17/1974. (VII. 15.) MÉM rendelet

a növényvédelemről szóló 1968. évi 32. számú törvényerejű rendelet és a 44/1968. (XII. 6.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról kiadott 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről

A 44/1968. (XII. 6.) Korm. számú rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A növényvédelem szervezésével, irányításával és felügyeletével kapcsolatos végrehajtási feladatokat - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Központi Növényvédelmi és Karantén Laboratóriumának egyesítésével alakult - Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Központja (a továbbiakban: MÉM Növényvédelmi Központ) látja el. A MÉM Növényvédelmi Központ székhelye: Budapest.

(2) A MÉM Növényvédelmi Központ a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete és irányítása alatt álló, állami költségvetésben gazdálkodó, országos hatáskörű szakigazgatási szerv. Élén igazgató áll."

2. §

A R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"10. § (1) A községi szakigazgatási szerv a közérdekű védekezéssel kapcsolatos feladatain kívül köteles ellátni a nagyüzemi, társadalmi és állami védekezés végrehajtásának, továbbá a zárlati, termelési, felhasználási, forgalombahozatali és szállítási korlátozások megtartásának ellenőrzését is.

(2) A közérdekű védekezés elrendelése és végrehajtása során hatósági szakértőként a járási növényvédelmi főfelügyelő, illetőleg a járási növényvédelmi felügyelő jár el."

3. §

A R. 35. §-ának (3) bekezdése a következőkkel egészül ki:

"A községi szakigazgatási szerv intézkedésével egyidejűleg a bejelentett növényvédelmi karantén vagy veszélyes károsítók észleléséről (megállapításáról, gyanításáról) az érdekelt termelőüzemeket és a növényvédő állomást értesíteni köteles."

4. §

A R. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A növényvédőszer - mérgező hatásának mértéke szerint - lehet "kifejezetten mérgező" (+++), "közepesen mérgező" (++), "mérsékelten mérgező" (+) (a továbbiakban együttesen: mérgező) vagy "gyakorlatilag nem mérgező" (0)."

5. §

A R. 41. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"41. § (1) Nagyüzemben közepesen mérgező és mérsékelten mérgező növényvédőszer csak növényvédő szakmunkás vagy betanított növényvédő munkás közreműködésével, kifezetten mérgező növényvédőszer pedig csak növényvédelmi szaktechnikus, növényvédelmi üzemmérnök vagy növényvédelmi szakmérnök irányításával használható fel; 1975. évi március hó 1. napjától kezdődően pedig nagyüzemben minden vegyszeres gyomirtószer csak növényvédelmi szaktechnikus, növényvédelmi üzemmérnök vagy növényvédelmi szakmérnök irányításával használható fel.

(2) Mérgező növényvédőszerek felhasználásánál a növényvédő munkagépet minden esetben növényvédő szakmunkásnak vagy betanított növényvédő munkásnak kell kezelnie, függetlenül attól, hogy a növényvédőszer-felhasználást milyen szakképzettséggel rendelkező szakember irányítja.

(3) Az előző bekezdések alkalmazásában a növényvédelmi szakmérnökkel azonos elbírálás alá esnek azok, akik

- egyetemi doktori cím vagy valamely tudományos fokozat használatára jogosultak, feltéve, hogy értekezésük növényvédelmi tárgyú volt,

- mezőgazdasági felsőfokú oktatási intézményben növényvédelmi szaktárgyat rendszeresen oktatnak.

- az agrárkémiai vagy általános agrármérnöki vagy termesztő szakos kertészmérnök képzésben vettek részt és növényvédelmi ágazati (a szakirányú) oktatás keretében államvizsgáztak,

- szocialista országok egyetemének vagy főiskolájának növényvédelmi karán vagy szakán szereztek oklevelet és oklevelüket honosították,

- mint üzemi szakemberek, felső- vagy középfokú mezőgazdasági technikumi végzettséggel rendelkeznek, s az előírt 5 hónapos, illetőleg középfokú végzettség esetében 10 hónapos növényvédelmi célú tanfolyamot eredményesen elvégezték, és az előírt 3 évenkénti kötelező továbbképzésben részt vettek. A középfokú végzettségűek növényvédelmi irányító munkát csak 1975. évi december hó 31. napjáig végezhetnek."

6. §

A R. 1. számú mellékletének 1. pontja helyébe e rendelet melléklete lép.

7. §

Ahol jogszabály

- "MÉM Növényvédelmi Szolgálatá"-ról vagy "MÉM Központi Növényvédelmi és Karantén Laboratóriumá"-ról tesz említést, helyette "MÉM Növényvédelmi Központ"-ot,

- továbbá "erős méreg" helyett "kifejezetten mérgező", "méreg" helyett "közepesen mérgező", "gyenge méreg" helyett "mérsékelten mérgező" és "méregjelzés nélküli" helyett "gyakorlatilag nem mérgező" növényvédőszert

kell érteni.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 30/1969. (MÉM É. 24.) MÉM számú, a 23/1970. (MÉM É. 28.) MÉM számú és a 36/1971. (MÉM. É. 46.) MÉM számú utasítás hatályát veszti.

Dr. Soós Gábor s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár

Melléklet a 17/1974. (VII. 15.) MÉM számú rendelethez

"1. A MÉM Növényvédelmi Központ feladatai különösen:

- a karantén károsítók elleni megelőző és le-küzdő üzemi védekezések megszervezése irányítása, végrehajtása és ellenőrzése;

- a károsítók felderítése, előrejelzése, a hírszolgálati és előrejelzési hálózat munkájának kiépítése, irányítása és ellenőrzése:

- az üzemi védekézéstechnológia fejlesztése, üzemi és laboratóriumi védekezési kísérletek elvégzése, a KGST, valamint a hazai és külföldi növényvédőszer-hatásossági és alkalmassági kísérletek végzése;

- új, különös gondosságot és óvórendszabályokat igénylő nagyüzemi növényvédőszerek kipróbálása;

- a növényvédőszerek tárolásának, felhasználásának ellenőrzése;

- a növényvédelmi szaktanácsadói és ismeretterjesztői tevékenység irányítása és ellenőrzése;

- a növényvédelmi szakkáderképzésben való közreműködés;

- a kijelölt területen állami védekezések végrehajtása;

- a szomszédos országokkal közös védekezési akciók végrehajtása, szerződéses kötelezettség alapján külföldi államok területén védekezés végrehajtása;

- a növényvédő állomások szakmai apparátusának és növényvédőgépeinek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium utasítására, illetőleg engedélyével szükség szerint más megyékbe vagy külföldre való átirányítása;

- a külső karanténvizsgálatok ellátása a megyék területén kijelölt határállomásokon, közúti határátkelő helyeken és berakodó helyeken, nagyobb mennyiségű szaporítóanyag behozatala esetén a feladó állam területén, karantén laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, a vizsgálatok egységes módszerének meghatározása és a módszerek fejlesztése;

- a növényvédő állomások pénzügyi, beruházási tevékenységének irányítása és ellenőrzése;

- a külső karantén tevékenység irányítása és ellenőrzése;

- a növényvédelmi előrejelző szolgálat, valamint a laboratóriumok által követendő módszerek meghatározása és továbbfejlesztése;

- a növényvédő állomások által végzett növényvédelmi munkák végrehajtásának ellenőrzése;

- a növényvédő állomások műszaki felszerelésének biztosítása és műszaki tevékenységének ellenőrzése;

- a növényvédő állomások szakapparátusának rendszeres továbbképzéséről való gondoskodás;

- üzemgazdasági és közgazdasági elemző tevékenység végzése;

- a hatályos nemzetközi növényvédelmi egyezményekben vállalt laboratóriumi vonatkozású kötelezettségek teljesítése és a kapcsolatos jogok gyakorlása ;

- a növényvédő állomásokon működő és a jövőben még szervezésre kerülő speciális laboratóriumok munkájának koordinálása, irányítása és ellenőrzése;

- a belső és külső karantén szolgálattal, valamint a felderítési feladatokkal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok végzése;

- a mezőgazdasági termékek növényvédőszermaradékainak vizsgálata;

- országos növényvédelmi előrejelzési hálózat szervezése, irányítása és ellenőrzése;

- növényvédelmi technológiák továbbfejlesztésére szükséges vizsgálatok végrehajtása;

- külföldi és hazai gyártásból származó peszticidek biológiai hatásosságával kapcsolatos hatósági vizsgálatok;

- biomatematikai, biofizikai, fotogrametriai és gépi adatfeldolgozás módszereinek értékelése, a károsítók biológiáját, fenológiáját befolyásoló ökológiai tényezők elemzése, epidemiológiai és gradológiai törvényszerűségek feltárása, az alkalmazható módszerek kidolgozása;

- a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatározott egyéb feladatok végrehajtása."