29/1975. (XI. 15.) MT rendelet

a vállalati bérszabályozás és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről

I. A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá mindezek gazdasági társulására (a továbbiakban együtt: vállalat).

II. A vállalati bérszabályozás rendszere

2. §

(1) A vállalatok bérfelhasználását a bérszabályozás rendszere szabályozza.

(2) A bérszabályozás céljából

a) vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozás,

b) központi bérszínvonal-szabályozás,

c) vállalati teljesítményhez kötött bértömegszabályozás vagy

d) központi bértömeg-szabályozás alkalmazható.

(3) Az anyagi termelés ágazataiba sorolt vállalatok jelentős részét a vállalati teljesítményhez kötött bérszabályozási formákba kell besorolni.

3. §

A vállalat bármely bérszabályozási formában évenként külön rendelkezésben - a népgazdaság éves tervének jóváhagyásával egyidejűleg -meghatározott mértékű bérnövekedést a vállalati teljesítmény avulásától függetlenül hajthat végre.

4. §

(1) A vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozásnál a vállalat bérszínvonalának a biztosított mértéket meghaladó növekedését a bérfejlesztési mutató és a hozzárendelt szorzószám szabályozza. Bérfejlesztési mutatóként általában az egy főre jutó bér és nyereség összegét kell alkalmazni,

(2) A biztosított és a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérszínvonal-növekedést évi hatszázalékosa-mértékig bérfejlesztési befizetési kötelezettség nem terheli; e felett 150 százalékos bérfejlesztési befizetést, kell teljesíteni. A biztosított és a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett mértéket meghaladó növekedés 150-600 százalékos bérfejlesztési befizetés alá esik.

5. §

Központi bérszínvonal-szabályozásnál az engedélyezett mértéket meghaladó bérszínvonal-növekedést 150-600 százalékos bérfejlesztési befizetés terheli.

6. §

(1) A vállalati teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozásnál a vállalat bértömeg-felhasználását a termelési mutató és a hozzárendelt szorzószám szabályozza. Termelési mutatóként általában a hozzáadott értéket (anyagmentes termelést) kell alkalmazni.

(2) A felhasználható bértömeg feletti bértömegnövekedés 150-300 százalékos bérfejlesztési befizetés alá esik.

(3) A bérszínvonal növekedés hat százalékot meghaladó része után 100-300 százalékos bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni.

7. §

Központi bértömeg-szabályozásnál az engedélyezett mérték feletti bértömegnövekedés a 6. § (2) bekezdése, a hat százalékot meghaladó bérszínvonal növekedés pedig a 6. § (3) bekezdése szerint esik bérfejlesztési befizetés alá.

8. §

A bérnövekedést szabályozó szorzószámokat úgy kell meghatározni, hogy azok átlagosan biztosítsák a népgazdasági terv szerinti - a bérszabályozás automatizmusán keresztül történő -bérnövekedés megvalósulását.

9. §

A bérfejlesztési befizetés a részesedési alapot terheli.

10. §

A bérszabályozás rendszerének részletes szabályait - így különösen az egyes bérszabályozási formák alkalmazási körét, a bérnövekedés mértékét meghatározó szorzószámokat, az általánostól eltérő teljesítménymutatókat, a bérfejlesztési mutató csökkenése esetén alkalmazandó rendelkezéseket, a bértömeg és a létszám számbavételének szabályait, valamint a bérszínvonal és a bértömeg tartalékolásának rendjét - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének meghallgatásával a munkaügyi miniszter állapítja meg.

III. A részesedési alap jelhasználása

11. §

Az adózott nyereségből a központilag meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítése után a vállalat - külön jogszabálynak megfelelően - részesedési alapot képezhet.

12. §

A részesedési alapból mindenekelőtt a bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni a bérszabályozási rendszer előírásai szerint.

13. §

(1) A részesedési alapnak a bérfejlesztési befizetés teljesítése után fennmaradó részét a vállalat

- a jóléti és kulturális alap-hiány kiegyenlítésére, majd

- prémiumok, jutalmak és év végi részesedés kifizetésére,

- újítási díjakra és a műszaki fejlesztést szolgáló - nyilvánosan meg nem hirdetett - pályázatok díjazására,

- tanulmányi ösztöndíjakra,

- vissza nem térülő lakásépítési támogatásra, valamint

- jogszabályok által meghatározott egyéb célokra

használhatja fel.

(2) A közvetlen anyagi ösztönzést szolgáló pénzbeni juttatások együttes összege a bérköltség húsz százalékát nem haladhatja meg.

14. §

A részesedési alap felhasználására vonatkozó részletes szabályokat az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének meghallgatásával, a munkaügyi miniszter állapítja meg.

IV. A vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere

15. §

(1) A vállalatok magasabb vezető állású, ipari szövetkezeteknél magasabb vezetői munkakört betöltő (a továbbiakban együtt: magasabb vezető állású) dolgozói részére vállalati teljesítménymutatóhoz kötött éves prémiumot kell kitűzni, valamint részükre éves tevékenységük komplex értékelése alapján jutalom fizethető.

(2) A magasabb vezető állású dolgozó az alapbérét, ipari szövetkezetnél alapmunkadíját (a továbbiakban: alapbér), valamint az (1) bekezdésben megjelölt prémiumot és jutalmat meghaladóan egyéb díjazásban - jogszabályban meghatározott eseteken kívül - nem részesülhet.

16. §

(1) A prémiumfeladat alapjául szolgáló vállalati teljesítménymutatóként a vállalati jövedelmezőségi mutató alkalmazását kell előírni. Ha az ágazat vagy alágazat gazdálkodási feltételei e mutató alkalmazását nem teszik lehetővé, a vállalatokra érvényes bérszabályozás szerinti mutatót kell alkalmazni.

(2) A munkaügyi miniszter indokolt esetben az (1) bekezdéstől eltérő mutató vagy prémiumfeladat alkalmazását is engedélyezheti.

(3) A vállalati teljesítménymutatóhoz kötött éves prémium mértéke a magasabb vezető állású dolgozónak kifizetett éves alapbér legfeljebb harminc százaléka.

17. §

(1) A komplex értékelésen alapuló jutalomra való érdemességet és a jutalom mértékét a vállalati komplex tevékenység, különösen a fejlesztési politika, a struktúra-politika, a piac-politika és a külkereskedelem-politikai irányelvek megvalósítása terén kifejtett tevékenység, valamint a munkaerőgazdálkodás hatékonyságának értékelése alapján kell meghatározni.

(2) A komplex értékelésen alapuló jutalom felső határa - a vállalatok kategóriái szerint differenciáltan - a magasabb vezető állású dolgozó éves alapbérének tíz-húsz százaléka.

(3) A 16. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a prémium és a jutalom együttes felső határán belül a munkaügyi miniszter eltérő arányokat is megállapíthat.

18. §

A prémium és a jutalom felső határára vonatkozó rendelkezéseket [16. § (3) bekezdése, 17. § (2) bekezdése] megfelelően alkalmazni kell azokra a vállalati vezető állású (vezetői munkakört betöltő; a továbbiakban együtt: vezető állású) dolgozókra is, akiknek alapbér-tétele a vállalat (gyár, gyáregység) kategóriájától függ.

19. §

A vállalatok vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségére vonatkozó részletes rendelkezéseket - így különösen a vállalati teljesítménymutatók, e mutatókhoz tartozó szorzókulcsok, a jutalom elbírálásánál figyelembe veendő tényezők, a jutalom felső határa, az év végi részesedés, az alapbércsökkenés és a prémium-megvonás szabályait - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének meghallgatásával a munkaügyi miniszter állapítja meg.

V. Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba.

(2) Az 1975. évi eredményekkel kapcsolatban még a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke