1974. évi 9. törvényerejű rendelet

a társadalom fokozottabb védelméről a közrendre és a közbiztonságra különösen veszélyes visszaeső bűnözők elleni hatékonyabb fellépés érdekében

A társadalom fokozott védelme, a közrend és közbiztonság további erősítése céljából a törvényeinkkel következetesen szembehelyezkedő, különösen veszélyes visszaeső bűnözők elleni hatékonyabb fellépés érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következő törvényerejű rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet alkalmazása szempontjából különösen veszélyes visszaeső az, akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1961. évi V. törvény XI. Fejezetének III. Címében, valamint XII., XIV., XV. és XVI. Fejezetében meghatározott szándékos bűncselekményért korábban már legalább háromszor - együttesen legkevesebb három évi - szabadságvesztésre ítéltek, ha

a) utolsó büntetésének kitöltésétől vagy annak végrehajthatósága megszűnésétől számított öt éven belül ismét elköveti a felsorolt bűncselekmények valamelyikét, és emiatt legalább egy évi szabadságvesztésre ítélik,

b) az újabb bűncselekmény elkövetésekor huszadik életévét már betöltötte, és

c) az elkövetett bűncselekmények körülményeiből, valamint az életmódjából megállapítható, hogy a Magyar Népköztársaság törvényes rendelkezéseivel következetesen szembehelyezkedik.

A különösen veszélyes visszaesők szigorított őrizete

2. § (1) A bíróság az újabb bűncselekményt elbíráló határozatában a különösen veszélyes visszaeső fegyházban letöltendő szigorított őrizetét rendeli el.

(2) A bíróság a szigorított őrizet elrendelése ügyében ügyészi indítvány alapján dönt.

(3) A szigorított őrizet tartamát a bíróság nem határozza meg; annak legrövidebb tartama két év, leghosszabb tartama öt év.

3. § (1) Azt, aki már legalább két évet szigorított őrizetben töltött, és magatartása alapján alaposan feltehető, hogy szabadonbocsátása esetén nem követ el újabb bűncselekményt, a bíróság - ügyészi indítvány alapján - ideiglenesen elbocsáthatja.

(2) Az ideiglenes elbocsátás tartama három év. Az ideiglenes elbocsátás ideje a szigorított őrizet tartamába nem számít be.

(3) Az ideiglenesen elbocsátott köteles az előirt magatartási szabályokat megtartani. Ha a magatartási szabályokat megszegi, vagy az ideiglenes elbocsátás tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt javító-nevelő munkára vagy pénzbüntetésre ítélik, a bíróság az ideiglenes elbocsátást - ügyészi indítvány alapján - megszüntetheti. Ha az ideiglenes elbocsátás tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztést szabnak ki, az ideiglenes elbocsátást meg kell szüntetni.

(4) Ha az ideiglenes elbocsátást nem szüntetik meg, a három év elteltével az elbocsátás véglegessé válik.

4. § Ha az ideiglenesen elbocsátottal szemben olyan szabadságvesztést kell végrehajtani, amely miatt az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének [3. § (3) bek.] nincs helye, az ideiglenes elbocsátást a szabadságvesztés végrehajtásának tartamára félbe kell szakítani.

5. § Akivel szemben szigorított őrizetet rendeltek el, annak azok a jogai, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed (Btk 48. §), a szigorított őrizet és az abból való ideiglenes elbocsátás tartama alatt szünetelnek.

6. § Ha a bíróság szigorított őrizetet rendel el, a szabadságvesztéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés várakozási idejét [Btk 80. § (1) bek. e) pont, 81. § (1) bek., 83. § (3) bek.] attól a naptól kell számítani, amelyen a szigorított őrizet végrehajtása befejeződött, vagy amelyen az ideiglenes elbocsátás véglegessé vált.

A szigorított őrizetből való ideiglenes elbocsátás és az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének eljárási szabályai

7. § (1) A szigorított őrizetből való ideiglenes elbocsátásra és az ideiglenes elbocsátás megszüntetésére a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvénynek a feltételes szabadságra bocsátásra és a feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó szabályait (356., 360-362. §) kell értelemszerűen alkalmazni, a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(2) Ha a bíróság az ideiglenes elbocsátást nem tartja indokoltnak, a vizsgálatot a büntetésvégrehajtási intézet javaslatára egy év elteltével megismételheti.

Vegyes rendelkezések

8. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a szigorított őrizet és az abból való ideiglenes elbocsátás részletes szabályait, valamint az ideiglenes elbocsátottra kötelező magatartási szabályokat - a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - megállapítsa.

9. § Ez a rendelet 1974. július 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit azokra kell alkalmazni, akik az 1. § a) pontjában említett újabb bűncselekményt a hatálybalépés után követik el.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára