11/1974. (IV. 10.) PM-ÉVM együttes rendelet

az állampolgárok tulajdonában álló, állami támogatással létesített lakások elidegenítésének egyes kérdéseiről

Az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló, a 3/1973. (I. 26.) MT számú rendelettel módosított és kiegészített 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-a (4) bekezdésének c) pontjában és 10. §-ának (3) bekezdésében, valamint a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 133. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, továbbá a 18. § tekintetében a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük.

Általános rendelkezések

1. §

E rendeletet az állampolgárok tulajdonában álló

a) szövetkezeti, illetőleg tanácsi értékesítésű lakások [a 20/1959. (IV. 16.) Korm. számú rendelet, illetőleg a 7/1973. (I. 26.) PM-ÉVM számú rendelettel módosított és kiegészített 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM számú rendelet 1. §-a; a továbbiakban együtt: tanácsi értékesítésű lakások] és

b) az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása keretében épült (vásárolt) lakások (a R. 6/A. §-a; a továbbiakban: munkáslakások)

elidegenítése esetén kell alkalmazni.

2. §

(1) Ha a tulajdonos a tanácsi értékesítésű, illetőleg a munkáslakást (a továbbiakban együtt: lakás) építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén pedig a tanácsi vagy az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) általi értékesítést követő 15 éven belül első ízben adásvételi, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel idegeníti el,

a) adásvételi szerződés esetében az eladó,

b) ajándékozási szerződés esetében a megajándékozott,

c) életjáradéki szerződés esetében pedig a tartásra kötelezett köteles a lakással kapcsolatos állami támogatást visszafizetni.

(2) Ha a tulajdonos a lakást 15 éven belül első ízben másik lakás tulajdonjogának megszerzése ellenében csereszerződéssel idegeníti el, az állami támogatást csak akkor köteles visszafizetni, ha a megszerzett másik lakást öt éven belül adásvételi, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel elidegeníti.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából állami támogatás:

a) a tanácsi értékesítésű lakásokkal kapcsolatos állami kedvezmény, illetőleg ártámogatás [az 1/1963. (IV. 5.) ÉM-PM-ÁH számú rendelet 2. §-a, illetőleg a 13/1973. (V. 8.) ÉVM-PM-ÁH számú rendelettel módosított 6/1971. (II. 8.) ÉVM-PM-ÁH számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdése], továbbá

b) a munkáslakások építéséhez (vásárlásához) nyújtott állami támogatás [a R. 6/A. §-ának (2) bekezdése] és az állami költségvetés terhére elengedett előtörlesztés [a R. 6/B. §-a (2) bekezdésének a) pontja].

3. §

Nem kell az állami támogatást visszafizetni, ha a tulajdonos

a) a tanácsi értékesítésű lakást e rendelet szerint újraelosztásra a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja;

b) a munkáslakást e rendelet szerint az OTP útján az állam javára idegeníti el;

c) a lakást az egyeneságbeli rokona, illetőleg az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeke vagy az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülője javára idegeníti el;

d) a lakást a házasság megszűnése esetén a vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetőleg hatósági vagy bírósági határozat alapján idegeníti el;

e) a tanácsi értékesítésű lakást a megváltozott jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete miatt tanácsi bérlakás kiutalása ellenében a lakásügyi hatóságnak újraelosztásra felajánlja, de az az igényét a felajánlástól számított egy éven belül nem tudja kielégíteni, s emiatt a tulajdonos a lakást a szabad forgalomban másik lakás bérleti jogának megszerzése ellenében idegeníti el.

4. §

(1) Ha a tulajdonos a lakást a szabad forgalomban adásvételi szerződéssel idegeníti el és a lakásigényét magánlakásépítés (vásárlás) útján elégíti ki, az állami támogatás visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét lakásépítési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében pedig egy évig fel kell függeszteni. Ha a tulajdonos e határidőben az újabb lakás megszerzését hiteltérdemlően (adásvételi szerződés, illetőleg használatbavételi engedély bemutatásával) igazolja, az állami támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól mentesíteni kell.

(2) Ha a tulajdonos a magánlakásépítéshez (vásárláshoz) az OTP-től kölcsönt igényel, köteles az elidegenített lakásért kapott ellenértéket - az építési költség (eladási ár) összegének erejéig - előtörlesztésként befizetni.

A tanácsi értékesítésű lakások elidegenítése

5. §

(1) Ha a tulajdonos a tanácsi értékesítésű lakást az értékesítéstől (a szerződés megkötésétől) számított öt éven belül kívánja első ízben elidegeníteni, e szándékát köteles a lakás fekvése szerint illetékes első fokú lakásügyi hatóságnak bejelenteni.

(2) Nem kell az elidegenítési szándékot a lakásügyi hatósághoz bejelenteni

a) a 2. § (2) bekezdésében és a 3. § c) - d) pontjában említett esetekben, továbbá akkor, ha

b) a tulajdonos a lakást életjáradéki szerződéssel idegeníti el.

(3) A lakásügyi hatóság köteles - a bejelentéstől számított harminc napon belül - a lakás újraelosztásra történő visszavételéről írásban nyilatkozni. Ha a lakásügyi hatóság határidőben nem nyilatkozik, vagy a lakást újraelosztásra nem veszi vissza, a tulajdonos a lakást a szabad forgalomban idegenítheti el.

(4) A lakásügyi hatóság köteles a lakást újraelosztásra visszavenni, ha a tulajdonos lakásigényét - kérésére - tanácsi bérlakás kiutalásával vagy másik tanácsi értékesítésű lakás juttatásával ki tudja elégíteni, illetőleg a tulajdonos másik lakásra nem tart igényt.

(5) A tulajdonos a lakást a tanácsi értékesítéstől számított öt éven túl is felajánlhatja újraelosztásra a lakásügyi hatóságnak.

6. §

(1) Ha a lakásügyi hatóság a lakást újraelosztásra visszaveszi, az az állam tulajdonába kerül vissza. Ilyen esetben a tulajdonosnak a lakást beköltözhetően, tisztán, továbbá rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásügyi hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

(2) A lakásügyi hatóságnak a lakásért a tulajdonos által fizetett előtörlesztés és már kiegyenlített kölcsöntartozás, továbbá az általa végzett fűtés-korszerűsítés költségének együttes összegét kell - az eredeti eladási ár alapulvételével számított évenkénti 1%-os értékcsökkenés levonásával - kifizetnie.

(3) Ha a lakásügyi hatóság az újraelosztásra visszavett lakás ellenében a tulajdonos részére másik tanácsi értékesítésű lakást juttat, ezt az ilyen lakásokra vonatkozó - a juttatáskor hatályos - rendelkezések, pénzügyi feltételek és szociálpolitikai kedvezmény alkalmazásával kell értékesíteni. Ennek során:

a) a tulajdonosnak a lakásért a (2) bekezdés szerint járó összeget a részére juttatott lakás eladási árának törlesztésére kell elszámolni;

b) ha a tulajdonos részére juttatott lakásért fizetendő előtörlesztés összegét az a) pontban említett összeg meghaladja, e különbözet után a tulajdonost az önkéntes, rendkívüli törlesztéssel járó évi 1%-os kedvezmény illeti meg. Ha az a) pontban említett összeg az előtörlesztés összegét nem éri el, azt a tulajdonosnak az előtörlesztés mértékéig készpénzzel ki kell egészítenie.

(4) Ha a lakásügyi hatóság az újraelosztásra visszavett lakás ellenében a tulajdonos lakásigényét tanácsi bérlakás kiutalásával elégíti ki, a tulajdonos részére a (2) bekezdés szerint járó összeget a bérlakás után fizetendő lakáshasználatbavételi díj összegével csökkentve kell megállapítani és kifizetni.

7. §

(1) Az újraelosztásra visszavett lakást az új tulajdonos részére a tanácsi értékesítésű lakásokra vonatkozó - az értékesítéskor hatályos - rendelkezések, pénzügyi feltételek és szociálpolitikai kedvezmény alkalmazásával kell értékesíteni; ennek során a lakás eladási árát - időközi elhasználódás címén - évenkénti 1%-os értékcsökkenés levonásával kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell a lakást értékesíteni akkor is, ha az bármely más okból került vissza az állam tulajdonába.

(3) A tulajdonosváltozással és a pénzügyi lebonyolítással kapcsolatos feladatokat - a helyi, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján - az OTP végzi.

(4) Az újraelosztásra visszavett lakással kapcsolatos - az értékcsökkenéssel csökkentett - árkülönbözetet a lakás fekvése szerint illetékes városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg községi (nagyközségi) tanács árbevételi elszámolási számlája javára kell elszámolni.

8. §

(1) A tulajdonos a lakást az 5. § (3) bekezdésében említett esetben, illetőleg a tanácsi értékesítéstől számított öt éven túl a szabad forgalomban forgalmi áron értékesítheti.

(2) Ha a tulajdonos a lakást a szabad forgalomban idegeníti el, az állami támogatás visszafizetése címén a lakás - évenkénti 1%-os értékcsökkenés összegével csökkentett - eredeti eladási árának 40%-át kell megfizetni.

A munkáslakások elidegenítése

9. §

(1) A tulajdonos a munkáslakást - választása szerint -

a) az OTP útján az állam javára, vagy

b) a szabad forgalomban

idegenítheti el.

(2) Ha a tulajdonos a lakást az állam javára idegeníti el, a lakásra azt az állami vállalatot, amely a volt tulajdonos részére vállalati kölcsöntámogatást nyújtott, az új vevő kiválasztásának joga illeti meg. Ha az állami vállalat e jogával - az OTP felhívásától számított harminc napon belül - nem élt, az új vevőt - további harminc napon belül - az első fokú lakásügyi hatóság választja ki.

10. §

(1) Ha a tulajdonos a lakást az állam javára idegeníti el, azt beköltözhetően, tisztán, továbbá rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell az OTP rendelkezésére bocsátania. Az ilyen lakást az OTP köteles az állam javára, további értékesítésre megvásárolni.

(2) Az OTP-nek az általa korábban értékesített lakás visszavásárlása esetén vételárként a tulajdonos által fizetett előtörlesztés és már kiegyenlített kölcsöntartozás, valamint a már kiegyenlített vállalati kölcsöntámogatás együttes összegét kell - az eredeti eladási ár alapulvételével számított évenkénti 1%-os értékcsökkenés levonásával - kifizetnie.

(3) Ha az OTP építési kölcsönnel épült lakást vásárol meg, vételárként

a) a tulajdonos által fizetett előtörlesztés és már kiegyenlített kölcsöntartozás, továbbá

b) a tulajdonosnak a kölcsön feltételei szempontjából építési költségnek minősülő igazolt költségei, valamint

c) a már kiegyenlített vállalati kölcsöntámogatás együttes összegét - az építési költség alapulvételével számított évenkénti 1%-os értékcsökkenés levonásával - kell kifizetnie.

(4) Ha a (2), illetőleg (3) bekezdésben említett lakással kapcsolatos előtörlesztést a tulajdonos helyett - a lakásépítési alapjából, vissza nem térítendő támogatásiként - résziben vagy egészben az állami vállalat fizette meg, az OTP az így megfizetett összeget csak akkor fizetheti ki a tulajdonosnak, ha a vállalat nyilatkozatával igazolja, hogy a vállalatot visszakövetelési jog nem illeti meg, illetőleg ezzel nem él.

(5) Az OTP a vállalati kölcsöntámogatással épült (vásárolt) lakás megvásárlása esetén a kölcsöntámogatás teljes összegét a vállalattal elszámolja.

(6) A lakással kapcsolatos állami támogatást az OTP az állami költségvetés javára téríti vissza.

11. §

(1) A tulajdonos a lakást a szabad forgalomban forgalmi áron idegenítheti el; ilyen esetben részére ugyanabban a városban (községben) újabb vállalati kölcsöntámogatás nem juttatható.

(2) Ha a tulajdonos a lakást a szabad forgalomban idegeníti el, a lakásépítéshez (vásárláshoz) kapott állami támogatás teljes összegét kell visszafizetnie.

12. §

(1) Ha a tulajdonos a lakást - szociális vagy más indokai alapján - vállalati, illetőleg tanácsi bérlakás juttatása ellenében ajánlja fel és az állami vállalat, illetőleg lakásügyi hatóság e lakásigényt kielégíti, a lakásért a tulajdonos részére a 10. § (2)-(3) bekezdése szerint járó összeget a bérlakás után fizetendő lakáshasználatbavételi díj összegével csökkentve kell megállapítani és kifizetni. A lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összeget az állami vállalat, illetőleg a lakásügyi hatóság javára át kell utalni.

(2) Ha a tulajdonos a lakást tanácsi értékesítésű lakás juttatása ellenében ajánlja fel és a lakásügyi hatóság e lakásigényt kielégíti, a lakásért a tulajdonos részére a 10. § (2)-(3) bekezdése szerint számított összeget a tanácsi értékesítésű lakás eladási árának törlesztésére kell elszámolni. Ennek során a 6. § (3) bekezdésének b) pontját is alkalmazni kell.

13. §

(1) A lakást az új tulajdonos részére - az állami vállalat vagy a lakásügyi hatóság által történő kijelölés esetén - az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló - az értékesítéskor hatályos - jogszabályok rendelkezései szerint az OTP által meghatározott áron - illetékmentesen - kell értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell a lakást értékesíteni akkor is, ha az bármely más okból került az állam tulajdonába.

(3) A tulajdonosváltozással és a pénzügyi lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az OTP végzi.

(4) A lakással kapcsolatos - az értékcsökkenéssel csökkentett - árkülönbözetet az állami költségvetés javára kell elszámolni.

Vegyes rendelkezések

14. §

(1) Az állami támogatást - a lakás fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szervnél, városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervénél, illetőleg megyei városi kerületi (hivatalnál (a továbbiakban: pénzügyi hatóság) - a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötését követő harminc napon belül kell visszafizetni.

(2) Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, az állami támogatást ennek megtörténtét követő harminc napon belül kell az (1) bekezdés szerint visszafizetni.

(3) Ha a tulajdonos a lakásnak egy részét idegeníti el, az állami támogatás összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra eső arányos részét kell visszafizetni.

(4) A pénzügyi hatóság

a) a visszafizetési kötelezettséget a 4. § (1) bekezdésében említett esetben a lakásügyi hatóság, illetőleg az OTP nyilatkozata alapján felfüggeszti ;

b) a visszafizetési kötelezettség teljesítésére - a megajándékozott, illetőleg a tartásra kötelezett kérelmére, a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzetére tekintettel - részletfizetési kedvezményt, illetőleg halasztást adhat.

(5) A pénzügyi hatóság a hozzá visszafizetett állami támogatást

a) a tanácsi értékesítésű lakás esetében a lakás fekvése szerint illetékes városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg községi (nagyközségi) tanács fejlesztési alapja (költségvetése).

b) munkáslakás esetében pedig az állami költségvetés javára köteles átutalni.

(6) A tanács fejlesztési alapja (költségvetése) javára átutalt állami támogatást a tanács lakás-beruházási betétszámlájára kell átutalni és azt csak lakásépítésre lehet felhasználni.

(7) A visszafizetendő állami támogatás köztartozásnak minősül; kezelésére és beszedésére a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) azt elengedni vagy mérsékelni nem lehet;

b) a határidőben be nem fizetett összeg után az esedékességet követő hónap első napjától számítva évi 6% (havi 0,5%) késedelmi kamatot kell fizetni.

15. §

(1) A lakás elidegenítése esetén az eladó (megajándékozott, tartásra kötelezett) írásban köteles nyilatkozni arról, hogy

a) a szerződés e rendelet hatálya alá tartozó lakás (1. §) elidegenítésére vonatkozik-e,

b) az értékesítést, illetőleg az építést követő 15 éven belüli első ízbeni, illetőleg csereszerződéssel megszerzett lakás tulajdonjoga öt éven belüli elidegenítésének esete [2. § (1) és (2) bekezdése] áll-e fenn, továbbá

c) tanácsi értékesítésű lakás esetében az 5. § (1) bekezdésében előírt bejelentést megtette-e, arra a lakásügyi hatóság határidőben nyilatkozott-e, s ha igen, milyen tartalmú nyilatkozatot tett.

(2) A nyilatkozatba foglalt adatokat - felhívásra - igazolni kell.

(3) Állami támogatás visszafizetésének kötelezettsége esetén a szerződéshez csatolni kell a lakás fekvése szerint illetékes pénzügyi hatóság igazolását arról, hogy az eladó (megajándékozott, tartásra kötelezett) az állami támogatás összegét visszafizette, azt a 4. § (1) bekezdése alapján felfüggesztették, illetőleg részletfizetési kedvezmény vagy halasztás esetében a tartozást a terhére előírták.

(4) A szerződést az ingatlanvagyonátruházási illeték kiszabása végett elfogadni és a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásiba (telekkönyvbe) történő bejegyzésére irányuló kérelmet teljesíteni csak akkor szabad, ha az eladó (megajándékozott, tartásra kötelezett) az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette és a (3) bekezdésben említett igazolást a szerződéshez csatolták.

16. §

(1) Ha az OTP a lakásra vonatkozóan nála fennálló kölcsöntartozás átvállalásához hozzájárul, a kölcsönfeltételeket a szerző jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének figyelembevételével kell újólag megállapítania.

(2) Az eredeti kölcsönfeltételekkel kell a kölcsöntartozás átvállalásához hozzájárulni, ha

a) tanácsi értékesítésű lakást másik ilyen lakással, illetőleg munkáslakást másik munkáslakással cserélnék el;

b) a lakás tulajdonjogát a házastársi vagyonközösség megszüntetése során a házastárs, illetőleg ajándékozási szerződéssel a kölcsönadós házastársa vagy egyeneságbeli rokona szerzi meg.

17. §

Ha a tulajdonos a lakást elidegeníti, új lakás építése (vásárlása) esetén a R. 7. §-ában szabályozott szociálpolitikai kedvezmény - a lakás újraelosztásra bocsátása, valamint a 7/1973. (I. 6.) PM-ÉVM számú rendelettel módosított és kiegészített 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM számú rendelet 18. §-ának (2) és (3) bekezdésében említett esetek kivételével - nem illeti meg.

18. §

Ha a lakás lakásfenntartó szövetkezeti házban van,

a) a tulajdonos a szövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségének rendezése céljából köteles a lakás elidegenítési szándékát a szövetkezet igazgatóságának a szerződés megkötése előtt írásban bejelenteni,

b) a szerző pedig köteles a szerződés megkötésekor a szövetkezet igazgatósága részére adott írásbeli nyilatkozatban vállalni, hogy a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségét előírás szerint teljesíti és ennek biztosítására az esedékes befizetéseknek az illetményeiből való levonásához - a megfelelő illetményrésznek a lakásfenntartó szövetkezet javára történő engedményezésével - hozzájárul.

19. §

A tanácsi értékesítésű lakások egymás közötti cseréje esetében a szerző fél nem köteles a tanácsi ingatlanközvetítő szervtől az ingatlan forgalmi értékének becslését beszerezni.

20. §

A 6. § (2) bekezdésében és a 10. § (2) bekezdésében említett eredeti eladási árként tanácsi értékesítésű lakás esetében a tulajdonosnak adott szociálpolitikai kedvezménnyel, munkáslakás esetében pedig a szociálpolitikai kedvezménnyel és az állami támogatással nem csökkentett összegű eladási árat kell figyelembe venni.

21. §

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások elosztásáról szóló jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.

22. §

(1) Ez a rendelet 1974. július hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépést követően kötött - a lakások elidegenítésére vonatkozó - szerződések tekintetében kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az állampolgárok tulajdonában álló tanácsi értékesítésű, továbbá szövetkezeti lakások elidegenítésének egyes kérdéseiről szóló 30/1971. (XII. 30.) ÉVM-PM számú együttes rendelet hatályát veszti;

b) az ingatlanközvetítésről szóló 27/1971. (IX. 14.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 31/1971. (XII. 31.) ÉVM számú rendelet 5. §-ának (1) bekezdése e rendelet 19. §-ának megfelelően kiegészül;

c) a lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 2/1959. (V. 28.) ÉM-PM számú együttes rendelet - 1971. július 1. napjáig hatályban volt - 18. §-a alapján a szövetkezeti lakásokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvibe) bejegyzett, a szövetkezetet megillető elővásárlási, illetőleg vételi jog megszűnik;

d) az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM számú együttes rendelet 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki a R. vagy e rendelet alapján szociálpolitikai kedvezményben már részesült, újabb lakás építéséhez (vásárlásához) kedvezményt csak akkor kaphat, ha a tanácsi értékesítésű lakását a lakásügyi hatóságnak újraelosztásra - külön jogszabály szerint - visszaadta."

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter