésére vonatkozó igényeket legkésőbb három hónapon belül kell bejelenteni. Ennek során ezeknek az igényeknek a bejelentési határidejét "A KGST 1968. évi ÁSZF" 88. §-ának 1. pontjában előírt rendben számítják ki.
2. A jelen paragrafus 1. pontjában említett igényekre "A KGST 1968. évi ÁSZF" 88. §-ának 3. és 4. pontjaiban szereplő rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
3. A fél, akinek kötbérigényt jelentettek be, a kézhezvételének napjától számított 30 napon belül köteles azt megvizsgálni és érdemi választ adni.
4. A kötbérfizetés igénybejelentésének napjaként a bejelentő ország postahivatalának levél felvételét igazoló bélyegzője keltét, vagy a címzett félnek történő kézbesítés napját kell tekinteni.
32. §
1. A felek kölcsönösen nem jelentenek be olyan igényeket, amelyek mindegyikére vonatkozóan a követelések összege nem haladja meg a 10 rubelt.
2. A jelen paragrafus 1. pontjának rendelkezései nem érvényesek a felfedett számítási hibákkal összefüggő elszámolási követelésekre és azokra az igényekre, amelyeknek kielégítése nélkül a műszaki szolgálatot nem lehet megfelelő módon elvégezni és/vagy a cikket a vevő nem használhatja fel.
XI. VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÉS ELÉVÜLÉS
33. §
A szerződésiből vagy azzal kapcsolatban keletkező minden vita választottbírósági eljárásban kerül elbírálásra "A KGST 1968. évi ÁSZF" XV. fejezetében előírt rendelkezésekkel összhangban.
34. §
1. A jelen Műszaki Szolgálat Általános Feltételeiben szabályozott kapcsolatokból eredő követelésekre, kivéve a kötbér megfizetésének követelését, kétéves elévülési időt kell alkalmazni.
A jelen pontban előírt elévülési időt a követelési jog keletkezésének időpontjától számítják.
2. A kötbér kifizetésének követeléseire egyéves elévülési időt alkalmaznak.
A jelen pontban előírt elévülési időt azt a napot követő naptól számítják, amikor az igényt bejelentő fél az igényre az érdemi választ megkapta, míg ha az igényre az igényt átvevő fél az érdemi választ nem adta meg a 31. § 3. pontjában megállapított határidőre, úgy azt a napot követő naptól, amikor az igény megválaszolási határideje letelt.
3. Az elévülés alkalmazásával összefüggő minden egyéb kérdésben a Műszaki Szolgálat Általános Feltételeiben szabályozott viszonyokból eredő követelésekre "A KGST 1968. évi ÁSZF" 95-102. és 107. §-aiban előírt rendelkezések kerülnek alkalmazásra.
4. A jelen paragrafusban előírt rendelkezéseket alkalmazzák az olyan szerződésekből eredő kötelezettségekre, amelyekre a jelen Műszaki Szolgálat Általános Feltételeinek hatálya kiterjed.
XII. EGYÉB FELTÉTELEK
35. §
A jelen Műszaki Szolgálat Általános Feltételeiben említésre kerülő szállítási szerződésekre a "KGST 1968. évi ÁSZF"-t alkalmazzák.
36. §
Ha a kötelezett pénztartozással van késedelemben, köteles a hitelezőnek a fizetési késedelmének összege után évi 4%-os kamatot fizetni.
37. §
1. Egyik fél sem jogosult a szerződésiből eredő jogait és kötelezettségeit a másik fél írásbeli hozzájárulása nélkül harmadik személyre átruházni.
2. A jelen paragrafus 1. pontjának rendelkezései nem érvényesek azokra az esetekre, amikor a szerződés szerinti jogokat és kötelezettségeket az illetékes szerv határozata alapján ugyanazon ország külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított másik szervezetének adják át, feltéve, hogy a másik felet erről írásban értesítik.
38. §
Az eladó ország területén a szerződés teljesítésével összefüggő adókat, vámokat és illetékeket az eladó fizeti meg, míg a vevő ország területén a vevő.
39. §
A feleknek a műszaki szolgálat biztosításával kapcsolatos viszonyaira azokban a kérdésekben, amelyeket a szerződések vagy a jelen Műszaki Szolgálat Általános Feltételei nem szabályoznak, vagy nem kimerítően szabályoznak, az eladó országának anyagi joga kerül alkalmazásra.
Az eladó országának anyagi jogán a polgári jog általános rendelkezéseit, nem pedig az eladó országának szocialista szervezetei és vállalatai közötti viszonyokra megállapított különleges rendelkezéseket kell érteni.
* Ezeket a tanulmányi szemléltető eszközöket a Mongol Népköztársaság vevőjének lehetőség szerint ingyen adják át."