17/1974. (VII. 15.) MÉM rendelet
a növényvédelemről szóló 1968. évi 32. számú törvényerejű rendelet és a 44/1968. (XII. 6.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról kiadott 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről
A 44/1968. (XII. 6.) Korm. számú rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
A 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A növényvédelem szervezésével, irányításával és felügyeletével kapcsolatos végrehajtási feladatokat - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Központi Növényvédelmi és Karantén Laboratóriumának egyesítésével alakult - Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Központja (a továbbiakban: MÉM Növényvédelmi Központ) látja el. A MÉM Növényvédelmi Központ székhelye: Budapest.
(2) A MÉM Növényvédelmi Központ a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete és irányítása alatt álló, állami költségvetésben gazdálkodó, országos hatáskörű szakigazgatási szerv. Élén igazgató áll."
2. §
A R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"10. § (1) A községi szakigazgatási szerv a közérdekű védekezéssel kapcsolatos feladatain kívül köteles ellátni a nagyüzemi, társadalmi és állami védekezés végrehajtásának, továbbá a zárlati, termelési, felhasználási, forgalombahozatali és szállítási korlátozások megtartásának ellenőrzését is.
(2) A közérdekű védekezés elrendelése és végrehajtása során hatósági szakértőként a járási növényvédelmi főfelügyelő, illetőleg a járási növényvédelmi felügyelő jár el."
3. §
A R. 35. §-ának (3) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"A községi szakigazgatási szerv intézkedésével egyidejűleg a bejelentett növényvédelmi karantén vagy veszélyes károsítók észleléséről (megállapításáról, gyanításáról) az érdekelt termelőüzemeket és a növényvédő állomást értesíteni köteles."
4. §
A R. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A növényvédőszer - mérgező hatásának mértéke szerint - lehet "kifejezetten mérgező" (+++), "közepesen mérgező" (++), "mérsékelten mérgező" (+) (a továbbiakban együttesen: mérgező) vagy "gyakorlatilag nem mérgező" (0)."
5. §
A R. 41. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"41. § (1) Nagyüzemben közepesen mérgező és mérsékelten mérgező növényvédőszer csak növényvédő szakmunkás vagy betanított növényvédő munkás közreműködésével, kifezetten mérgező növényvédőszer pedig csak növényvédelmi szaktechnikus, növényvédelmi üzemmérnök vagy növényvédelmi szakmérnök irányításával használható fel; 1975. évi március hó 1. napjától kezdődően pedig nagyüzemben minden vegyszeres gyomirtószer csak növényvédelmi szaktechnikus, növényvédelmi üzemmérnök vagy növényvédelmi szakmérnök irányításával használható fel.
(2) Mérgező növényvédőszerek felhasználásánál a növényvédő munkagépet minden esetben növényvédő szakmunkásnak vagy betanított növényvédő munkásnak kell kezelnie, függetlenül attól, hogy a növényvédőszer-felhasználást milyen szakképzettséggel rendelkező szakember irányítja.
(3) Az előző bekezdések alkalmazásában a növényvédelmi szakmérnökkel azonos elbírálás alá esnek azok, akik
- egyetemi doktori cím vagy valamely tudományos fokozat használatára jogosultak, feltéve, hogy értekezésük növényvédelmi tárgyú volt,
- mezőgazdasági felsőfokú oktatási intézményben növényvédelmi szaktárgyat rendszeresen oktatnak.
- az agrárkémiai vagy általános agrármérnöki vagy termesztő szakos kertészmérnök képzésben vettek részt és növényvédelmi ágazati (a szakirányú) oktatás keretében államvizsgáztak,
- szocialista országok egyetemének vagy főiskolájának növényvédelmi karán vagy szakán szereztek oklevelet és oklevelüket honosították,
- mint üzemi szakemberek, felső- vagy középfokú mezőgazdasági technikumi végzettséggel rendelkeznek, s az előírt 5 hónapos, illetőleg középfokú végzettség esetében 10 hónapos növényvédelmi célú tanfolyamot eredményesen elvégezték, és az előírt 3 évenkénti kötelező továbbképzésben részt vettek. A középfokú végzettségűek növényvédelmi irányító munkát csak 1975. évi december hó 31. napjáig végezhetnek."
6. §
A R. 1. számú mellékletének 1. pontja helyébe e rendelet melléklete lép.
7. §
Ahol jogszabály
- "MÉM Növényvédelmi Szolgálatá"-ról vagy "MÉM Központi Növényvédelmi és Karantén Laboratóriumá"-ról tesz említést, helyette "MÉM Növényvédelmi Központ"-ot,
- továbbá "erős méreg" helyett "kifejezetten mérgező", "méreg" helyett "közepesen mérgező", "gyenge méreg" helyett "mérsékelten mérgező" és "méregjelzés nélküli" helyett "gyakorlatilag nem mérgező" növényvédőszert
kell érteni.
8. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 30/1969. (MÉM É. 24.) MÉM számú, a 23/1970. (MÉM É. 28.) MÉM számú és a 36/1971. (MÉM. É. 46.) MÉM számú utasítás hatályát veszti.
Dr. Soós Gábor s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár
Melléklet a 17/1974. (VII. 15.) MÉM számú rendelethez
"1. A MÉM Növényvédelmi Központ feladatai különösen:
- a karantén károsítók elleni megelőző és le-küzdő üzemi védekezések megszervezése irányítása, végrehajtása és ellenőrzése;
- a károsítók felderítése, előrejelzése, a hírszolgálati és előrejelzési hálózat munkájának kiépítése, irányítása és ellenőrzése:
- az üzemi védekézéstechnológia fejlesztése, üzemi és laboratóriumi védekezési kísérletek elvégzése, a KGST, valamint a hazai és külföldi növényvédőszer-hatásossági és alkalmassági kísérletek végzése;
- új, különös gondosságot és óvórendszabályokat igénylő nagyüzemi növényvédőszerek kipróbálása;
- a növényvédőszerek tárolásának, felhasználásának ellenőrzése;
- a növényvédelmi szaktanácsadói és ismeretterjesztői tevékenység irányítása és ellenőrzése;
- a növényvédelmi szakkáderképzésben való közreműködés;
- a kijelölt területen állami védekezések végrehajtása;
- a szomszédos országokkal közös védekezési akciók végrehajtása, szerződéses kötelezettség alapján külföldi államok területén védekezés végrehajtása;
- a növényvédő állomások szakmai apparátusának és növényvédőgépeinek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium utasítására, illetőleg engedélyével szükség szerint más megyékbe vagy külföldre való átirányítása;
- a külső karanténvizsgálatok ellátása a megyék területén kijelölt határállomásokon, közúti határátkelő helyeken és berakodó helyeken, nagyobb mennyiségű szaporítóanyag behozatala esetén a feladó állam területén, karantén laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, a vizsgálatok egységes módszerének meghatározása és a módszerek fejlesztése;
- a növényvédő állomások pénzügyi, beruházási tevékenységének irányítása és ellenőrzése;
- a külső karantén tevékenység irányítása és ellenőrzése;
- a növényvédelmi előrejelző szolgálat, valamint a laboratóriumok által követendő módszerek meghatározása és továbbfejlesztése;
- a növényvédő állomások által végzett növényvédelmi munkák végrehajtásának ellenőrzése;
- a növényvédő állomások műszaki felszerelésének biztosítása és műszaki tevékenységének ellenőrzése;
- a növényvédő állomások szakapparátusának rendszeres továbbképzéséről való gondoskodás;
- üzemgazdasági és közgazdasági elemző tevékenység végzése;
- a hatályos nemzetközi növényvédelmi egyezményekben vállalt laboratóriumi vonatkozású kötelezettségek teljesítése és a kapcsolatos jogok gyakorlása ;
- a növényvédő állomásokon működő és a jövőben még szervezésre kerülő speciális laboratóriumok munkájának koordinálása, irányítása és ellenőrzése;
- a belső és külső karantén szolgálattal, valamint a felderítési feladatokkal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok végzése;
- a mezőgazdasági termékek növényvédőszermaradékainak vizsgálata;
- országos növényvédelmi előrejelzési hálózat szervezése, irányítása és ellenőrzése;
- növényvédelmi technológiák továbbfejlesztésére szükséges vizsgálatok végrehajtása;
- külföldi és hazai gyártásból származó peszticidek biológiai hatásosságával kapcsolatos hatósági vizsgálatok;
- biomatematikai, biofizikai, fotogrametriai és gépi adatfeldolgozás módszereinek értékelése, a károsítók biológiáját, fenológiáját befolyásoló ökológiai tényezők elemzése, epidemiológiai és gradológiai törvényszerűségek feltárása, az alkalmazható módszerek kidolgozása;
- a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatározott egyéb feladatok végrehajtása."