42/1974. (XI. 20.) MT rendelet
a Nemzetközi Textilkereskedelemre vonatkozó Egyezmény kihirdetéséről
(Az Egyezmény aláírása 1974. március 26-án a 3. §-ban foglalt nyilatkozat megtétele mellett megtörtént.)
1. §
A Minisztertanács a Nemzetközi Textilkereskedelemre vonatkozó Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. §
Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
"A NEMZETKÖZI TEXTILKERESKEDELEMRE VONATKOZÓ EGYEZMÉNY
Bevezetés
Felismerve a különféle gyapjú, más műszálas és pamuttextíliák termelésének és kereskedelmének nagy fontosságát sok ország gazdasági életében, továbbá különös fontosságát a fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődése, valamint exportbevételeik növelése és változatossá tétele szempontjából, és tudatában a pamut-textiltermék kereskedelem különleges fontosságának sok fejlődő ország számára;
felismerve továbbá, hogy a textiltermékek világkereskedelmében kedvezőtlen helyzet várható, és hogy ez a helyzet, amennyiben nem foglalkoznak vele kielégítő módon, a textiltermékek kereskedelmében részt vevő országok hátrányára válhat, akár importtal, akár exporttal, vagy mindkettővel foglalkozzanak, káros kihatással lehet a nemzetközi együttműködésre a kereskedelem területén, és hátrányos következményekkel járhat a kereskedelmi kapcsolatokra általában;
annak tudatában, hogy ezt a kedvezőtlen helyzetet olyan korlátozó intézkedések - ideértve a diszkriminatív intézkedéseket - elszaporodása jellemzi, amelyek nem egyeztethetők össze az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény elveivel, és hogy néhány importőr országban olyan helyzet állt elő, amely ezen országok véleménye szerint belső piacuk zavarását okozza, vagy azzal fenyeget;
azon kívánságtól vezetve, hogy multilaterális keretben együttes és hatékony lépéseket tegyenek a helyzet olymódon való megoldására, hogy ezzel előmozdítsák a textiltermékek termelésének egészséges alapokon történő fejlődését és kereskedelmének növekedését, és fokozatosan elérjék a kereskedelmi korlátok csökkentését és a termékek világkereskedelmének liberalizálását;
felismerve, hogy ilyen lépések megtételénél állandóan szem előtt kell tartani a textiltermékek termelésének és kereskedelmének változó és állandóan fejlődő jellegét, és legnagyobb mértékben figyelembe kell venni azokat a komoly gazdasági és társadalmi problémákat, amelyek ezen a területen mind az importőr, mind az exportőr és különösen a fejlődő országokban fennállnak;
felismerve továbbá, hogy az ilyen lépéseknek arra kell irányulniuk, hogy elősegítsék a gazdasági növekedést és ezáltal előmozdítsák azon fejlődő országok fejlődését, amelyek rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal, mint például a nyersanyagok és a műszaki ismeretek, hogy ezen országok számára, beleértve azon országokat is, amelyek már most, vagy rövidesen beléphetnek a textil exportőrök sorába, nagyobb lehetőséget biztosítsanak az általuk hatékonyan gyártható termékek világpiaci eladása révén devizabevételeik növeléséhez;
felismerve, hogy a textilkereskedelem olyan jövőbeli harmonikus fejlődése, amely különös tekintettel van a fejlődő országok szükségleteire, nagymértékben függ a jelen Egyezmény hatályán kívül eső körülményektől is, és hogy ebben a vonatkozásban az ilyen tényezők magukban foglalják a Tokiói Nyilatkozat értelmében mind a vámtételek csökkentéséhez, mind pedig az általános vámpreferencia-rendszerek fenntartásához és tökéletesítéséhez vezető folyamatot is;
azzal az eltökélt szándékkal, hogy az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban GATT) elveit és célkitűzéseit teljes mértékben figyelembe veszik, és hogy jelen Egyezmény céljainak érvényesítése során hatékonyan megvalósítják a multilaterális kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos 1973. szeptember 14-i Tokiói Miniszteri Nyilatkozatban szereplő elveket és célkitűzéseket.
Jelen Egyezmény szerződő felei a következőkben állapodnak meg:
1. Cikk
1. A következő néhány év folyamán kívánatos lehet, hogy a résztvevő országok1 a nemzetközi együttműködésre vonatkozó különleges gyakorlati intézkedéseket alkalmazzanak a textiliákkal kapcsolatban, abból a célból, hogy az e területen meglevő nehézségeket leküzdjék.
2. Az alapvető célkitűzések a következők: a kereskedelem növelésének a megvalósítása, az ilyen kereskedelmet akadályozó korlátok csökkentése és a textiltermékek világkereskedelmének fokozatos liberalizálása, egyidejűleg biztosítva ezen kereskedelem rendszeres és igazságos fejlődését, valamint az egyes piacokon és egyes termelési ágazatokban a piaczavaró hatások elkerülését mind az importőr, mind az exportőr országokban. Olyan országok esetében, amelyeknek kis belföldi piacuk, kivételesen magas behozataluk és ennek megfelelő, alacsony szintű saját termelésük van, figyelemmel kell lenni arra, hogy ezen országok minimálisan életképes textiltermelését károsodás ne érje.
3. Jelen Egyezmény végrehajtása során fontos célkitűzés lesz a fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése, a textiltermékekből származó exportbevételük jelentős fokozása, és ezen termékek világkereskedelmében nagyobb részesedés biztosítása számukra.
4. A jelen Egyezmény alapján hozott intézkedések nem akadályozhatják vagy fékezhetik a résztvevő országok autonóm ipari struktúra-átalakítási folyamatait. Továbbá a jelen Egyezmény alapján hozott intézkedéseknek olyan, a nemzeti törvényekkel és szervekkel összhangban levő, helyes gazdasági és társadalmi politikával kell együtt járniuk, amelyet a textilkereskedelem jellegében, és a résztvevő országok komparatív előnyében bekövetkezett változások szükségessé tesznek, amely a nemzetközileg kevésbé versenyképes vállalkozásokat fokozatosan az életképesebb gyártási ágazatok vagy a gazdaság más szektorai felé irányítja, és a fejlődő országokból származó textíliák számára megkönnyíti a piacaikra való bejutást.
5. Jelen Egyezmény alapján elismert feltételekből és kritériumoktól függően, és az erre a célra életre hívott nemzetközi testület felügyelete alatt és a jelen Egyezmény elveivel és célkitűzéseivel összhangban kivételes körülmények között szükségessé válhat a textiltermék-kereskedelem területén védőintézkedések alkalmazása. Ezeknek elő kell segíteniük minden olyan szervezési folyamatot, amely a textiltermékek világkereskedelmi jellegében bekövetkezett változások miatt vált szükségessé. Jelen Egyezmény szerződő felei vállalják, hogy ilyen intézkedéseket csak jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban és a más szerződő felekre gyakorolt hatás legteljesebb figyelembevételével alkalmaznak.
6. Jelen Egyezmény rendelkezései nem érintik a GATT-tagországok jogait és kötelezettségeit.
7. A résztvevő országok elismerik, hogy mivel a jelen Egyezmény alapján hozott intézkedések célja a textiltermékek speciális problémáinak megoldása, ezeket kivételes intézkedéseknek kell tekinteni, amelyek nem alkalmazhatók más területeken.
2. Cikk
1. Az összes meglevő egyoldalú mennyiségi korlátozást, kétoldalú megállapodást és minden más, érvényben levő korlátozó hatást a jelen Egyezmény elfogadása vagy az ahhoz történő csatlakozás alkalmával a korlátozást alkalmazó résztvevő országnak részletesen be kell számolnia a Textil Felügyeleti Testületnek, amely a bejelentéseket a többi résztvevő országgal tájékoztatásuk céljából ismerteti.
Olyan intézkedések vagy megállapodások, amelyeket a résztvevő országok jelen Egyezmény elfogadásától vagy az ahhoz való csatlakozástól számított hatvan napon belül nem jelentenek be, jelen Egyezménnyel ellentétesnek tekintendők, és haladéktalanul megszüntetendők.
2. Ha a GATT (beleértve annak Mellékleteit és Jegyzőkönyveit) rendelkezései azt nem igazolják, az összes egyoldalú mennyiségi korlátozást és minden más mennyiségi hatású korlátozó intézkedést, amely a fenti 1. bekezdésnek megfelelően bejelentésre került, a jelen Egyezmény érvénybelépésétől számított egy éven belül meg kell szüntetni, ha csak nem tartoznak a következő eljárások egyikének hatálya alá, amelyek a jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangba hozzák őket
(i) egy olyan programba való foglalás, amelyet jelen Egyezmény érvénybe lépésétől számított egy éven belül kell elfogadni, és a Textil Felügyeleti Testületnek jelenteni, és amelynek célja a fennálló korlátozások fokozatos, jelen Egyezmény érvénybelépésétől számítva maximum három éven belüli megszüntetése, figyelembe véve minden kétoldalú, megkötött vagy tárgyalás alatt levő megállapodást, amelyről az alanti (ii) pont rendelkezik. Nyilvánvaló, hogy az első évben komoly erőfeszítést kell tenni mind a korlátozások jelentős csökkentése, mind a fennmaradó kvóták jelentős emelése érdekében;
(ii) jelen Egyezmény érvénybelépésétől számított egy éven belül megtárgyalt vagy tárgyalás alatt levő kétoldalú megállapodásokban való szerepeltetés a 4. Cikk rendelkezéseinek megfelelően; ha kivételes okok miatt valamely ilyen kétoldalú megállapodás egy éven belül nem kerül megkötésre, ez a periódus, az érdekelt résztvevő országokkal történt konzultációk után és a Textil Felügyeleti Testület beleegyezésével legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható;
(iii) a 3. Cikk rendelkezései értelmében megtárgyalt megállapodásokba vagy elfogadott rendszabályokba való foglalás.
3. Ha a GATT (beleértve annak Mellékleteit és Jegyzőkönyveit) rendelkezései nem igazolják, minden meglevő, ezen Cikk 1. bekezdése szerint bejelentett kétoldalú megállapodást jelen Egyezmény életbelépésétől számított egy éven belül meg kell szüntetni, vagy jelen Egyezmény rendelkezései alapján igazolni kell, vagy úgy kell módosítani, hogy azzal összhangba kerüljön.
4. Fenti 2. és 3. bekezdés érdekében a résztvevő országok minden lehetőséget meg fognak adni a kétoldalú konzultációkra és tárgyalásokra, amelyek célja a jelen Egyezmény 3. és 4. Cikkének megfelelően kölcsönösen elfogadható megoldások elérése és jelen Egyezmény elfogadásának első évétől kezdve a meglevő korlátozások lehető legteljesebb megszüntetésének lehetővé tétele. Jelen Egyezmény érvénybelépésétől számított egy éven belül külön jelentik a Textil Felügyeleti Testületnek a jelen Cikkel kapcsolatban tett minden ilyen intézkedés vagy folyamatban levő tárgyalás állását.
5. A Textil Felügyeleti Testület ezen jelentések vizsgálatát a kézhezvételüktől számított kilencven napon belül befejezi. A vizsgálat során mérlegeli, hogy minden hozott intézkedés összhangban van-e jelen Egyezménnyel. Megfelelő ajánlásokat tehet a közvetlenül érdekelt résztvevő országoknak, hogy ezzel jelen Cikk végrehajtását elősegítse.
3. Cikk
1. Ha a GATT (beleértve annak Mellékleteit és Jegyzőkönyveit) rendelkezései nem igazolják, a résztvevő országok nem fognak a textiltermékek kereskedelmében új korlátozásokat bevezetni, sem pedig a meglevő korlátozásokat fokozni, ha csak a jelen Cikk rendelkezései ezt nem igazolják.
2. A résztvevő országok egyetértenek abban, hogy jelen Cikk-hez csak mértékletesen folyamodnak, és alkalmazását csak meghatározott termékekre és olyan országokra korlátozzák, amelyeknek a szóban forgó Cikkekben bonyolított exportja az A melléklet meghatározása szerint piaczavarást okoz, teljes mértékben figyelembe véve a jelen Egyezményben leszögezett elveket és célkitűzéseket, és messzemenően tekintetbe véve mind az importőr, mind az exportőr országok érdekeit. A résztvevő országok minden országból származó importot figyelembe vesznek, és igyekeznek egy megfelelően méltányos mértéket fenntartani. Törekedni fognak a diszkriminatív intézkedések elkerülésére, ahol egynél több résztvevő országból származó import okozza a piaczavarást, és ha a jelen Cikk alkalmazása elkerülhetetlen, szem előtt tartják a 6. Cikk rendelkezéseit.
3. Ha bármelyik résztvevő importőr ország úgy véli, hogy piacát a piaczavarásnak az A mellékletben szereplő meghatározása szerint korlátozásnak már alá nem vetett bizonyos textiltermék importja zavarja, igyekszik konzultációt folytatni az érdekelt résztvevő exportőr országgal vagy országokkal abból a célból, hogy a piaczavarásnak véget vessen. Kérelmében az importőr ország megjelölheti, hogy megítélése szerint az ilyen termékek exportját milyen szintre kellene korlátozni, amely nem lehet alacsonyabb, mint a B mellékletben meghatározott általános szint. Az érintett exportőr ország vagy országok haladéktalanul válaszoljanak az ilyen konzultációs kívánságra. Az importőr-ország konzultáció-kérelméhez csatolni kell az okok részletes konkrét ismertetését és a kérelem alátámasztását, beleértve a legfrissebb adatokat a piaczavarás részleteiről. Ezt az információt a konzultációt kérő ország egyidejűleg a Textil Felügyeleti Testület elnökével is közli.
4. Ha a konzultáció során kölcsönös az egyetértés, hogy a helyzet indokolttá teszi a szóban forgó textiltermék kereskedelmének korlátozását, a korlátozás szintjét a B mellékletben megjelölt szintnél alacsonyabban nem szabad meghatározni. A létrejött megegyezés részleteit ismertetni kell a Textil Felügyeleti Testülettel, amely eldönti, hogy a megegyezés indokolt-e jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban.
5. (i) Ha azonban a kérelemnek a résztvevő exportőr ország vagy országok által történt kézhezvételétől számított hatvan napon belül nem jön létre megegyezés az exportkorlátozási kérelemben foglaltaknak megfelelően alternatív módon, a kérelmező résztvevő ország a fenti 3. bekezdésben említett résztvevő országból vagy országokból származó, a piaczavarást előidéző (az A melléklet meghatározása szerint) textil és textiltermékek importját a kérelemnek az exportáló ország vagy országok részéről történő kézhezvételének napjától számított 12 hónapig a B mellékletben előirányzott szinten tarthatja, és az e szint feletti import átvételét megtagadhatja. A szóban forgó üzletágban érdekelt kereskedelmi vállalatoknak okozott indokolatlan nehézségek elkerülése érdekében ezt a szintet olyan mértékben lehet felfelé módosítani, amely összhangban áll a jelen Cikk céljaival. Az ügyet egyidejűleg a Textil Felügyeleti Testület azonnali figyelmébe kell ajánlani.
(ii) Bármelyik félnek joga van azonban az ügyet a hatvan nap lejárta előtt a Textil Felügyeleti Testület elé terjeszteni.
(iii) A Textil Felügyeleti Testület azonnal megvizsgálja az ügyet, és attól számított harminc napon belül, hogy azt eléje terjesztették, megfelelő ajánlásokat tesz a közvetlenül érdekelt feleknek. Ezeket az ajánlásokat tájékoztatás céljából megküldik a Textil Bizottságoknak és a GATT Tanácsának is. Ezen ajánlások kézhezvétele után az érdekelt résztvevő országoknak meg kell vizsgálniuk a hozott vagy tervbevett intézkedéseket, azok bevezetése, fenntartása, módosítása vagy megszüntetése szempontjából.
6. Teljesen szokatlan és kritikus körülmények között, amikor egy vagy több textiltermék importja a fenti 5. bekezdésben említett 60 napos időszak alatt nehezen helyrehozható kárt okozó, komoly piaczavarást idézne elő, az importőr ország felkéri az érintett exportőr országot, hogy kényszerhelyzet címén kétoldalú alapon azonnal működjön közre az ilyen kár elkerülése érdekében, és egyidejűleg a Textil Felügyeleti Testület azonnali tudomására hozza a helyzet összes részletét. Az érdekelt országok a szükségesnek tartott bármilyen, kölcsönösen elfogadható átmeneti rendelkezésben megegyezhetnek a helyzet megoldása érdekében, a jelen Cikk 3. bekezdésében említett konzultációs kötelezettség nélkül. Ha ilyen átmeneti megoldás nem alakul ki, a B mellékletben megjelölt magasabb szintű ideiglenes korlátozó intézkedések hozhatók, főleg a szóban forgó üzletág kereskedelmi résztvevőinek okozott aránytalan nehézségek elkerülése érdekében. Azt az esetet kivéve, amikor az ilyenfajta intézkedés célját veszélyeztető gyors szállítás lehetősége áll fenn, az importőr országnak legalább egy héttel előre be kell jelentenie intézkedését a résztvevő exportőr országnak vagy országoknak, és el kell kezdenie vagy folyósítania kell a jelen Cikk 3. bekezdése alapján a konzultációkat. Ha a jelen bekezdés alapján intézkedés történik, bármelyik fél a Textil Felügyeleti Testület elé terjesztheti az ügyet. A Textil Felügyeleti Testület munkáját a fenti 5. bekezdésben előirányzottaknak megfelelően végzi. A Textil Felügyeleti Testület ajánlásainak kézhezvétele után a résztvevő importőr ország újból megvizsgálja a hozott intézkedéseket, és ezekről a Textil Felügyeleti Testületnek jelentést tesz.
7. Ha a jelen Cikkben előirányzott intézkedésekhez folyamodnak, a résztvevő országoknak az intézkedések bevezetése során lehetőleg el kell kerülniük, hogy az exportőr országok, különösen a fejlődő országok termelésében és eladásaiban kárt okozzanak, és el kell kerülniük minden olyan intézkedést, amely a textiltermék kereskedelem elé további nem vámjellegű korlátokat állíthat. Azonnali konzultációk révén megfelelő eljárásokat kell kidolgozni, különös tekintettel a már elszállított vagy szállítás előtt álló árukra. Megegyezés hiányában az ügyet a Textil Felügyeleti Testület elé lehet terjeszteni, amely megfelelő ajánlásokat tesz.
8. A jelen Cikk alapján hozott intézkedéseket korlátozott, az egy évet meg nem haladó időszakokra lehet bevezetni, a további egyéves időszakra történő megújítás vagy meghosszabbítás lehetőségének fenntartásával, feltéve, hogy a közvetlenül érintett résztvevő országok között megállapodás jön létre az ilyen megújítás vagy meghosszabbítás tárgyában. Ilyen esetekben a B melléklet rendelkezései alkalmazandók. Minden megújításra, meghosszabbításra, módosításra, megszüntetésre vonatkozó javaslatot vagy azzal kapcsolatos nézeteltérését a Textil Felügyeleti Testülethez kell benyújtani, amely megteszi a megfelelő ajánlásokat. A jelen Cikk szerinti kétoldalú korlátozó megállapodások azonban a B melléklet rendelkezései szerint az egy évet meghaladó időszakra is köthetők.
9. A résztvevő országok a jelen Cikk alapján hozott összes intézkedéseket állandó vizsgálat tárgyává teszik, és az intézkedések által érintett résztvevő ország vagy országok részére megfelelő lehetőséget biztosítanak az intézkedések mielőbbi megszüntetését célzó konzultációkra. Időről - időre, de legalább évente egyszer, jelentést tesznek a Textil Felügyeleti Testületnek a szóban forgó intézkedések megszüntetése terén elért előrehaladásról.
4. Cikk
1. A résztvevő országok a textíliákra vonatkozó kereskedelempolitikájuk végrehajtása során a legnagyobb mértékben szem előtt tartják, hogy a jelen Egyezmény elfogadásával vagy az ahhoz való csatlakozással arra kötelezték magukat, hogy az e területen jelentkező nehézségek esetén multilaterális hozzáállással kell megoldást keresniük.
2. A résztvevő országok azonban a jelen Egyezmény alapvető célkitűzéseivel és elveivel összhangban kölcsönösen elfogadható feltételekkel kétoldalú megállapodásokat köthetnek abból a célból, hogy egyrészt kiküszöböljék (az A melléklet meghatározása szerinti) piaczavarás tényleges veszélyeit az importőr országokban és a textilkereskedelem zavarását az exportőr országokban, másrészt pedig, hogy biztosítsák a textilkereskedelem növekedését és rendszeres fejlődését, valamint méltányos elbánást a résztvevő országok részére.
3. A jelen Cikk alapján megkötött bilaterális megállapodások - az általános feltételeket, ideértve az alapszinteket és a növekedési rátákat tekintve - liberálisabbak lesznek, mint a jelen Egyezmény 3. Cikkében előirányzott intézkedések. Az ilyen bilaterális megállapodásokat úgy kell kialakítani, és alkalmazni, hogy megkönnyítsék az ilyen megállapodásokban előirányzott export szint elérését, és tartalmazzák az ezek alapján bonyolított kereskedelem nagymértékű rugalmasságát biztosító olyan rendelkezéseket, amelyek összhangban vannak az ilyen kereskedelem fejlesztésének, illetve az érintett importőr ország belső piaci feltételeinek kívánalmaival. Ezeknek a rendelkezéseknek a következőkre kell kiterjedniük: alapszintek, növekedés, a természetes, mesterséges és szintetikus szálak egymás közötti fokozott helyettesíthetőségének elismerése, előszállítás, szállítási elmaradás, az egyik cikkcsoportból a másikba való átvitel és egyéb olyan intézkedések, amelyek az ilyen kétoldalú megállapodásban résztvevő felek számára egyaránt megfelelőek.
4. A résztvevő országok a jelen Cikk alapján megkötött megállapodások összes részletét a Textil Felügyeleti Testület tudomására hozzák, a hatálybalépéstől számított harminc napon belül. A Textil Felügyeleti Testület azonnal értesítendő, ha ilyen megállapodásokat módosítanak vagy megszüntetnek. A Textil Felügyeleti Testület, mennyiben helyesnek látja, ilyen ajánlásokat tehet az érintett feleknek.
5. Cikk
A textiltermékek importjára a 3. és 4. Cikk rendelkezései alapján bevezetett korlátozásokat rugalmas és méltányos módon kell alkalmazni, elkerülve a túlságosan részletezett kategorizálást.
A résztvevő országok konzultációk útján intézkednek a kvóták és korlátozó kikötések alkalmazásával kapcsolatos rendszabályokról, ideértve a kvótáknak az exportőrök közötti olyan felosztását célzó intézkedést, amely megkönnyíti a kvóták teljes kihasználását. A résztvevő importőr országnak messzemenően figyelembe kell vennie olyan tényezőket, mint a meglevő vámtarifális árubesorolás, a mindennapi kereskedelmi gyakorlaton alapuló export és import mértékegységek, mind a szálösszetétel vonatkozásában, mind pedig a hazai piac azonos szektorában meglevő konkurenciát illetően.
6. Cikk
1. Elismerve a résztvevő országoknak azt a kötelezettségét, hogy külön figyelmet kell szentelni a fejlődő országok szükségleteinek, megfelelőnek és a méltányos kötelezettségekkel összhangban levőnek tekintendő, hogy azok az importőr országok, amelyek a jelen Egyezmény alapján a fejlődő országok kereskedelmére kiható korlátozásokat alkalmaznak, a fejlődő országoknak más országoknál kedvezőbb feltételeket biztosítsanak a korlátozások - ideértve az alapszintet és a növekedési rátákat - vonatkozásában. Olyan fejlődő országok esetében, amelyek exportja már korlátozás alá esik, és a korlátozást a jelen Egyezmény alapján fenntartják, intézkedéseket kell tenni a magasabb kvóták és kötetlen növekedési ráták érdekében. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a hagyományos szállítók érdekeit ne érje indokolatlan kár, vagy a meglevő kereskedelmi struktúrában ne következzék be komoly torzulás.
2. Elismerve, hogy a fejlődő országok textil termékexportja különleges elbánást igényel, a korábbi eredményt nem fogják kritériumnak tekinteni az olyan textilipari ágazatokból származó termékekre vonatkozó exportkvóták megállapításakor, amelyek esetében az érintett piacokon új szállítóknak számítanak. Az ilyen jellegű export magasabb növekedési arányát engedélyezik, szem előtt tartva, hogy a speciális elbánás ne okozzon indokolatlan hátrányt a tradicionális szállítók érdekeinek, és ne vezessen a kereskedelem jellegének komoly torzulásához.
3. Normális körülmények között el kell kerülni, hogy korlátozásokat alkalmazzanak az olyan résztvevő országok exportjánál, amelyek textilexportjának teljes volumene csekély más országok teljes exportvolumenéhez viszonyítva, amennyiben az ilyen országokból származó export az érintett importőr országnak jelen Egyezmény alá eső teljes textilimportjának csak kis százalékát képviseli.
4. Ahol jelen Egyezménynek megfelelően korlátozásokat alkalmaznak a pamuttextíliák kereskedelmére vonatkozóan, a kvóták mértékének és a növekedési tényezőnek a meghatározásakor különös figyelmet kell arra fordítani, hogy milyen jelentősége van az ilyen forgalomnak az érintett fejlődő országok szempontjából.
5. Amennyiben lehetséges, a résztvevő országok nem tartanak fenn korlátozásokat más résztvevő országokból származó, előjegyzésben vámkezelt, feldolgozás után exportra szánt textiltermékekre vonatkozóan, feltéve, hogy az ellenőrzési és igazolási lehetőség megfelelő.
6. Figyelemmel lesznek arra, hogy résztvevő országba irányuló olyan textiltermékek importját, amelyeket az adott ország exportált egy másik résztvevő országba feldolgozás és az azt követő visszahozatal céljából, tekintettel az ilyen kereskedelmi forma speciális jellegére, - a 3. Cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül - speciális és differenciált elbánásban részesítsék.
7. Cikk
A résztvevő országok lépéseket tesznek, hogy - amennyiben kérik azokat - információk, ideértve az import és export statisztikákat, cseréje útján vagy/és más gyakorlati eszközökkel biztosítsák a jelen Egyezmény hatékony funkcionálását.
8. Cikk
1. A résztvevő országok megállapodnak, hogy elkerülik a jelen Egyezmény kijátszását, átrakás, útirány módosítás vagy nem résztvevők tevékenysége révén. Nevezetesen, megállapodnak a jelen Cikkben előirányzott intézkedésekben.
2. A résztvevő országok beleegyeznek, hogy együttműködnek a megfelelő adminisztratív intézkedések kidolgozása céljából az ilyen kijátszás elkerülése érdekében. Ha bármelyik résztvevő ország úgy véli, hogy az Egyezményt megkerülik, és nem kerül sor megfelelő intézkedésekre a kijátszás megakadályozására, a szóban forgó ország konzultáljon az exportőr származási országgal, és a többi, a kijátszás által érintett országgal, hogy haladéktalanul kölcsönösen kielégítő megoldást keressenek. Ha ilyen megoldásban nem tudnak megegyezni, az ügyet a Textil Felügyeleti Testület elé terjesztik.
3. A résztvevő országok egyetértenek abban, hogy ha a 3. és 4. Cikkben előirányzott intézkedésekhez kell folyamodni, az érintett résztvevő importőr ország vagy országok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy annak a résztvevő országnak exportja, amely ellen az intézkedéseket hozták, ne essen szigorúbb korlátozás alá, mint bármely, az Egyezményen kívülálló, hasonló cikkeket exportáló olyan ország kivitele, amely piaczavarást okoz, vagy ténylegesen azzal fenyeget.
Az érintett résztvevő importőr ország vagy országok jóindulattal vizsgálják meg a résztvevő exportőr országtól származó minden előterjesztést annak hatására vonatkozóan, hogy ezt az elvet nem tartják be, vagy hogy a jelen Egyezmény funkcionálását az Egyezményen kívülálló országokkal folytatott kereskedelem akadályozza. Ha az ilyen kereskedelem akadályozza a jelen Egyezmény funkcionálását, a résztvevő országok törvényeikkel összehangban levő intézkedések hozatalát teszik megfontolás tárgyává az akadályoztatás elhárítása érdekében.
4. Az érintett résztvevő országok tájékoztatják a Textil Felügyeleti Testületet a jelen Cikk értelmében tett intézkedések, rendelkezések vagy a véleménykülönbség minden részletéről. A Textil Felügyeleti Testület felkérés esetén - amennyiben szükséges - jelentést vagy ajánlásokat tesz.
9. Cikk
1. Tekintettel a jelen Egyezményben előirányzott védzáradék intézkedésekre, a résztvevő országok, amennyiben lehetséges, tartózkodnak további olyan kereskedelmi intézkedések alkalmazásától, amelyek a jelen Egyezmény célkitűzéseit semmissé tennék.
2. Ha egy résztvevő ország úgy véli, hogy érdekeit egy másik résztvevő ország által hozott valamely ilyen intézkedés komoly mértékben sérti, az adott ország a helyzet orvoslása céljából konzultációt kérhet az intézkedést alkalmazó országtól.
3. Ha a konzultáció hatvan napon belül nem vezet kölcsönösen kielégítő megoldáshoz, a kezdeményező résztvevő ország a kérdést a Textil Felügyeleti Testület elé terjesztheti, amely az ilyen ügyet haladéktalanul megtárgyalja. Az érintett résztvevő országnak joga van az ügyet a hatvan nap eltelte előtt is a Testület elé terjeszteni, ha úgy véli, hogy erre alapos indokai vannak. A Textil Felügyeleti Testület az általa megfelelőnek tartott ajánlásokat teszi a résztvevő országoknak.
10. Cikk
1. A GATT keretében Textil Bizottságot hoztak létre, amely a jelen Egyezményben résztvevő felek képviselőiből áll. A Bizottság a jelen Egyezmény alapján ráháruló kötelezettségeket teljesíti.
2. A Bizottság időről időre, de évente legalább egyszer összeül, hogy ellássa feladatait, és hogy foglalkozzon azokkal az ügyekkel, amelyeket a Textil Felügyeleti Testület kifejezetten eléje terjeszt. A Bizottság a résztvevő országok döntése szerint tanulmányokat készít. Elemzi a textiltermékek világtermelésének és kereskedelmének helyzetét, mindenkori helyzetét, beleértve minden, struktúra átalakítást elősegítő intézkedést, és kifejti nézeteit a textiltermék-kereskedelem fejlődését és liberalizálását elősegítő eszközökkkel kapcsolatban. Feladatai ellátásához szükséges statisztikai és egyéb információt gyűjt; felhatalmazást kap arra, hogy a résztvevő országokat felkérje ilyen információk szolgáltatására.
3. A résztvevő országok közötti minden, a jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltérést a Bizottság elé lehet terjeszteni véleményezésre.
4. A Bizottság évente egyszer áttekinti az Egyezmény működését, és erről jelentést tesz a GATT Tanácsnak. A felülvizsgálat elősegítése érdekében a Textil Felügyeleti Testület jelentése a Bizottság rendelkezésére áll, ennek másolatát a Tanácsnak is átadják. A harmadik évben az Egyezmény nagyobb arányú felülvizsgálatára kerül sor, az előző években kifejtett működése fényében.
5. A Bizottság a jelen Egyezmény lejárta előtt legkésőbb egy évvel összeül, hogy megfontolás tárgyává tegye az Egyezmény meghosszabbítását, módosítását vagy megszüntetését.
11. Cikk
1. A Textil Bizottság Textil Felügyeleti Testületet hoz létre a jelen Egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére. Ez elnökből és nyolc tagból áll, akiket az Egyezmény résztvevői jelölnek ki, a Textil Bizottság által meghatározott módon, hogy a hatékony működés biztosított legyen. Abból a célból, hogy a tagság kiegyensúlyozottan és széles körben képviselje az Egyezmény résztvevőit, gondoskodnak (a tagok megfelelő rotációjáról.
2. A Textil Felügyeleti Testület állandó jellegű testület, amely szükség szerint ül össze, hogy az Egyezmény alapján ráháruló feladatokat ellássa. A résztvevő országok által szolgáltatott információkra támaszkodik, kiegészítve minden szükséges részlettel és felvilágosítással, amelyet tőlük vagy más forrásból be tud szerezni. Továbbá technikai segítség vonatkozásában a GATT Titkárság szolgáltatásaira is támaszkodhat, és meghallgathat egy vagy több tagja által javasolt műszaki szakértőket is.
3. A Textil Felügyeleti Testület a jelen Egyezmény cikkeiben kifejezetten előírt tevékenységet végzi.
4. Ha a jelen Egyezményben előirányzott, a résztvevő országok közötti bilaterális tárgyalások vagy konzultációk nem vezetnek kölcsönösen elfogadott megoldásra, a Textil Felügyeleti Testület bármelyik fél kérésére, az ügy alapos és azonnali vizsgálatát követően, ajánlásokat tesz az érdekelt feleknek.
5. A Textil Felügyeleti Testület, bármely résztvevő ország kérésére azonnal megvizsgál minden olyan intézkedést vagy megállapodást, amelyet az adott ország saját érdekeire nézve károsnak tekint, ha a szóban forgó ország és a közvetlenül érdekelt résztvevő országok közötti konzultációk nem vezettek kielégítő megoldáshoz. Megfelelő ajánlásokat tesz az érintett résztvevő országnak vagy országoknak.
6. A Textil Felügyeleti Testület, mielőtt az eléje terjesztett bármilyen kérdésben ajánlásokat dolgozna ki, meghívja a összes, szóban forgó ügyben közvetlenül érdekelt résztvevő országot.
7. Ha a Textil Felügyeleti Testületet felkérik, hogy ajánlásokat vagy megállapodásokat dolgozzon ki, ennek lehetőség szerint harminc napon belül eleget tesz, ha csak a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik. Minden ilyen ajánlást és megállapítást közöl a Textil Bizottsággal, tagjainak informálása céljából.
8. A résztvevő országok igyekeznek a Textil Felügyeleti Testület ajánlásait teljes mértékben elfogadni. Ha bármikor úgy vélik, hogy képtelenek valamely ajánlást követni, azonnal értesítik a Textil Felügyeleti Testületet ennek okairól, valamint arról, hogy milyen mértékig képesek, vagy egyáltalán képesek-e az ajánlásoknak eleget tenni.
9. Ha a Textil Felügyeleti Testület ajánlásait követően is problémák maradnak a felek között, ezeket a Textil Bizottság vagy a GATT Tanács elé lehet terjeszteni, a szokásos GATT eljárások szerint.
10. A Textil Felügyeleti Testület minden ajánlását és észrevételét figyelembe kell venni, amennyiben az ajánlások és megjegyzések tárgyát képező ügyek később a GATT SZERZŐDŐ FELEK elé kerülnek, különösképpen ha azt a GATT XXIII. cikkének eljárásai szerint teszik.
11. A Textil Felügyeleti Testület jelen Egyezmény érvénybe lépésétől számított tizenöt hónapon belül - azután legalább évente - felülvizsgál minden olyan, a textiltermékekre vonatkozó korlátozást, amelyet a résztvevő országok jelen Egyezmény életbelépésekor fenntartanak, és megállapításait a Textil Bizottság elé terjeszti.
12. A Textil Felügyeleti Testület évente felülvizsgál minden, a textiltermékek kereskedelmére vonatkozó, a résztvevő országok által a jelen Egyezmény életbelépése óta bevezetett korlátozást és létrejött bilaterális megállapodást, amelyet az Egyezmény rendelkezései értelmében jelenteni kell a Testületnél, és megállapításairól évente jelentést ad a Textil Bizottságnak.
12. Cikk
1. Jelen Egyezmény vonatkozásában a "textíliák" kifejezés a következő termékekre korlátozódik: pamutból, gyapjúból, műszálból vagy ezek keverékéből készült fésüs-szalag, fonal, méteráru, konfekcionált cikkek, ruházati és egyéb textil késztermék (amelyek fontos jellemzőit textilösszetevőik adják), amelyeknél a felsorolt fonalak valamelyike vagy mindegyike összesítve a fonalak értékének nagy részét vagy súly szerint a termék 50 százalékát vagy ennél többet (gyapjúnál 17 százalékot vagy többet) teszik ki.
2. A fenti 1. bekezdés nem vonatkozik szintetikus és műszálra, kócra, hulladékra, egyszerű egyágú és sokágú elemi szálra. Ha azonban (az A mellékletben meghatározott) piaczavarás feltételei állnak fenn ezekre a cikkekre, jelen Egyezmény 3. Cikkének rendelkezései (valamint a jelen Egyezmény más, ezzel közvetlenül összefüggő rendelkezései) és a 2. Cikk 1. bekezdése alkalmazandó.
3. Jelen Egyezmény nem vonatkozik a fejlődő országok által exportált háziipari, kézi szövésű anyagokra és az azokból készített kézműipari termékekre, valamint a hagyományos népművészeti kézműipari textiltermékekre, feltéve, hogy az érintett résztvevő importőr és exportőr országok között a létrejött megállapodások értelmében megfelelő igazolást adnak ezekre a cikkekre.
4. Jelen Cikk rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos problémákat az érintett felek között bilaterális konzultáció útján kell megoldani, és bármilyen nehézséggel a Textil Felügyeleti Testülethez lehet fordulni.
13. Cikk
1. Jelen Egyezményt a GATT SZERZŐDŐ FELEK vezérigazgatójánál helyezik letétbe. Elfogadásra kerülhet aláírással vagy más módon, olyan kormányok által, amelyek a GATT szerződő felei, vagy ideiglenesen csatlakoztak a GATT-hoz, továbbá az Európai Gazdasági Közösség által.
2. Bármely kormány, amely a GATT-nak nem szerződő fele, vagy nem csatlakozott ideiglenesen a GATT-hoz, szintén csatlakozhat jelen Egyezményhez, a résztvevő országok és a szóban forgó kormány között megállapítandó feltételekkel. Ezek a feltételek magukban foglalnak olyan rendelkezést, hogy minden kormánynak, amely a GATT-nak nem szerződő fele, jelen Egyezményhez való csatlakozáskor köteleznie kell magát, hogy nem vezet be új import korlátozást, vagy nem növeli a meglevő import korlátozásokat a textiltermékek vonatkozásában, amennyiben egy ilyen intézkedés - ha a szóban forgó kormány a GATT szerződő fele volna - összeegyeztethetetlen lenne az abban vállalt kötelezettségeivel.
14. Cikk
1. Jelen Egyezmény 1974. január 1-én lép hatályba.
2. Jelen Cikk 1. bekezdésének rendelkezései ellenére, a 2. Cikk 2, 3. és 4. bekezdése rendelkezéseinek alkalmazását tekintve a hatálybalépés időpontja 1974. április 1.
3. Egy vagy több olyan fél kérésére, amely a jelen Egyezményt elfogadta, vagy ehhez csatlakozott, 1974. április 1-ét megelőzően egy héttel ülést tartanak. Azok a Felek, amelyek az ülés időpontjában már elfogadták a jelen Egyezményt, vagy csatlakoztak hozzá, megegyezhetnek a jelen Cikk 2. bekezdésében előirányzott időpont bármely olyan módosításában, amely szükségesnek tűnik, és összeegyeztethető a 16. Cikk rendelkezéseivel.
15. Cikk
Bármelyik résztvevő ország attól számított hatvan nap elteltével, hogy a GATT Vezérigazgatója megkapja írásos közlését a felmondásról, felmondhatja jelen Egyezményt.
16. Cikk
Jelen Egyezmény négy évig marad érvényben.
17. Cikk
Jelen Egyezmény mellékletei annak szerves részét képezik.
KÉSZÜLT Genfben, ezerkilencszázhetvenhárom december 20. napján, egyetlen angol, francia és spanyol nyelvű példányban, mindegyik szöveg hiteles.
1 A "résztvevő országok", "résztvevő exportőr országok" és "résztvevő importőr országok" kifejezések, bárhol szerepelnek is a jelen Egyezményben, mindig úgy értendők, hogy az Európai Gazdasági Közösséget magukban foglalják.
"A" MELLÉKLET
I. Az Egyezményben említett "piaczavarás" esetének megállapítása a hazai termelésnek okozott kár vagy annak tényleges veszélye alapján történik. A kárt kimutathatóan az alanti II. bekezdésben felsorolt tényezőknek kell okozniuk, nem pedig olyan tényezőknek, mint a technológiai változások vagy olyan változások a fogyasztók ízlésében, amelyeknek nagy szerepe van az ugyanazon iparág által előállított hasonló és / vagy közvetlenül versenyképes cikkekre való átállásban vagy hasonló tényezőkben. A kár fennállását azoknak a megfelelő tényezőknek a vizsgálata alapján állapítják meg, amelyek a szóban forgó iparág helyzetének fejlődésére befolyással vannak, mint: forgalom, piaci részesedés, profit, export-teljesítmény, foglalkoztatottság, piaczavaró és egyéb importok volumene, termelés, kapacitás-kihasználás, termelékenység és beruházások. E tényezők egyike vagy néhánya sem szolgál szükségszerűleg döntő útmutatásként.
II. A fenti I. bekezdésben említett piaczavarást okozó tényezők, amelyek általában együttesen jelennek meg, a következők:
(i) hirtelen vagy jelentékeny emelkedés vagy küszöbön álló emelkedés bizonyos termékek bizonyos forrásokból származó importjánál. A küszöbön álló növekedésnek mérhetőnek kell lennie, és fennforgását nem lehet állítások, feltételezések vagy puszta lehetőségek alapján megállapítani, mint amilyen pl. az exportőr országokban meglevő termelő kapacitás;
(ii) ezeket a termékeket lényegesen alacsonyabb árakon ajánlják, mint az importőr ország piacán a hasonló minőségű árukra érvényes árak. Ezeket az árakat össze kell hasonlítani mind a hazai termék árával a kereskedelmi forgalmazás megfelelő stádiumában, mind pedig a többi exportáló ország által az importáló országban rendes kereskedelmi forgalomban és nyílt piaci körülmények között eladott ilyen termékek szokásos árával.
III. A "piaczavarás" kérdéseit vizsgálva figyelemmel kell lenni az exportőr ország érdekeire, különösképpen ami a fejlettségi fokát, a textilszektor jelentőségét a gazdaságban, a foglalkoztatottsági helyzetet, a textilkereskedelem összesített mérlegét, a kereskedelmi mérleget az érintett importőr ország vonatkozásában és az összesített fizetési mérleget illeti.
"B" MELLÉKLET
1. (a) Az a szint, amely alatt nem szabad a textiltermékek importját vagy exportját a 3. Cikk rendelkezései alapján korlátozni, a szóban forgó termék tényleges importjának vagy exportjának szintje abban a tizenkét hónapos időszakban, amely két hónappal, vagy ahol nem állnak adatok rendelkezésre, három hónappal az előtt a hónap előtt fejeződik be, amikor a konzultációt kérik, vagy - ahol ez alkalmazható - amikor a belföldi törvényhozás alapján a textil-piaczavarásra vonatkozó beföldi eljárást megindítják, vagy két hónappal, illetve ahol nem állnak adatok rendelkezésre, három hónappal az előtt a hónap előtt, amikor konzultációt folytatnak ilyen belföldi eljárás következményeképpen, mindig a későbbi időszakot figyelembe véve.
(b) Ahol az érintett résztvevő országok között az export vagy az import éves szintjét korlátozás érinti akár a 2., 3. vagy 4. Cikk alapján, az (a) bekezdésben említett, tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan az a szint, amely a alatt a 3. Cikk rendelkezései szerint nem szabad piaczavarást okozó textiltermékek importját korlátozni, az az (a) bekezdésben említett tizenkét hónapos időszak tényleges importjának vagy exportjának szintje helyett a korlátozás által előirányzott szint lesz. Ahol az (a) bekezdésben említett tizenkét hónapos időszak és a korlátozási időszak között részben átfedés van, a szint a következőképpen határozható meg:
(i) a korlátozásban előirányzott szint, illetve a tényleges import vagy export szintje közül a magasabb, kivéve azt az esetet, ha azokban a hónapokban, ahol a korlátozás és az (a) bekezdésben említett tizenkét hónapos időszak között átfedés van, túlszállítás történt, és
(ii) a tényleges import és export szintje azokban a hónapokban, ahol nincs átfedés.
(c) Ha különleges körülmények következtében az (a) bekezdésben említett időszak különösen kedvezőtlen valamely exportőr ország számára, a szóban forgó ország import-teljesítményét évekre visszamenően kell figyelembe venni.
(d) Ha az (a) bekezdésben említett tizenkét hónapos időszak alatt a korlátozásnak alávetett textiltermékek importja vagy exportja nulla vagy elhanyagolható mennyiségű volt, az exportőr ország jövőbeni lehetőségeit figyelembe vevő ésszerű importszintet kell az érintett résztvevő országok közötti konzultáció útján megállapítani.
2. Ha a korlátozó intézkedések egy további tizenkét hónapos időszakra is érvényben maradnak, a megállapított szint erre az időszakra nem lehet alacsonyabb, mint a megelőző tizenkét hónapos időszakra a korlátozás alá eső termékekre megállapított mennyiség, legalább 6 százalékkal növelve. Kivételes esetekben, ahol egyértelmű alap van annak feltételezésére, hogy a piaczavarási helyzet visszatér, amennyiben a fenti növekedési arányt megvalósítják, az érintett exportőr országgal vagy országokkal folytatott konzultáció után alacsonyabb pozitív növekedési arányt lehet megállapítani. Kivételes esetekben, amikor a résztvevő importőr országok piaca kicsi, kivételesen magas az importszint és ennek megfelelően alacsony a hazai termelés szintje, és ahol a fenti növekedési arány kárt okozna az ilyen országok minimális életképességű termelésében, az exportőr országgal vagy országokkal folytatott konzultáció után alacsonyabb pozitív növekedési arány állapítható meg.
3. Ha korlátozó intézkedések további időszakokra is érvényben maradnak, az egymást követő időszakok szintje nem lehet alacsonyabb, mint az előző tizenkét hónapos időszakra meghatározott szint 6 százalékkal növelt mennyisége, ha csak nincs újabb bizonyíték, amely az "A" mellékletnek megfelelően arról tanúskodik, hogy a fenti növekedési arány alkalmazása a piaczavarási helyzetet súlyosbítaná.
Ilyen körülmények között az érintett exportőr országgal való konzultálás és a Textil Felügyeleti Testületnek a 3. Cikk eljárásainak megfelelően tett jelentés után, alacsonyabb pozitív növekedési arány alkalmazható.
4. Ha valamilyen megszorítást vagy korlátozást vezetnek be a 3. vagy 4. Cikk alapján olyan termékre vagy termékekre, amelyekre vonatkozóan a 2. Cikk alapján megszüntették a megszorítást vagy korlátozást, az ilyen megszorítást vagy korlátozást nem vezetik be ismételten anélkül, hogy teljes mértékben figyelembe ne vennék a kereskedelemben megtűrt ilyen megszorításokat vagy korlátozásokat.
5. Ha valamely korlátozás több termék importjára alkalmazandó, a résztvevő országok megegyeznek - feltéve, hogy a korlátozó intézkedések tárgyát képező export összvolumene nem haladja meg (az érintett résztvevő országok által meghatározott közös mértékegységben kifejezve) az így korlátozott cikkek összességére megállapított mennyiséget -, hogy bármelyik cikkre megállapított szintet 7 százalékkal túl lehet lépni, kivéve az olyan kivételes és ritka hivatkozási körülményeket, amikor egy alacsonyabb százalék indokolt lehet, de ez a százalék sem lehet 5 százaléknál kevesebb. Ha a korlátozásokat több, mint egy évre állapították meg, úgy az egy cikkre vagy egy cikkcsoportra megállapított korlátozott szint összegét az érdekelt felek közti konzultáció után - két egymást követő év valamelyikében - túl lehet lépni előszállítással és / vagy szállítási elmaradással, 10 százalékkal, ebből azonban az előszállítás nem haladhatja meg az 5 százalékot.
6. A fenti 1-3. bekezdésekben részletezett korlátozási szintek és növekedési arányok alkalmazásánál messzemenően figyelembe kell venni a 6. Cikk rendelkezéseit."
3. §
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az Egyezmény aláírásakor a következő nyilatkozatot tette:
"A magyar fél, amikor aláírja a jelen Egyezményt, ezt olyan értelmezés mellett teszi, hogy az Egyezmény 2. Cikk 2. és 3. pontjában foglalt rendelkezés nem vonatkozik az Általános Egyezmény XIII. cikkében foglalt előírásokkal összeegyeztethetetlen olyan mennyiségi korlátozásokra, amelyek fokozatos eltávolítására az ilyeneket fenntartó szerződő felek Magyarországnak az Általános Egyezményhez történő csatlakozási jegyzőkönyvében kötelezettséget vállaltak."
4. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit 1974. március 26. napjától illetőleg az Egyezmény 2. Cikk 2., 3. és 4. bekezdésében foglalt rendelkezéseket 1974. április 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(3) A rendelet végrehajtásáról a külkereskedelmi miniszter gondoskodik.
Huszár István s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese