15/1974. (V. 15.) MT rendelet

az állampolgárok által építhető lakás és üdülő nagyságáról

1. §

Az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok alapján tulajdonszerzésre jogosult személy, illetőleg család (a továbbiakban: építtető) - az építkezés szervezésének és lebonyolításának módjára tekintet nélkül

a) csak egy olyan hat lakószobásnál nem nagyobb lakást építhet, amelynek alapterülete

- családiházban a 140 négyzetmétert,

- családiháznak nem minősülő többlakásos épületben pedig a 125 négyzetmétert nem haladja meg;

b) csak egy olyan három szobásnál nem nagyobb üdülőt, illetőleg üdülőegységet (a továbbiakban: üdülő) építhet, amelynek alapterülete

- családi üdülő (egy üdülőegységből álló épület) esetében a 80 négyzetmétert,

- társasüdülőben vagy ennél több üdülőegységet magában foglaló épületben pedig a 60 négyzetmétert nem haladja meg.

2. §

(1) Az építtető részére az 1. § a) pontjában megállapítottnál nagyobb lakás építésére csak akkor adható építési engedély, ha a tanácsi bérlakásra megállapított lakásigénye mértékének felső határa a hat lakószobát meghaladja. Ilyen esetben két személyenként a lakás szobaszámát egy lakószobával, alapterületét pedig 15 négyzetméterrel lehet növelni. Az építtető köteles e jogosultságát a lakásügyi hatóság határozatával igazolni.

(2) Az építtető lakásigénye mértékének megállapítása során

a) az építtetőnek azokat a családtagjait kell figyelembe venni, akik - a lakásügyi hatóságnak írásban adott közös nyilatkozatuk szerint - az építtetővel együtt költöznek a lakásba,

b) a lakásba költöző fiatal házaspár esetében - kérelemre - két születendő gyermekét is figyelembe kell venni.

3. §

Az építtető részére az 1. § b) pontjában megállapítottnál legfeljebb 12 négyzetméterrel nagyobb üdülő építésére akkor adható építési engedély, ha az építtető és a családjának körébe tartozó személyek száma a hatot meghaladja.

4. §

Állampolgár tulajdonában álló lakás, illetőleg üdülő nagysága (szobaszáma és alapterülete) bővítés (emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, átalakítás) esetében sem haladhatja meg az 1-3. §-ban megállapított mértéket.

5. §

A lakás alapterületének megállapításánál

a) a lakás helyiségeit kell figyelembe venni;

b) a lakáshoz tartozó helyiségeket (pincerekesz, stb.), a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, továbbá a nem lakás céljára szolgáló (pl. üzlet-, műhely-, műterem-, garázs, stb.) helyiségeket, valamint a lakás belső lépcsőjének alapterületét figyelmen kívül kell hagyni;

c) a lakás tetőtérben kialakításra kerülő helyiségei alapterületének csak a felét kell számításba venni.

6. §

Az üdülő alapterületének megállapításánál az abban levő lakóhelyiségeket (szobákat) és az ezekkel összefüggő kiegészítő (főző-, egészségügyi-, közlekedési és tároló-) helyiségeket kell figyelembe venni; egyebekben az 5. § b)-c) pontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

7. §

(1) E rendelet alkalmazása során

a) a lakás, a lakás helyiségei és alapterületük, a lakószoba, illetőleg a félszoba, a lakáshoz tartozó helyiségek, a közös használatra szolgáló helyiségek és területek, továbbá az építtető családtagjai, valamint a fiatal házaspár tekintetében a lakások elosztásáról és a lakásbérletről,

b) az üdülő fogalma, továbbá az üdülő építtetője családjának körébe tartozó személyek tekintetében az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről,

c) a családiház fogalma tekintetében pedig az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Üdülőben minden olyan lakóhelyiséget szobaként kell számításba venni, amely nem kiegészítő (főző-, egészségügyi, közlekedési és tároló-) helyiség, az alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja és a szabadba vagy függőfolyosóra nyíló ablaka van. Üdülőben az olyan szobát, amelynek alapterülete a 8 négyzetmétert nem haladja meg, félszobának kell tekinteni.

(3) Ha a lakásban, illetőleg az üdülőben több félszoba van, két-két félszobát egy-egy lakószobaként, illetőleg szobaként kell számításba venni.

8. §

Ez a rendelet 1974. július hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese