1973. évi 31. törvényerejű rendelet
a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok szervezetei között gépek és berendezések szállításával kapcsolatos szerelési és egyéb műszaki szolgáltatások teljesítése általános feltételeinek közzétételéről
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok szervezetei között gépek és berendezések szállításával kapcsolatos szerelési és egyéb műszaki szolgáltatások teljesítésének 1973. évi szeptember hó 28. napján Moszkvában létrehozott Általános Feltételeinek (a továbbiakban: KGST 1973. évi ÁSzerF) hivatalos magyar nyelvű szövegét e törvényerejű rendelet mellékleteként közzéteszi.
2. § A KGST 1973. évi ÁSzerF rendelkezéseit 1974. év január hó 1. napja után kötött külkereskedelmi szerződésekre kell alkalmazni, ha a magyar féllel szerződő külföldi fél székhelye olyan országban van, amely a magyar féllel kötött szerződésre ugyancsak a KGST 1973. évi ÁSzerF rendelkezéseit alkalmazza.
3. § Amennyiben a szerződő felek a KGST 1973. évi ÁSzerF alkalmazását az 1974. évi január hó 1. napja előtt megkötött külkereskedelmi szerződésre kikötötték, és ezt a kikötést a magyar féllel szerződő külföldi fél országának joga is lehetővé teszi, a KGST 1973. évi ÁSzerF rendelkezéseit e szerződésekre is alkalmazni kell.
4. § A külkereskedelmi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a KGST 1973. évi ÁSzerF végrehajtása iránt a szükséges intézkedéseket megtegye.
5. § Ez a törvényerejű rendelet 1974. évi január hó 1. napján lép hatályba.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Melléklet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1973. évi 31. törvényerejű rendeletéhez
"A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok szervezetei között gépek és berendezések szállításával kapcsolatos szerelési és egyéb műszaki szolgáltatások teljesítésének
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
(KGST 1973. ÉVI ÁSZERF)
A KGST-ben résztvevő országok külkereskedelmi ügyletek kötésére feljogosított szervezetei közötti gép- és berendezés-szállításokkal kapcsolatos szerelési munkákat, amelyeket a szállító szakemberei teljesítenek a megrendelő országában, a jelen Általános Szerelési Feltételek alapján kell elvégezni.
A szerelési munkáikra vonatkozó összes szerződésnek meg kell felelnie a jelen Általános Szerelési Feltételeknek. Azokban az esetekben, amikor a felek a szerződés megkötésekor arra a következtetésre jutnak, hogy az elvégzendő szerelési munkák különleges jellegűek, és ennék következtében el kell térni a jelen Általános Szerelési Feltételek egyes rendelkezéseitől, ezt a szerződésben szabályozhatják.
I. FEJEZET
MEGHATÁROZÁSOK
1. §
A jelen Általános Szerelési Feltételekben alkalmazott fogalmak az alábbiakat jelentik:
"megrendelő" - az a külkereskedelmi ügyletek kötésére feljogosított szervezet, amely a szerződés értelmében megrendeli a szerelési munkák elvégzésével kapcsolatos szolgáltatásokat;
"szállító" - az a külkereskedelmi ügyletek kötésére feljogosított szervezet, amely a szerződés értelmében elvállalja a szerelési munkák elvégzésével kapcsolatos kötelezettségeket;
"szakember" - meghatározott szakképzettséggel rendelkező személy, akit a szállító küld ki abba az országba, amelyben a szerelési munkákat a megkötött szerződés alapján el kell végezni;
"szerelési munkák" - a gépek és berendezések szerelése, szerelésvezetése, a beszabályozásukkal és üzembehelyezésükkel kapcsolatos munkák, valamint más műszaki szolgáltatások (felügyelet, betanítás stb.) teljesítése;
"szerelés" - a megrendelő országában történő olyan szerelés, amelyet a szállító szakemberei végeznek, a szerződésiben előírt feltételeknek megfelelően;
"szerelésvezetés" - a megrendelő szakemberei által végzett szerelés műszaki irányítása, amelyet a szállító szakemberei látnak el a szerződésben előírt feltételeknek megfelelően a megrendelő országában;
"szerelési szerszám" - a szerelési eszköz, készülék és minden más, a szerelési munkák elvégzéséhez szükséges berendezés.
II. FEJEZET
A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE, MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
2. §
1. A szerelési munkákra vonatkozó szerződést lehetőség szerint a gépek és berendezések szállítására vonatkozó szerződéssel egyidejűleg kell megkötni. A szerelési munkákra vonatkozó szerződés a gépek és berendezések szállítására vonatkozó szerződés részeként is megköthető.
2. A szerelési munkákra vonatkozó szerződés megkötése a "KGST 1968. évi ÁSZF" 1-4. §-aiban foglaltak szerint történik.
3. §
1. A szerelési munkákra vonatkozó szerződésnek többek között tartalmaznia kell:
a) a felek megnevezését és címét;
b) a szerződés tárgyát;
c) a szállító által kiküldött szakemberek számát és hivatali állásuk megjelölését;
d) a fizetési feltételeket.
2. Az elvégzendő szerelési munkák jellegétől függően a szerződés tartalmazhatja még:
a) a megrendelő által rendelkezésre bocsátott szakemberek és kisegítő személyzet számát és hivatali állásuk megnevezését;
b) a szerelési szerszámok, a készülékek, a segédanyagok, a munkaruhák és a különleges védőöltözetek felsorolását, annak megjelölésével, hogy mit köteles ezek közül a szállító és mit köteles a megrendelő rendelkezésre bocsátani;
c) a szerelési munkák elkezdésének és befejezésének határidejét;
d) a szállító különleges jótállási kötelezettségeit;
e) a felek egyéb kötelezettségeit.
4. §
1. A szerelési munkákra vonatkozó szerződést a felek megállapodásával lehet módosítani vagy megszüntetni.
A szerződés egyoldalúan történő megszüntetésének csak olyan körülmények megléte esetén van helye, amelyek közvetlen, erre vonatkozó szerződéses kikötés értelmében szolgálnak alapul a szerződés egyoldalúan történő megszüntetéséhez.
A szerződésben kiköthető, hogy az olyan körülmények meglétének megállapítása érdekében, amelyek a félnek a szerződés alapján adnak jogot a szerződés egyoldalúan történő megszüntetésére, a választott bírósághoz kell fordulni.
2. Ha a gépek és berendezések szállítására vonatkozó szerződés, amelyekkel kapcsolatban a szerelési munkákra vonatkozó szerződést kötötték, teljes egészében megszűnik, vagy annak csak egy része szűnik meg, a felek kötelesek haladéktalanul eldönteni a szerelési munkákra vonatkozó szerződés sorsának kérdését.
III. FEJEZET
A SZERELÉSI MUNKÁK ELŐKÉSZÍTÉSE
5. §
1. A szerelési munkák helyes előkészítése céljából a szállító és a megrendelő a szerződésben állapodnak meg a szerelési munkák elvégzésének időbeni sorrendjéről.
2. A szállító a szerződésben kikötött határidőben és terjedelemben köteles a megrendelőnek átadni az előkészítő munkák végzéséhez szükséges terveket, műszaki adatokat és egyéb műszaki dokumentációt.
3. A megrendelő a szerződésben kikötött határidőben és terjedelemben köteles a szállító rendelkezésére bocsátani a szerelés helyének helyszínrajzát, úgyszintén az egyéb, szükséges műszaki dokumentációt. Nem köteles a megrendelő az említett műszaki dokumentációt rendelkezésre bocsátani akkor, ha a szállító közölte, hogy azzal maga is rendelkezik, vagy ha azt maga a szállító köteles előállítani.
4. Ha a szerződésben nincs meghatározva a jelen§ (2) és (3) bekezdéseiben említett műszaki dokumentáció terjedelme és átadásának határideje, a felek a műszaki dokumentációt olyan terjedelemben és olyan határidőn belül kötelesek átadni, amely biztosítja a megfelelő munkák kellő időben történő elvégzését.
5. Eltérő szerződéses kikötés hiányában a fél fenntartja kizárólagos jogát az általa átadott műszaki dokumentációra vonatkozóan. Az átadott műszaki dokumentáció kizárólag arra a célra használható fel, amely célra azt átadták, és nem hozható nyilvánosságra a műszaki dokumentációt átadó fél hozzájárulása nélkül.
6. §
1. A megrendelő az összes előkészítő (alapozási, építési stb.) munkákat a saját számlájára és a saját felelősségére olyan határidőben köteles elvégezni, hogy a szerelési munkákat a szállító szakembereinek a megállapodás szerinti határidőben történt megérkezése után azonnal meg lehessen kezdeni és azokat bármiféle akadály vagy késedelem nélkül folytatni lehessen. Az előkészítő munkák elvégzését kivételes esetekben, a felek megállapodása alapján a szállító is elvállalhatja, a szerződésben meghatározott terjedelemben és feltételek szerint.
2. A megrendelő értesíti a szállítót arról, hogy a szerelés tárgyát képező gépek és/vagy berendezések, a szerelési szerszám és a szerelési hely -az 5. § (1) bekezdésének figyelembevételével - a szerelési munkák kezdetére készen áll. Eltérő szerződéses kikötés hiányában ezt a közlést legkésőbb a szerelési munkák megkezdésére vonatkozó, a szerződésben meghatározott határidő előtt 30 nappal kell megtenni.
7. §
Abban az esetben, ha a szállító - annak folytán, hogy az előkészületi munkák elvégzése nem történt meg - nem tudott hozzáfogni a szerelési munkákhoz, vagy azokat nem tudta a megfelelő módon folytatni, a szállító jogosult a szerelési munkák elkezdésének határidejét elhalasztani, vagy e munkákat félbeszakítani. Ilyen esetben a felek a szerelési munkák elkezdésére új határidőt állapítanak meg, valamint megfelelő intézkedéseket tesznek az előállt késedelem kiküszöbölése érdekében.
8. §
A megrendelő köteles a szállító szakembereinek megfelelő elhelyezést (zárt helyiségeket világítással, fűtéssel és takarítással, úgyszintén a szükséges belső berendezéssel ellátva) a szerelési szerszámok, ruhák megőrzésére, az irodai munkák elvégzésére, valamint a szakemberek munkaszüneti időben történő pihenése céljára díjmentesen biztosítani.
9. §
A szerelési munkák megkezdése előtt a felek jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben megállapítják, hogy a gépek és/vagy berendezések, a szerelési szerszám és a szerelési hely - az 5. § (1) bekezdésének, valamint a 8. §-nak a figyelembevételével - a szerelési munkák kezdetére készen áll. Ez a jegyzőkönyv tartalmazza - a szerződés feltételeinek figyelembevételével - az összes, felmerült hibára és él nem végzett munkára vonatkozó bejegyzéseket is, az azok kiküszöböléséhez szükséges határidők feltüntetésével.
IV. FEJEZET
A SZERELÉSI SZERSZÁM ÉS A SEGÉDANYAGOK
10. §
1. A megrendelő köteles saját számlájára a szerelési szerszámot a szállító és a megrendelő által összeállított és a szerződéshez mellékelt specifikáció szerint rendelkezésre bocsátani. Ebben a specifikációban nem kell szerepelni az átvétel során végzett kipróbálásoknál használatos ellenőrző berendezéseknek, valamint a szállító szakemberei személyes szerszámainak, amelyeket a szállító köteles rendelkezésre bocsátani.
2. Azt a szerelési szerszámot, amelyet a megrendelő nem tud rendelkezésre bocsátani, amennyiben erre módja van, a szállító bocsátja ideiglenes használat céljából a megrendelő rendelkezésére, díj fizetése ellenében. A szállító erről a szerelési szerszámról, ideértve az el nem adható szerelési szerszámot is,* specifikációt készít, a megrendelővel közösen megállapított, az adott országok közötti mindenkor érvényben levő kereskedelmi egyezmények által meghatározott árképzési elveknek megfelelő árakon.
3. Már használt szerelési szerszám használatba adása esetén a szállító százalékosan kifejezi a specifikációban a szerelési szerszám elhasználódási fokát. Ez szolgál alapul az elszámolásra azokban az esetekben, amikor a szállító nem kapja vissza a szerelési szerszámot.
4. A szállító szerelési szerszámainak a szerződésben meghatározott céltól eltérő, más célokra való felhasználása csakis a szállító beleegyezésével történhet.
11. §
1. A megrendelő a szállító szerelési szerszámainak használatáért a szerződésben közösen megállapított, százalékos mértékben kifejezett kölcsön-díjat fizet, amely nem haladhatja meg:
a) a szerelési szerszám és eszközök esetén - a napi 0,15%-ot,
b) szerelési berendezések, többek között emelőszállító berendezések esetén - a napi 0,05%-ot.
Ezeket a százalékokat a szerelési szerszámnak a 10. § értelmében meghatározott ára után kell számítani.
2. A szerelési szerszám használatáért járó köl-csöndíj összege nem haladhatja meg a specifikációban meghatározott árat.
3. A megrendelő csak az olyan szerelési szerszám használatáért köteles fizetni, amelyet a szerződés alapján a szállító bocsátott rendelkezésére.
4. A kölcsöndíjat minden egyes naptári napra fel kell számítani, a szállító által szolgáltatott szerelési szerszám használatra való rendelkezésre bocsátásának napja és a szerelési szerszám megrendelő által történő visszaszolgáltatásának napja közötti időtartamon belül.
5. Azokban az esetekben, amikor a szerződés értelmében a szállító felelős a szerelési munkák elvégzésére megszabott határidők betartásáért és a szerelési munkák elvégzésének késedelme a szállítótól függő okból következett be, a szerelési szerszám használatáért a késedelem időszakában kölcsöndíjat felszámítani nem lehet.
12. §
1. Azon a napon, amelyen a szállító a szerelési szerszámot a megrendelőnek használatra rendelkezésre bocsátja, az alábbiakat kell érteni:
a) vasúti fuvarozás esetén annak a határállomásnak a vasúti fuvarlevélen alkalmazott bélyegzője keltét, melyen a szerelési szerszámot a szállító országának vasútja átadja a megrendelő által megadott címre történő továbbfuvarozás céljából a szerelési szerszámot átvevő vasútnak;
b) vízi fuvarozás esetén az on board hajóraklevél vagy a vízi fuvarlevél keltét, amelyek azt igazolják, hogy a szerelési szerszámot a szállító ország berakodási kikötőjében a megrendelő által megadott címre történő elfuvarozás céljából átvették;
c) légi fuvarozás esetén a légi közlekedés teher-fuvarlevelének keltét, amely azt igazolja, hogy a szerelési szerszámot a szállító országának légi fuvarozó szervezete a megrendelő által megadott címre történő elfuvarozás céljából átvette;
d) gépkocsifuvarozás esetén annak az okmánynak a keltét, amely igazolja a szerelési szerszámnak a megrendelő fuvareszközeire való átvételét, ha pedig a szerelési szerszámot a szállító fuvareszközeivel a szállító országának államhatárán túl szállítják, azt az időpontot, amikor a szerelési szerszámot a szállító országával határos ország határvámhivatala ellenőrizte.
2. A szerelési szerszám visszaszolgáltatásának napja alatt az alábbiakat kell érteni:
a) vasúti fuvarozás esetén annak a határállomásnak a vasúti fuvarlevélen alkalmazott bélyegzője, keltét, amelyen a megrendelő országának, vagy a tranzitországnak a vasútja a szerelési szerszámot átadja a szállító ország vasútjának;
b) vízi fuvarozás esetén azt az időpontot, amikor a szerelési szerszámot a szállító országában levő rendeltetési kikötőben a hajóból kirakták;
c) légi fuvarozás esetén azt az időpontot, amikor a szerelési szerszámot a szállító országában levő repülőtéren a repülőgép fedélzetéről kirakták;
d) gépkocsi fuvarozás esetén azt az időpontot, amikor a szerelési szerszámot a szállító országának határvámhivatala ellenőrizte.
13. §
1. A szerelési szerszám szállításával kapcsolatos költségeket, valamint a szerelési szerszám vétlen elveszésének vagy vétlen megrongálódásának veszélyét a megrendelő viseli, mégpedig attól az időponttól kezdve, amikor a szerelési szerszámot a szállító a megrendelőnek használatra rendelkezésre bocsátotta, és addig az időpontig, amíg a szerelési szerszámot a megrendelő a szállítónak vissza nem szolgáltatta.
2. Az alatt az időpont alatt, amikor a szállító a szerelési szerszámot a megrendelőnek használatra rendelkezésre bocsátja, az alábbiakat kell érteni:
a) vasúti fuvarozás esetén azt az időpontot, amikor a szállító országának vasútja a szerelési szerszámot átadja a megrendelő által megadott címre történő továbbfuvarozás céljából a szerelési szerszámot átvevő vasútnak;
b) vízi fuvarozás esetén azt az időpontot, amikor a szerelési szerszám a szállító országában levő be-rakodási kikötőben a hajó korlátján áthaladt;
c) légi fuvarozás esetén azt az időpontot, amikor a szállító a szerelési szerszámot a légi fuvarozó szervezetnek saját országában átadta;
d) gépkocsifuvarozás esetében azt az időpontot, amikor a szerelési szerszámot a megrendelő fuvareszközeibe berakták, ha pedig a szerelési szerszámot a szállító fuvareszközeivel a szállító országának államhatárán túl szállítják, azt az időpontot, amikor a szerelési szerszámot a szállító országával határos ország határvámhivatala ellenőrizte.
3. Az alatt az időpont alatt, amikor a megrendelő a szerelési szerszámot a szállítónak visszaszolgáltatja, az alábbiakat kell érteni:
a) vasúti fuvarozás esetén azt az időpontot, amikor a megrendelő országának vagy a tranzit-országnak a vasútja a szerelési szerszámot átadja a szállító ország vasútjának;
b) vízi fuvarozás esetén azt az időpontot, amikor a szerelési szerszám a szállító országában levő kirakodási kikötőben a hajó korlátján áthaladt;
c) légi fuvarozás esetén azt az időpontot, amikor a szerelési szerszámot a szállító országában levő repülőtéren a repülőgép fedélzetéről kirakják;
d) gépkocsifuvarozás esetén azt az időpontot, amikor a szerelési szerszámot a szállító országának határvámhivatala ellenőrizte.
14. §
A szállító által a megrendelőnek használatra rendelkezésre bocsátott szerelési szerszámot a megrendelő biztosítja, mégpedig attól az időponttól kezdve, amikor azt a szállító rendelkezésre bocsátotta, addig az időpontig, amíg a szerelési szerszámnak a szállító részére történő visszaszolgáltatása meg nem történik.
15. §
A szerelési szerszám behozatalával és kivitelével kapcsolatos összes vámilletékeket és díjakat a megrendelő országának területén a megrendelő viseli.
16. §
A szállító köteles a megrendelővel megállapodni abban, hogy milyen fuvarozási mód igénybevételével történjék a szerelési szerszámnak a szállítótól a megrendelőhöz való fuvarozása, úgyszintén abban is, hogy a szerelési szerszám hol lépje át a szállító országának határát.
17. §
Eltérő szerződéses kikötés hiányában a megrendelő köteles a szállító által használatra rendelkezésre bocsátott szerelési szerszámot haladéktalanul visszaszolgáltatni, amint a szerelési szerszám használatára a szerelési munkák folytatásához többé szükség nincsen.
18. §
1. Ha a szerelési szerszám nem a szállító vagy az ő szakembereinek hibájából vész el vagy semmisül meg, a megrendelő köteles megfizetni a specifikációban feltüntetett árat a szerszám elveszésének vagy megsemmisülésének időpontjában mutatkozó elhasználódási fok figyelembevételével, illetőleg annak a kölcsön díjösszegnek a levonásával, amelyet a megrendelő a szállítónak ezen időpontig a szerelési szerszám használatáért kifizetett.
2. Ha olyan szerelési szerszám vész el, vagy semmisül meg, amely a specifikációban mint el nem adható van feltüntetve, a megrendelő - ha nem bizonyítja, hogy az elveszés vagy megsemmisülés nem az ő hibájából történt -, köteles a szállítónak e szerszám specifikáció szerinti árát teljes összegben megfizetni. Ha a megrendelő bizonyítja, hogy az említett szerszám elveszése vagy megsemmisülése nem az ő hibájából történt, a jelen § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. A megrendelő nem felel a szerelési szerszám elveszéséért vagy megsemmisüléséért, amennyiben az a szállító vagy annak szakemberei hibájából kifolyólag következett be (például, ha a szállító szakemberei a munkanap befejeztével megszegték azt a szabályt, hogy a szerszámot a megrendelő őrizetébe kell átadni) .
19. §
1. A megrendelő köteles a saját számlájára és kockázatára őrizni a szállító által rendelkezésére bocsátott szerelési szerszámot és köteles azt a légköri behatásoktól és megrongálódásoktól megóvni. Ugyanígy köteles a megrendelő a szállító szakembereinek szerszámait és műszereit is megőrizni, amelyeket neki megőrzés céljából átadtak.
2. Abban az esetben, ha a megrendelő rendelkezésére bocsátott szerelési szerszám a szállító szakembereinek őrizetében van, a szállító felelős a szerszám elveszéséért vagy megrongálódásáért.
20. §
Amennyiben a szerződés egyéb rendelkezést nem tartalmaz, a megrendelő köteles a szerelési munkák teljesítéséhez szükséges valamennyi segédanyagot, vizet, villamosenergiát, oxigént, karbidot sűrített levegőt, stb. a saját számlájára szolgáltatni. A megrendelő biztosítja a szükséges világítást, valamint a szerelési hely fűtését is ott, ahol ez lehetséges, vagy pedig ahol a gépek és berendezések jellege ezt megköveteli.
21. §
A megrendelő köteles kellő időben és a saját költségére a szerelés helyére fuvarozni a szükséges gépeket, berendezéseket, segédanyagokat, valamint a szerelési szerszámokat.
V. FEJEZET
A SZÁLLÍTÓ SZAKEMBEREINEK MUNKAFELTÉTELEI
22. §
1. A szállítónak a szerelési munkáknál foglalkoztatott szakemberei fenntartják a szállítóval fennálló szerződéses munkaviszonyaikat.
2. A megrendelő köteles a saját költségére elintézni az országának területén szükséges mindazokat a formalitásokat, amelyek a szállító szakembereinek ott-tartózkodásával kapcsolatosak, valamint a szállító tulajdonát képező szerelési szerszámnak, továbbá a szállító szakemberei személyes szerszámainak és műszereinek behozatalánál és kivitelénél felmerülő vámformalitásokat.
3. A szállító szakemberei kötelesek alávetni magukat a megrendelő országában fennálló, normatív úton megállapított és rájuk nézve kötelező jogszabályoknak, továbbá kötelesek feltétlenül megtartani a szerelési munkák végzése során előttük ismeretessé vált vagy tudomásukra hozott állami és szolgálati titkokat.
23. §
1. A megrendelő a szállító szakembere számára díjmentesen biztosít a szerelési munkák végzésének helyéhez közel bútorozott lakást (világítással, fűtéssel és takarítással) .
2. Abban az esetben, ha a szállító szakemberének lakása a szerelési munkák végzésének helyétől 2 km-nél nagyobb távolságra van, a megrendelő a szakemberek számára a szerelési munkák helyéig és vissza díjmentes szállítást biztosít. Ugyanakkor a megrendelő törekedni fog arra, hogy az utazás időtartama a szállító szakembereinek lakhelyétől a szerelési munkák helyéig és vissza egy óránál több időt ne vegyen igénybe.
24. §
1. Ha a szerelési munkák helyén, vagy a szakemberek lakóhelyén üzemi étkezde van, a megrendelő lehetővé teszi számukra ennek használatát.
2. Ha a szerelési munkák helyén vagy a szakemberek lakóhelyén nincs étkezde vagy más közös étkezési hely, a megrendelő egyéb módon szervezi meg a szakemberek étkezését, úgy, hogy a szakemberek naponta legalább egyszer meleg ételt kapjanak. Ezenkívül a megrendelő biztosítja élelmiszerek és közszükségleti cikkek vásárlásának lehetőségét is.
3. A szállító szakemberei viselik a saját fenntartásukkal és áruvásárlásaikkal kapcsolatos költségeket.
25. §
A megrendelő lehetőségeihez mérten köteles gondoskodni a szállító szakemberei kulturális igényeinek (rádió, televízió, mozi, színház, előadások, kirándulások stb.) kielégítéséről.
26. §
1. Abban az esetben, ha a szállító szakembere és családtagjai a megrendelő országában való tartózkodásuk idején megbetegszenek, vagy őket baleset éri, a megrendelő saját országának állami egészségvédelme körében a beteg vagy a balesetet szenvedő részére ingyenesen orvosi ellátást és gyógyszereket biztosít.
2. A szállító szakemberének betegsége idején a fizetéseket a 38. §-ban előírt mértékben és módozatok szerint kell folyósítani.
3. A szállító szakemberének olyan megbetegedése esetén, amely a munkában megszakítást idéz elő, a megrendelő köteles erről a szállítót közvetlenül vagy a szállító országának a megrendelő országában működő külkereskedelmi kirendeltsége útján értesíteni. Ha az orvos megállapítása szerint a szakember betegsége négy hétnél tovább tart, a szállító - a megrendelő kérésére - köteles a szakembert ugyanolyan szakképzettségű szakemberrel leváltani.
4. Járványos megbetegedések fellépése esetén a megrendelő köteles a megfelelő óvintézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy a szakembert e betegségektől megóvja.
5. A megrendelő köteles a szerelési munkák megkezdése előtt a szerelés helyén megszervezni a különleges orvosi segélyhelyeket és azokat elsősegélynyújtási célból az összes szükséges eszközzel (pólyákkal, gyógyszerekkel stb.) ellátni. A most említett segélyhelyektől jelentős távolságra fekvő egyes munkahelyeken kisebb házi gyógyszertárakat kell felállítani.
27. §
1. A szállító jogosult saját költségére - a megrendelő előzetes értesítése mellett - szakemberét leváltani, feltéve, hogy ez a szerelési munkák minőségére és azok határidőben történő elvégzésére nem hat ki. A szakember, akit leváltanak, a szerelési munkák helyét csak akkor hagyhatja el, ha váltópárja már megérkezett.
2. Komoly okok esetében a megrendelő jogosult követelni a szállítótól a szakember visszahívását vagy leváltását.
28. §
A szállító köteles szakembereivel kiküldetésük előtt ismertetni a jelen Általános Szerelési Feltételeket, és a szerelési munkák elvégzésének a szerződésben kikötött feltételeit, valamint a munkaidőbeosztást, azokat az éghajlati és egyéb körülményeket, amelyek között a szakemberek a szerelési munkákat végezni fogják. A szállító olyan szakembereket küld ki a megrendelő országába, akik elfogadják a szerelési munkák végzésének fent említett feltételeit.
29. §
1. A szállító szakemberei jogosultak a megrendelő országában végzett 11 havi munka után arra, hogy a szállító országának jogszabályai szerinti időre, legfeljebb azonban 30 naptári napra szabadságra utazzanak.
A megrendelővel egyetértésiben a szállító jogosult - feltéve, hogy a szakember a megrendelő országában legalább 6 hónapon keresztül megszakítás nélkül dolgozott - a szakembert szabadságra küldeni, azzal a feltétellel, hogy a szakembernek a megrendelő országában való tartózkodása nem lesz 12 hónapnál kevesebb.
Az ezt követő években még abban az esetben is, ha a szakember ott-tartózkodásának ideje 12 hónapnál kevesebb lesz, a szállító jogosult a szakembert 6 hónap után az őt megillető időre szabadságra küldeni.
2. Az az idő, amely ahhoz szükséges, hogy a szakember a szerelési munkák helyéről hazájában levő lakhelyére, valamint innen a szerelési munkák helyére visszautazzék, a szabadság idejébe nem számítható be.
3. A szakember részére adott szabadság idejét a megrendelő és a szállító egyetértőleg úgy állapítja meg, hogy a szakember elutazása semmilyen mértékben ne befolyásolja a szerelési munkákat.
30. §
1. A szállítónak az a szakembere, akinek a megrendelő országában való tartózkodását legalább egyévi időtartamra irányozták elő, jogosult feleségét és iskoláskorú, valamint még nem iskoláskorú gyermekeit nyomban magával vinni, ha a szerelési munkák helyén olyan lakáskörülmények vannak, amelyek odautazásukat lehetővé teszik.
Amennyiben a szakember megérkezésének időpontjáig ilyen feltételek nem teremthetők meg, a megrendelő ezirányú kötelezettségeit a szakember odaérkezésének napjától számított legkésőbb 3 hónapon belül teljesíti, feltéve, hogy a szerződés egyéb kikötést nem tartalmaz.
A szakember családjával a díjmentesen rendelkezésre bocsátott lakásban fog lakni, függetlenül attól, hogy ezen a helyen van-e iskola vagy nincs.
31. §
A megrendelő köteles biztosítani a szállító szakembere számára annak a lehetőségét, hogy a szakember állampolgári kötelezettségeit (például választások, népszavazás) a megrendelő országában való tartózkodása idején teljesíteni tudja.
32. §
1. A megrendelő biztosítja az együttesen megállapított határidőkre a szerződésben megjelölt segéd és szakszemélyzetet, és szükség esetén a szállító és a megrendelő képviselői között létrejött megegyezés szerint még további személyzetet is.
2. Indokolt esetekben a szállító részéről a szerelési munkákhoz kijelölt vezető jogosult a megrendelő nem megfelelő segéd és szakszemélyzetének leváltását követelni.
3. A megrendelő szükség esetén tolmácsot bocsát a szállító részéről a szerelési munkák vezetésével megbízott személy rendelkezésére. A megrendelő kérésére és költségére a szállító hozzájárulásával erre a célra a szállító tolmácsa is igénybe vehető, a felek által egyeztetett feltételek szerint.
4. A megrendelő és a szállító meghatalmazott képviselői együtt osztják ki a munkát a megrendelő segéd és szakszemélyzetének.
5. A jelen §-ban említett személyzet munkájával kapcsolatos összes költségeket a megrendelő viseli.
33. §
1. A szállító szakemberének a szerelési munkák helyén töltendő munkaidejét a megrendelő országában hatályban levő szabályok szerint állapítják meg.
2. Amennyiben a szállító szakembere rajta kívül álló okok miatt nem dolgozhat, a megrendelő a szállítónak erre az időre a rendes munkaidőben végzett munkáért járó fizetéseket teljesíti.
3. A szállító országának ünnepnapjai a szakember részére munkaszüneti napnak minősülnek.
4. A megrendelő törekedni fog arra. hogy a szállító szakemberei a szállító országának ünnepnapjain, pihenőnapokon, **túlóraidőben és az éjszakai órákban (22 órától 6 óráig) ne dolgozzanak. A szakemberek az említett időben csak szükség esetén dolgozhatnak, a szállító és a megrendelő meghatalmazottainak a szerelési munkák helyén létrejött megállapodása alapján. Ilyen esetben a megrendelő a jelen Általános Szerelési Feltételek 39. §-nak megfelelően teljesíti a fizetést.
34. §
1. A megrendelő köteles a szállítót vagy annak képviselőjét részletesen tájékoztatni a megrendelő országában hatályos balesetelhárítási és munkavédelmi szabályokról, a tűzrendészetí előírásokról, stb.; a szállító köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy szakemberei ezeket a szabályokat betartsák. A fentieket a szerelési naplóban fel kell jegyezni.
2. A megrendelő díjmentesen biztosítja a szállító szakemberei részére a balesetelhárítási és munkavédelmi szabályok betartásához szükséges berendezéseket és felszereléseket, továbbá megmagyarázza a szakembereknek ezek használatának módozatait.
3. Az a szállító, aki egyszersmind a gépek és berendezések szállítója is, köteles a megrendelőt előzetesen figyelmeztetni a szerelési munkák végzésével kapcsolatos különleges veszélyekre és megadni neki az ezekkel összefüggő, szükséges, részletes felvilágosításokat.
35. §
1. Ha a megrendelő azt állapítja meg, hogy a szállító szakemberei megszegték a 34. § (1) bekezdésében említett szabályokat, köteles a szállítót erről írásban azonnal értesíteni.
Ha a szállító szakemberei a megrendelő előzetes figyelmeztetése ellenére tovább folytatják a balesetelhárítási és munkavédelmi, illetőleg a tűzrendészetí stb. szabályok megsértését, a megrendelő jogosult megtiltani a belépést a szerelési munkák végzésének helyére azoknak a szakembereknek, akik e szabályokat megszegték és követelheti a szállítótól e szakemberek leváltását.
2. Ha a szállító szakemberei nem tartják be a 34. § (1) bekezdésében említett, általuk ismert szabályokat, a megrendelő nem felel azokért a balesetekért, amelyek a szállító szakembereit e szabályok megszegésének eredményeképpen érték.
3. Ha a megrendelő nem tartja be a balesetelhárítási és munkavédelmi szabályokat, a szállító szakemberei erről írásban értesítik a megrendelőt. Abban az esetben, ha a megrendelő nem teszi meg a kellő intézkedéseket, a szakemberek a munkát abbahagyhatják.
4. A szakemberek a munkát azonnal abbahagyhatják olyan esetekben, amikor olyan körülmények állnak elő, amelyek veszélyesek a szakemberek életére vagy egészségére. Erről a megrendelőt értesíteni kell.
VI. FEJEZET
A MEGRENDELŐ ÉS A SZÁLLÍTÓ MEGHATALMAZOTTAI KÖZÖTTI KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATOK
36. §
1. A megrendelő és a szállító a szerelési munkák megkezdése előtt írásban közlik egymással saját meghatalmazottaiknak a nevét.
Ha a szállító meghatalmazottként más személyt nem jelölt ki, akkor a szerelési munkák helyén mindazokban a kérdésekben, amelyek a szerelési munkákat és a szállító szakembereit érintik, a szerelési munkák vezetőjét kell a szállító meghatalmazottjának tekinteni.
2. Mindazokat a kérdéseket, amelyek a szerelési munkákat és a szakembereket érintik, a megrendelő meghatalmazottja a szerelési munkák helyén kizárólag a szállító meghatalmazottjával beszéli meg.
3. A szerelési munkák megkezdésének időpontjától azok befejezéséig a szállító meghatalmazottja - a megrendelő részére szolgáló másolattal - a szerződésben kikötött nyelven szerelési naplót vezet.
4. A szerelési naplónak tükröznie kell a szerelési munkák menetét, úgyszintén a szerelési munkákkal kapcsolatos valamennyi olyan körülményt és tényt, amelyek a megrendelő és a szállító kölcsönös kapcsolataiban fontos jelentőséggel bírnak (például, a szerelési munkák megkezdésének napja, megjegyzések a szerelési munkák egyes határidőinek betartására vonatkozóan, a szerelési munkák befejezésének napja, a szakemberek által ledolgozott idő, a szakemberek által ünnepnapokon és pihenőnapokon, valamint túlórában végzett munkára vonatkozó adatok, a megrendelő által a szállító rendelkezésére bocsátott szakemberek és segédszemélyzet száma) .
5. A szerelési naplóba történt minden bejegyzést alá kell írnia a megrendelő és a szállító meghatalmazottainak. A mindkét fél meghatalmazottai által a szerelési naplóban aláírt bejegyzések az ott feltüntetett tények tekintetében bizonyítékot jelentenek.
6. Ha a megrendelő meghatalmazottja nem ért egyet a szerelési munkák menetével, vagy a szállító meghatalmazottjának bejegyzéseivel, mindegyik meghatalmazott kifejti saját véleményét a naplóban. Ilyen esetekben a felek kötelesek a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni a felmerült véleményeltérések megoldása érdekében.
37. §
A szállító és a megrendelő meghatalmazottai között létrejött bármely olyan megállapodást, amely a szerződéses kötelezettségek megváltoztatását vagy új kötelezettségek keletkezését vonja maga után, a szállító és a megrendelő köteles írásban megerősíteni.
VII. FEJEZET
A SZERELÉSI MUNKÁK DÍJAZÁSA
38. §
1. A megrendelő a szállító szakemberei által végzett szerelési munkákért a szállító részére a KGST-ben részt vevő országok illetékes szervei által egyetértőleg megállapított díjtételek alapján számított összeget fizet, az alábbi kategóriák szerint:
- szakértő-konzultáns;
- főmérnök;
- vezetőmérnök;
- mérnök;
- technikus, mester, szerelő;
- szakmunkás.
A fenti összegek folyósítása a szakemberek hazájukból történő elutazásának napjától hazájukba való visszatérésük napjáig történik. A szakember elutazásának és visszatérésének napjául azt az időpontot kell tekinteni, amikor a szakember a szállító országának államhatárát átlépte.
2. Amennyiben órabér kiszámítása válik szükségessé, úgy a havi díjtétel 1/200-ad része veendő alapul.
39. §
1. A szakemberek által túlórában, úgyszintén a pihenőnapokon és ünnepnapokon végzett munkáért pótdíj csak a szakemberek alábbi kategóriáiban jár: technikus, mester, szerelő és szakmunkás.
2. A jelen § (1) bekezdésében említett pótdíjat a megállapított alapdíjtételen felül fizetik. A pótdíjat a 38. § értelmében megállapított díjtételek százalékaiban határozzák meg:
- a hétköznapokon 6 órától 22 óráig
végzett munkáért - 15%
- a hétköznapokon 22 órától 6 óráig
végzett munkáért - 27%
- a pihenőnapon végzett munkáért
az első 8 órára - 27%
- a pihenőnapon a további órákban
végzett munkáért - 55%
- az ünnepnapokon végzett
munkáért - 55%
3. Amennyiben a szakember állandóan éjszakai műszakban dolgozik 22 órától 6 óráig, a megrendelő köteles a megállapított alapdíjtétel után számított 15% mértékű pótdíjat fizetni.
40. §
Különösen veszélyes és egészségre ártalmas körülmények között végzett szerelési munkákért a szállító és a megrendelő a szerződésben a megállapított alapdíjtétel 25%-áig terjedhető mértékű pótdíjazásban állapodnak meg.
41. §
A 38., 39. és 40. §-okban említett szerelési munkáért járó fizetéseket transzferábilis rubelben kell eszközölni, a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetiközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyéban 1963. október 22-én aláírt Egyezménynek megfelelően.
42. §
A szakemberek és családtagjaik utazásával, úgyszintén személypoggyászaik szállításával kapcsolatos költségek fizetését a felek a szerződésben határozzák meg.
VIII. FEJEZET
A FIZETÉSEK RENDJE
43. §
1. A jelen Általános Szerelési Feltételekben említett fizetéseket a KGST 1968. évi ÁSZF 59-66. §-ainak rendelkezései szerint kell teljesíteni, a szállító számlái alapján, amelyhez mellékelni kell a szerelési munkáknak a megrendelő vagy a megrendelő meghatalmazottja által jóváhagyott kimutatásait, valamint a szerződésben előírt egyéb okmányokat.
2. A szerelési munkák kimutatásában fel kell tüntetni a ledolgozott órák számát (feltüntetve az éjszaka, a pihenőnapokon és az ünnepnapokon stb. végzett munkákat) .
3. Az elvégzett szerelési munkákra és a szerelési szerszám használatára vonatkozó számlákat annak a hónapnak a leteltével kell kiállítani, amelyben a szerelési munkákat teljesítették, hacsak a szerződés egyéb fizetési határidőket nem állapít meg.
IX. FEJEZET
A SZERELÉSI MUNKÁK BEFEJEZÉSE
44. §
A szerelési munkák befejezésének feltételeit, valamint e munkák befejezését rögzítő megfelelő okmány (jegyzőkönyv stb.) összeállításának módját a felek a szerződésben szabályozzák.
X. FEJEZET
JÓTÁLLÁS
45. §
1. A szállító felelős azért, hogy a szerződés kikötéseinek megfelelően a szerelést helyesen végezte el.
2. A szállító köteles saját költségére és a megrendelővel egyetértésben megállapított határidőben kiküszöbölni mindazokat a hibákat, amelyek a jótállási határidőn belül kiderültek és amelyek a szerelés helytelen végzéséből, a szerelési dokumentációban levő hibákból, valamint a szerelés során nem megfelelő anyagok felhasználásából keletkeztek.
3. A szállító, aki a gépek és berendezések szerelését a megrendelő által szolgáltatott dokumentáció alapján végzi, nem tehető felelőssé az olyan hibákért, amelyek ebben a dokumentációban előforduló hibák következtében állottak elő.
46. §
1. Szerelésvezetésnél a szállító felelős utasításainak helyességéért és a szerelési munkák műszaki helyességéért, úgyszintén a megrendelő részére adott ajánlások és rendelkezések műszaki helyességéért, feltéve, hogy a megrendelő teljesíti a szerelésvezetés tárgyában létesített szerződésiben foglalt valamennyi kikötést.
2. Amennyiben a szállító a megrendelőtől kapott dokumentáció alapján ad ajánlásokat és rendelkezéseket, nem felelős azokért a következményekért, amelyek az ezen dokumentációban levő hibákból állhattak elő.
3. A szállító köteles a saját költségére és a megrendelővel egyetértésben megállapított határidőben kiküszöbölni mindazokat a hibákat, amelyek a jótállási határidőn belül derültek ki és a szállító által szolgáltatott dokumentációban levő hibákból és/vagy a szállító szakemberei részéről adott hibás instrukciókból származnak.
47. §
A 45. és 46. §-okban nem említett egyéb szerelési munkák esetén a szállító jótállási kötelezettségét a felek a szerződésben szabályozhatják.
48. §
1. Amennyiben a szerződés egyéb rendelkezést nem tartalmaz, a szerelésre és a szerelésvezetésre vonatkozó jótállási határidő az áruszállítási szerződés szerinti gépekre és berendezésekre vonatkozó jótállás lejártával egyidejűleg végződik.
2. Ha a szerelési munkák befejezésének időpontjában az áruszállítási szerződésben kikötött jótállási határidő már letelt vagy 12 hónapnál rövidebb, a felek a szerelési munkákra vonatkozó jótállási - határidőt meghosszabbíthatják, azonban az így meghosszabbított jótállási határidő a 12 hónapot nem haladhatja meg.
49. §
Amennyiben a szállító a bejelentett hibákat idejében nem küszöböli ki, a megrendelő jogosult e hibákat a szállító költségére, a jótállásra vonatkozó jogainak sérelme nélkül maga kiküszöbölni, a szállító pedig köteles a javítást a rendes, tényleges költségek összegében megfizetni. Azokat a kisebb, halasztást nem tűrő hibákat, amelyek a szállító közreműködése nélkül is kijavíthatók, a megrendelő maga javítja ki és a rendes tényleges költségeket a szállítóra hárítja.
50. §
A szállító nem felel a jótállás alapján, ha bebizonyítja, hogy a megállapított hibák nem az ő hibájából keletkeztek, különösen, ha azok a megrendelő által helytelenül végzett munka, az üzemeltetési és karbantartási utasítások be nem tartása, továbbá a megrendelő által a gépeken és berendezéseken a szállító hozzájárulása nélkül végrehajtott változtatások eredményeként álltak elő.
XI. FEJEZET
A FELEK FELELŐSSÉGE
51. §
1. A felek kölcsönös anyagi felelősséget viselnek szerződéses kötelezettségeik nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén.
2. Mindkét fél köteles szerződésből eredő kötelezettségeit szerződésszerűen teljesíteni, megadva a másik félnek minden lehetséges támogatást kötelezettségei teljesítéséhez.
3. Az a fél, aki szerződéses kötelezettségét megszegi, köteles a szerződésszegést haladéktalanul felszámolni.
4. Ha az egyik fél szerződéses kötelezettségét megszegi, a másik fél jogosult a szerződésben megállapított jogcím alapján és a szerződésben kikötött mértékben kötbér fizetését követelni. A kötbérfizetés jogcímének és a kötbér mértékének megállapítása során a felek egyebek között kötelesek figyelembe venni a szerződés tárgyát képező szerelési munkák sajátosságát.
52. §
1. A feleknek a szerződéses kötelezettségek teljes vagy részleges nemteljesítésével kapcsolatos felelősség alól történő mentesülésével kapcsolatban a "KGST 1968. évi ÁSZF" 68. és 69. §-oknak rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Abban az esetben, ha a szerelési munkák megkezdése vagy befejezése a "KGST 1968. évi ÁSZF" 68. §-ban említett körülmények következtében több mint 3 hónapot késik, a felek a szerelési munkák megkezdése és/vagy befejezése tekintetében új határidőkben állapodnak meg.
XII. FEJEZET
KIFOGÁSOK
53. §
1. A kifogásokat írásbeli formában kell bejelenteni, feltüntetve a kifogás és a konkrét követelés lényegét.
2. A kifogáshoz mellékelni kell a megalapozottságát bizonyító okmányokat.
3. A kötbér iránti igények esetében a felszámított kötbér elszámolása vagy az igénybejelentéshez mellékelt számlában, vagy magában az igénybejelentésben történik.
54. §
1. A szerelési munkák olyan hiányosságaival kapcsolatos kifogásokat, amelyek a szállító által a szerelési munkákra vonatkozóan adott jótállási idő alatt derültek ki, legkésőbb a szerelési munkákra vonatkozó jótállási idő letelte után 30 nappal lehet bejelenteni.
2. A kötbér iránti igényeket legkésőbb három hónapon belül kell bejelenteni. Az ilyen igények bejelentésére nyitvaálló határidőt a "KGST 1968. évi ÁSZF" 88. §-nak (1) (bekezdésében említett módon kell számítani.
3. A jelen § (1) bekezdésében említett kifogások távirat vagy géptávíró útján is bejelenthe-tők. Ilyen esetekben az igényt legkésőbb a távirat vagy a géptávíró útján történt bejelentés napjától számított 7 munkanap letelte előtt, de a jelen § (1) bekezdésében megállapított határidőn belül levélben meg kell erősíteni. Abban az esetben, ha a megerősítés elküldése késedelmesen történik, úgy ezt a levelet kell a kifogás első ízben való bejelentésének tekinteni.
4. A jelen § (1) és (2) bekezdéseiben említett kifogások és igények bejelentésére az ugyanitt megállapított határidők elmulasztása esetén a kifogást vagy igényt bejelentő fél elesik attól a jogától, hogy választottbírósághoz forduljon.
55. §
A kifogás és az igény bejelentésének napjaként a bejelentő országa postahivatalának az ajánlott levél vagy a távirat felvételét igazoló bélyegzője keltét, illetőleg a géptávírón továbbított közlés keltét, vagy a címzett félnek történt kézbesítés napját kell tekinteni.
56. §
1. A szállító, miután az 54. § (1) bekezdésében említett kifogást megkapta, köteles azt megvizsgálni és a megrendelőnek a kifogásra haladéktalanul, de nem később mint a szerződésben kikötött határidőben érdemi választ adni (kijelenteni, hogy hajlandó a kifogásnak teljesen vagy részben eleget tenni, vagy közölni, hogy a kifogásnak akár teljes, akár részleges kielégítését megtagadja) .
Amennyiben a szerződésben ilyen határidő nincs kikötve, a szállító köteles a kifogásra érdemi válaszát haladéktalanul, de legkésőbb a kifogás hozzáérkezésétől számított 60 nap alatt, komplett gyárakkal és berendezésekkel kapcsolatban pedig 90 nap alatt megadni.
2. Ha a szállító a kifogásra érdemi válaszát a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőben nem adja meg, a megrendelő pedig a válasz kézhezvétele előtt a választottbírósághoz fordul, úgy a választottbírósági eljárás illetékeit az ügy kimenetelétől függetlenül a szállító viseli. A jelen bekezdés rendelkezései a jelen § (3) bekezdésében meghatározott esetekre nem alkalmazhatók.
3. Ha a szállító a kifogásra érdemi választ a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőben műszakilag indokolt okokból nem tud adni, javasolhatja a megrendelőnek e határidő meghatározott napig történő meghosszabbítását.
4. Ha a megrendelő a kifogásra adandó érdemi válasz határidejének a szállító által javasolt meghosszabbítását nem fogadja el és választottbírósághoz fordul, a választottbírósági eljárás illetékeinek kérdésében az ügy kimenetelétől függően a választottbíróság dönt.
5. Ha a megrendelő a kifogásra adandó érdemi válasz határidejének a szállító által javasolt meghosszabbítását elfogadta, de a szállító e megegyezés szerinti határidőben sem adja meg érdemi válaszát és a megrendelő igényei követelésével a választottbírósághoz fordul, úgy a választottbíróság az ügyet érdemben elbírálva a választottbírósági eljárás illetékeiben az ügy kimenetelétől függetlenül a szállítót marasztalja el.
57. §
Az a fél, akinek kötbérigényt jelentettek be, a kézhezvételének napjától számított 30 napon belül köteles azt megvizsgálni és érdemi választ adni.
58. §
1. A felek kölcsönösen nem támasztanak egymással szemben olyan igényeket, amelyekkel kapcsolatosan a követelés összege nem haladja meg a 10 rubelt.
2. A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései nem terjednek ki a felfedezett számolási hibával kapcsolatos elszámolási követelésekre, és az olyan igényekre, amelyek kielégítése nélkül a szerelési munka rendes elvégzése szenved sérelmet és/vagy a szerelési munka tárgyát képező gépéket és berendezéseket nem lehet használni.
XIII. FEJEZET
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG
59. §
A szerződésből vagy azzal kapcsolatban keletkezhető minden vitát választottbírósági eljárásban kell elbírálni, a "KGST 1968. évi ÁSZF" XV. fejezetében írt rendelkezéseknek megfelelően.
XIV. FEJEZET
ELÉVÜLÉS
60. §
A jelen Általános Szerelési Feltételekben szabályozott viszonyokból származó követelések elévülésére a jelen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
61. §
1. Az általános elévülési idő két év.
2. Az éves különleges elévülési időt kell alkalmazni:
a) az 54. § (1) bekezdésében említett kifogásokra alapított keresetek;
b) a kötbérigényekre alapított keresetek esetében.
62. §
1. Az általános elévülési időt a követelési jog keletkezésének időpontjától kell számítani.
2. A különleges elévülési időt
a) az 54. § (1) bekezdésében említett kifogásokra alapított keresetek esetében azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen a megrendelő megkapta a szállítónak a kifogásra adott érdemi válaszát, ha pedig a szállító a kifogásra érdemi választ az 56. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben nem adott, úgy azt a napot követő naptól, amelyen a kifogásra adandó érdemi válasz fentemlített határideje letelt. Ha a szállító válasza a kifogás érdemi eldöntését nem tartalmazza, az elévülési időt azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen a kifogásra adandó érdemi válasz határideje letelt;
b) a kötbérigényekre alapított keresetek esetében azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen a kötbérigényt bejelentő fél igényének bejelentésére érdemi választ kapott, ha pedig az igényt átvevő fél érdemi választ az 57. §-ban meghatározott határidőben nem adott, úgy azt a napot követő naptól, amelyen a kötbérigényre adandó válasz határideje letelt.
63. §
A jelen Általános Szerelési Feltételekben szabályozott viszonyokból eredő követelések elévülésével kapcsolatos összes többi kérdésre a KGST "1968. évi ÁSZF" 95-101. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni.
64. §
A jelen fejezet rendelkezéseitől eltérni nem szabad.
65. §
A jelen fejezet rendelkezéseit a jelen Általános Szerelési Feltételek hatálya alá eső szerződésekből származó kötelezettségekre kell alkalmazni.
XV. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
66. §
Ha a kötelezett pénztartozással van késedelemben, köteles a hitelezőnek fizetési késedelmének összege után évi 4%-os kamatot fizetni.
67. §
1. A felek egyike sem jogosult a szerződés szerinti jogait és kötelezettségeit a másik fél írásbeli beleegyezése nélkül harmadik személyre átruházni.
2. A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései nem terjednek ki arra az esetre, amikor a szerződés szerinti jogokat és kötelezettségeket az arra illetékes szerv határozata alapján ugyanannak az országnak külkereskedelmi ügyletek kötésére jogosult másik szervezetére ruházzák át, feltéve, hogy erről a másik felet írásban értesítették.
68. §
1. A feleknek a szerelési munkák végzésével kapcsolatos viszonyaira azokban a kérdésekben, amelyeket a szerződések vagy a jelen Általános Szerelési Feltételek nem szabályoznak vagy nem kimerítően szabályoznak, a szállító országának anyagi joga kerül alkalmazásra.
2. A szállító országának anyagi jogán a polgári jog általános rendelkezéseit, nem pedig a szállító országának szocialista szervezetei és vállalatai közötti viszonyokra megállapított különleges rendelkezéseket kell érteni.
* El nem adható szerelési szerszám alatt a szállító számára különösen értékes szerszámot kell érteni.
** A "KGST 1973. évi ÁSZERF" alkalmazásában pihenőnap alatt azokat a pihenőnapokat kell érteni, amelyeket a megrendelő országának a munkavégzés helyén hatályos szabályai állapítanak meg a szakember számára."