6/1973. (II. 7.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személy és árufuvarozás tárgyában Temesvárott, az 1972. évi február hó 9. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről
(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás Budapesten, az 1972. évi augusztus hó 22. napján megtörtént.)
1. §
A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személy- és árufuvarozás tárgyában Temesvárott, az 1972. évi február hó 9. napján aláírt egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. §
Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
"EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyés árufuvarozás tárgyában
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya,
attól a szándéktól vezetve, hogy a két ország közötti és azok területén áthaladó, gépjárművel végzett személy-, valamint árufuvarozásokat fejlessze, megkönnyítse és szabályozza, a kölcsönös előnyök és a baráti együttműködés szellemében az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk
Azok a fuvarozó vállalatok, amelyek székhelye a Szerződő Államok egyikének területén van, jogosultak arra, hogy a jelen Egyezményben megállapított feltételek mellett a két Szerződő Fél területe között és azok, területén át gépjárművel személy- és árufuvarozásokat végezhessenek.
A) Személyfuvarozás
2. cikk
(1) Az 1. cikkben említett fuvarozó vállalatok a két állam területe között vagy azon át autóbusszal rendszeres személyfuvarozást csak a két Szerződő Fél illetékes szervének közös egyetértésben kiadott engedélyével végeznének.
(2) Minden egyéb autóbusszal végzett - nem rendszeres - fuvarozás nincs engedélyhez kötve.
3. cikk
Jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából:
a) autóbusznak az olyan személyszállító gépjárművet kell tekinteni, amelyen a vezető ülésével együtt kilencnél több ülőhely van;
b) rendszeres autóbusz-fuvarozásnak minősül az olyan autóbusszal végzett személyfuvarozás, amelyet meghatározott útvonalon, előre meghirdetett menetrend és díjszabás alapján bonyolítanak le, s amelynek során a kiinduló- és végpontokon, valamint esetleg az útvonalnak meghatározott más pontjain utasokat vesznek fel és tesznek le.
4. cikk
A nemzetközi személyfuvarozást végző autóbuszoknak menetlevéllel kell rendelkezniük.
5. cikk
A Szerződő Felek felhatalmazzák illetékes szerveiket, hogy az autóbusszal végzett rendszeres nemzetközi személyfuvarozással kapcsolatos következő kérdéseket közösen oldják meg:
a) vonalak és járatok engedélyezése, meglevő járatok megszüntetése és ezek útvonalának megváltoztatása;
b) autóbusz-menetrendek jóváhagyása;
c) díjszabások jóváhagyása;
d) az érvényes jogszabályokkal összhangban álló speciális fuvarozási feltételek megállapítása.
6. cikk
A jelen Egyezmény alapján fenntartott autóbuszjáratokkal - a tranzitutasokon kívül - csak olyan személy fuvarozható, akinek a kiindulási helye a Szerződő Felek egyikének a területén, rendeltetési helye pedig a másik fél területén van.
7. cikk
A menetjegyek árát annak az országnak a pénznemében kell kiegyenlíteni, amelynek területén az eladás történik.
B) Árufuvarozás
8. cikk
A két állam között vagy azok területén át végzett árufuvarozáshoz - a jelen Egyezmény 12. cikkében felsorolt fuvarozások kivételével - a Szerződő Felek illetékes szerveinek engedélye szükséges.
9. cikk
A két Szerződő Fél illetékes szervei közös megegyezéssel minden évben megállapítják a következő évi fuvarozások lebonyolításához szükséges engedélyek számát és az engedélyeket kitöltetlenül november hó 30-ig kölcsönösen átadják egymásnak.
10. cikk
(1) Kétféle fuvarozási engedély van:
a) "időre szóló engedély", amely az érvényességi időtartamon belül határozatlan számú fuvarozásra jogosít;
b) "egy útra szóló engedély", amely az érvényességi időtartamon belül egy fuvarozásra jogosít.
(2) A Szerződő Felek illetékes szervei az engedélyek céljára használt nyomtatványok mintáit egymás között egyeztetik.
(3) A fuvarozási engedély egy gépjárműre vagy járműszerelvényre érvényes.
(4) A fuvarozási engedélyek nem ruházhatók át.
(5) A fuvarozó jogosult az engedélyek alapján visszaútban a másik Szerződő Fél területéről a saját állam területére irányuló árut felrakni és fuvarozni.
11. cikk
(1) Az egymásnak kölcsönösen átadott kitöltetlen fuvarozási engedélyeket az átadó fél illetékes szerve látja el sorszámmal, aláírással és bélyegzővel. Ezeket az engedély-űrlapokat a másik Szerződő Fél illetékes szerve tölti ki és adja ki saját állama fuvarozói részére.
(2) A fuvarozási engedélyt a másik Szerződő Fél területén a gépjárművön kell tartani és azt az illetékes szervek kívánságára fel kell mutatni.
12. cikk
(1) Nem szükséges engedély:
a) átköltözködési ingóságok fuvarozásához;
b) vásári és kiállítási tárgyak fuvarozásához;
c) meghatározott sportrendezvények céljait szolgáló állatok, versenyjárművek, sportfelszerelések és sportcikkek fuvarozásához;
d) színházi díszletek és kellékek fuvarozásához;
e) rádió-, televízió- és filmfelvételek céljára szolgáló berendezések és felszerelések fuvarozásához;
f) kulturális rendezvények céljaira szolgáló hangszerek fuvarozásához;
g) hulla fuvarozásához.
(2) A b)-f) pontokban felsorolt kivételek csak akkor érvényesek, ha az állatokat, vagy tárgyakat a fuvarozást végző gépjárművet nyilvántartó állam területére vissza, vagy harmadik állam területére továbbfuvarozzák.
13. cikk
Gépjárművel nemzetközi árufuvarozást fuvarlevéllel kell végezni.
C) Általános rendelkezések
14. cikk
(1) A gépjárműre a gyár által felszerelt üzemanyagtartályokban levő üzemanyag mentes mindennemű vám és egyéb behozatali díj alól.
(2) Azok az ideiglenesen behozott csere-alkatrészek, amelyek a másik Szerződő Fél területére előzetesen ideiglenesen behozott gépjárművek javítására szolgálnak, mentesek a vámok és egyéb illetékek, valamint a behozatali korlátozások alól.
(3) A kicserélt alkatrészeket vissza kell szállítani a gépjárművet nyilvántartó ország területére, vagy a vámhatóság ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni.
15. cikk
(1) A másik Szerződő Fél területén fekvő két hely között végzett személy- és árufuvarozás tilos.
(2) A jelen Egyezmény 1. cikkében említett fuvarozási vállalatok személy- és árufuvarozást a másik Szerződő Fél és harmadik állam között, továbbá egy harmadik állam területéről a másik Szerződő Fél területére csak akkor végezhetnek, ha a másik Szerződő Fél illetékes szerveinek beleegyezését megszerezték.
16. cikk
Olyan fuvarozásokhoz, melyeknél a gépjármű vagy a gépjárműszerelvény akár rakottan, akár rakomány nélkül meghaladja a másik Szerződő Fél területén engedélyezett legnagyobb járműsúlyokat, illetve méreteket, a Szerződő Fél illetékes szervének különleges engedélye szükséges.
17. cikk
A Szerződő Felek illetékes szervei közös megegyezéssel állapítják meg a jelen Egyezmény alapján végzett fuvarozásokra vonatkozó okmányok és statisztikai adatok cseréjének módozatait.
18. cikk
(1) A nemzetközi fuvarozást végző gépjárművek vezetőinek nemzeti vagy nemzetközi gépjárművezetői jogosítvánnyal és a gépjárműveknek nemzeti nyilvántartási igazolvánnyal kell rendelkezniök.
(2) A nemzeti vagy nemzetközi gépjárművezetői jogosítványoknak meg kell felelniök a nemzetközi közúti közlekedésről szóló 1949. évi genfi egyezmény függelékeiben foglalt mintáknak.
19. cikk
A jelen Egyezmény rendelkezéseinek a másik Szerződő Fél területén történt megszegése esetén a gépjárművet nyilvántartó ország illetékes hatósága a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának kérésére megteszi a szükséges intézkedéseket a fuvarozóval szemben és erről a másik Szerződő Felet tájékoztatja.
20. cikk
A Szerződő Felek illetékes szervei kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról a súlyosabb jogszabálysértésekről, amelyeket az egyik Szerződő Fél gépjárműveinek személyzete a másik Szerződő Fél területén elkövetett, valamint az ezekkel kapcsolatban alkalmazott esetleges szankciókról.
21. cikk
Az olyan kérdésekben, amelyekre nézve jelen Egyezmény nem tartalmaz rendelkezést, mindkét Szerződő Fél területén a hatályos belső jogszabályokat kell alkalmazni.
22. cikk
A Szerződő Felek illetékes szervei a jelen Egyezmény alapján végzett fuvarozásokkal kapcsolatos adók és illetékek elengedésében, vagy mérséklésében kölcsönösségi alapon megállapodhatnak.
23. cikk
A jelen Egyezmény végrehajtásából eredő fizetések és elszámolások a két állam között mindenkor érvényben levő fizetési megállapodások rendelkezéseinek megfelelően történnek.
24. cikk
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen írásban közlik egymással a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására illetékes szervek megnevezését. Ezek a szervek közvetlen kapcsolatot tartanak egymással.
(2) Képviselőik az Egyezmény végrehajtása során felmerülő kérdések megoldására - szükség esetén - a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság területén felváltva tárgyalásokat folytatnak.
25. cikk
A jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdéseket, amelyeket a Szerződő Felek a 24. cikkben említett illetékes szervei egymás között közvetlenül nem tudnak megoldani, diplomáciai úton a Szerződő Felek elé terjesztik.
26. cikk
(1) Jelen Egyezményt a Szerződő Felek belső jogszabályainak megfelelően jóvá kell hagyni és az attól az időponttól számított 15. napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek diplomáciai úton kölcsönösen közlik egymással, hogy az Egyezmény jóváhagyása megtörtént.
(2) Jelen Egyezmény egy évig marad hatályban és minden évben hallgatólagosan meghosszabbodik, kivéve, ha valamelyik Szerződő Fél legkésőbb három hónappal a lejárat előtt írásban fel nem mondja.
Készült Temesvárott, 1972. február hó 9. napján, két eredeti példányban, magyar és román nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.
A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:
Dr. Csanádi György s. k.
A Román Szocialista Köztársaság Kormánya nevében:
Ing. Florian Danalache s. k."
3. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1972. évi szeptember hó 6. napjától kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter, a belügyminiszter és a pénzügyminiszter gondoskodik.
Fock Jenő s. k.,
a Minisztertanács elnöke