35/1974. (XII. 23.) PM rendelet

a belkereskedelmi tevékenység után fizetendő kereskedelmi adóról

A 41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed az állami vállalatra és a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - mindezeknek egymással, vagy más szocialista gazdálkodó szervezetekkel, illetve ez utóbbiaknak egymással létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező társulására, valamint az egyesülésre (a továbbiakban együtt: vállalat).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külkereskedelmi ágazatba, továbbá a szállítás és hírközlés, a személyi és lakásszolgáltatás, az egészségügyi és kulturális szolgáltatás, a közigazgatás és egyéb szolgáltatás népgazdasági ágba tartozó vállalatra, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek és a vízgazdálkodási társulatok termelési adójáról szóló 48/1971. (XII. 31.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági nagyüzemre.

Az adófizetési kötelezettség

2. §

(1) A belkereskedelmi tevékenységből származó árbevétel után kereskedelmi adót kell fizetni.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából a nem belkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatnál belkereskedelmi tevékenységből származó árbevételnek minősül a nyíltárusítású üzlet árbevétele, valamint a vállalat termékének (vásárolt árunak) más módon (pl. raktárról) közvetlenül a lakosság vagy kisiparos részére történő értékesítése.

(3) A belkereskedelmi adó a vevőre nem hárítható át.

Az adómentesség

3. §

(1) A kis- és nagykereskedelmi tevékenységet egyaránt folytató vállalatnak a saját kiskereskedelmi egysége (nyíltárusítású üzlete) részére, valamint a termelő vagy nagykereskedelmi vállalatnak a kiskereskedelmi vállalattal közösen üzemeltetett ún. közös boltja részére kiszállított áru nagykereskedelmi árbevétele mentes a kereskedelmi adó alól.

(2) Adómentes az 1. számú mellékletben felsorolt jogcímeken elért vagy az ott megjelölt tevékenységekből (forgalomból) származó árbevétel.

(3) Adómentes a 3. számú mellékletben felsorolt termékek, áruk forgalomba hozatala során elért árbevétel.

Az adó alapja

4. §

(1) A kereskedelmi adó alapja a belkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatnál az alaptevékenységből elért árbevétel, a nem belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatnál a 2. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység értékesítési árbevétele.

(2) Az értékesítés árbevétele a forgalmi adót is magában foglaló, de az árbevételbe beszámító árkiegészítést nem tartalmazó árbevétel.

(3) A vállalatnak kell gondoskodnia arról, hogy az adóalapul szolgáló, valamint az adómentes árbevétel megállapítható legyen.

Az adó mértéke

5. §

(1) A kereskedelmi adó kulcsa: - a (2) és (3) bekezdésben megjelölt kivétellel - 1,5%.

(2) A 2. számú mellékletben felsorolt alágazatba (szakágazatba) tartozó vállalat az ott feltüntetett kulcsokkal köteles a kereskedelmi adót megfizetni.

(3) A nem belkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatnak a 2. § (2) bekezdésében meghatározott adóköteles árbevétele után a bolti kiskereskedelemre a 2. számú mellékletben előírt kulccsal, vagy az ott megjelölt kivétellel kell a kereskedelmi adót megfizetnie.

(4) A kis- és nagykereskedelmi tevékenységet egyaránt folytató vállalat a saját kiskereskedelmi egységében és a közös boltban elért árbevétele után a bolti kiskereskedelemre, a nagykereskedelmi árbevétele után - a 3. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a nagykereskedelemre az (1) bekezdésben, illetve a 2. számú mellékleiben megállapított (alágazati, szakágazati) kulcscsal vagy az ott megjelölt kivétellel köteles a kereskedelmi adót megfizetni.

Eljárási szabályok

6. §

(1) A kereskedelmi adóval kapcsolatos eljárásnál, kezelésnél, ellenőrzésnél és a szabálytalanságoknál a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a rendelet adókedvezményt biztosít, és azt feltételhez köti, a feltétel teljesülését a vállalatnak kell igazolnia.

Hatálybalépés

7. §

Ez a rendelet 1975. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az 52/1972. (XIII. 31.) PM számú rendelettel módosított és kiegészített 45/1970. (XII. 15.) PM számú rendelet, valamint e rendeletek alapján kiadott valamennyi leiratos rendelkezés hatályát veszti.

Dr. Vincze Imre s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes

1. számú melléklet a 35/1974. (XII. 23.) PM számú rendelethez

A rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében adómentes árbevétel:

a) a szolgáltatás és a kölcsönzési tevékenység;

b) az importált áruknak jutalék felszámításával minisztérium (országos hatáskörű szerv) rendelkezése alapján és kizárólagos joggal végzett országos elosztása;

c) a legfeljebb 2% jutalék felszámításával a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet, mint viszonteladó részére, illetve az iparvállalat telephelyéről történő építőanyag értékesítés (művi kiszolgálás) ;

d) a lakosság részére házhozszállítás révén az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok (szövetkezetek) által lebonyolított forgalom 90%-a, valamint az árusító automatagépek útján elért árbevétel;

e) az idényjelleggel működő bolti kiskereskedelmi egységekben elért forgalom (idényjellegűnek kell tekinteni azt az egységet, amely legfeljebb a naptári év 7 hónapjában árusít);

f) a 3000 lakosságszám alatti önálló helységben működő kiskereskedelmi nyíltárusítású üzlet és gyógyszertár eladási forgalma, illetve a 343/1973.PM. V. sz. közlemény alapján 1.5%-os állami támogatásban részesülő egységek forgalma; (önálló helységnek kell tekinteni minden, a népszámlálás kiadványaiban önálló névvel szereplő települést. A lakosságszám megállapítására a hivatalos népszámlálási adatokat kell figyelembevenni az 1970. január 1-i állapot szerint).

g) a sajátkezelésű üzemi konyha forgalma;

h) az egyedi megrendelésre (mérték után) készített termék árbevétele, még akkor is. ha a forgalom a saját vagy közös üzemeltetésű kiskereskedelmi bolton keresztül bonyolódik le;

i) az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság észére a tartalékkészletek cseréjének bonyolítása során átadott termékek árbevétele;

j) a Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalat által a vidéki húsipari vállalatoktól beszerzett húskészítmények árbevétele, amennyiben a kapott jutalék nem haladja meg a 2%-ot;

k) a Kosár- és Fonottáru Közös Szövetkezeti vállalat export célra történő értékesítése.

2. számú melléklet a 35/1974. (XII. 23.) PM számú rendelethez

A rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében megjelölt mértéktől eltérő kulcsok a következők:

1. 1,3% adó fizetésére kötelezett a következő alágazatba (szakágazatba) sorolt vállalat:

5141. Élelmiszer és vegyiáru nagykereskedelmi szakágazatból: a Vegyianyag Kereskedelmi Vállalat, az élelmiszer és vegyiáru nagykereskedelmi vállalatoknak a háztartási-vegyi áruk forgalmából származó árbevétele.

2. 1% adó fizetésére kötelezett a következő alágazatba (szakágazatba) sorolt vállalat:

512. Felvásárló nagykereskedelem. Kivéve: Gyapjú és Textilnyersanyagforgalmi Vállalat.

5142. Ruházati és cipőnagykereskedelmi szakágazatból: a Munkaruházati Vállalat.

5143. Vas- és műszaki nagykereskedelem szakágazatból: a MÜÁRT Műszaki Árut Értékesítő Vállalatnak a kis és nagykereskedelmi forgalomból elért árbevétele.

5145. Vegyesiparcikk kiskereskedelem szakágazatból: a MERKÚR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat.

5157. Tüzelő és építőanyag kiskereskedelem tranzit forgalmának árbevétele, legfeljebb 2% jutalék felszámításáig.

3. 0,8% adó fizetésére kötelezett a következő alágazatba sorolt vállalat:

515. Bolti kiskereskedelem (figyelemmel az 5. pontban foglaltakra).

Kivéve: a MERKÚR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat,

az OFOTÉRT Optikai Finommechanikai és Fotócikkeket Értékesítő Vállalat,

az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat,

az 5157 Tüzelő és építőanyag kiskereskedelem.

516. Gyógyszerkereskedelem.

518. Fogyasztási szövetkezetek (figyelemmel az 5. és 8. b) pontban foglaltakra).

4. 0.5% adó fizetésére kötelezett a következő alágazatba (szakágazatba) sorolt vállalat:

5141. Élelmiszer és vegyiáru nagykereskedelem.

Kivéve: Déligyümölcs és Élelmiszerkereskedelmi Vállalat,

Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalat,

Vegyianyag Kereskedelmi Vállalat,

az élelmiszer és vegyiáru nagykereskedelmi vállalatoknak a háztartási- vegyi áruk forgalmából származó árbevétele.

5143. Vas- és műszaki nagykereskedelem.

Kivéve: a MŰÁRT Műszaki Árut Értékesítő Vállalat.

5. A bolti kiskereskedelem alágazatba és a fogyasztási szövetkezet alágazatba tartozó vállalatnak, illetve szövetkezetnek a KSH Kereskedelmi Hálózat Jegyzékében felsorolt 100-195. jelzőszámú élelmiszerboltjában, a 800 és 810 jelzőszámú vegyesboltjában, a 811 jelzőszámú boltkocsma közös kezelővel, illetve 812 jelzőszámú kantin elnevezésű egységében, valamint a 950 jelzőszámú házi boltjában lebonyolított forgalom árbevétele után fizetendő kereskedelmi adó kulcsa 0,3%.

6. 0,2% adó fizetésére kötelezett a következő szakágazatba sorolt vállalat:

5142. Ruházati és cipőnagykereskedelem.

Kivéve: a Munkaruházati Vállalat.

7. Mentes a kereskedelmi adó alól az az árbevétel, amely az 5191 szakágazatba tartozó vállalatnál az ügynöki jutalékból és a bizományi díjból, valamint a jogi személyiséggel rendelkező társulás által a társuláson kívülállótól beszerzett árunak a társulás tagja részére történő értékesítésből származik. Az egyéb áruforgalomból származó árbevétel után azonban a bolti kiskereskedelemre megállapított kulccsal vagy az ott megjelölt kivétellel kell az adót megfizetni.

8. Mentes a kereskedelmi adó fizetési kötelezettség alól

a) a következő alágazatba (szakágazatba) sorolt vállalat:

517. Vendéglátás.

519. Kereskedelmi szolgáltatás.

Kivéve: az 5191. Kereskedelmi ügynökségek, értékesítési társulások.

1916. Sütő és tésztaiparból a sütőipar

az 50/1973. (XII. 30.) PM-MüM számú együttes rendelet alapján kijelölt "fogyasztási szolgáltató vállalatok (szövetkezetek)"

b) A fogyasztási szövetkezet alágazatba tartozó szövetkezetnek a felvásárlási és a vendéglátás üzemágában lebonyolított forgalom árbevétele, valamint valamennyi, a belkereskedelmi ágazatba sorolt vállalat 560 és 561 jelzőszámú könyvesboltjában, zeneműboltjában lebonyolított forgalom árbevétele.

3. számú melléklet a 35/1974. (XII. 23.) PM számú rendelethez

A rendelet 3. §-ának a (3) bekezdésében említett termékek, áruk a következők:

I.

Könyv, zenemű, térkép,

(Könyvnek, illetve zeneműnek az Egységes Termék és Árjegyzék 61-1. termékszám alatt feltüntetett

tudományos 66-11

ismeretterjesztő 66-12

szakmai 66-13

szépirodalmi 66-14

ifjúsági 66-15

tankönyv 66-16

zenei könyvek, zeneművek 66-17

egyéb könyvek 66-19

továbbá a 67-7. termékszám alatt feltüntetett térképek minősülnek.)

Burgonya, zöldség és gyümölcs,

(Burgonya, zöldség és gyümölcsféléknek minősülnek a "Mezőgazdasági Termékek Kereskedelmi Jegyzéké"-ben feltüntetett

915 termékszámú hüvelyesek,

921 termékszámú burgonya,

922 termékszámú zöldség, főzelékféle,

931 termékszámú gyümölcs,

932 termékszámú szőlő,

933 termékszámú dinnye,

934 termékszámú déligyümölcs,

935 termékszámú vadontermő gyümölcs,

991 termékszámú zöldségfélék,

993 termékszámú gyümölcsmag, csemete és szaporítóanyagok)

munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettség folytán saját dolgozó részére értékesített munkaruha, illetve egyéb vállalati termék,

az élelmiszeripari vállalatnál előállított melléktermék, ha azt a mezőgazdaságban termelési célra használják fel,

gyártási hulladék,

takarmányféleség (szemestakarmány, ipari melléktermék és hulladék, ipari abrak keverék és koncentrátum, állati tápszer és takarmánykiegészítő).

Ha az árbevételből a fenti termékek, áruk árbevétele külön nem mutatható ki, az adóalapot e cikkek beszerzésének fogyasztói áron számított értékével kell csökkenteni. A burgonya, zöldség és gyümölcs fogyasztói áron számított beszerzési forgalmát a bizonylattal igazolt árváltozással, selejtezéssel és visszáruval módosítani kell. Gyártási hulladéknak kell tekinteni a vállalatnál termelő tevékenysége során keletkező azokat az anyagokat, amelyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően már nem használhatók fel. A hulladékok kereskedelmi forgalmazása (pl. MÉH) viszont adóköteles.