23/1975. (XII. 31.) KPM rendelet

a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit - a kohó- és gépipari miniszterrel egyetértésben - a következőkben állapítom meg.

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, illetőleg eltéréssel - a Magyar Népköztársaság területén közlekedő közúti járművekre terjed ki.

(2) A Bécsben, 1968. évi november hó 8. napján aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezményben részes államok által kiadott hatósági jelzésekkel közlekedő külföldi közúti járművekre az Egyezmény 5. Függelékében foglalt előírások az irányadók.

(3) A fegyveres erők és a fegyveres testületek által üzemben tartott közúti járművekre külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

2. §

(1) A rendelet alkalmazásában motoros jármű: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű.

(2) A vontatott mezőgazdasági és ipari munkagépre - ha a rendelet eltérően nem rendelkezik - a pótkocsira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. fejezet

A járművek mérete és súlya

3. §

(1) A jármű szélessége a 2,5 métert - a motorkerékpár pótkocsijának szélessége az 1 métert - nem haladhatja meg.

(2) A jármű szélességi méretébe nem számítanak bele:

a) a gumiabroncsok a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, valamint a gumiabroncsok nyomásszabályozó és nyomásjelző berendezéseinek a csatlakozó szerelvényei,

b) a hóláncok és más, hasonló, a kerekekre időlegesen felszerelt csúszásgátló berendezések,

c) az olyan visszapillantó tükrök, amelyek - mérsékelt nyomás hatására - előre és hátra könnyen elhajolnak és elhajolt helyzetben nem nyúlnak túl az egyébként megengedett legnagyobb szélességi méreten,

d) az oldalt elhelyezett, 5 cm-nél nem nagyobb kinyúlású irányjelző és méretjelző lámpák,

e) a rakományon alkalmazott vámzárak, valamint az ezek rögzítésére és védelmére szolgáló berendezések.

(3) A jármű magassága a 4 métert -, a személygépkocsi pótkocsijának magassága a 3 métert - nem haladhatja meg. A trolibusz és a villamos áramszedője a jármű magassági méretébe nem számít bele.

(4) A jármű hosszúsága - a félpótkocsit, valamint a villamost kivéve - a 12 métert nem haladhatja meg.

(5) A járműszerelvények megengedett legnagyobb hosszúsága a következő:

- nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló csuklós jármű 16 méter

- motoros járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény, csuklós autóbusz és csuklós trolibusz 18 méter

- vontatóból vagy mezőgazdasági vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvény 22 méter

(6) A villamos hosszúsága a 14 métert, a csuklós villamosé a 28 métert nem haladhatja meg.

(7) A jármű hátsó tengelyének középvonala és a jármű leghátsó pontja közötti távolság nem haladhatja meg sem az első és hátsó tengely közötti távolság 0,6-szeresét, sem pedig a 3,60 métert. Kettős tengely esetében a távolságokat a kettős tengely elméleti középvonalától kell számítani. Félpótkocsi esetében a tengelytávolság meghatározásánál az első tengely vonalának a nyeregszerkezet csuklópontjának vonalát kell tekinteni. Az egytengelyes pótkocsi tengelyének a középvonala és a jármű leghátsó pontja közötti távolság nem haladhatja meg a 3,60 métert.

4. §

(1) A fúvott gumiabronccsal vagy az útigénybevétel szempontjából azzal legalább egyenértékű berendezéssel (a továbbiakban: fúvott gumiabronccsal) felszerelt kerekű jármű, illetőleg járműszerelvény megengedett legnagyobb összsúlya

- kéttengelyes jármű esetében a 20 tonnát,

- kettőnél több tengelyes jármű esetében a 24 tonnát,

- háromtengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetében a 28 tonnát,

- négytengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetében a 32 tonnát,

- öt és ennél több tengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetében a 38 tonnát

nem haladhatja meg.

(2) A fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt kerekű jármű megengedett legnagyobb összsúlya - a lánctalpas járművet és villamost kivéve - a 12 tonnát nem haladhatja meg.

5. §

(1) A megengedett legnagyobb összsúlyig terhelt jármű tengelyterhelése (a továbbiakban: megengedett legnagyobb tengelyterhelés) fúvott gumiabronccsal felszerelt kerekű jármű esetében a 10 tonnát nem haladhatja meg. Ha azonban két tengely egymástól való távolsága 2 méternél nem nagyobb, a két tengely együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése legfeljebb 16 tonna lehet. Ha két tengely egymástól való távolsága 1 méternél kevesebb, a két tengelyt - a megengedett legnagyobb tengelyterhelés szempontjából - egy tengelynek kell tekinteni.

(2) A fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt kerekű jármű megengedett legnagyobb tengelyterhelése - a lánctalpas járművet és a villamost kivéve - legfeljebb 6 tonna lehet.

6. §

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium kivételesen engedélyezheti a 3-5. §-okban meghatározott méret-, illetőleg súlyhatárokat meghaladó járművek (túlméretes, illetőleg túlsúlyos járművek) forgalomba helyezését

a) a nagyméretű, illetőleg nagy súlyú oszthatatlan rakomány szállítására szolgáló gépkocsi és pótkocsi esetében, ha a méret-, illetőleg súlyhatárok a rakomány tulajdonságai miatt nem tarthatók meg,

b) a munkavégzésre berendezett motoros jármű és pótkocsi esetében, ha a méret-, illetőleg súlyhatárok a végzendő munka természete, illetőleg a járműre szerelt munkagép tulajdonságai miatt nem tarthatók meg,

c) ha azt közlekedéspolitikai szempontok indokolják.

III. fejezet

Általános biztonsági és környezetvédelmi rendelkezések

7. §

(1) A járművet úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy a vezetőt a szabad kilátásban, valamint a biztonságos vezetésben ne akadályozza. A járművön levő kinyúló alkatrészeket (visszapillantó tükrök, zászlórudak, belső szerelvények stb.) úgy kell kialakítani, illetőleg elhelyezni, hogy sérülést ne okozhassanak.

(2) A jármű, valamint az alkatrészek és a tartozékok kialakításának, minőségének és beépítési módjának meg kell felelnie a hatályos kötelező erejű szabványoknak, illetőleg a jogszabály alapján kiadott egyéb kötelező rendelkezéseknek is.

(3) Az olyan járműalkatrészt és tartozékot, amely - az erre vonatkozó jogszabályok értelmében - csak jóváhagyási, minősítő, vagy szabványjellel hozható kereskedelmi forgalomba, abban az esetben szabad a járműbe beépíteni, illetőleg a járműre felszerelni, ha ilyen jellel ellátták.

(4) A villamos meghajtású járműnek és pótkocsijának meg kell felelnie a vonatkozó érintésvédelmi előírásoknak.

8. §

(1) A motoros jármű által keltett zaj nem haladhatja meg az 1. számú mellékletben meghatározott értéket.

(2) Az Otto-rendszerű motorral működő gépkocsi által kibocsátott kipufogó gáz szénmonoxid tartalma sem a motor üresjárati fordulatszámán, sem a maximális fordulatszám 60%-ánál a 4,5 térfogat %-ot nem haladhatja meg. A motor kartergázt a szabadba nem bocsáthat ki.

(3) A Diesel-rendszerű motorral működő motoros jármű által kibocsátott kipufogó gáz koromtartalma az 550 mg/m3-t nem haladhatja meg.

(4) A motoros jármű rádiófrekvenciás sugárzást keltő elektromos berendezését olyan zavarszűrő berendezéssel kell ellátni, amely megakadályozza, hogy a jármű a 2. számú mellékletben meghatározottnál nagyobb mértékű rádiófrekvenciás sugárzást bocsásson ki.

MÁSODIK RÉSZ

A motoros járművekre, pótkocsijaikra és a járműszerelvényekre vonatkozó általános rendelkezések

IV. fejezet

Kormányozhatóság, fajlagos motorteljesítmény, terhelhetőség

9. §

(1) A motoros járműnek és a járműszerelvénynek oly mértékben kell kormányozhatónak lennie, hogy 12 méteres sugarú körön belül meg tudjon fordulni. Ha a jármű (járműszerelvény) legkülső pontja ilyen sugarú kört ír le, a jármű (járműszerelvény) egy pontja sem lehet az azonos középpontú 5,30 méteres sugarú körön belül; a körpályára egyenes irányból való bekanyarodáskor pedig a jármű (járműszerelvény) egy pontja sem térhet el korábbi egyenes haladási irányától a kanyarodással ellentétes irányban 0,80 méternél - csuklós autóbusz esetében 1,20 méternél - nagyobb távolságra.

(2) A motoros járművet és a pótkocsit úgy kell kialakítani, hogy hosszirányú függőleges felezősíkja - egyenes irányú haladás esetén - a haladási iránnyal párhuzamos legyen. Járműszerelvény egyenes irányú haladása esetén a járműszerelvényt alkotó járművek hosszirányú függőleges felezősíkjának egybe kell esniök.

(3) A gépjármű és a gépjárművel vontatható pótkocsi kormányozott első tengelyének a tényleges tengelyterhelése - a jármű bármely megengedett terhelése esetén - nem lehet kevesebb

- kéttengelyes jármű esetében a jármű tényleges súlyának 25%-ánál,

- három vagy többtengelyes jármű esetében a jármű tényleges súlyának 20%-ánál.

Két kormányozott első tengely esetében e rendelkezés alkalmazása szempontjából a kormányzott első tengelyek együttes tengelyterhelését kell figyelembe venni.

10. §

(1) A jármű megengedett legnagyobb összsúlyára - pótkocsi vontatására is alkalmas motoros jármű esetében a járműszerelvény megengedett legnagyobb összsúlyára - vonatkoztatott tonnánkénti motorteljesítmény (fajlagos motorteljesítmény)

- gépjármű esetében 8 lóerőnél (5,9 kilowattnál)

- mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 3 lóerőnél (2,2 kilowattnál)

kevesebb nem lehet.

(2) Motorkerékpárhoz oldalkocsi csak abban az esetben kapcsolható, ha a motorkerékpár önsúlya az oldalkocsi önsúlyának a kétszeresét, az oldalkocsis motorkerékpár megengedett legnagyobb összsúlyára vonatkoztatott motorteljesítmény pedig 100 kilogrammonként a 4 lóerőt (3 kilowattot) eléri.

11. §

(1) A motoros jármű és a pótkocsi megengedett legnagyobb összsúlyát, illetőleg terhelhetőségét - a 4-6. és a 10. §-okban foglalt rendelkezések megtartásával - a jármű önsúlya, a fékek jellemzői, a kormányszerkezet rendszere, a gumiabroncsok teherbírása, valamint a gyártó vállalat által közölt egyéb adatok alapján kell meghatározni.

(2) A motoros jármű és a pótkocsi terhelhetőségét kilogrammban kell meghatározni. A járművel szállítható személyek számát

- személyszállításra berendezett jármű esetében a terhelhetőségen belül,

- egyéb jármű esetében a terhelhetőségen felül külön meg kell állapítani. A szállítható személyek számába a vezetőt is bele kell érteni. Egy személy súlyát 68 kilogrammal kell számításba venni.

(3) A személyszállításra berendezett motoros járműnél a terhelhetőség a szállítható személyek súlyának és a poggyászsúlynak az összege. A poggyászsúly olyan autóbusz esetében, ahol a poggyász elhelyezésére külön rakodótér van, e rakodótér térfogatának minden köbmétere 100 kilogramm, személyszállításra berendezett egyéb motoros jármű esetében szállítható személyenként 10 kilogramm.

(4) Autóbusz és trolibusz esetében a szállítható személyek számának megállapításánál az álló utasok elhelyezésére szolgáló terület minden négyzetméterére 8 személyt kell számítani.

V. fejezet

Vontatás motoros járművel

12. §

(1) A 4-6. és a 10. §-ban említett adatok, a gyártó vállalat által közölt egyéb adatok, valamint a pótkocsi csatlakoztatásához szükséges szerelvények meglétének, illetőleg felszerelhetőségének alapján kell megállapítani, hogy a motoros jármű vontathat-e és ha igen, milyen pótkocsit.

(2) A pótkocsi megengedett legnagyobb összsúlya nem haladhatja meg a vonó

- személygépkocsi megengedett legnagyobb összsúlyát,

- autóbusz és trolibusz megengedett legnagyobb összsúlyának a felét,

- tehergépkocsi megengedett legnagyobb összsúlyának az 1,4-szeresét,

- vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű megengedett legnagyobb összsúlyának a háromszorosát.

(3) A (2) bekezdés rendelkezése a félpótkocsira nem vonatkozik.

(4) Motoros járművel üzemi fék nélküli könnyű pótkocsi abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb összsúlya nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt önsúlyának felét és ha a vonó járműre irányadó fékezési előírások a vonó jármű fékberendezésével pótkocsi vontatása esetében is teljesíthetők.

(5) Oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel pótkocsi nem vontatható. Oldalkocsi nélküli motorkerékpárral egy -, legfeljebb 80 kilogramm megengedett legnagyobb összsúlyú - egytengelyes pótkocsi, személygépkocsival egy egytengelyes vagy egy - legfeljebb 1 méter tengelytávolságú és nem kormányzott kerekű - kéttengelyes pótkocsi, nyerges vontatóval egy félpótkocsi, vontatóval és mezőgazdasági vontatóval legfeljebb két pótkocsi, minden egyéb motoros járművel egy pótkocsi vontatható.

(6) Mezőgazdasági vontatóval egy személyszállításra berendezett pótkocsi vontatható. Más járművel ilyen pótkocsi nem vontatható.

(7) Lassú járműhöz levizsgáztatott pótkocsi gépjárművel egyáltalán nem, mezőgazdasági vontatóval pedig csak abban az esetben vontatható, ha felszereltsége megfelel a mezőgazdasági vontató pótkocsijára előírtaknak.

13. §

(1) A pótkocsi vontatására szolgáló szerkezeteknek a rendeltetésszerű használat közben reájuk ható erők (ideértve a tolóerőt is) felvételére alkalmasnak kell lenniök, a járművek biztonságos és könnyű össze-, illetőleg szétkapcsolását és menet közben a két jármű kapcsolatát biztosítaniok kell.

(2) A pótkocsi vonószerkezete a pótkocsi lekapcsolt helyzetében sem érhet le a talajra. Ez a rendelkezés az egytengelyes pótkocsira és a személygépkocsi kéttengelyes pótkocsijára nem vonatkozik.

(3) Azt a pótkocsit - a félpótkocsi kivételével - amely leszakadáskor önműködően működésbe lépő, a biztonsági fékre előírt hatásosságú fékkel nincs ellátva, olyan másodlagos kapcsolószerkezettel kell felszerelni, amely a vontatásra szolgáló szerkezet kapcsolóelemének törése esetén is lehetővé teszi a pótkocsi vontatását és irányítását. A másodlagos kapcsolószerkezetre az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni nem kell.

14. §

Mezőgazdasági és ipari munkagép vontatására a 12. és 13. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

Mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel fék nélküli vontatmány abban az esetben vontatható, ha a vontatmány megengedett legnagyobb összsúlya nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt önsúlyát és ha a vonó járműre irányadó fékezési előírások a vonó jármű fékberendezésével vontatmány vontatása esetében is teljesíthetők.

15. §

Az olyan járműszerelvényt, amely hosszú rakomány szállítására szolgál és a rakomány egyidejűleg mind a vonó járművet, mind a pótkocsit terheli, úgy kell kialakítani, hogy az ilyen rakomány elhelyezésére és rögzítésére szolgáló berendezések alakjukat, illetőleg egymáshoz viszonyított helyzetüket menet közben ne változtassák.

HARMADIK RÉSZ

A motoros járművek és pótkocsijaik egyes alkatrészeire, felszereléseire és tartozékaira vonatkozó rendelkezések

VI. fejezet

Az azonosítási jelekre vonatkozó rendelkezések

16. §

(1) A motoros jármű és a pótkocsi alvázán vagy az alváz feladatát betöltő szerkezeti részen (a továbbiakban együtt: alváz) - beütéssel vagy roncsolás nélkül el nem távolítható táblán - fel kell tüntetni az alvázszámot, valamint az alváz esetleges sorozatszámát.

(2) A motoros jármű hajtómotorján - beütéssel vagy roncsolás nélkül el nem távolítható táblán - fel kell tüntetni a motorszámot, valamint a motor esetleges sorozatszámát.

17. §

(1) A motoros járművet és a pótkocsit - a (3) bekezdésben említett esetet kivéve - fel kell szerelni olyan tartóberendezéssel (rendszámtáblatartó), amelyre a jármű hatósági jelzését feltüntető tábla (rendszámtábla stb.) oldható kötéssel felszerelhető. Ez a rendelkezés a trolibuszra nem vonatkozik.

(2) A rendszámtáblatartót a lassú járműre elöl, az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra és a pótkocsira hátul, a többi motoros járműre elöl és hátul, a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában vagy attól balra - oldalkocsis motorkerékpárnál az első rendszámtáblatartót az oldalkocsin, a hátsót a motorkerékpáron - úgy kell elhelyezni, hogy az arra felszerelt rendszámtábla síkja a jármű hosszirányú felezősíkjára merőleges és megközelítően függőleges helyzetű legyen, a jármű külső pontjain túl ne nyúljon, legalsó pontja az úttest szintjétől legalább 30, legfelső pontja - gépjármű esetében - az úttest szintjétől legfeljebb 120 centiméter magasságban és olyan helyen legyen, ahol könnyen leolvasható.

(3) Ha a jármű kialakítása olyan, hogy a rendszámtáblát - a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő módon - a járműre közvetlenül is fel lehet szerelni, külön rendszámtábla tartó felszerelése nem szükséges.

(4) A motoros járműre és a pótkocsira az ország területéről történő kilépése előtt felszerelendő "H" betűt feltüntető - szabványos kivitelű - államjelzést a jármű hátsó részén, jól látható helyen, úgy kell elhelyezni, hogy az államjelzésnek a rendszámmal való összeolvasását kizárja.

VII. fejezet

A fékekre vonatkozó rendelkezések

18. §

(1) A motoros járművet fel kell szerelni üzemi, rögzítő és biztonsági fékezést lehetővé tevő fékberendezésekkel. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron és az oldalkocsis motorkerékpáron rögzítő és biztonsági fékberendezés, a motoros triciklin, a mezőgazdasági vontatón és a lassú járművön pedig biztonsági fékberendezés felszerelése nem kötelező.

(2) Az üzemi fékberendezésnek a kerekekre kell hatnia. A gépjármű üzemi fékberendezésének a jármű összes kerekét fékeznie kell. A kettőnél több tengelyes gépjármű egyik tengelyén levő kerekek - de nem az első tengelyén levők -, valamint az oldalkocsis motorkerékpár oldalkocsijának a kereke azonban lehet nem fékezhető, ha az előírt fékhatás így is biztosítható. A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű üzemi fékberendezésének legalább a jármű egyik tengelyén levő valamennyi kereket kell fékeznie.

(3) A rögzítő fékberendezésnek legalább a jármű egyik tengelyén levő valamennyi kerekét fékeznie kell és alkalmasnak kell lennie arra, hogy a járművet - a vezető távollétében is - rögzítse. A rögzítő féket kizárólag mechanikus alkatrészeknek kell rögzített állapotban megtartaniok.

(4) A biztonsági fékberendezésnek a kerekekre kell hatnia és alkalmasnak kell lennie arra, hogy a járművet az üzemi fékberendezés üzemzavara esetében megállítsa.

(5) Az üzemi és a rögzítő fékberendezéseknek - kivéve a lassú jármű fékberendezéseit - egymástól függetlenül működtethetőknek kell lenniök, de - ha az biztonságos és elkülönített működésüket nem veszélyezteti - lehetnek közös alkatrészeik.

(6) Ha az üzemi fékberendezés kialakítása olyan, hogy fékhatása üzemzavar esetén sem csökken a biztonsági fékberendezésre előírt fékhatás alá (pl. kétkörös fék), vagy a rögzítő fékberendezés kialakítása olyan, hogy teljesíti a biztonsági fékberendezésre előírt követelményeket is, a járműre külön biztonsági fékberendezés felszerelése nem kötelező.

(7) A fékberendezéseknek olyanoknak kell lenniök, hogy

a) a vezetőülésből biztonságosan és kényelmesen legyenek működtethetők és az üzemi fékberendezés működtetése közben a vezetőnek a kormányt egyik kezével se kelljen elengednie;

b) a jármű üzemszerű használata közben - még tartós fékezés esetén is - üzembiztosan működjenek;

c) a fékezés folytán a járművön rendellenes rezgések ne keletkezzenek;

d) a fékhatás - az aszimmetrikus építésű járműveket kivéve - a kétoldali kerekeken megközelítően azonos legyen, a jármű a fékezés folytán a menetiránytól ne térjen el;

e) az üzemi fékberendezés fékhatásának a fékezett tengelyek közötti eloszlása a dinamikus terheléssel megközelítően arányos legyen.

(8) A különböző tengelyeket fékező, de azonos rendeltetésű fékberendezéseknek - kivéve a motorkerékpár fékberendezését - egy működtető berendezéssel (pedállal, emeltyűvel) működtethetőnek kell lenniök. A motorkerékpár első és hátsó tengelyén levő kerékre (kerekekre) ható üzemi fékberendezésnek egymástól függetlenül működtethetőnek kell lennie. Az oldalkocsis motorkerékpár oldalkocsija kerekére ható fékberendezésnek - ha van ilyen - a hátsó kerék fékberendezésével együtt működtethetőnek kell lennie.

(9) A fékeknek - a jármű terhelési állapotától függetlenül - ki kell elégíteniük a 3., illetőleg a 4. számú mellékletben meghatározott fékezési követelményeket. E fékezési követelmények sík, száraz, nem csúszós, jó állapotban levő szilárd burkolatú úton szélcsendes időben egyenesen haladó jármű olyan fékezésére vonatkoznak, amely mellett a jármű egyik kereke sem csúszik meg.

(10) A fékberendezések úgy is kialakíthatók, hogy a fék működtetéséhez a vezető erején kívül más energiát (segédenergia) is igénybe vegyenek. Az ilyen fékberendezés fék-késedelmi ideje (a fékezés kezdetétől a működtető berendezés bármely állásához tartozó fékhatás kialakulásáig eltelt idő) legfeljebb 0,6 sec. lehet. A fékberendezésnek a segédenergia szolgáltató berendezés üzemzavara esetén is működtethetőnek kell lennie. Ez a rendelkezés nem érinti a (3) bekezdés második mondatának rendelkezéseit.

(11) A motoros jármű üzemi és biztonsági fékberendezésének, ha a járművel átmenőfékes [19. § (3) bekezdés] pótkocsi vontatása engedélyezve van, a fékcsatlakozó berendezések összekapcsolása által - minden külön beavatkozás nélkül - biztosítani kell:

a) a teljes járműszerelvény vonatkozásában a motor járműre előírt fékezési követelmények teljesítését, a járműszerelvényben levő pótkocsira pedig ezen felül a pótkocsira előírt fékezési követelmények teljesítését is,

b) a vonó jármű biztonsági fékberendezésének működésekor a pótkocsi arányos hatásosságú fékezését; valamint

c) a pótkocsi üzemi fékberendezésének, illetőleg a fékcsatlakozó berendezésnek az üzemzavara esetében a járműszerelvénynek legalább a motoros jármű biztonsági fékberendezésére előírt hatásosság felének megfelelő hatásosságú fékezhetőségét; és a fékcsatlakozó berendezések szétkapcsolása után - minden további beavatkozás nélkül - biztosítania kell a motoros járműre előírt fékezési követelmények kielégítését.

(12) Az olyan motoros jármű rögzítő fékberendezésének, amellyel pótkocsi vontatását engedélyezték, alkalmasnak kell lennie arra, hogy a 4. számú mellékletben meghatározott mértékű lejtőn vagy emelkedőn a teljes járműszerelvényt rögzítse.

(13) A motoros jármű az (1) bekezdésben említett fékeken kívül más fékkel (pl. kímélőfék, tartós üzemi fék, oktatói pótfék) is felszerelhető, ha az a jármű közlekedésbiztonsági tulajdonságait nem rontja.

(14) Ha a fék (fékek) kezelése a járművezető részéről - a fékpedál, illetőleg emeltyű működtetésén és az ellenőrző műszerek figyelemmel kísérésén kívül - egyéb ténykedést is igényel (pl. pótkocsi fékcsatlakozó berendezésének összekapcsolása, fagymentesítő működtetése), a vezetőülés közelében, a vezető által jól látható helyen az e kötelezettségekre utaló figyelmeztető feliratot - magyar rendszámú motoros járművön magyar nyelven - kell elhelyezni. Ezt a rendelkezést motorkerékpár és személygépkocsi esetében nem kell alkalmazni.

(15) A lánctalpas jármű fékberendezéseire a lassú járművekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fékeknek nem kell a kerekekre hatniok és nem alkalmazhatók a (7) bekezdés d) és e) pontja, valamint a (8) bekezdés rendelkezései.

19. §

(1) Motoros járművel csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amely fel van szerelve üzemi és rögzítő fékezést lehetővé tevő fékberendezésekkel. A 12. § (4) bekezdésében említett esetben üzemi fékberendezés, az egytengelyes könnyű pótkocsi esetében rögzítő fékberendezés felszerelése nem kötelező.

(2) A pótkocsi fékberendezéseinek - a pótkocsi terhelési állapotától függetlenül - ki kell elégíteniök az 5. számú mellékletben meghatározott fékezési követelményeket.

(3) A pótkocsi üzemi fékberendezésének átmenő rendszerűnek, vagyis olyannak kell lennie, amelyet a vezető a vezetőülésből a vonó motoros jármű fékberendezésével együtt működtet. Egy pótkocsi vontatása esetén azonban, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb összsúlya sem a 3,5 tonnát, sem a vonó jármű megengedett legnagyobb összsúlyának a 45%-át nem haladja meg, a pótkocsi fékberendezése ráfutófék, vagyis olyan fékberendezés is lehet, amely a vonó jármű fékezése esetén a tömegerők hatására működésbe lép.

(4) A pótkocsi rögzítő fékberendezését úgy kell kialakítani, hogy azt csak a pótkocsi jobb oldala mellett vagy a pótkocsi mögött álló személy működtethesse.

(5) A pótkocsi fékberendezéseire egyebekben a 18. § (2), (3), (7), (8) és (13) bekezdésének a rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

VIII. fejezet

A kormányműre és a futóműre vonatkozó rendelkezések

20. §

(1) Minden motoros járművet olyan kormányberendezéssel kell felszerelni, amely lehetővé teszi, hogy a vezető - a jármű terhelési állapotától és sebességétől függetlenül - a jármű haladási irányát könnyen, gyorsan és megbízhatóan változtathassa, illetőleg a járművet könnyen és megbízhatóan egyenes irányban tarthassa. A kormányberendezés a vezetőre fárasztó rezgéseket, illetőleg lökéseket nem továbbíthat.

(2) Áttételes rendszerű kormányberendezés esetében a kormánykeréknek menet közben bekormányzott állapotából érzékelhető visszaállási törekvést kell mutatnia a középállás felé.

(3) Azt a motoros járművet, amelynek kormányzott tengelyén (tengelyein együttesen) a megengedett legnagyobb tengelyterhelés a 3500 kg-ot meghaladja, fel kell, minden egyéb motoros járművet fel szabad szerelni a jármű álló helyzetében is működő olyan berendezéssel, amely a kormány működtetéséhez a vezető erején kívül más energiát (segédenergiát) is igénybe vesz (szervókormány). A kormánykerék és a kormányzott kerekek között szervókormány esetében is olyan mechanikus kapcsolatnak kell lennie, amely a segédenergia szolgáltatás megszűnése esetében is lehetővé teszi a jármű kormányzását. Ha a jármű sík úton önerejéből 40 km/óránál nagyobb sebességgel haladni nem képes, az Autófelügyelet engedélyezheti olyan kormányberendezés alkalmazását is, amelyben mechanikus kapcsolat nincs.

(4) Minden pótkocsit olyan berendezéssel kell felszerelni, amely a vezető külön beavatkozása nélkül lehetővé teszi a pótkocsinak a vonószerkezet útján való megbízható kormányzását. Vontatóval, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatható pótkocsi vonatkozásában a KPM Autófelügyelet e rendelkezés alól felmentést adhat; a pótkocsinak ilyen esetben az azon helyet foglaló személy által kormányozhatónak kell lennie.

21. §

(1) Minden gépkocsi, valamint a gépkocsi által vontatható minden pótkocsi kerekeinek rugózott felfüggesztésűeknek kell lenniök. Különleges rendeltetésű járművek vonatkozásában e rendelkezés alól az Autófelügyelet felmentést adhat.

(2) A rugózásnak olyannak (oly mértékben csillapítottnak) kell lennie, hogy az a jármű megfelelő menetstabilitását biztosítsa.

22. §

(1) Minden motoros jármű és pótkocsi kerekeit fúvott gumiabronccsal, vagy azzal legalább egyenértékű berendezéssel kell felszerelni. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű vonatkozásában e rendelkezés alól az Autófelügyelet felmentést adhat.

(2) A gumiabroncsokban az előírt nyomást tartani kell. A motorkerékpár és a személygépkocsi kivételével minden motoros járművön, valamint a motorkerékpár és a személygépkocsi pótkocsija kivételével minden pótkocsin a kerekek közelében (pl. a sárvédőn) fel kell tüntetni a megfelelő kerék gumiabroncsának előírt nyomását (nyomáshatárait).

(3) Tilos az olyan gumiabroncs használata, amelyen a futófelület bordázatának magassága 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű gumiabroncs esetében az 1 millimétert, ennél nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetében a 3 millimétert a teljes futófelületen nem éri el. Tilos az olyan gumiabroncs használata, amelyen a bordázat közti hornyokat utólagos bemarással mélyítették. Felújított gumiabroncsot - a lassú jármű és pótkocsija kivételével - a jármű első kerekein, valamint egyéb kormányzott kerekein használni tilos.

(4) Tilos az olyan szögbetétes gumiabroncs használata, amelyben a szögbetéteket utólagosan (nem gyárilag) helyezték el.

(5) Motoros járművön, valamint pótkocsin az azonos tengelyen levő kerekekre csak olyan gumiabroncsok szerelhetők, amelyeknek méretei és egyéb műszaki jellemzői azonosak.

(6) A személygépkocsi kerekeire felszerelt gumiabroncsoknak valamennyi tengelyen azonos szerkezetűeknek (vagy diagonál, vagy radiál, stb.) kell lenniök.

(7) A fém kapaszkodó körmökkel, illetőleg vezetőélekkel ellátott kerekű mezőgazdasági vontató és lassú jármű e berendezéseinek olyanoknak kell lenniök, hogy ezeket le lehessen szerelni, vagy olyan védőabronccsal lehessen ellátni, amely meggátolja, hogy a kapaszkodó körmök, illetőleg a vezetőélek az útburkolathoz érhessenek.

IX. fejezet

A világító és a jelző berendezésekre vonatkozó rendelkezések

23. §

(1) Motoros járművön és pótkocsin csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyet és amennyit ez a rendelet előír vagy megenged. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az olyan világító berendezésekre, amelyeknek a fénye a jármű üzemszerű használata során kívülről nem látható (pl. csomagtér megvilágító lámpa, szerelőlámpa).

(2) Az azonos feladatot ellátó és azonos irányba mutató páros számú világító és fényjelző berendezések elhelyezésének és alakjának - az aszimmetrikus járműveket kivéve - a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára szimmetrikusnak, az általuk kibocsátott fény színének és fényerejének pedig azonosnak kell lenniök és a berendezéseknek - ha e rendelet másként nem rendelkezik - egyszerre kell működniök.

(3) A világító és fényjelző berendezések optikai tengelyét - kivéve a tompított fényszóróét, a ködfényszóróét és a jármű oldalán elhelyezett fényjelző berendezésekét - úgy kell beállítani, hogy az megközelítőleg vízszintes és a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjával megközelítőleg párhuzamos legyen. A vízszintestől, illetőleg a párhuzamostól való megengedett legnagyobb eltérési szögre, valamint az előírt és a megengedett láthatósági szögekre a szabvány előírásai az irányadók.

(4) Azokat a világító és fényjelző berendezéseket, amelyek előírás szerinti működését az izzólámpa helyzete befolyásolhatja, úgy kell kialakítani, hogy az izzólámpa csak a megfelelő helyzetben legyen a berendezésbe behelyezhető.

(5) A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni.

24. §

(1) A világító és fényjelző berendezések által kibocsátott, illetőleg visszavert fények színkoordinátáit a 6. számú melléklet határozza meg.

(2) Előre piros fényt, továbbá hátra - a rendszámtábla megvilágítására szolgáló lámpa, a hátrameneti lámpa, a munkahely megvilágító lámpa, valamint a jármű belső világítására szolgáló lámpa kivételével - fehér fényt világító és fényjelző berendezés nem bocsáthat ki, illetőleg nem verhet vissza.

(3) Villogó fényt a világító, illetőleg fényjelző berendezés - az irányjelző berendezés, a megkülönböztető jelzésként alkalmazott kék fényű lámpa és a figyelmeztető jelzésként alkalmazott sárga fényű lámpa, valamint a visszajelző lámpák kivételével - nem bocsáthat ki. A villogó fényű lámpa villogásának egyenletesnek, jól érzékelhetőnek, a villogások számának percenként 90+_30-nak kell lennie.

25. §

(1) A világító, illetőleg fényjelző berendezés átvilágított felülete kialakítható több optikai egységből is. Az optikai egységeket úgy kell egymás mellé elhelyezni, hogy átvilágított felületeik az azokat körülzáró legkisebb derékszögű négyszög területének legalább az 50%-át tegyék ki. Az ilyen - azonos feladatokat ellátó és azonos színű fényt kibocsátó - optikai egységekből álló berendezés egy világító, illetőleg fényjelző berendezésnek minősül. A tompított fényszóróra és a ködfényszóróra e bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

(2) A sáv alakú átvilágított felületű világító, illetőleg fényjelző berendezés két berendezésnek minősül, ha a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára szimmetrikusan helyezkedik el, a jármű mindkét oldalán annak legszélső pontját legalább 0,40 méterre megközelíti és a sáv hosszúsága legalább 0,80 méter. Az ilyen lámpában legalább két, - egymástól a lehető legtávolabb elhelyezett - fényforrásnak kell lennie.

(3) Különböző célt szolgáló világító és fényjelző berendezések, ha a rendelet eltérően nem rendelkezik,

a) egyesíthetők (úgy, hogy átvilágított felületük azonos legyen), vagy

b) egy lámpatestbe csoportosíthatók (úgy, hogy átvilágított felületük ne legyen azonos), feltéve, hogy ezáltal egymás működését nem befolyásolják, észlelhetőségük nem romlik és a berendezések mindegyike külön-külön megfelel a reá vonatkozó rendelkezéseknek.

26. §

(1) Távolsági fényszóróval - a motoros triciklit kivéve - minden gépjárművet fel kell szerelni. A járműre felszerelendő távolsági fényszórók száma

a) a gépkocsi esetében 2 db

b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében 1 db.

(2) Távolsági fényszóróval fel szabad szerelni az (1) bekezdésben nem említett motoros járművet is. A járműre felszerelhető távolsági fényszórók száma:

a) mezőgazdasági vontató, lassú jármű és 1,30 méternél szélesebb motoros tricikli esetében 2 db

b) 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli esetében 1 db.

(3) A távolsági fényszórónak az út felületét a jármű előtt éjszaka tiszta időben legalább 100 méter távolságban meg kell világítania. E távolságban a megvilágítás a távolsági fényszóró optikai tengelyében 1 luxnál kevesebb nem lehet. A távolsági fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

(4) A távolsági fényszórót az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron és az oldalkocsis motorkerékpáron a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában, az egyéb motoros járművön pedig úgy kell elhelyezni, hogy a távolsági fényszóró átvilágított felületének külső széle a tompított fényszóró (27. §) átvilágított felületének a külső szélénél, optikai tengelye pedig a tompított fényszóró optikai tengelyénél a jármű széléhez közelebb ne legyen.

(5) A távolsági fényszóró átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,50 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,20 méternél távolabb nem lehet.

(6) A távolsági fényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták.

(7) A távolsági fényszóróhoz alkalmazható olyan elektromos kapcsolás is, amellyel a távolsági fényszóró minden más világító és fényjelző berendezéstől függetlenül - a kapcsoló működtetésének a tartamára - bekapcsolható; e kapcsoló elengedésekor a távolsági fényszórónak ki kell aludnia.

(8) A motoros jármű távolsági fényszórója - a motorkerékpár távolsági fényszóróját kivéve - a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a

a) gépkocsi több optikai egységből álló távolsági fényszórójának egyik optikai egysége a kormányzott kerékkel együtt elforduljon,

b) gépkocsira az (1) bekezdésben említetteken kívül két - a kormányzott kerékkel együtt elforduló - további távolsági fényszórót (kanyarmegvilágító lámpa) szereljenek fel.

27. §

(1) Tompított fényszóróval minden motoros járművet fel kell szerelni. A járműre felszerelendő tompított fényszórók száma

a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és 1,30 méternél szélesebb motoros tricikli esetében 2 db

b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár, valamint 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli esetében 1 db.

(2) A tompított fényszórónak európai rendszerű (ernyőzött) aszimmetrikus tompított fényszórónak kell lennie. A motorkerékpárnak a kormányzott kerékkel együtt elforduló tompított fényszórója azonban szimmetrikus kivitelű is lehet.

(3) A tompított fényszórónak - anélkül, hogy a szembejövő jármű vezetőjét vakítaná - az út felületét a jármű előtt éjszaka tiszta időben legalább 40 méter távolságban meg kell világítania. 25 méter távolságban a megvilágítás a tompított fényszóró optikai tengelyében és afölött aszimmetrikus tompított fényszóró esetében 0,7, szimmetrikus tompított fényszóró esetében 1 luxnál több nem lehet. Ha ezeknek a rendelkezéseknek a megtartása a jármű különböző terhelési állapotában másként nem biztosítható, a tompított fényszórónak egyszerű módon átállíthatónak kell lennie. A tompított fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

(4) A tompított fényszórót az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron és az oldalkocsis motorkerékpáron a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában, egyéb motoros járművön pedig úgy kell elhelyezni, hogy a tompított fényszóró átvilágított felületének külső széle a jármű legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a két tompított fényszóró átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb ne legyenek. Az olyan motoros triciklin, amelyen egy tompított fényszóró van felszerelve, a tompított fényszóró átvilágított felületének bal széle a jármű baloldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet.

(5) Több egymás mellett elhelyezett optikai egységből álló távolsági fényszórókkal felszerelt motoros járművön a tompított fényszóróknak a távolsági fényszórók külső optikai egységével kell összeépítve lenniök.

(6) A tompított fényszóró átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,50 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,20 méternél távolabb nem lehet.

(7) Ha a járművön olyan - a közúton kívüli munka végzésére szolgáló - berendezés van, amelynek működését a szabályosan felszerelt tompított fényszóró akadályozná, az Autófelügyelet engedélyezheti olyan tompított fényszórók használatát, amelyek nincsenek a járműre felszerelve, hanem csak - a közúti közlekedésben való részvétel idejére - kitűzhetők.

(8) A tompított fényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták és a tompított fényszóró bekapcsolásakor - a 26. § (7) bekezdésében említett esetet kivéve - a távolsági fényszórók ne világíthassanak.

(9) A motoros jármű tompított fényszórója - a motorkerékpár tompított fényszóróját kivéve - a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el.

28. §

(1) Ködfényszóróval minden motoros járművet fel szabad szerelni. A járműre felszerelhető ködfényszórók száma:

a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és 1,30 méternél szélesebb motoros tricikli esetében 2 db

b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár, valamint 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli esetében 1 db.

(2) A ködfényszóró által adott megvilágítás 25 méter távolságban, a ködfényszóró optikai tengelyének magasságában és afölött 1 luxnál több nem lehet. A ködfényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

(3) A ködfényszóró átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső szélénél magasabban, az átvilágított felület külső széle pedig a jármű legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet.

(4) A ködfényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták és a ködfényszóró a távolsági fényszóróval együtt ne legyen bekapcsolható.

(5) A motoros jármű ködfényszórója - a motorkerékpár ködfényszóróját kivéve - a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el.

29. §

(1) Hátrameneti lámpával fel szabad szerelni a hátrameneti sebességfokozattal ellátott motoros járművet. A járműre felszerelhető hátrameneti lámpák száma 1 vagy 2 db.

(2) A hátrameneti lámpa által adott megvilágítás 10 méter távolságban az úttest szintjétől számított 0,90 méter magasság fölött 3 luxnál több nem lehet. A hátrameneti lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.

(3) A hátrameneti lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,20 méternél távolabb nem lehet.

(4) A hátrameneti lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa csak akkor világíthasson, ha a gyújtáskapcsoló (központi elektromos kapcsoló) és a hátrameneti sebességfokozat bekapcsolt állapotban van.

30. §

(1) Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával fel kell szerelni - a trolibuszt kivéve - a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és ezek pótkocsiját.

(2) A rendszámtáblát megvilágító lámpának a rendszámtáblát színtelen (fehér) fénnyel teljesen, közel egyenletesen és olyan fényerővel kell megvilágítania, hogy az álló jármű rendszámtábláját éjszaka tiszta időben legalább 20 méter távolságból el lehessen olvasni. A rendszámtáblát megvilágító lámpa hátrafelé fényt közvetlenül nem bocsáthat ki.

(3) A rendszámtáblát megvilágító lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpa - külön bekapcsolás nélkül - a helyzetjelző lámpákkal mindig együtt világítson.

31. §

(1) Olyan lámpával, amely az álló jármű körül a területet megvilágítja (munkahely megvilágító lámpa vagy keresőlámpa) minden motoros járművet fel szabad szerelni.

(2) A menetrendszerű forgalmat lebonyolító autóbuszt és trolibuszt fel szabad szerelni olyan lámpával, amely - kizárólag az ajtók nyitvatartásának ideje alatt - az utat az ajtók közelében megvilágítja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett lámpák csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthatnak ki.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpák csak akkor legyenek bekapcsolhatók, ha a jármű helyzetjelző lámpái be vannak kapcsolva. A munkahely megvilágító lámpa kapcsolóját úgy kell elhelyezni, hogy az a vezetőülésből ne legyen elérhető.

32. §

(1) A vezetőfülke, illetőleg az utastér megvilágítására szolgáló belső világítással minden zárt vezetőfülkéjű, illetőleg zárt utasterű motoros járművet fel kell szerelni.

(2) A belső világítás csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényű lehet.

(3) A belső világítás a vezetőt a jármű vezetésében nem zavarhatja.

(4) Az autóbusz és a trolibusz belső világításának az utasteret, valamint a fel- és a leszállásra szolgáló lépcsőket közel egyenletesen kell megvilágítania, a belső világításnak a vezetőülés felé ernyőzöttnek kell lennie.

(5) A belső világításnak a vezetőülésből kapcsolhatónak kell lennie.

33. §

(1) Két vagy négy első és két vagy négy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell szerelni - az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt kivéve - minden motoros járművet. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt egy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell, és egy első helyzetjelző lámpával fel szabad szerelni.

(2) A helyzetjelző lámpák fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná -, éjszaka, tiszta időben 300 méter távolságból észlelhetőnek kell lennie. Az első helyzetjelző lámpa színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga, a hátsó helyzetjelző lámpa csak piros fényt bocsáthat ki.

(3) A helyzetjelző lámpákat a következőképpen kell elhelyezni:

a) gépkocsin, motoros triciklin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön a jármű két oldalán úgy, hogy a lámpák átvilágított felületének külső széle a jármű legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon levő helyzetjelző lámpák átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb ne legyenek;

b) oldalkocsi nélküli motorkerékpáron a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában;

c) oldalkocsis motorkerékpáron az egyik első és hátsó helyzetjelző lámpát a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában, a másik első és hátsó helyzetjelző lámpát az oldalkocsi kerekének a síkjában.

(4) A helyzetjelző lámpák átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,50 méternél távolabb nem lehet.

(5) A 27. § (7) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen vonatkozik a helyzetjelző lámpákra is.

(6) A helyzetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy az összes helyzetjelző lámpa - a 34. § (5) bekezdésében említett kivételtől eltekintve - csak együttesen legyen bekapcsolható. A helyzetjelző lámpáknak - az oldalkocsi nélküli motorkerékpár lámpái kivételével - alkalmasnak kell lenniök arra, hogy a motor álló helyzetében is világítsanak.

(7) Két első helyzetjelző lámpával fel kell szerelni az 1,60 méternél vagy a vontató járműnél szélesebb pótkocsit. Minden egyéb pótkocsit fel szabad szerelni két első helyzetjelző lámpával. E helyzetjelző lámpák átvilágított felületének külső széle a jármű legszélső pontjától 0,15 méternél távolabb nem lehet. A félpótkocsi első helyzetjelző lámpája átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől 2,10 méternél távolabb nem lehet.

(8) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiját egy, minden más pótkocsit két hátsó helyzetjelző lámpával fel kell szerelni. A hátsó helyzetjelző lámpa átvilágított felületének külső széle sem a pótkocsi, sem a vonó motoros jármű legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet.

(9) A pótkocsi helyzetjelző lámpáira egyebekben a motoros járművek helyzetjelző lámpáira vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(10) A motoros jármű ajtaján elhelyezhető olyan lámpa, amely az ajtó nyitott állapotában hátrafelé piros fényt ad.

(11) Minden motoros járművet és pótkocsit fel szabad szerelni a jármű oldalán elhelyezett, oldalirányban fényt kibocsátó, nem vakító oldalsó helyzetjelző lámpával (lámpákkal). A jármű hosszának hátsó harmadában elhelyezett lámpa borostyánsárga vagy piros, az ennél előbbre elhelyezett lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki. A lámpa elhelyezésére egyébként a (4) bekezdés rendelkezései az irányadók.

34. §

(1) Várakozást jelző lámpával (lámpákkal) - a jármű oldalán - fel szabad szerelni a 6 méternél nem hosszabb és 2 méternél nem szélesebb motoros járművet.

(2) A várakozást jelző lámpa fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná - éjszaka tiszta időben 100 méter távolságból észlelhetőnek kell lennie. A lámpa előre fehér, hátra piros fényt bocsáthat ki.

(3) A várakozást jelző lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,50 méternél távolabb nem lehet.

(4) A várakozást jelző lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a különböző oldalon levő lámpák külön legyenek bekapcsolhatók.

(5) A várakozást jelző lámpa helyett az (1) bekezdésben említett járművön alkalmazható olyan elektromos kapcsolás, amely lehetővé teszi - minden más világító és fényjelző berendezés működésétől függetlenül - a jármű bal oldali, illetőleg jobb oldali helyzetjelző lámpáinak külön való bekapcsolását.

35. §

(1) Egy hátsó helyzetjelző ködlámpával fel szabad szerelni minden motoros járművet, továbbá minden pótkocsit.

(2) A hátsó helyzetjelző ködlámpa csak - a hátsó helyzetjelző lámpa fényénél nagyobb fényerejű - piros fényt bocsáthat ki.

(3) A hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,00 méternél távolabb, külső széle pedig a jármű bal oldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb és a bal oldali féklámpa átvilágított felületéhez 0,10 méternél közelebb nem lehet.

(4) A hátsó helyzetjelző ködlámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak külön kapcsolóval, a helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotában - ködfényszóróval felszerelt jármű esetében pedig csak a ködfényszóró bekapcsolt állapotában - legyen bekapcsolható.

36. §

(1) Két első és két hátsó méretjelző lámpával fel kell szerelni a 20 személynél nagyobb befogadóképességű autóbuszt és a trolibuszt. Két első méretjelző lámpával fel kell és két hátsó méretjelző lámpával fel szabad szerelni minden más olyan motoros járművet, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 12 tonnát vagy magassága a 2,80 métert meghaladja. Két hátsó méretjelző lámpával fel szabad szerelni az olyan pótkocsit, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 8 tonnát vagy magassága a 2,80 méter meghaladja.

(2) A méretjelző lámpa átvilágított felületének felső széle a jármű legmagasabb pontjától 0,40 méternél alacsonyabban nem lehet. A méretjelző lámpákra egyebekben a helyzetjelző lámpákra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A méretjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpák csak a helyzetjelző lámpákkal együtt legyenek bekapcsolhatók.

(4) A járművön (rakfelületén) túlnyúló rakomány megjelölésére szolgáló - a járművön alkalmilag használt - lámpákra a helyzetjelző lámpákra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni; e lámpáknak azonban nem kell a helyzetjelző lámpákkal együtt bekapcsolhatóknak lenniök.

37. §

(1) Irányjelző berendezéssel fel kell szerelni a gépkocsit, a mezőgazdasági vontatót, valamint a zárt vezetőfülkéjű lassú járművet. A 6 méternél nem hosszabb járművet mindkét oldalon legalább elöl és hátul egy-egy, a nyerges vontatót, valamint a 6 méternél hosszabb egyéb járművet oldalt további legalább egy-egy irányjelző lámpával kell felszerelni.

(2) Irányjelző berendezéssel fel szabad szerelni az (1) bekezdésben nem említett motoros járműveket.

(3) Az irányjelző lámpák fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarnák - nappal ráeső napfényben legalább 50 méterről, éjszaka tiszta időben legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. E követelménynek a hátsó irányjelző lámpa vonatkozásában a helyzetjelző lámpa és a féklámpa bekapcsolt állapotában is teljesülnie kell. Az első irányjelző lámpa fényének - a tompított fényszóró bekapcsolt állapotában - legalább 75 méterről kell határozottan felismerhetőnek lennie. Az irányjelző lámpák csak borostyánsárga fényt bocsáthatnak ki. Az azonos oldalon levő valamennyi irányjelző lámpának azonos fázisban kell villognia.

(4) Az irányjelző lámpák átvilágított felületének külső széle a jármű legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a két irányjelző lámpa átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek. A hátsó irányjelző lámpa átvilágított felületének külső széle nem lehet beljebb, mint a hátsó helyzetjelző lámpa, illetőleg a féklámpa átvilágított felületének külső széle.

(5) Az irányjelző lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől az első és a hátsó irányjelző lámpa esetében 1,50 méternél, az oldalt elhelyezett irányjelző lámpa esetében 1,90 méternél távolabb, az oldalt elhelyezett lámpa (több ilyen lámpa közül az első lámpa) átvilágított felületének első széle pedig a jármű elejétől 1,80 méternél távolabb nem lehet.

(6) A 27. § (7) bekezdésének rendelkezése értelemszerűen vonatkozik az irányjelző lámpákra is.

(7) Az irányjelző berendezés elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a különböző oldalon levő lámpák külön-külön, de az azonos oldalon levők csak együtt legyenek bekapcsolhatók. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt kivéve, minden motoros járművön megengedett az olyan másodlagos elektromos kapcsolás, amely (a többi feltétel teljesítése mellett) lehetővé teszi, hogy az összes irányjelző lámpa - a jármű meghibásodásának a jelzésére - együtt legyen bekapcsolható. Ez esetben valamennyi irányjelző lámpának azonos fázisban kell villognia.

(8) A (3) bekezdésben említett rendelkezések megtartásával alkalmazható az irányjelző berendezéshez olyan másodlagos elektromos kapcsolás, amely lehetővé teszi, hogy az irányjelző lámpák, a helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotában kisebb, egyébként nagyobb fényerővel világítsanak.

(9) Minden pótkocsit - kivéve a motorkerékpár és az irányjelző berendezés nélküli lassú jármű pótkocsiját - mindkét oldalon hátul fel kell szerelni egy-egy, a 6 méternél hosszabb pótkocsit oldalt is fel szabad szerelni további egy-egy irányjelző lámpával. A pótkocsi irányjelző lámpáinak - külön kapcsolás nélkül - a vonó jármű megfelelő oldali irányjelző lámpáival együtt kell működniök. A pótkocsi irányjelző lámpáira egyebekben a motoros járművek irányjelző lámpáira vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

38. §

(1) Féklámpával fel kell szerelni a gépjárművet és a mezőgazdasági vontatót. A járműre felszerelendő féklámpák száma

a) gépkocsi és mezőgazdasági vontató esetében 2 db

b) motorkerékpár esetében 1 db.

(2) Egy vagy két féklámpával fel szabad szerelni a lassú járművet.

(3) A féklámpa fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná - nappal, ráeső napfényben legalább 50 méterről, éjszaka, tiszta időben legalább 300 méterről - egyéb fényjelző berendezés bekapcsolt állapotában is - határozottan felismerhetőnek kell lennie. A féklámpa fényerejének a hátsó helyzetjelző lámpa fényerejénél legalább két és félszer, a hátsó helyzetjelző lámpával összeépített féklámpa esetében az egyszerre égő hátsó helyzetjelző lámpa és féklámpa együttes fényerejének az egyedül égő hátsó helyzetjelző lámpa fényerejénél legalább négyszer nagyobbnak kell lennie. A féklámpa csak piros fényt bocsáthat ki.

(4) A féklámpát hátul, az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron és az oldalkocsis motorkerékpáron a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában, más motoros járművön pedig úgy kell elhelyezni, hogy a két féklámpa átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb ne legyenek. Ha a lassú járművet egy féklámpával szerelik fel, azt a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában vagy attól balra kell elhelyezni.

(5) A féklámpa átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,50 méternél távolabb nem lehet.

(6) A féklámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy ha az üzemi fékberendezés az előírt fékhatásnak legalább 10%-át teljesíti, önműködően bekapcsolódjék és mindaddig világítson, amíg az üzemi fékberendezés legalább ilyen fékhatással működik.

(7) A (3) bekezdésben említett rendelkezések megtartásával alkalmazható a féklámpához olyan másodlagos elektromos kapcsolás is, amely lehetővé teszi, hogy a féklámpa a helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotában kisebb, egyébként nagyobb fényerővel világítson.

(8) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiját hátul egy, minden más gépjármű, továbbá mezőgazdasági vontató pótkocsiját hátul két féklámpával fel kell szerelni. A lassú jármű által vontatott pótkocsit fel szabad szerelni hátul egy vagy két féklámpával. A pótkocsi féklámpáinak - külön kapcsolás nélkül - a vonó jármű féklámpáival együtt kell működniök. A pótkocsik féklámpáira egyebekben a pótkocsit vonó jármű féklámpáira vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

39. §

(1) Egy vagy - ha a (2) és a (3) bekezdésben előírt követelmények másként nem biztosíthatók - több megkülönböztető lámpával fel kell szerelni a megkülönböztető fény és hangjelző berendezés használatára jogosult gépjárművet.

(2) A megkülönböztető lámpa fényének nappal a ráeső napfényben legalább 150 méterről, éjszaka tiszta időben pedig - a jármű távolsági fényszórójának bekapcsolt állapotában is - legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. A megkülönböztető lámpa csak kék villogó fényt bocsáthat ki.

(3) A megkülönböztető lámpát a járművön a lehető legmagasabban és úgy kell elhelyezni, hogy annak fénye minden irányból látható legyen.

(4) A megkülönböztető lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpa a vezetőülésből minden más világító és fényjelző berendezéstől függetlenül - és a járművön levő összes megkülönböztető lámpa csak együtt - legyen bekapcsolható.

(5) Az út vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló és az elromlott járművek vontatását rendszeresen végző gépjárművet és lassú járművet, valamint a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet lényegesen meghaladó járművet - ha az illetékes rendőrhatóság ezt engedélyezte és az engedélyt a jármű forgalmi engedélyébe, illetőleg igazoló lapjába bejegyezte - fel szabad szerelni figyelmeztető lámpával. Az olyan járműre, amelyen az (1) bekezdésben említett megkülönböztető lámpa van, figyelmeztető lámpát felszerelni nem szabad.

(6) A figyelmeztető lámpára a megkülönböztető lámpára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e lámpa csak borostyánsárga villogó fényt bocsáthat ki.

40. §

(1) A taxit fel szabad szerelni a "taxi" szót mutató fényjelző berendezéssel. Ez a fényjelző berendezés előre csak színtelen (fehér) vagy borostyánsárga, hátra csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki.

(2) A menetrendszerű forgalmat lebonyolító autóbuszt és trolibuszt fel kell szerelni olyan fényjelző berendezéssel, amely megvilágított vagy átvilágított felirattal, szám- vagy betűjelzéssel a viszonylatot, illetőleg az útirányt jelzi. Ez a jelzőberendezés csak előre és jobb oldalra bocsáthat ki fényt, amely csak színtelen (fehér) lehet.

(3) Az e §-ban említett fényjelző berendezések fénye a többi jármű vezetőjét nem zavarhatja.

41. §

(1) Minden motoros járművet fel kell szerelni olyan fényjelző berendezésekkel (visszajelző lámpákkal), amelyek jelzik a járműre felszerelt

a) távolsági fényszórók bekapcsolt állapotát,

b) helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotát,

c) hátsó helyzetjelző ködlámpa bekapcsolt állapotát,

d) első és hátsó irányjelző lámpák - ideértve a pótkocsi vontatása esetén a pótkocsi hátsó irányjelző lámpáit is - bekapcsolt állapotát, valamint hibáját (bármely izzólámpa kiégését),

e) összes irányjelző lámpának az elakadás jelzésére szolgáló bekapcsolt állapotát,

f) vezető által működtetett távvezérlésű ajtók nyitott, illetőleg zárt állapotát,

g) munkahely megvilágító lámpa bekapcsolt állapotát,

h) megkülönböztető lámpa bekapcsolt állapotát,

i) figyelmeztető lámpa bekapcsolt állapotát.

(2) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra az (1) bekezdés b) és d) pontjában említett visszajelző lámpa felszerelése nem kötelező.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett lámpa csak kék, a c) pontjában említett lámpa csak borostyánsárga, a d) pontjában említett lámpa csak villogó zöld, az e) pontjában említett lámpa csak villogó piros, a h) pontjában említett lámpa csak kék, az i) pontjában említett lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki. A többi visszajelző lámpa fénye kék kivételével bármilyen színű lehet.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában említett visszajelző lámpa a műszerfalat megvilágító lámpa is lehet, ha az külön nem kapcsolható ki.

(5) Ha a visszajelzett lámpák a motor álló, illetőleg a gyújtáskapcsoló (központi elektromos kapcsoló) kikapcsolt helyzetében is működnek, ilyen helyzetben a visszajelző lámpáknak is működniök kell.

(6) A motoros jármű felszerelhető a jármű egyéb berendezéseinek működését, illetőleg hibáját visszajelző lámpával is. E visszajelző lámpák fénye kék kivételével bármilyen színű lehet.

(7) A visszajelző lámpák elhelyezésének és fényerejének olyannak kell lennie, hogy a vezetőt a vezetésben ne zavarják, de a vezető azokat könnyen észlelhesse és egymással ne téveszthesse össze.

42. §

(1) Fényvisszaverővel - hátul - minden motoros járművet fel kell szerelni. A járműre felszerelendő fényvisszaverők száma:

a) oldalkocsi nélküli motorkerékpár esetében 1 vagy 2 db

b) minden más motoros jármű esetében 2 vagy 4 db.

(2) A fényvisszaverőnek - olyan járműből, amelynek távolsági fényszórója a fényvisszaverőt megvilágítja, - 150 méterről észlelhetőnek kell lennie. A fényvisszaverő által visszavert fény csak piros lehet. A motoros jármű fényvisszaverőjének hatásos felületét háromszög alakúra kialakítani nem szabad. A csuklós autóbusz és a csuklós trolibusz fényvisszaverőjének azonban - a pótkocsira megállapított - háromszög alakúnak kell lennie.

(3) A fényvisszaverőt a következőképpen kell elhelyezni:

a) gépkocsin, motoros triciklin, mezőgazdasági vontatón és a lassú járművön a jármű két oldalán, úgy, hogy a fényvisszaverő hatásos felületének külső széle a jármű legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon levő fényvisszaverők hatásos felületének a belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb ne legyenek;

b) oldalkocsi nélküli motorkerékpáron a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában;

c) oldalkocsis motorkerékpáron az egyik fényvisszaverőt a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában, a másik fényvisszaverőt az oldalkocsi kerekének a síkjában.

(4) A fényvisszaverő hatásos felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, a hatásos felület felső széle az úttest szintjétől 0,90 méternél távolabb nem lehet.

(5) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiját egy vagy két hátsó, minden más pótkocsit két első és két vagy négy hátsó fényvisszaverővel fel kell szerelni. A pótkocsi fényvisszaverőjére a motoros jármű fényvisszaverőjére vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy

a) a pótkocsi hátsó fényvisszaverője csak - csúcsával felfelé mutató 0,15-0,20 méter élhosszúságú, egyenlő oldalú - háromszög alakú lehet; annak belsejében semmiféle jelzőlámpa nem helyezhető el,

b) a félpótkocsi első fényvisszaverője - ha a félpótkocsi szerkezeti kialakítása miatt a (4) bekezdésben foglaltak megtartása nem lehetséges - úgy is elhelyezhető, hogy hatásos felületének felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,50 méterre legyen;

c) a pótkocsi első fényvisszaverője által visszavert fény csak színtelen (fehér) lehet.

(6) A motoros jármű ajtaján elhelyezhető olyan fényvisszaverő, amely az ajtó nyitott állapotában hátrafelé piros fényt ver vissza.

(7) Minden motoros jármű és pótkocsi felszerelhető a jármű oldalán elhelyezett fényvisszaverővel (fényvisszaverőkkel). A jármű hosszának hátsó harmadában elhelyezett fényvisszaverő borostyánsárga vagy piros, az ennél előbbre elhelyezett fényvisszaverő csak borostyánsárga fényt verhet vissza.

(8) A járművön (rakfelületén) túlnyúló rakomány megjelölésére szolgáló - a járművön alkalmilag használt - fényvisszaverőkre a pótkocsi fényvisszaverőjére vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy a motoros jármű rakományán levő hátsó fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet.

(9) A 23. és a 25. § rendelkezéseit - értelemszerűen - alkalmazni kell a fényvisszaverőkre is.

43. §

(1) Minden motoros járművet fel kell szerelni - a motor álló helyzetében is működtethető - hangjelző berendezéssel.

(2) A járműre - a (4) bekezdésben említett kivételtől eltekintve - csak olyan hangjelző berendezés szerelhető, amelynek hangja folyamatos, egyenletes magasságú és erősségű, ez a hang több, - egyidejűleg működő - készülékkel is előállítható.

(3) A hangjelző berendezés hangereje - 7 méterre a jármű előtt - gépkocsi esetében 98-120, motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 90-120 dBA lehet.

(4) A megkülönböztető fény és hangjelző berendezés használatára jogosult gépjárművet fel kell szerelni a megkülönböztető hangjelzés adására szolgáló szirénával, vagy más váltakozó hangmagasságú és legalább 110 dBA hangerejű hangjelző berendezéssel is.

(5) Az olyan autóbuszt és trolibuszt, amelynek a vezetőfülkéje az utastértől el van választva, valamint a mezőgazdasági vontató személyszállításra berendezett pótkocsiját fel kell szerelni olyan hangjelző berendezéssel, amellyel az utasok a vezetőnek jelzést adhatnak.

(6) A menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbuszt és a trolibuszt fel kell szerelni olyan hangjelző berendezéssel, amellyel az utasok figyelmét a jármű indulására fel lehet hívni.

X. fejezet

Az üzemanyagellátó és az égésterméket elvezető berendezésekre vonatkozó rendelkezések

44. §

(1) A belső égésű motorral ellátott motoros járművön az üzemanyagtartályt, valamint az üzemanyagvezetéket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a hő- és mechanikai hatásoknak - különösen a láng hatásának, valamint az üzemszerű és az éghajlati hőingadozásoknak - kellően ellenálljon, azoktól kellően védve legyen, továbbá, hogy az üzemanyag az üzemanyagtartályból, illetőleg az üzemanyagvezetékből ki ne csöpögjön, ki ne ömöljék és az üzemanyagtartályban túlnyomás ne keletkezzék. Az üzemanyagtartályt zárófedéllel kell ellátni.

(2) Az üzemanyagtartály és az üzemanyagvezeték nem helyezhető el (nem vezethető át) a jármű zárt vezetőfülkéjében, illetőleg utasterében. Az Otto rendszerű motorral működő motoros jármű tüzelőanyag tartálya ezen felül nem helyezhető el a jármű elején közvetlenül a lemezborítás mögött. Az olyan tüzelőanyagtartályt, amely a motorral közös zárt térben van elhelyezve, a motortól oly módon kell elválasztani, hogy a kigyulladás veszélye még baleset esetében is a lehető legkisebb legyen.

(3) Az olyan tüzelőanyagtartályt, amelyből a tüzelőanyag szabadeséssel jut a gázosítóhoz vagy az adagolószivattyúhoz (ejtőtartály) a vezetőülésből könnyen kezelhető elzáró csappal kell felszerelni.

(4) Gáznemű tüzelőanyaggal működő belső égésű motorral ellátott motoros jármű tüzelőanyagellátó berendezésére az Autófelügyelet a jelen § rendelkezéseitől eltérő feltételeket állapíthat meg.

45. §

(1) Minden belső égésű motorral ellátott járművet fel kell szerelni olyan kipufogó csővezetékkel és hangtompító berendezéssel, amely biztosítja, hogy az égéstermék kizárólag a berendezésen keresztül távozzék a szabadba és amely hatásosan tompítja a kipufogás zaját. A hangtompító berendezésnek olyannak kell lennie, hogy az - szerszámokkal való megbontás nélkül - ne legyen kikapcsolható, illetőleg kiiktatható.

(2) A kipufogó csővezeték nem vezethető át, a hangtompító berendezés pedig nem helyezhető el a jármű zárt vezetőfülkéjében, utasterében, illetőleg rakterében. A kipufogó csővezetéknek és a hangtompító berendezésnek kellően tömítettnek kell lennie és lehetetlenné kell tennie, hogy az égéstermék a zárt vezetőfülkébe, illetőleg az utastérbe behatoljon.

(3) A kipufogó csővezetéknek az égésterméket hátra - a jármű függőleges felezősíkjával párhuzamosan vagy attól legfeljebb 45°-kal balra és vízszintesen vagy közel vízszintesen - kell kivezetnie. A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű kipufogó csővezetéke az égésterméket felfelé is kivezetheti. E bekezdés rendelkezései alól indokolt esetben (pl. billenő rakfelületű tehergépkocsinál, tűzveszélyes anyag szállítására berendezett tartálykocsinál) az Autófelügyelet eltérést engedélyezhet.

XI. fejezet

A felépítményre vonatkozó rendelkezések

46. §

(1) A motoros jármű vezetőülését és vezetőfülkéjét úgy kell kialakítani, hogy a vezető részére minden vezetési művelet esetében biztosítva legyen az előre, valamint - legalább közvetett módon (visszapillantó tükörrel) - a hátra és mindkét oldalra való kilátás.

(2) A gépkocsit és a zárt vezetőfülkéjű egyéb motoros járművet fel kell szerelni legalább két visszapillantó tükörrel. Az egyik visszapillantó tükröt a jármű külső részén a bal oldalon, a másikat a jármű külső részén a jobb oldalon, vagy - ha ez az elhelyezés a vezető hátralátását a jármű megterhelt állapotában is biztosítja - a jármű belsejében kell elhelyezni.

(3) A motorkerékpárt, és a nyitott vezetőülésű egyéb motoros járművet fel kell szerelni legalább egy - a jármű bal oldalán elhelyezett - visszapillantó tükörrel.

(4) A visszapillantó tükrök kialakításának, elhelyezésének és méretének olyannak kell lennie, hogy a vezető a jármű melletti és mögötti forgalmat megfigyelhesse. A külső visszapillantó tükröt úgy kell elhelyezni, hogy azt a vezető az oldalablakon vagy a szélvédőnek az ablaktörlő által törölt felületén keresztül láthassa.

(5) A járműre felszerelt valamennyi visszapillantó tükörnek állíthatónak, rezgésmentesnek és zavaró torzítástól mentesnek kell lennie.

(6) A menetrend szerinti forgalmat lebonyolító autóbusz és trolibusz jobb oldali külső visszapillantó tükrének, valamint a tükrök tartószerkezetének legalsó pontja az úttest szintjéhez 2,10 méternél közelebb nem lehet.

47. §

(1) A motoros jármű zárt vezetőfülkéjét és utasterét úgy kell kialakítani, hogy az a benne ülőknek összeütközés, illetőleg felborulás esetén is védelmet nyújtson.

(2) A vezető- és az utasüléseket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy biztonságos ülést tegyenek lehetővé és a vezetőülés a vezető részére biztosítsa a kényelmes és biztonságos vezetés lehetőségét. A motorkerékpár és a lassú jármű kivételével minden motoros jármű vezetőülésének különállónak és - a vezető testméretéhez igazodóan - állíthatónak kell lennie.

(3) A motoros járművek állítható üléseit és az ülések állítható (dönthető) háttámláját úgy kell kialakítani, hogy beállított helyzetben önműködően reteszelődjenek.

(4) Az olyan ülés háttámlájának a fémvázát, amelyik mögött - azonos irányba néző - másik ülés van, megfelelő módon burkolni kell.

(5) A motorkerékpár vezető- és utasülését úgy kell kialakítani, hogy az ülésen helyet foglaló személy a lábait megfelelően meg tudja támasztani. Az utasüléshez kapaszkodót is fel kell szerelni.

(6) A motoros jármű zárt vezetőfülkéjét, illetőleg utasterét a motortértől tűzbiztos módon el kell választani.

48. §

(1) A motoros jármű felépítményét úgy kell kialakítani, hogy a balesetmentes be- és kiszállást lehetővé tegye. A jármű kerekével vagy más elmozduló szerkezetével összefüggő alkatrész be- és kiszállás céljára nem szolgálhat. Ez a rendelkezés nem zárja ki az ajtó kinyitásával kényszerfüggésben levő lecsapódó lépcsők alkalmazását.

(2) Az autóbusznak és a trolibusznak az utasok be- és kiszállására szolgáló lépcsőjénél a lépcsőfokok magassága 0,30 méternél, a legalsó lépcsőfoknak az úttest szintjétől mért magassága 0,40 méternél több nem lehet.

(3) Az autóbusz és a trolibusz padlóját úgy kell kialakítani, hogy megbotlási veszélyt ne jelentsen.

(4) Az autóbusz és a trolibusz ajtajának szabad szélessége 0,65 méternél, a középen kapaszkodóval elválasztott kettős ajtó szabad szélessége 1,20 méternél kevesebb nem lehet. A menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbusz és trolibusz - utasok fel- és leszállására szolgáló - ajtajainak a vezető által működtethetőknek kell lenniök.

(5) Az autóbuszt és a trolibuszt fel kell szerelni vészkijáratokkal. Vészkijárat lehet:

a) olyan ajtó, amelyhez az utas hozzáférhet és azt belülről könnyen ki tudja nyitni;

b) olyan ablak, amelynek az üvege könnyen és gyorsan nyitható, eltávolítható, vagy kitörhető és a nyíláson egy személy kifér.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjában említett vészkijáraton (vagy annak közvetlen közelében) "Vészkijárat" feliratot kell elhelyezni.

(7) Az autóbuszt és a trolibuszt valamennyi - a forgalmi engedély adatai szerint szállítható - álló utas részére elegendő, megfelelően erős és biztonságos kapaszkodóval kell felszerelni. Kapaszkodókat kell felszerelni a fel-, illetőleg a leszállásra szolgáló ajtóknál is.

(8) Kapaszkodásra is alkalmas védőkorláttal kell ellátni az autóbusz és a trolibusz olyan ablakát,

a) amelynek közvetlen közelében álló utas tartózkodhat, ha az ablak üvegfelületének alsó széle a padló szintjéhez 1,40 méternél közelebb van,

b) amelynek közvetlen közelében utasülés van, ha az ablak üvegfelületének alsó széle az ülés szintjéhez 0,50 méternél közelebb van.

49. §

(1) A zárt vezetőfülkéjű, illetőleg utasterű vagy rakodóterű motoros jármű ajtajainak, ablakainak és nyitható záró fedeleinek

a) olyanoknak kell lenniök, hogy menet közben ki ne nyíljanak és véletlen kinyitásuk veszélye a legkisebb legyen;

b) bezárhatónak kell lenniök, úgy, hogy illetéktelen személy a járműbe - egyes szerkezeti alkatrészek erőszakos megsértése nélkül - ne juthasson be.

(2) A gépjármű oldalán levő kifelé nyíló ajtók csuklópántját úgy kell elhelyezni, hogy az ajtók ne a menetiránnyal szemben nyíljanak. A kifelé nyíló ajtókat, valamint a menetiránnyal szembe nyíló zárófedeleket kettős reteszelésű zárral kell ellátni.

50. §

A motoros jármű szélvédője és ablakai (a belső válaszfalak ablakai is) csak olyan biztonsági üvegből, illetőleg - motorkerékpár esetében - csak olyan rugalmas műanyagból készíthetők, amely törés esetén nem ad éles törési felületet. A szélvédő a rajta keresztül látott tárgyak alakját nem torzíthatja és még törés esetén is biztosítania kell azt, hogy a vezető láthassa az utat.

51. §

(1) A mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a pótkocsit a hátsó kerekeknél, minden egyéb motoros járművet minden keréknél fel kell szerelni sárvédővel. Különleges célt szolgáló jármű esetében a sárvédő felszerelése mellőzhető, ha az a jármű rendeltetésszerű használatát akadályozná. Ha a jármű felépítménye olyan kialakítású, hogy az a sárvédő szerepét betölti, külön sárvédő felszerelése nem kötelező.

(2) A gépjármű hátsó kerekének sárvédőjét fel kell szerelni a hátsó kerekeket hátulról teljes szélességükben takaró - nem merev anyagból készült - kiegészítő sárvédővel. A kiegészítő sárvédőnek annyira kell lenyúlnia, hogy a jármű terhelt állapotában a kiegészítő sárvédő alsó szélétől a hátsó kerék alsó oldalához húzott érintő az úttesttel legfeljebb 15°-os szöget zárjon be.

(3) A kiegészítő sárvédőn világító-, illetőleg fényjelző berendezést elhelyezni nem szabad.

52. §

(1) A zárt vezetőfülkéjű motoros járművet fel kell szerelni ablaktörlő és páramentesítő berendezéssel, a zárt vezetőfülkéjű gépjárművet ezen felül ablakmosó berendezéssel is.

(2) Az ablaktörlő berendezésnek - a vezető állandó beavatkozása nélkül és a jármű hajtómotorjának működésétől függetlenül - a szélvédőt tisztítania kell úgy és olyan nagyságú felületen, hogy a vezető a járműből megfelelően kiláthasson. Ha a megfelelő kilátás másként nem biztosítható, több ablaktörlő lapátot kell alkalmazni. A berendezés kikapcsolásakor az ablaktörlő lapátnak (lapátoknak) szélső helyzetben kell megállnia.

(3) Az ablakmosó berendezésnek úgy kell a szélvédőre vizet bocsátania, hogy azzal az ablaktörlő berendezés a szélvédő törölt felületét lemoshassa.

(4) A páramentesítő berendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szélvédő belső párásodását és külső jegesedését - legalább az ablaktörlő által törölt felületen - megakadályozza.

53. §

A zárt vezetőfülkéjű gépjárművet a vezetőülésnél fel kell szerelni könnyen állítható - és beállított helyzetéből el nem mozduló - belső napellenzővel.

54. §

(1) A zárt vezetőfülkéjű, illetőleg zárt utasterű gépjárművet fel kell szerelni a vezetőfülke, illetőleg az utastér fűtésére alkalmas, a vezetőülésből menet közben is szabályozható berendezéssel. A motor égéstermékének melegét fűtésre csak közvetett hőkicserélő berendezés útján szabad felhasználni.

(2) Minden zárt vezetőfülkéjű, illetőleg zárt utasterű motoros járműnél biztosítani kell a vezetőfülke, illetőleg az utastér huzatmentes szellőztetésének lehetőségét.

55. §

(1) A sebességmérő és kilométerszámláló műszerrel fel kell szerelni - a (2) bekezdésben említett járműveket kivéve - a sík úton önerejéből 40 km/óránál nagyobb sebességgel haladni képes gépjárművet.

(2) Sebességíró műszerrel (tachográf) kell felszerelni

a) a 20 személynél nagyobb befogadó-képességű autóbuszt, kivéve a kizárólag menetrendszerű helyi forgalmat lebonyolító autóbuszt;

b) a közhasználatú tehergépkocsit;

c) az olyan tehergépkocsit, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya az 5 tonnát eléri vagy meghaladja.

(3) A sebességíró műszernek rögzítenie kell a jármű mindenkori haladási sebességét és a vezető részére mutatnia kell a sebességet, valamint - kilométerekben - a járművel megtett út hosszát. A sebességíró műszernek olyannak kell lennie, hogy a műszer kikapcsolását utólag könnyen meg lehessen állapítani.

56. §

A motoros járműre felszerelt kormányzárat úgy kell kialakítani, hogy menet közbeni véletlen bekapcsolása, illetőleg bekapcsolódása kizárt legyen.

57. §

(1) Biztonsági övvel fel kell szerelni:

a) a taxi kivételével minden személygépkocsi első üléseit;

b) minden autóbusz vezetőülését, és - a kizárólag menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbusz kivételével - menetirányban levő minden olyan ülését, amely előtt közvetlenül másik ülés támlája - vagy azzal egyenértékű szerkezet - nincs;

c) a tehergépkocsiknak azokat az üléseit, amelyekben a biztonsági öv felszerelésére szolgáló rögzítő elemeket gyárilag beépítették.

(2) A biztonsági övnek - kivéve, ha az ülésnél a három rögzítési pont nem helyezhető el - legalább hárompontos rögzítésűnek, továbbá egy kézzel és egy mozdulattal könnyen és gyorsan nyithatónak kell lennie.

(3) A biztonsági övet kizárólag a járműbe gyárilag beépített rögzítő elemhez szabad erősíteni.

(4) Ki kell cserélni a biztonsági övet, ha maradandó alakváltozást szenvedett.

58. §

(1) A mezőgazdasági vontatót fel kell szerelni rögzítő övvel és védőkerettel, amelyek a jármű felborulása esetén megakadályozzák, hogy a vezető az ülésből kiessék és hogy a jármű a vezetőre boruljon.

(2) Külön védőkeretre nincs szükség, ha a mezőgazdasági vontató zárt vezetőfülkéje olyan szilárd, hogy a védőkeret feladatát betölti.

59. §

A motorkerékpár, valamint a motorkerékpár egykerekű pótkocsija kivételével minden motoros járművet és pótkocsit úgy kell kialakítani, hogy a kocsiemelővel megemelt jármű - kerékcsere alatt - egyensúlyban maradjon.

60. §

(1) Tilos a jármű külsejét oly módon festeni, illetőleg a jármű külsején olyan feliratot, jelzést vagy ábrát elhelyezni, amely a többi jármű vezetőjét zavarhatja. A rendszámmal történő összeolvasás lehetőségének kizárása érdekében a rendszámtábla közelébe betű, szám vagy ábra nem helyezhető el.

(2) A motoros jármű szélvédőjén, illetőleg a szélvédő mögött feliratot, ábrát vagy jelzést elhelyezni tilos, kivéve

a) azokat a feliratokat, ábrákat, illetőleg jelzéseket, amelyeknek elhelyezését jogszabály előírja vagy megengedi;

b) a gyárilag alkalmazott - a jármű gyártmányára és típusára vonatkozó - feliratokat, ábrákat, illetőleg jelzéseket;

c) a menetrend szerinti forgalmat lebonyolító járművek útvonalára vagy viszonylatára, továbbá a taxik e minőségére és szabad voltára utaló feliratokat, illetőleg jelzéseket.

(3) Kívülről látható világító (megvilágított, átvilágított), illetőleg fényvisszaverő kivitelű feliratot, jelzést vagy ábrát - a 40. §-ban említetteket kivéve - motoros járművön elhelyezni tilos.

(4) A motoros jármű belsejében tilos olyan díszítést alkalmazni, amely a vezetőt zavarhatja vagy a szabad kilátásban akadályozhatja.

XII. fejezet

Egyéb alkatrészekre és felszerelésekre vonatkozó rendelkezések

61. §

Minden 400 kg-ot meghaladó önsúlyú motoros járművet el kell látni a vezető üléséből kapcsolható olyan szerkezettel, amellyel a jármű hátrafelé mozgásba hozható.

62. §

A motoros jármű és a pótkocsi pótkeréktartó berendezésének a pótkereket - üzemkész és légnyomás nélküli állapotban egyaránt - biztonságosan rögzítenie kell.

63. §

(1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt fel kell szerelni olyan támasztó berendezéssel, amely a motorkerékpárt álló helyzetben rögzíteni képes. A támasztó berendezés a menetiránnyal szembe nem nyílhat és használaton kívüli helyzetben önműködően kell rögzítődnie.

(2) Minden félpótkocsit, a személygépkocsi kéttengelyes pótkocsiját, továbbá - a motorkerékpár pótkocsija kivételével - minden egytengelyes pótkocsit el kell látni olyan, állítható magasságú támasztó berendezéssel, amely a lekapcsolt pótkocsit - megközelítőleg vízszintes helyzetben - meg tudja tartani és lehetővé teszi, hogy a pótkocsit egy személy felkapcsolhassa.

64. §

(1) A billenő rakfelületű motoros járművet és pótkocsit el kell látni olyan - kizárólag mechanikusan és a rakfelület billenő szerkezetétől függetlenül működő - biztonsági berendezéssel, amely az alaphelyzetbe visszabillentett rakfelületet önműködően rögzíti.

(2) A rögzítő szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy menet közben ki ne oldódjék és véletlen kioldása ne legyen lehetséges.

(3) A billenő rakfelületű motoros járművet el kell látni olyan védőberendezéssel, amely megakadályozza, hogy az ömlesztett rakomány menet közben a vezetőfülkét megrongálhassa.

65. §

(1) A trolibusz áramszedőinek lehetővé kell tenniök, hogy a jármű a felsővezeték tengelyétől oldalra mindkét irányban négy-négy méter távolságban kitérhessen.

(2) A trolibuszt fel kell szerelni olyan visszajelző berendezéssel, amely a vezető részére jelzi, ha az áramszedők mozgási területük határának a közelébe kerültek.

(3) A trolibuszt és a húsz személynél nagyobb befogadóképességű autóbuszt fel kell szerelni a jármű bármely terhelési állapotában a talajjal érintkező - a statikus elektromosság levezetését szolgáló - földelővel.

66. §

Hangszórót - a vezetőfülkében, illetőleg az utastérben elhelyezett, kívülről nem, vagy csak alig hallható hangot adó hangszórót kivéve - a járműre felszerelni csak a rendőrhatóság engedélyével szabad.

XIII. fejezet

A tartozékokra és a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezések

67. §

Az oldalkocsi nélküli motorkerékpár kivételével minden motoros járművön készenlétben kell tartani egy - szabványos kivitelű - elakadást jelző háromszöget.

68. §

Legalább két - a jármű rögzítésére alkalmas és egy személy által könnyen kezelhető - kerékkitámasztó éket kell készenlétben tartani:

a) az olyan motoros járművön, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 3500 kilogrammot meghaladja;

b) az olyan motoros járművön, amely 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb összsúlyú pótkocsit vontathat.

69. §

Minden motoros járművön készenlétben kell tartani az első és hátsó helyzetjelző lámpában, a tompított fényszóróban, a féklámpában és az irányjelző lámpában használt izzólámpák minden fajtájából legalább egy-egy darabot, továbbá az izzólámpacsere elvégzéséhez szükséges szerszámokat, valamint a járművön alkalmazott biztosíték minden fajtájából legalább egy-egy darabot.

70. §

Minden motoros járművön készenlétben kell tartani legalább egy - szabványos - elsősegélynyújtó felszerelést.

71. §

(1) A 7. számú mellékletben felsorolt motoros járművön készenlétben kell tartani a mellékletben meghatározott számú és fajtájú, szabványos, működőképes tűzoltó készüléket. Tűzveszélyes folyadék, vagy éghető gáz szállítására szolgáló tehergépkocsin a 7. számú mellékletben meghatározott tűzoltó készülék kétszeresét kell készenlétben tartani.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a tűzveszélyes anyagokat szállító közúti járművekre vonatkozó, egyéb jogszabályban vagy jogszabály alapján kiadott rendelkezésben foglaltak megtartását.

XIV. fejezet

Különleges felépítményekre vonatkozó rendelkezések

72. §

(1) A motoros járműre, illetőleg a pótkocsira felszerelt berendezésnek (daru, egyéb emelőgép, létra, nem a jármű meghajtására szolgáló erőgép vagy munkagép, erősáramot előállító vagy erősárammal működő berendezés stb.) meg kell felelnie a járműre nem szerelt ilyen berendezésre vonatkozó biztonsági előírásoknak.

(2) Az (1) bekezdésben említett berendezéssel ellátott járművet olyan szerkezettel kell ellátni, amely alaphelyzetben rögzíteni képes a berendezésnek azokat a mozgó (lengő) alkatrészeit, amelyek a járművön túlnyúlhatnak. A rögzítő szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy kioldása a vezetőfülkéből ne legyen lehetséges.

(3) Az alkatrészek alaphelyzetben a megengedett legnagyobb magassági méret fölé, valamint - oldalra - a jármű legszélső pontján túl nem nyúlhatnak. A járművön előre vagy hátra túlnyúló alkatrészek éleit ferde fekete-sárga sávozásúra be kell festeni, ezenfelül - a túlnyúló rakomány megjelölésére vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - méretjelző lámpákkal kell felszerelni. Ha az alkatrész túlnyúlása a 0,50 métert meghaladja, azt mindkét oldalon oldalra mutató, borostyánsárga fényt adó jelzőlámpákkal és borostyánsárga fényt adó fényvisszaverőkkel is fel kell szerelni. E lámpákat és fényvisszaverőket a legtávolabbra nyúló pont közvetlen közelében kell elhelyezni.

73. §

(1) A motoros járműre, illetőleg a pótkocsira felszerelt

a) veszélyes (tűzveszélyes, robbanó, fertőző, mérgező, maró, illetőleg sugárzó) anyag szállítására szolgáló tartálynak,

b) olyan tartálynak, amelyben üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet,

c) a külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartálynak

meg kell felelnie a nem járműre szerelt ilyen tartályokra vonatkozó biztonsági előírásoknak.

(2) A motoros járműre, illetőleg a pótkocsira felszerelt, élelmiszer szállítására szolgáló zárt felépítménynek (tartálynak) meg kell felelnie az ilyen felépítményre (tartályra) vonatkozó közegészségügyi előírásoknak.

74. §

Ha a 72., illetőleg a 73. §-ban említett berendezések tekintetében a járműre nem szerelt ilyen berendezésekre vonatkozó előírások a járműre szereltségből eredő különleges igénybevétel miatt a közlekedésbiztonsági követelményeket maradéktalanul nem elégítik ki, az Autófelügyelet - a berendezés tekintetében illetékes hatósággal egyetértésben - további előírásokat állapíthat meg.

NEGYEDIK RÉSZ

Egyéb járművekre vonatkozó rendelkezések

XV. fejezet

A villamoskocsira vonatkozó rendelkezések

75. §

(1) A saját hajtóművel rendelkező villamost (a továbbiakban: villamos motorkocsi) fel kell szerelni két üzemi és egy rögzítő fékberendezéssel. A három fékberendezésnek egymástól függetlenül kell működnie, de - ha ez a fékek biztonságos működését nem veszélyezteti - lehetnek közös alkatrészeik. A két üzemi fékberendezésnek együttesen is működtethetőnek kell lennie.

(2) Az üzemi fékberendezéseknek

a) az üzemszerű használat közben előfordulható igénybevétel mellett - még tartós fékezés esetén is - üzembiztosan kell működniük úgy, hogy a fékezés következtében a járművön rendellenes rezgések ne keletkezzenek;

b) az üres járművet - együttes működtetés esetében - 40 km/ó sebességről 27 méteres fékúton belül meg kell állítaniok (tehát az elérhető átlagos lassulásnak legalább 2,3 m/sec2-nek kell lennie);

c) a másik villamoskocsi (motorkocsi vagy pótkocsi) vontatás - együttes működtetés esetében - a másik villamos fékberendezésével együtt a teljes járműszerelvényt legalább 1,8 m/sec2 átlagos lassulással kell fékezniök.

E fékezési követelmények sík, száraz, nem csúszós pályán, szélcsendes időben haladó jármű olyan fékezésére vonatkoznak, amely mellett a jármű egyik kereke sem csúszik meg.

(3) A rögzítő fékberendezésnek a járművet, illetőleg a teljes járműszerelvényt 4%-os lejtőn - ha pedig a jármű olyan pályahálózaton közlekedik, amelyen ennél nagyobb lejtő is van, a pályahálózaton előforduló legnagyobb lejtőn - rögzítenie kell. A rögzítő féket kizárólag mechanikus alkatrészeknek kell rögzített állapotban megtartaniok.

(4) A saját hajtóművel nem rendelkező villamost (továbbiakban: villamos pótkocsi) fel kell szerelni üzemi, biztonsági és rögzítő fékberendezéssel.

(5) A villamos pótkocsi biztonsági fékberendezésének a pótkocsit leszakadása esetén - legalább 1,1 m/sec2 átlagos lassulással - önműködően meg kell állítania.

(6) A villamos pótkocsi rögzítő fékberendezésének a pótkocsit a (3) bekezdésben említett mértékű lejtőn meg kell tartania.

(7) A (2) bekezdés a) pontjának rendelkezését a villamos pótkocsi üzemi és biztonsági fékberendezésére is alkalmazni kell.

76. §

(1) A villamos motorkocsit fel kell szerelni egy európai rendszerű (ernyőzött) aszimmetrikus tompított fényszóróval. A tompított fényszórót a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, a jármű elején kell elhelyezni.

(2) A villamos motorkocsit fel kell szerelni egy első és egy hátsó, a villamos pótkocsit - mindkét végén - egy-egy hátsó helyzetjelző lámpával (zárlámpa). A helyzetjelző lámpákat a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában kell elhelyezni.

(3) Ha a villamos motorkocsi mindkét végén van vezetőállás, a járművet mindkét végén fel kell szerelni azokkal a világító és fényjelző berendezésekkel, amelyeket az (1) és a (2) bekezdés akár a jármű elejére, akár a jármű végére előír. E berendezések elektromos kapcsolásának azonban olyannak kell lennie, hogy bármelyik irányban haladva csak a megfelelő világító és fényjelző berendezések világíthassanak.

(4) A villamos motorkocsit fel kell, a villamos pótkocsit fel szabad szerelni irányjelző berendezéssel.

(5) A vezetőállással rendelkező pótkocsit azon a végén, ahol a vezetőállás van, fel kell szerelni azokkal a világító és fényjelző berendezésekkel is, amelyeket az (1), a (2) és a (4) bekezdés a villamos motorkocsira előír.

(6) A villamos motorkocsit és a villamos pótkocsit azon a végén, amelyen vezetőállás nincs, fel kell szerelni egy, a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában elhelyezett piros fényvisszaverővel.

(7) A villamoskocsira azon a végén, amely - műszaki kialakításánál fogva - sem a járműszerelvény eleje, sem a vége nem lehet (ikerkocsi), világító és fényjelző berendezést felszerelni nem kell.

(8) A villamoskocsit fel szabad szerelni a jármű oldalán, az ajtók közvetlen közelében levő, borostyánsárga fényt adó lámpával, amely a villamos indulására hívja fel a figyelmet. E jelzőlámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy azok közvetlenül a jármű elindulása után - a vezető külön beavatkozása nélkül - kialudjanak.

(9) A villamoskocsinak a viszonylatot feltüntető (szám-, illetőleg betűjelzést mutató) fényjelző berendezése - nem vakító - fehér fényt hátrafelé is kibocsáthat, ha az átvilágított felület alsó széle a sínkorona magasságától legalább 3 méter magasan van és az átvilágított felület nagysága 900 cm2-t nem halad meg.

(10) Minden villamos járműszerelvényen készenlétben kell tartania egy - az üzemáramtól és a villamos saját áramforrásától függetlenül működő - piros fényt adó jelzőlámpát.

77. §

Ha a műszaki feltételek egyébként ezt lehetővé teszik, legfeljebb három villamoskocsiból, vagy - a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium külön engedélye alapján - két csuklós villamoskocsiból szabad villamosszerelvényt képezni. Ez a rendelkezés az elromlott villamos (villamosszerelvény) vontatására vagy tolatására nem alkalmazható.

78. §

A villamoskocsira egyebekben értelemszerűen alkalmazni kell a 23-25. §-nak, a 27. § (3) és (6) bekezdésének, a 31. § (2)-(4) bekezdésének, a 32. §-nak, a 33. § (2), (4) és (5) bekezdésének, a 37. § (3)-(6) és (8) bekezdéseinek, a 40. § (2) és (3) bekezdésének, a 42. § (2), (4) és (7) bekezdésének, a 43. § (3), (5) és (6) bekezdésének, a 46. § (1) és (4)-(6) bekezdésének, a 47. § (1)-(3) bekezdésének, a 48. §-nak, az 50. §-nak, az 52. §-nak, az 53. §-nak, az 54. § (2) bekezdésének, a 60. §-nak és a 66. §-nak az autóbuszra vonatkozó rendelkezéseit, továbbá a 43. § (1) bekezdésének a rendelkezéseit, azzal, hogy a villamoskocsi hangjelző berendezése csak folyamatos hangot adó csengő lehet.

XVI. fejezet

A segédmotoros kerékpárokra vonatkozó rendelkezések

79. § (1) A segédmotoros kerékpár vázán vagy a vázon rögzített adattáblán beütéssel gyárilag fel kell tüntetni a gyártási számot és ennek közelében helyet kell biztosítani a hatósági jelzés beütése céljára.

(2) A segédmotoros kerékpár fékberendezéseinek ki kell elégíteniök a 8. számú mellékletben meghatározott előírásokat.

(3) A kétkerekű segédmotoros kerékpárra az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra vonatkozó, a háromkerekű segédmotoros kerékpárra és a segédmotoros kerékpárnak minősülő négykerekű betegszállító kocsira a motoros triciklire vonatkozó rendelkezéseket kell a következő eltérésekkel alkalmazni:

a) a segédmotoros kerékpárhoz oldalkocsi nem csatolható;

b) segédmotoros kerékpárra vonószerkezet nem szerelhető fel;

c) segédmotoros kerékpárra a 18. § rendelkezései nem vonatkoznak;

d) segédmotoros kerékpárra ködfényszóró, illetőleg hátsó helyzetjelző ködlámpa nem szerelhető fel;

e) segédmotoros kerékpárra távolsági fényszóró felszerelése nem kötelező;

f) segédmotoros kerékpár tompított fényszórójára a 27. § (3) bekezdésének a megvilágításra vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak, de a tompított fényszórónak legalább 15 watt teljesítményűnek kell lennie;

g) segédmotoros kerékpárra féklámpa felszerelése nem kötelező;

h) segédmotoros kerékpár elektromos hangjelző berendezésének a hangereje 75-120 dBA lehet; a segédmotoros kerékpáron azonban hangjelző berendezésként csengő is alkalmazható;

i) a pedállal is hajtható segédmotoros kerékpárt fel szabad szerelni mindkét oldali lábpedálon elöl és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel.

XVII. fejezet

Kerékpárokra vonatkozó rendelkezések

80. §

(1) A kerékpár szerkezeti kialakításának olyannak kell lennie, hogy a rendeltetésszerű használat melletti igénybevételeket károsodás nélkül elviselje. A teherviselő elemek oldható kötéseit úgy kell kialakítani, hogy menetközbeni véletlenszerű vagy rázkódás hatására történő kioldódásuk kizárt legyen. A kerékpár vázán (lehetőleg a nyereg alatt) beütéssel gyárilag fel kell tüntetni a gyártási számot.

(2) A kerékpárt fel kell szerelni

a) a tulajdonos nevét és lakcímét feltüntető, legalább 6x12 cm nagyságú táblával;

b) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel;

c) két, egymástól függetlenül működtethető hatásos fékberendezéssel; a két fék egyidejű működtetésekor az összes kerekeknek fékezetteknek kell lenniök;

d) hangjelző berendezéssel, amely csak csengő lehet;

e) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, legfeljebb 3 watt teljesítményű lámpával;

f) egy hátra piros fényt adó, éjszaka tiszta időben legalább 150 méter távolságból látható, az úttest szintje felett legalább 0,40, legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett hátsó helyzetjelző lámpával; a hátsó helyzetjelző lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy az az első lámpával együtt legyen bekapcsolható;

g) hátul egy, nem háromszög alakú, piros fényű, az úttest szintje felett legalább 0,40, legfeljebb 0,60 méter távolságban elhelyezett fényvisszaverővel; a fényvisszaverőnek éjszaka tiszta időben - olyan járműből, amelynek 45 wattos távolsági fényszórója azt megvilágítja - 150 méterről észlelhetőnek kell lennie.

(3) A kerékpárt fel szabad szerelni a kerékpár oldalán, valamint mindkét oldali lábpedálon elöl és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel.

(4) A kettőnél több kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalán fel kell szerelni a (2) bekezdés e)-g) pontjában említett világító, illetőleg fényjelző berendezésekkel. Ezek a berendezések a jármű legszélső pontjától 0,4 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0,6 méternél közelebb nem lehetnek.

(5) Kerékpárra a (2) bekezdés e)-g) pontjában és a (3) bekezdésben nem említett világító és fényjelző berendezés nem szerelhető fel.

(6) A kerékpárra gyermekülés oly módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító és fényjelző berendezéseit ne takarja. Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, illetőleg azzal együtt elforduló szerkezettel.

XVIII. fejezet

Az állati erővel vont járművekre és kézikocsikra vonatkozó rendelkezések

81. §

(1) Az állati erővel vont járművet és a kézikocsit fel kell szerelni:

a) a tulajdonos nevét és lakcímét feltüntető, a jármű jobb első részén elhelyezett, legalább 15x30 centiméter nagyságú táblával;

b) a jármű bal oldali legszélső pontját jelző, előre fehér, hátra piros fényt adó, éjszaka tiszta időben legalább 150 méter távolságból látható, nem vakító lámpával (lámpákkal);

c) hátul mindkét oldalon a jármű legszélső pontjától legfeljebb 0,40 méter távolságban levő egy-egy, legalább 50 cm2 hatásos felületű fényvisszaverővel; a fényvisszaverőre a kerékpár fényvisszaverőjére vonatkozó rendelkezések az irányadók;

d) a jármű hátulján elhelyezett, hátulról jól látható, legalább 750 cm2 felületű, ferde piros-fehér csíkozású fényvisszaverő táblával; a táblát úgy kell elhelyezni, hogy alsó széle az úttest szintjéhez legfeljebb 0,90 méter távolságban legyen. A tábla fényvisszaverő képességére a 80. § (2) bekezdés g) pontjának a rendelkezése az irányadó.

(2) Az állati erővel vont járművet - a szán kivételével - fel kell szerelni olyan rögzítő fékkel, amely a járművet 16%-os lejtőn megtartja. A személyszállításra berendezett ilyen jármű fékberendezésének a hajtó által menet közben is működtethetőnek kell lennie.

ÖTÖDIK RÉSZ

XIX. fejezet

Hatálybalépés, vegyes rendelkezések

82. §

(1) Ez a rendelet az 1976. évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit - a 83-85. §-ban említett kivételekkel - a hatálybalépés után az ország területén első ízben forgalomba helyezett (a továbbiakban: forgalomba helyezett) járművekre kell alkalmazni.

(2) A KPM Autófelügyelet (a továbbiakban: Autófelügyelet) a rendelet rendelkezéseitől - a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelmények sérelme nélkül - eltérést engedélyezhet:

a) a rokkant személy által is vezethető motorkerékpár és személygépkocsi vonatkozásában -, a gépjárműnek a rokkant személy testi adottságaihoz alakítása érdekében;

b) járművek tervezésével, fejlesztésével, gyártásával foglalkozó intézetek és vállalatok kísérleti járművei vonatkozásában -, a folytatandó kísérletek érdekében.

(3) Az autóbusz, a trolibusz és a villamos vonatkozásában a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, egyéb jármű vonatkozásában az Autófelügyelet kivételesen indokolt esetben engedélyezheti olyan jármű forgalomba helyezését és forgalomban tartását, amely a rendeletben foglaltaktól eltérő, de azokkal közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból legalább azonos értékű műszaki tulajdonságokkal rendelkezik.

83. §

(1) A 46. § (2) bekezdésének a második visszapillantó tükör felszerelésére vonatkozó rendelkezését, az 57. § (1) bekezdésének rendelkezését, az 58. § (1) bekezdésének a rögzítő öv felszerelésére vonatkozó rendelkezését, valamint a 69. § rendelkezéseit csak az 1976. évi július hó 1. napja után forgalomba helyezett járművekre kell alkalmazni.

(2) A 3. § (7) bekezdésének, a 18. § (1) bekezdésének, a 20. § (3) bekezdésének a rendelkezéseit, motorkerékpár vonatkozásában a 41. § (1) bekezdése a) pontjának a rendelkezését, a pótkocsi irányjelző lámpáinak visszajelzése vonatkozásában a 41. § (1) bekezdése d) pontjának a rendelkezését, a 43. § (3) bekezdésének a rendelkezéseit, az 51. § (1)-(2) bekezdésének a rendelkezéseit, az 52. § (1) bekezdésének az ablakmosó berendezés felszerelésére vonatkozó rendelkezését, az 52. § (2) bekezdése utolsó mondatának, a 64. §, a 70-71. §, a 75. § és a 77-78. §-nak a rendelkezéseit, valamint a 80. § (6) bekezdésének a kapaszkodó és a lábtartó felszerelésére vonatkozó rendelkezéseit csak az 1977. évi január hó 1. napja után forgalomba helyezett járművekre kell alkalmazni.

(3) A 9. § (3) bekezdésének, a 10. § (1) bekezdésének és a 15. §-nak a rendelkezéseit csak az 1979. évi január hó 1. napja után forgalomba helyezett járművekre kell alkalmazni.

84. §

(1) A rendelet hatálybalépése előtt forgalomba helyezett járművekre is alkalmazni kell:

a) a 3. § (1)-(6) bekezdésének, a 4-6. §-nak, a 7. § (4) bekezdésének, a 8. § (2)-(4) bekezdésének, a 9. § (2) bekezdésének, a 10. § (2) bekezdésének, a 17. § (3)-(4) bekezdésének, a 18. § (14) bekezdésének, a 22. § (2)-(7) bekezdésének, a 23-43. §-nak, a 44. § (1) és (3) bekezdésének, a 45-46. §-nak, a 47. § (5) és (6) bekezdésének, a 48. § (8) bekezdésének, az 51. § (2)-(3) bekezdésének, az 53. §-nak, az 54. § (1) bekezdése második mondatának, az 55. § (1) bekezdésének, az 56-58. §, a 60. §, a 66-69. §, a 71. §, a 79-81. §-nak a rendelkezéseit.

b) a 12-14. §-ok rendelkezéseit abban az esetben, ha a vontatás engedélyezése a rendelet hatálybalépése után történik.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt forgalomba helyezett járműveken:

a) a 18. § (14) bekezdésében említett - a fék kezelésére vonatkozó - feliratot az 1976. évi december hó 31. napjáig kell elhelyezni,

b) a gumiabroncsban az előírt nyomást feltüntető feliratot a 22. § (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően az 1976. évi december 31. napjáig kell elhelyezni,

c) a személygépkocsi kerekeire az azonos szerkezetű gumiabroncsokat - a 22. § (6) bekezdésének előírásai szerint - az 1978. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni,

d) a rendelet által nem engedélyezett, nem megfelelő színű, vagy nem megfelelő elhelyezésű világító és fényjelző berendezéseket [23. § (1) bek.] - ha e bekezdés e), f), h) és i) pontja más határidőt nem állapít meg - az 1976. évi június hó 30. napjáig kell felszerelni, kicserélni, illetőleg áthelyezni,

e) a 27. § (2) bekezdésében foglaltaknak meg nem felelő tompított fényszórót az 1976. évi december hó 31. napjáig kell kicserélni,

f) a borostyánsárga első helyzetjelző lámpákat az 1978. évi december hó 31. napjáig kell a 33. § (2) bekezdésében említett színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga helyzetjelző lámpákra kicserélni,

g) a 33. § (7) bekezdésében említett első helyzetjelző lámpát az 1977. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni,

h) az autóbuszok zöld méretjelző lámpáit az 1976. évi december hó 31. napjáig kell a 36. §-ban említett fehér méretjelző lámpákra kicserélni,

i) a piros (hátsó) irányjelző lámpákat az 1976. évi december hó 31. napjáig, a fehér (első) irányjelző lámpákat pedig az 1978. évi december hó 31. napjáig kell a 37. § (3) bekezdésében említett borostyánsárga irányjelző lámpákra kicserélni,

j) a motorkerékpárokra a 38. § (1) bekezdésében említett féklámpát az 1977. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni,

k) a 41. § (1) bekezdésének a) pontjában említett visszajelző lámpát a motorkerékpárokra az 1978. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni, a d) pontjában említett visszajelző lámpát pedig a pótkocsi hátsó irányjelző lámpáinak visszajelzésére az 1978. évi december hó 31. napjáig kell alkalmassá tenni,

l) a pótkocsira a 42. § (5) bekezdésében említett a fehér (első) fényvisszaverőt az 1976. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni,

m) a 43. § (3) bekezdésében említetteknek nem megfelelő hangjelző berendezéseket az 1978. évi december hó 31. napjáig kell kicserélni,

n) a motorkerékpárra a visszapillantó tükröt, a személygépkocsira a második visszapillantó tükröt a 46. § (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően az 1976. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni,

o) az autóbuszra és trolibuszra a 48. § (8) bekezdésében említett védőkorlátot az 1976. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni,

p) az 51. § (2) bekezdésében említett kiegészítő sárvédőt az 1978. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni,

r) az 53. §-ban említett napellenzőt az 1977. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni,

s) az 57. § (1) bekezdésében említett ülésekhez a biztonsági övet az 1977. évi június hó 30. napjáig kell felszerelni,

t) az 58. § (1) bekezdésében említett rögzítő övet az 1977. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni,

u) a 68. §-ban említett járművet az 1976. évi június hó 30. napjáig kell kerékkitámasztó ékekkel ellátni,

v) a 69. §-ban említett tartalék alkatrészekkel és szerszámokkal az 1978. évi december hó 31. napjáig kell a járművet ellátni,

x) a 71. §-ban említett járműveket az 1978. évi december hó 31. napjáig kell tűzoltókészülékkel ellátni,

y) a 80. § (6) bekezdésében említett kapaszkodót és lábtartót az 1977. évi december hó 31. napjáig kell a kerékpár gyermeküléséhez felszerelni,

z) a 81. § d) pontjában említett fényvisszaverő táblát az 1978. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni.

85. §

A rendelet 55. §-a (2) és (3) bekezdésének hatálybaléptetéséről külön jogszabály rendelkezik.

86. §

A korábbi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) a rendelet hatálybalépése után forgalomba helyezett járművekre a 83. §-ban említett kérdésekben, az új rendelkezések kötelező alkalmazására ott megjelölt időpontig,

b) a rendelet hatálybalépése előtt forgalomba helyezett járművekre a 84. § (1) bekezdésében nem említett kérdésekben,

c) a rendelet hatálybalépése előtt forgalomba helyezett járművekre a 84. § (2) bekezdésében említett kérdésekben az új rendelkezések kötelező alkalmazására az ott megjelölt időpontig.

87. §

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 46. § (4) bekezdése d) pontjának a hatálybalépéséig csoportos személyszállítás esetén a tehergépkocsit fel kell szerelni:

a) a szállítandó személyek számának megfelelő szilárd háttámlával ellátott ülésekkel, az üléseket az alvázhoz, vagy a padlóhoz szilárdan rögzíteni kell; az üléseknek a kocsiszekrény oldalaitól függetleneknek kell lenniök; az üléseket úgy kell elhelyezni, hogy az utasok fel- és leszállását ne akadályozzák,

b) az ülések felületénél legalább 0,3 méterrel magasabb oldalfalakkal; az oldalfalakat olyan szerkezettel kell összekapcsolni, amely a rázkódás hatására sem nyílhat ki,

c) az utasok fel- és leszállására alkalmas lépcsővel vagy hágcsóval,

d) olyan könnyen kezelhető jelző készülékkel, amely a szállított személyek és a vezető állandó összeköttetését biztosítja,

e) az e rendeletben az autóbuszra előírt mentődobozzal.

Rödönyi Károly s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter

1. számú melléklet a 23/1975. (XII. 31.) KPM rendelethez

A motoros járművek által keltett zaj megengedett legnagyobb határértékei

2. számú melléklet a 23/1975. (XII. 31.) KPM rendelethez

A motoros jármű által kibocsátott rádiófrekvenciás sugárzás megengedett legnagyobb értéke

3. számú melléklet a 23/1975. (XII. 31.) KPM rendelethez

A motorkerékpárok fékberendezéseire vonatkozó előirások

/csak a vezetővel terhelt állapotban mérve/

4. számú melléklet a 23/1975. (XII. 31.) KPM rendelethez

A gépkocsik, a mezőgazdasági vontatók és a lassú jármüvek fékberendezéseirg vonatkozó előirások

5. számú melléklet a 23/1975. (XII. 31.) KPM rendelethez

A pótkocsik fékberendezéseire vonatkozó előirások

6. számú melléklet a 23/1975. (XII. 31.) KPM rendelethez

A motoros járművön és pótkocsin levő világító és fényjelző berendezések által kibocsátott, illetőleg visszavert fények színkoordinátái:

A fehér színt meghatározó színkoordináták:

határérték a kék irányában x > 0,310

határérték a sárga irányában x < 0,500

határérték a zöld irányában y < 0,150+0,640 x

határérték a zöld irányában y < 0,440

határérték a bíbor irányában y > 0,050+0,750 x

határérték a piros irányában y < 0,382

A piros színt meghatározó színkoordináták:

határérték a sárga irányában y < 0,335

határérték a bíbor irányában z < 0,008

A borostyánsárga színt meghatározó színkoordináták:

határérték a sárga irányában y < 0,429

határérték a piros irányában y > 0,398

határérték a fehér irányában z < 0,007

A kadmiumsárga színt meghatározó színkoordináták:

határérték a piros irányában y > 0,138+0,580 x

határérték a zöld irányában y < 1,29 x-0,100

határérték a fehér irányában y > -x+0,966

határérték a színképérték irányában y < -x+0,992

7. számú melléklet a 23/1975. (XII. 31.) KPM rendelethez

A motoros járművön készenlétben tartandó tűzoltókészülékek

8. számú melléklet a 23/1975. (XII. 31.) KPM rendelethez

Segédmotoros kerékpárok fékberendezéseire vonatkozó előirások