15/1974. (VII. 6.) MÉM rendelet

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterével Pozsonyban, 1974. január 18-án az állatok, állati eredetű termékek és nyersanyagok, valamint fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak beviteléről, kiviteléről és átviteléről kötött megállapodás kihirdetéséről

Az 1959. évi 3. számú törvényerejű rendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között az állategészségügy terén történő együttműködésről Prágában, 1958. évi március hó 12. napján aláírt egyezmény alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterével Pozsonyban, 1974. január 18-án az állatok, állati eredetű termékek és nyersanyagok, valamint fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak beviteléről, kiviteléről és átviteléről kötött megállapodást e rendelettel kihirdetem.

2. §

Az 1. §-ban említett megállapodás eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

MEGÁLLAPODÁS

a Magyar Népköztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere között - a két állam kormánya által az állategészségügy terén való együttműködés tárgyában Prágában, 1958. évi március hó 12. napján aláírt egyezmény alapján - az áltatok, állati eredetű termékek és nyersanyagok, valamint fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak beviteléről, kiviteléről és átviteléről

1. cikk

1. Az egyik Szerződő Fél országából származó állatoknak, állati eredetű termékeknek és nyersanyagoknak, valamint fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyaknak a másik Szerződő Fél területére történő bevitele, illetőleg kivitele a jelen megállapodásban meghatározott feltételek mellett a központi állategészségügyi szervek előzetes engedélye alapján történik.

2. Más országból származó élő állatok átvitele az egyik Szerződő Fél országán keresztül a másik Szerződő Fél országába a jelen megállapodásban meghatározott feltételek mellett az importáló fél központi állategészségügyi szervének előzetes engedélye alapján történik. Erről az importáló fél értesíti az átvitelt lebonyolító másik Szerződő Felet és egyúttal kötelezi magát, hogy az ilyen élő állatokat átveszi abban az esetben is, ha az átvitelt lebonyolító fél területén az állatok között fertőző betegség, vagy elhullás fordult elő. feltéve, hogy az átvitelt lebonyolító fél területére történő beléptetés alkalmával az állatok egészségeseknek bizonyultak.

3. Bármelyik Szerződő Fél területéről származó vagy annak rendeltetésére irányuló állati eredetű termékek és nyersanyagok, valamint fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak átvitele a jelen megállapodásban meghatározott feltételek mellett külön engedély nélkül történik.

4. Mindenféle szállítmány átvitele csak abban az esetben engedélyezhető, ha az ország területére történő érkezéskor az állategészségügyi határállomáson a szállítmányok a további érintett ország által előírt követelményeknek is megfelelnek.

5. Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél részére irányuló szállítmány származási országában nagy veszélyt jelentő állatbetegség jelentkezik, az átvitelt lebonyolító másik Szerződő Félnek joga van az érintett országból származó élő állatok, állati eredetű termékek és nyersanyagok, valamint fertőző állatbetegség terjesztésére alkalmas tárgyak átvitelét korlátozni vagy megtiltani. Erről a korlátozást vagy tilalmat elrendelő Fél központi állategészségügyi szerve köteles a másik Szerződő Fél központi állategészségügyi szervét értesíteni.

2. cikk

A Szerződő Felek az állatoknak, állati eredetű termékeknek és nyersanyagoknak, valamint fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyaknak az egyik Fél területéről a másik Fél területére irányuló forgalmát meghatározott állategészségügyi határállomásokra korlátozzák, amelyeken a jelen megállapodásban megjelölt szállítmányokat a Szerződő Felek állatorvosi ellenőrzés alá veszik.

Állategészségügyi határállomások a következők:

A Szerződő Felek központi állategészségügyi szervei előzetes kölcsönös egyetértéssel a kijelölt állategészségügyi határállomásokat megváltoztathatják és újakat jelölhetnek ki.

3. cikk

A jelen megállapodás alapján állatorvosi ellenőrzés alá kerülnek:

1. a) egypatás állatok, kérődzők, sertés;

b) baromfi, galamb, szárnyasvad;

c) kutya, macska, házinyúl, laboratóriumi kísérleti állatok;

d) vad-, prémes-, egzotikus állat, madár, hal és méh.

2. Mindenféle állati eredetű termék, nyersanyag.

3. Fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak, elsősorban a szalma, a széna és egyéb takarmány, valamint a baktérium- és vírustörzsek.

4. cikk

A 3. cikk 1. pontjában felsorolt állatok bevitele, kivitele és átvitele esetén származási és egészségi bizonyítványban igazolni kell:

1. az állattartó nevét, annak a községnek, járásnak és megyének a nevét, amelyből az állatok származnak, az állatok darabszámát, faját, leírását és különleges ismertető jeleit;

2. hogy az állatokat berakásuk alkalmával állami állatorvos megvizsgálta és rajtuk klinikai tünetekben megnyilvánuló betegséget nem észlelt, továbbá, hogy az állatok származási községe, valamint azok a községek, amelyeken keresztül az állatokat a berakás helyére hajtották vagy szállították, végül a berakás helye az elszállítás időpontjában mentes az érintett állatfajra átragadó fertőző betegségektől;

3. az 1. és 2. pontban foglaltakat a berakásnál eljáró állami állatorvos igazolja.

5. cikk

A jelen megállapodás értelmében fertőző betegségeknek minősülnek a párizsi Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal A és B jegyzékében felsorolt betegségek.

6. cikk

1. A keleti marhavész (pestis bovum), a szarvasmarhák ragadós tüdőlobja (pleuropneumonia contagiosa bovum) és az afrikai sertéspestis (pestis africana suum) tekintetében a beviteli, kiviteli és átviteli feltételekről a Szerződő Felek központi állategészségügyi szervei esetenkén külön állapodnak meg.

2. Az alábbiakban felsorolt állatok szállítása esetén a 4. cikkben említett származási és egészségi bizonyítványban igazolni kell

a) egypatás állatok tekintetében, hogy takonykór és fertőző kevésvérűség a származási állományban és annak 30 km-es körzetében az utolsó 6 hónap, ragadós száj- és körömfájás a származási községben és annak 10 km-es körzetében az utolsó 3 hónap folyamán nem került megállapításra;

b) szarvasmarhák tekintetében, hogy ragadós száj- és körömfájás a származási állományban és annak 30 km-es körzetében az utolsó 6 hónapon belül nem fordult elő;

c) juhok és kecskék tekintetében, hogy ragadós száj- és körömfájás a származási állományban és annak 30 km-es körzetében az utolsó 6 hónapon belül, juhhimlő, valamint a juhok és kecskék fertőző tüdőlobja a származási állományban és annak 30 km-es körzetében az utolsó 3 hónapon belül nem fordult elő;

d) sertések tekintetében, hogy a származási állományban és annak 30 km-es körzetében az utolsó 6 hónap alatt fertőző sertésbénulás, ragadós száj- és körömfájás és a sertések ún. hólyagos betegsége, ezenkívül a származási állományban és annak 10 km-es körzetében az utolsó 40 nap alatt sertéspestis nem fordult elő;

e) baromfi tekintetében, hogy a származási udvarban és annak 10 km-es körzetében az utolsó 30 nap folyamán baromfipestis, baromfikolera és ornithosis nem fordult elő.

7. cikk

1. Továbbtartásra szánt állatokra vonatkozóan a 4. és 6. cikkben említett feltételeken kívül igazolni kell:

a) hogy az állatokat elszállításuk előtt 21 napig megszakítás nélkül azon a helyen tartották, ahonnan azok származnak;

b) egypatás állatok tekintetében, hogy az elszállításuk előtti 21 napon belül minden kategóriába tartozó állatot takonykórra komplementumkötési próba, ezenkívül a tenyészállatokat tenyészbénaságra, vírusos elvetélésre és brucellózisra komplementumkötési próba útján megvizsgálták és valamennyi vizsgálat eredménye negatív volt;

az állatok olyan állományból származnak, amelyben 3 hónapon belül mirigykór (adenitis equorum), 12 hónapon belül hurutos lóinfluenza (influenza equorum) vagy egyéb járványos elvetélés nem fordult elő, végül, hogy a származási állomány mentes a lovak járványos köhögésétől (laryngotracheitis s. bronchitis et bronchopneumonia contagiosa equorum), a lovak fertőző agygerincvelő gyulladásától (Bornai betegségtől; meningoencephalomyelitis enzootica equorum), afrikai lópestis (pestis equorum), a lovak rühösségétől (scabies);

c) szarvasmarhák tekintetében, hogy olyan állományból származnak, amely mentes lépfenétől (anthrax), sercegő üszőktől (gangraena emphysematosa), roncsoló orrhuruttól (coryza gangraenosa bovum), és legalább 3 éve mentes gümőkórtól, brucellózistól, paratuberkulózistól és Q-láztól;

az állatokat az export előtti 14-28. napos időközben gümőkórra emlős- és madártuberkulinnal szimultán intracutan próba és brucellózisra szerológiai vizsgálat útján egyszer megvizsgálták és valamennyi eredmény negatív volt, továbbá, hogy sem az exportált állatokat, sem a származási állományt brucellózis ellen B-19 törzzsel, sem hasonló oltóanyaggal nem oltották;

az állatokat trichomonadosis, vibriosis és szemecskés hüvelyhurut tekintetében a legújabb tudományos módszerek szerint megvizsgálták és az eredmény negatív volt; az utolsó diagnosztikai vizsgálatot az elszállítás előtti 21 napon belül végezték; az állatok olyan állományból származnak, ahol az egész felnőtt szarvasmarha-állományt az utolsó 12 hónapban leukozisra haematologiailag megvizsgálták és az eredmény negatív volt; az állatok származási állományában az utolsó 6 hónapban tarlósömör (trichophytia) nem fordult elő;

az állatokat az elszállítás előtt 3 hónapon belül, de legalább 21 nappal előbb AOC típusú száj- és körömfájás elleni vakcinával beoltották;

d) a juhok és kecskék tekintetében, hogy az állatokat az elszállítás előtti 21 napon belül szerológiai vizsgálatnak vetették alá - negatív eredménnyel - brucellózisra agglutinációs, komplementumkötési és allergiás próbával, paratyphusra agglutinációs próbával, gümőkórra szimultán módon emlős- és madártuberkulinnal az elszállítás előtti 8-20. napos időközben végrehajtott intracutan próbával;

az állatokat parazitológiai vizsgálatnak vetették alá és az elszállítás előtt 14 napon belül féregtelenítették;

az állományban az utolsó 6 hónap alatt nem fordult elő fertőző eredetű elvetélés és az utolsó 2 hónap alatt rühösség;

e) sertések tekintetében, hogy 21 napos időközzel kétszer ismételt intracutan tuberkulinozás emlős- és madártuberkulinnal, és a brucellózisra végzett agglutinációs és komplementumkötési próba negatív volt;

a sertések olyan állományból származnak, amelyben az utóbbi év alatt nem fordult elő brucellózis, torzító orrgyulladás, Aujeszky-féle betegség, sertésinfluenza és leptospirosis;

a sertéseket nem oltották a sertéspestis ellen élő vírussal;

az állatorvosi bizonyítványban igazolni kell, hogy az exportált sertéseket nem oltották az Aujeszky-féle betegség ellen és azokat szerológiailag negatív eredménnyel vizsgálták meg fő leptospiraszerotípusokra és Aujeszky-féle betegségre;

az állatorvosi bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy az állatokat mikor, milyen oltóanyaggal és milyen betegség ellen oltották;

f) baromfi tekintetében, hogy olyan állományból származik, amelyben az utóbbi 12 hónapban nem fordult elő baromfikolera, baromfihimlő, typhus, paratyphus, leukózis, Marek-féle betegség, fertőző madárencephalomyelitis, a baromfi fertőző légzőszervi megbetegedése, különösen mycoplasmosis, fertőző bronchitis, fertőző laryngotracheitis és libainfluenza, és hogy nem állapítottak meg tuberkulinra reagáló állatokat;

g) a keltetésre szánt tojások tekintetében, hogy a jelen cikk f) pontjában felsorolt fertőző betegségektől mentes állományból származnak.

2. A továbbiakban felsorolt állatok esetében a következőket kell igazolni:

a) kutyák és macskák tekintetében, hogy a származási helyen és annak 30 km-es körzetében az utolsó 6 hónap alatt nem fordult elő veszettség;

az állomány szopornyicától mentes;

az állatokat 14 napig karanténban tartották;

a kutyákat az elszállítás előtt legalább 14 nappal és legfeljebb 6 hónapon belül veszettség és szopornyica ellen beoltották, továbbá élősködőkre megvizsgálták és legfeljebb 14 nappal az elszállítás előtt féregtelenítették;

b) a vadon élő és prémes állatok esetében, hogy olyan állományból, illetőleg befogási területről származnak, ahol veszettséget és tularaemiát az utolsó 6 hónap alatt 50 km-es körzetben nem állapítottak meg;

a házi- és mezei nyulak származási helyén, illetve befogásuk területén 50 km-es körzetben az utolsó 6 hónap alatt myxomatosis nem fordult elő;

a szárnyasvadak befogási területén az utolsó 30 nap alatt baromfikolera és baromfipestis nem fordult elő;

c) állatkerti és vadaskerti rendeltetésű állatokra vonatkozóan, hogy azokat az elszállítás helyén tartották legalább 6 hónapja és ez a hely állandó állatorvosi felügyelet alatt állott, és itt az utolsó 3 hónapban nem fordult elő az illető állatfajra átragadó fertőző betegség; az állatokat élősködőkre megvizsgálták és esetleg az elszállítás előtt legfeljebb 14 nappal féregtelenítették;

d) papagájok tekintetében, hogy a származási helyen és annak 50 km-es körzetében az utolsó 6 hónap alatt ornithosis (psittacosis) nem fordult elő;

e) cirkuszi állatokra vonatkozóan, hogy azok állandó állatorvosi felügyelet alatt állnak és közöttük az utolsó 30 nap alatt nem fordult elő az illető állatfajra átragadó fertőző betegség;

f) méhekre vonatkozóan, hogy a méhészetben és annak 5 km-es körzetében az utóbbi 12 hónap alatt európai költésrothadás (pestis apium), atkakór (acariasis apium) és nyúlós költésrothadás (hystolysis infectiosa perniciosa larvae) nem fordult elő;

g) tenyésztésre szánt halak és rákok tekintetében, hogy a tenyészetekben és vizekben az utolsó 12 hónapon belül nem fordult elő hasvízkór, branchiomycosis, furunculosis, lazacbénulás, ichthyophthiriosis, rákvész és a tavak állatorvosi felügyelet alatt állnak.

3. Sperma tekintetében a Szerződő Felek központi állategészségügyi szervei feltételeiket esetenként közlik.

8. cikk

Nemzetközi versenyeken résztvevő verseny- és sportlovak, kutyák, galambok az illetékes egyesület által kiállított bizonyítvánnyal vihetők be és szállíthatók át. A bizonyítványnak tartalmaznia kell a tulajdonos nevét és lakóhelyét, az állat pontos leírását, származási és rendeltetési helyét. Állami állatorvos köteles igazolni, hogy az állat egészséges, a származási telepen pedig az illető állatfajra átragadó fertőző betegség az utolsó 30 napon belül nem fordult elő.

9. cikk

Továbbtartásra szánt egypatás állatra és szarvasmarhára, más fajú állatok közül pedig a hímállatokra vonatkozóan állatonként külön származási és egészségi bizonyítványt kell kiállítani. Továbbtartásra szánt egyéb állatokra és baromfira, továbbá mindenféle vágóállatra vasúti kocsirakományonként közös bizonyítvány is kiállítható, ha az állatok azonos fajúak és származásúak.

A bizonyítvány 10 napig érvényes. Ha ez a határidő a szállítmánynak a kiviteli ország határállomására érkezéséig lejár, hatósági állami állatorvos által végzett újabb vizsgálat alapján a bizonyítvány érvényessége ugyanilyen időtartamra meghosszabbítható. Ennek a vizsgálatnak az eredményét a bizonyítványon fel kell tüntetni.

10. cikk

Gümőkór, brucellózis, lépfene, sercegő üszök, vad- és bivalyvész, veszettség, takonykór, sertésorbánc esetén a levágásra szánt állatok bevitele és átvitele nem tiltható meg, ha az állatok nem fertőzött vagy közvetlenül nem veszélyeztetett udvarokból (gazdaságokból) származnak.

11. cikk

Állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan kivitel és átvitel esetén a származási és egészségi bizonyítványban állami állatorvos által igazolni kell, hogy

a) az állatokat állandó állatorvosi felügyelet alatt álló vágóhídon vágták le és a feldolgozó üzemek is állandó állatorvosi felügyelet alatt állanak;

b) az állatokat levágásuk előtt és után állatorvos megvizsgálta és egészségeseknek találta;

c) a hús és a hústermék emberi fogyasztásra feltétlenül alkalmasak és állategészségügyi szempontból aggálytalanok;

d) a sertéshús - beleértve a vaddisznó húsát is - trichinellosisra irányuló vizsgálata negatív eredményű volt;

e) a prémes- és tollasvadat olyan vadászterületen ejtették el, ahol vadonélő állatokra, háziállatokra, vagy emberre átragadó fertőző betegség nem vált ismertté és állatorvos az elejtett állaton betegségre utaló tüneteket nem állapított meg;

f) étkezés céljára szolgáló tyúktojás fertőző betegségektől mentes udvarból (gazdaságból) származik ;

g) egyéb állati eredetű élelmiszer, például hús-, baromfi-, hal-konzervek, emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített húsból származnak és készítésük során nem használtak a beviteli országban tiltott konzerváló szereket, a tojás- és tejtermékek kifogástalan minőségűek.

A húst vizsgálat után le kell bélyegezni.

12. cikk

Hús az alábbi módon kerülhet bevitelre:

a) friss, fagyasztott vagy más módon tartósított állapotban;

b) szarvasmarhák és egypatás állatok húsa, kivéve a csikókat és borjakat, bőrből kifejtve, félben vagy negyedekben;

c) borjú 75 kg-ig: bőrben vagy kifejtve egészben;

d) juh és kecske húsa: bőrből kifejtve egészben;

e) sertéshús: szalonnával vagy anélkül, bőrben vagy anélkül, félbehasítva vagy darabokban;

f) vágott víziszárnyas: belsőségekkel vagy anélkül; tyúkfélék: kibelezve, fej és láb nélkül; bármely faj: egészben vagy darabokban;

g) vadhús: bőrben belsőségek nélkül; szárnyasvad és nyúl béllel vagy anélkül, tollában, illetőleg bőrben;

h) hal: frissen, fagyasztva, sózva vagy füstölve.

13. cikk

Egyéb állati eredetű termékek (például bőr, szőr, sörte, gyapjú, toll, csont, szaru stb.) kivitele esetén a szállítmányhoz állami állatorvos által kiállított olyan bizonyítványt kell csatolni, amelyből kitűnik, hogy a termék egészséges állatokból származik, emberre és állatra átragadó betegség elhurcolása szempontjából veszélytelen és hogy az előállító üzem állandó állatorvosi felügyelet alatt áll.

14. cikk

Állatorvosi bizonyítvány nélkül vihetők át az alább felsorolt termékek:

a) gyárilag mosott gyapjú, szőr és toll, zárt zsákokba csomagolva;

b) bárzsing, gyomor, hólyag és bél szárítva vagy sózva, zárt, nedvességet át nem eresztő tartályokba csomagolva;

c) terápiás célokra szolgáló szervek nedvességet át nem eresztő csomagolásban;

d) olvasztott faggyú és zsír;

e) szárított, sózott vagy pácban áztatott, kikészített vagy nem kikészített nyers bőr, nedvességet át nem eresztő szállító eszközökben;

f) impregnált bőrhulladékok nedvességet át nem eresztő szállító eszközökben;

g) szárított és lágy részektől megtisztított szaru, valamint húsrészektől és zsírtól megtisztított csont, csomagolt állapotban;

h) konzervált hús és hústermék, hal és haltermék légmentesen zárt dobozokban.

Ha a rendeltetési ország vagy az az ország, amelyen keresztül a szállítmány áthalad, a felsorolt termékekre is állatorvosi bizonyítványt kér, azt a szállítmányhoz csatolni kell.

15. cikk

Fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak, mindenekelőtt a szalma, a széna és egyéb takarmány csak bálákba préselve vagy megbízható módon csomagolva kerülhet bevitelre vagy átvitelre, és állami állatorvos által kiállított bizonyítványban igazolni kell, hogy fertőző állatbetegség elhurcolásának veszélye nélkül kerül elszállításra.

Baktérium- és vírustörzsek bevitele csak mindkét Szerződő Fél központi állategészségügyi szerveinek engedélyével, az országban érvényes rendelkezéseknek megfelelően történhet.

16. cikk

A bevitelhez szükséges bizonyítványt mindkét Szerződő Fél központi állategészségügyi szervei által megállapított minták szerint, magyar és cseh nyelven állami állatorvosnak kell kiállítania.

Átvitel esetén a Szerződő Felek eltekintenek a saját nyelven kiállított bizonyítványoktól.

17. cikk

Az állategészségügyi határállomásig történő szállítás közben tilos az élőállat-szállítmányt kirakni, átrakni vagy ahhoz hozzárakni. Ha valamely okból a szállítmányt át kell rakni, az átrakás csak hatósági állami állatorvos jelenlétében történhet. Az állatorvos köteles az állatokat ismét megvizsgálni és az átrakás okát, valamint a vizsgálat eredményét a kísérő származási és egészségi bizonyítványon feltüntetni.

Abban az esetben, ha a szállítás folyamán valamely állat elhullott, a hullát - legkésőbb az állategészségügyi határállomáson - állatorvos jelenlétében el kell távolítani. Az állatorvos köteles az elhullás okát megállapítani és ezt az állatorvosi bizonyítványban feltüntetni. Az elhullás okának kétséget kizáró módon történő megállapításáig a szállítmányt fel kell tartóztatni.

Bizonytalan elhullási ok vagy fertőző állatbetegség gyanúja esetén az állami állatorvosnak a központi állategészségügyi szervet azonnal értesítenie kell, amely - adott esetben a másik Szerződő Fél központi állategészségügyi szervével történt megbeszélés után - dönt a szállítmány továbbvitele tekintetében.

Ha az állategészségügyi határállomáson az állatorvos azt állapítja meg, hogy a jelen megállapodás előírásai tekintetében szabálytalanság történt, köteles a szállítmányt feltartóztatni és erről a központi állategészségügyi szervnek döntés végett haladéktalanul jelentést tenni.

Ha a 2. cikkben felsorolt határállomások egyikén a másik Szerződő Fél területéről származó állatok között keleti marhavészt, ragadós tüdőlobot vagy ragadós száj- és körömfájást állapítanak meg, az egész szállítmányt vissza kell utasítani. Takonykór, sertéspestis, baromfipestis vagy juhhimlő megállapítása esetén abban a vasúti kocsiban levő állatokat kell visszautasítani, amelyikben a betegséget megállapították, de visszautasítható az egész szállítmány is.

Más fertőző betegség megállapítása esetén a Szerződő Felek kötelezik magukat az állatok átvételére, történik az akár bevitel, akár átvitel céljából.

A visszautasításról jelentést kell készíteni, amelyet a határállomás állatorvosa köteles azonnal a saját központi állategészségügyi hatóságának felterjeszteni, a központi hatóság pedig a másik Szerződő Fél központi állategészségügyi hatóságát azonnal értesíteni.

18. cikk

Ha a Szerződő Felek egyikének országában a másik Fél országából származó állatok között bevitel alkalmával fertőző betegséget állapítanak meg, az állatokkal a beviteli ország rendelkezései szerint kell eljárni, az exportáló ország központi állategészségügyi szervét pedig erről azonnal értesíteni kell.

Ha átvitel során a hasított körmű állatok között keleti marhavészt, szarvasmarhák ragadós tüdőlobját vagy ragadós száj- és körömfájást állapítanak meg, a szállítmányban levő valamennyi állatot haladéktalanul le kell ölni, illetőleg le kell vágni. A levágott (leölt) állatok húsával annak az országnak a törvényes rendelkezései szerint kell eljárni, amelynek területén a levágás (leölés) történik. A betegség megállapításáról és a leölésről (levágásról) az exportáló ország központi állategészségügyi szervét azonnal értesíteni kell. Kivételt képeznek a tenyészállatok, amelyekre vonatkozó intézkedésekről az átvitelt lebonyolító ország központi állategészségügyi szerve közvetlen kapcsolatba lép az exportáló ország központi állategészségügyi szervével.

19. cikk

Ha az állatforgalom útján az egyik Szerződő Fél területéről keleti marhavészt, ragadós tüdőlobot, száj- és körömfájást, afrikai sertéspestist, fertőző sertésbénulást, sertéspestist, juhhimlőt vagy baromfipestist hurcoltak be a másik Szerződő Fél területére, utóbbinak jogában áll a fertőzött vagy veszélyeztetett területekről származó fogékony állatok bevitelét és átvitelét a fertőzés veszélyének tartamára korlátozni vagy megtiltani.

A forgalmi korlátozás vagy tilalom ugyanilyen feltételek mellett kiterjeszthető a nem fogékony állatokra, az állati eredetű termékekre és nyersanyagokra, valamint a fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyakra is.

20. cikk

A jelen megállapodásban rögzített feltételek értelemszerűen más, olyan járványos betegségekre is kiterjeszthetők, amelyek az állatállományra veszélyt jelentenek. Ebben az esetben a Szerződő Felek központi állategészségügyi szervei a jelen megállapodáshoz kiegészítéseket dolgoznak ki.

21. cikk

Mindkét Szerződő Fél kötelezi magát, hogy az állatok és állati eredetű termékek szállítására használt szállító eszközöket közvetlenül a használat után az illető országban hatályos rendelkezések szerint tisztítják és fertőtlenítik.

A Szerződő Felek központi állategészségügyi szervei a szállító eszközök fertőtlenítésére vonatkozó szabályokról egymást közvetlenül tájékoztatják.

22. cikk

A jelen megállapodás Bratislavában, 1974. január 18-án két eredeti példányban, mindkettő magyar és cseh nyelven készült; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A jelen megállapodás aláírása napján lép hatályba és egyúttal hatályát veszti a Magyar Népköztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterével 1961. február 16. napján kötött megállapodása.

23. cikk

A jelen megállapodás esetleges módosítása mindkét Szerződő Fél megegyezése alapján lehetséges.

24. cikk

A jelen megállapodás a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között az állategészségügy terén való együttműködés tárgyában Prágában, 1958. évi március 12. napján aláírt egyezmény hatályának megszűnése napján veszti érvényét.

Váncsa Jenő s. k.,

a Magyar Népköztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere megbízásából

Németh Jenő s. k.,

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere megbízásából

3. §

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1974. évi január hó 18. napjától kezdődően kell alkalmazni; egyidejűleg a 9/1961. (IV. 20.) FM számú rendelet hatályát veszti.

Dr. Soós Gábor s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár