21/1974. (VII. 1.) PM-ÉVM együttes rendelet
az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM számú együttes rendelet módosításáról
Az állampolgárok által építhető lakás és üdülő nagyságának szabályozásáról szóló 1027/1973. (VII. 25.) MT számú határozat 3. pontjában és a 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-a (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §
A 7/1973. (I. 26.) PM-ÉVM számú együttes rendelettel módosított és kiegészített 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM számú együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha az építtető (vásárló) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt többlet-ingatlanát a kölcsön-(adásvételi) szerződés megkötése után visszterhesen elidegenítette és az illetékkiszabás alapjául elfogadott vételárösszeget a kölcsöntartozás törlesztésére befizette, a Takarékpénztár - kérelmére - az elidegenítés igazolásának időpontjától a lakóházépítés (vásárlás) céljára nyújtott 6%-os kamatozású kölcsön fennmaradó összegét annak a lakásépítési formának megfelelő kamatozású kölcsönné alakítja át, amelyben a lakóházépítés (vásárlás) megvalósul. Ez a rendelkezés a már megkötött szerződésekre is vonatkozik."
2. §
A Vhr. 10/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A R. 5. §-a (5) és (6) bekezdésének, továbbá 6. §-a (3) bekezdése a) pontja utolsó mondatának alkalmazása során
- az (1) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni;
- eltartott gyermeknek a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában említett gyermeket kell tekinteni."
3. §
A Vhr. a következő 10/E-H. §-sal egészül ki:
A kölcsönnyújtás kiegészítő feltételei
10/E. § (1) A R. hatálya alá tartozó lakásépítési formák* keretében a 10/G. § (1) bekezdésében megjelölt alapterületet meg nem haladó nagyságú lakás építésére (vásárlására):
a) egyedül élő személy részére legfeljebb két lakószobás lakás építéséhez (vásárlásához),
b) kettő-négy személy részére három lakószobásnál nem nagyobb lakás építéséhez (vásárlásához),
c) öt-hat személy részére legfeljebb négy lakószobás, hét-nyolc személy részére legfeljebb öt lakószobás, nyolcnál több személy részére pedig legfeljebb hat lakószobás lakás építéséhez (vásárlásához)
nyújtható kölcsön. Két félszobát egy lakószobaként kell számításba venni.
(2) Hat lakószobásnál nagyobb lakás építéséhez csak akkor nyújtható kölcsön, ha ilyen lakás építésére az építésügyi hatóság a 15/1974. (V. 15.) MT számú rendelet 2. §-a szerint engedélyt adott.
(3) Ha az építtető (vásárló) az (1)-(2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb szobaszámú lakást kíván építeni (vásárolni), részére a lakás építéséhez (vásárlásához) kölcsön nem nyújtható.
10/F. § (1) A kölcsönnyújtás szempontjából a következő személyeket kell számításba venni:
a) az építtető (vásárló) közeli hozzátartozói és hozzátartozói (családtagjai) közül azokat, akik az építtetővel (vásárlóval) együtt költöznek az új lakásba,
b) fiatal házaspár esetében azt a gyermeket is, aki után többszintes lakóházépítésnél (vásárlásnál) a szociálpolitikai kedvezmény megelőlegezését kérték, családiházépítés esetén pedig, ha a fiatal házaspárnak nincs gyermeke, két vállalt gyermeket, ha egy gyermeke van, egy vállalt gyermeket is.
(2) Arról, hogy a kölcsönnyújtás szempontjából hány személy vehető figyelembe, az építtetőnek (vásárlónak) és az új lakásba vele együtt beköltöző személyeknek büntetőjogi felelősség mellett közösen kell nyilatkozniuk, s az új lakásba állandó lakosként történő beköltözésre kötelezettséget kell vállalniuk. E kötelezettség nem teljesítése esetén, vagy ha a nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz, az Országos Takarékpénztár a kölcsönt felmondhatja.
10/G. § (1) A kölcsön nyújtásánál figyelembe vehető lakás-alapterület felső határa a következő:
(2) A lakás alapterületének megállapításánál
a) a lakás helyiségeit kell figyelembe venni;
b) a lakáshoz tartozó helyiségeket (pincerekesz stb.), a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, a nem lakás céljára szolgáló (pl. üzlet-, műhely-, garázs- stb.) helyiségeket, továbbá a lakás belső lépcsőjének alapterületét figyelmen kívül kell hagyni;
c) a lakás tetőtérben kialakításra kerülő helyiségei alapterületének csak a felét kell számításba venni.
(3) Ha az építtető (vásárló) kevesebb szobaszámú lakást épít (vásárol), mint amennyire a 10/E. § szerint kölcsönt kaphat, a kölcsönnyújtás feltételeinek megfelelő szobaszámú lakás alapterületének felső határát kell figyelembe venni.
(4) Ha az építtető (vásárló) a kölcsönnyújtás feltételeinek megfelelő szobaszámú lakás alapterületénél nagyobb alapterületű lakást kíván építeni (vásárolni), részére kölcsön nem nyújtható.
10/H. § A 10/E-G. §-ban nem szabályozott kérdésekben a lakás, a lakás helyiségei és alapterületük, a lakószoba, illetőleg a félszoba, a lakáshoz tartozó helyiségek, a közös használatra szolgáló helyiségek és területek, továbbá az építtető (vásárló) közeli hozzátartozói és hozzátartozói fogalmára a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit, a fiatal házaspár fogalmára pedig a szociálpolitikai kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
4. §
A Vhr. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt személyeket a kedvezményre való jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha
- az építtetővel (vásárlóval) legalább egy éve közös háztartásban élnek és
- havi 600 Ft-ot meghaladó rendszeres keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, továbbá ha
- az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek be.
Az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élő eltartott szülők esetében - ha együttes jövedelmük az 1200 forintot meghaladja - egyik szülő után sem nyújtható kedvezmény."
5. §
A Vhr. 12. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) azt, hogy a személy az építtető (vásárló) eltartottja és havi 600 Ft-ot meghaladó rendszeres keresettel (jövedelemmel) nem rendelkezik, továbbá, hogy az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költözik be, büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal;"
6. §
A Vhr. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A kedvezményre jogosultságot és a kedvezmény mértékét - a megelőlegezés esetét kivéve - a kérelmezőnek a szerződés aláírásakor, illetőleg a kölcsön nélküli építkezéseknél a kérelem benyújtásakor fennálló személyi körülményeit alapul véve kell megállapítani. A 11. § (1) bekezdése b)-c) pontjaiban megjelölt eltartottak számában később bekövetkezett változás a jogosultságot és a kedvezmény mértékét nem érinti. Az építtetőt (vásárlót) a kedvezmény az 1971. július 1. után megkötött szerződés aláírását követően született gyermeke után azonban utólagosan is megilleti."
7. §
(1) A 3. §-ban foglaltakat alkalmazni kell a 49/1973. (XII. 30.) PM-ÉVM számú együttes rendelettel módosított 5/1971. (II. 8.) PM-ÉVM számú együttes rendelet 3. §-ában szabályozott kölcsönnyújtás esetében is.
(2) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket az 1974. július hó 1. napját követően megkötött kölcsönszerződések esetében kell alkalmazni.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Szabó János s. k.,
építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár