9/1973. (V. 27.) MÉM-EüM együttes rendelet

az étkezési tojás és tojáskészítmény higiéniai szabályairól és vizsgálatáról

Az 50/1958. (IX. 6.) Korm. rendelet 34. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük.

Tojás és tojáskészítmény higiéniai szabályai

1. §

A tojást a kezelése és forgalombahozatala során tisztán kell tartani és biztosítani kell a minősége megóvását. Azokat az eszközöket, amelyekkel a tojás érintkezésbe kerül, állandóan tisztán kell tartani és rendszeresen fertőtleníteni kell.

2. §

(1) Közfogyasztás céljára teljes értékűként csak azt a friss vagy héjában tartósított, tisztán kezelt tojást szabad forgalomba hozni, mely ép és megfelel az általános közegészségügyi és állategészségügyi előírásoknak, valamint a szabvány rendelkezéseinek, és mentes a rendeltetés szerinti felhasználás szempontjából minden lényeges elváltozástól.

(2) Csak csökkent értékű tojásként, az erre irányadó szabályok szerint, azonnali felhasználásra szabad forgalomba hozni a szennyezett, repedt vagy horpadt héjú, az apadt (a szabványban megengedettnél nagyobb légkamrájú), az úszó vagy leragadt sárgájú, vérfoltos és fagyott tojást, feltéve, hogy ezek az elváltozások a fogyasztó egészségét nem veszélyeztetik.

(3) Csak hőkezeléssel tojáskészítménnyé (tojáslé vagy tojáspor) feldolgozva szabad forgalomba hozni, illetve felhasználni a törött, de érzékszervi elváltozást nem mutató tojást és a keltetés hetedik napjáig a keltetésből kivont terméketlen tyúktojást, ha az állománya nem mutat elváltozást.

(4) Emberi fogyasztásra alkalmatlan, és ezért ilyen célra nem szabad forgalomba hozni vagy feldolgozni az undortkeltő, kórokozó csírákkal fertőzött, az érzékszervi elváltozást mutató törött, a penészfoltos, az összefolyt sárgájú, a vérgyűrűs, a vörös, fekete vagy zöld rothadást mutató, az élősködőkkel szennyezett és az olyan tojást vagy tojáslét, amely a megengedettnél nagyobb mennyiségű káros vegyianyagot tartalmaz, továbbá a keltetés hetedik napja után a keltetésből kivont tyúktojást és - a keltetésből kivonás napjától függetlenül - a más baromfi faj keltetett, terméketlen tojását.

3. §

(1) Étkezési célra héjában tartósítani csak tyúktojást szabad. A tartósítást csak a Mezőgazdasági és Élelezésügyi Minisztérium által jóváhagyott módszerekkel szabad végezni.

(2) Nem szabad héjában tartósítani azt a tojást, amely csak csökkent értékű tojásként lenne forgalomba hozható [2. § (2) bekezdése] és a mosott tojást.

4. §

(1) A friss tojás gyűjtőcsomagolásán közérthető módon fel kell tüntetni azt a napot, amelyen a baromfi a tojást megtojta. Az iparszerű tojásfeldolgozást végző üzemekben a megjelölést a hatályos szabvány rendelkezései szerint kell elvégezni.

(2) A tartósított tojás csomagolóanyagán közérthető módon fel kell tüntetni azt, hogy a tojást tartósították, a tartósítás módját és napját.

5. §

Az állategészségügyi ellenőrzés során minősített és jelzéssel ellátott tojás árusítóhelyén elhelyezett táblán a jelölésről és a minősítés szövegéről a fogyasztókat tájékoztatni kell.

6. §

(1) Kacsa-, liba-, gyöngyös- és pulykatojás árusítása esetén az állatfaj nevét jól látható helyen és jól olvashatóan fel kell tüntetni. Kacsa- és libatojás árusítása esetén ezen kívül a következő, legalább 20 mm-es betűnagyságú feliratot is el kell helyezni: "Csak legalább 10 perces főzés után vagy alaposan átsütve fogyasztható!".

(2) Kacsa- vagy libatojást cukrászipari és hidegkonyhai termék készítéséhez nem szabad felhasználni.

7. §

Hőkezelés nélküli tojáskészítményt csak emberi fogyasztásra alkalmas tyúktojásból szabad előállítani. Az előállításhoz csak az Egészségügyi Minisztérium által engedélyezett tartósítószert szabad felhasználni.

8. §

Nem szabad a tojáskészítményt forgalomba hozni, illetve felhasználni, ha:

a) a rendeltetésszerű felhasználását károsan befolyásoló elváltozást mutat,

b) az ember egészségére ártalmas (kórokozó vagy ételmérgező) csírákat tartalmaz, vagy az érvényben levő szabványban megengedett mérvű mikróbás szennyezettséget meghaladja,

c) a megengedettnél nagyobb mennyiségű vegyianyagot tartalmaz.

9. §

A tojáslét élelmezési célra csak tojásporrá feldolgozva vagy olyan vegyi, illetve fizikai (hőkezelés stb.) eljárás után szabad forgalomba hozni, illetve felhasználni, amely a tojáslének a fertőző csíráktól való mentességét és a csíraapasztását biztosítja.

10. §

Az emberi fogyasztásra alkalmatlan tojást és tojáskészítményt megfelelő hőkezelés után állatok takarmányozására fel szabad használni. Ha a felhasználás tekintetében aggály merül fel, előzetes állategészségügyi vizsgálatot is kell végezni. Állatok takarmányozására sem szabad felhasználni azt a tojást vagy tojáskészítményt, amely a megengedettnél nagyobb mennyiségű káros vegyianyagot tartalmaz.

A tojás és tojáskészítmény állatorvosi vizsgálata

11. §

A közfogyasztás céljára eladásra vagy felhasználásra kerülő tojást és tojáskészítményt a termelés (baromfitelep, keltetőüzem), feldolgozás és értékesítés helyén az illetékes élelmiszerhigiénikus vagy körzeti állatorvos, az iparszerű tojásfeldolgozást végző üzemben az ellenőrzéshez kirendelt vagy ezzel megbízott állatorvos köteles rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrizni.

12. §

Az ellenőrzés során azonos termelési minőségű, az 500 darabot el nem érő tételnél legalább a mennyiség 5%-át, (de legkevesebb 5 db-ot), 500-1000 db közötti tételnél legalább a mennyiség 3%-át, 1000 db-ot meghaladó tételnél legalább a mennyiség 2%-át kell külső megtekintéssel és átvilágítással megvizsgálni. A vizsgálatot - ha az szükséges - laboratóriumi vizsgálattal is ki kell egészíteni.

13. §

(1) Ha az ellenőrzés során a lámpázás rendellenességet mutat, vagy annak gyanúja merül fel, tételes vizsgálatot kell végezni, az egész tételt lámpázni és - ha az szükséges - azt zárolni kell. Ilyen esetben a gyanús tojástétel 1%-át a helyszínen fel kell törni.

(2) Ha a gyanús tojástétel teljes átvizsgálására a helyszínen - hely vagy berendezés hiányában - nincs lehetőség, az átvizsgálást az ellenőrzést végző állatorvos által megjelölt helyen kell elvégezni. Ilyen esetben a tojásoknak a vizsgáló helyre és onnan vissza történő szállításáról a forgalombahozó köteles gondoskodni.

(3) Tojáskészítmények elbírálásához az egyes gyártási tételek érzékszervi vizsgálata mellett mikrobiológiai - szükség esetén egyéb laboratóriumi - vizsgálatot kell végezni.

14. §

Gyanús tojástétel észlelése esetén az ellenőrző állatorvos az egész tételt az elváltozások természete szerint köteles csoportosítani és az ellenőrzés során végzett vizsgálatok alapján a 2. § (1)-(4) bekezdésében rögzített ismérvek szerint a következő minőségi csoportokba sorolni:

- teljes értékű,

- csökkent értékű,

- csak hőkezeléssel tojáskészítménnyé dolgozható fel,

- emberi fogyasztásra alkalmatlan.

15. §

(1) A csökkent értékű tojásokat a következő ábra szerinti bélyegző fekete színű lenyomatával kell ellátni:

(2) A hőkezeléssel tojáskészítménnyé feldolgozható tojásokat a következő ábra szerinti bélyegző fekete színű lenyomatával kell ellátni:

(3) Az emberi fogyasztásra alkalmatlan tojásokat a következő ábra szerinti bélyegző fekete színű lenyomatával kell ellátni:

16. §

(1) A csökkent értékűnek minősített tojások esetén a forgalmazó figyelmét fel kell hívni az ilyen termékekre vonatkozó előírásokra és ellenőrizni kell a betartásukat. Az értékcsökkenés legkisebb mértéke a friss tojás forgalmi átlagár 30%-a.

(2) A csak hőkezeléssel tojáskészítménnyé feldolgozható tojások közvetlen fogyasztók részére történő értékesítését meg kell tiltani, és el kell rendelni azok elszállítását.

(3) Az emberi fogyasztásra alkalmatlan tojások emberi fogyasztásra történő értékesítését meg kell tiltani, és el kell rendelni azok elszállítását.

17. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a létojás előállításának közegészségügyi feltételeiről szóló 3.150/L(2-3)1951. Eü M utasítás hatályát veszti.

Dr. Soós Gábor s. k.,

a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese

Dr. Tóth Béla s. k.,

egészségügyi miniszterhelyettes