57/1975. (XI. 22.) PM rendelet

az építés- és technológiai tervezést főtevékenységként végző szervezetek tervezésfejlesztési és kockázati alapjáról

A műszaki tervezési munka minőségi színvonalának növelése érdekében, a 28/1975. (XI. 15.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem:

1. §

(1) Az építés- és technológiai tervezést főtevékenységként végző tervező szervezet (a továbbiakban: tervező) és a beruházó, üzemeltető szervezet (a továbbiakban: megrendelő) jogosult megállapodni abban, hogy a tervező által javasolt és a megrendelő által elfogadott és megvalósított, a beruházás hatékonyságát növelő műszaki-gazdasági megoldásból származó beruházási, gyártási vagy üzemeltetési költségmegtakarításból (többleteredményből) közösen részesednek, illetőleg a többletköltséget (veszteséget) közösen viselik.

(2) Olyan épületeknél, és építményeknél, amelyekre műszaki-gazdasági normatíva (MGN) került kiadásra, csak az MGN műszaki előírásának betartása mellett elért beruházási költségmegtakarítás lehet a megállapodás tárgya.

2. §

(1) A tervező és a megrendelő közötti megállapodásnak megfelelően a megrendelőnél jelentkező költségmegtakarításnak (többleteredménynek), illetőleg többletköltségnek (veszteségnek) a tervezőt megillető, vagy terhelő részét a tervező eredménye javára vagy terhére kell elszámolni.

(2) Ha a költségmegtakarítás, vagy többletköltség a beruházási költségekre hat ki, az minden esetben - állami vagy részben állami forrásból megvalósuló beruházás esetén is - a kockázat megosztására vonatkozó megállapodásban meghatározott arányban a megrendelő fejlesztési alapját terheli, vagy illeti meg.

3. §

(1) A közös kockázatból származó és a tervezőnél eredményként elszámolt bevételek és kiadások - nyereségként mutatkozó - éves szintű egyenlegének legfeljebb 60%-át a tervezésfejlesztési és kockázati alapba (a továbbiakban: alap) lehet helyezni.

(2) Ha a közös kockázatból származó és eredményként elszámolt bevételek és kiadások egyenlege éves szinten veszteség, akkor az év végén rendelkezésre álló alapból a veszteségnek megfelelő összeggel a tervező eredményét növelni kell.

4. §

(1) A rendelkezésre álló alapot a tervező a következő jogcímeken felmerült - fel nem osztott költségeket nem tartalmazó - tényleges költségek fedezetére használhatja fel:

a) a saját kezdeményezésű, a tervezési munka hatékonyságát növelő műszaki-gazdasági megoldások keresésével, kísérletezésével, kidolgozásával, alkalmazásával (művezetés, tervmódosítás), stb. kapcsolatos költségekre;

b) az egyes műszaki-gazdasági megoldások saját kezdeményezésre több változatban történő elkészítésének többletköltségére;

c) a vállalaton belüli hatékony műszaki megoldásokra vonatkozó tervpályázatok költségére;

d) a tervezés fejlesztését célzó számítástechnikai módszerek kikísérletezésével, vásárlásával, bevezetésével kapcsolatos költségekre.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ténylegesen felmerült költségek összegével a tervező eredményét kell növelni.

(3) A 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az alapba helyezett összeg legfeljebb 10 százaléka, valamint a típustervek és tipizált szerkezettervek jóváhagyása során megállapított jutalom összege - az alap terhére - részesedési alap kiegészítésére fordítható. A részesedési alap kiegészítésére fordított összeg nem haladhatja meg az éves tényleges bérköltség 3%-át.

(4) A részesedési alap kiegészítésére fordított összegből csak az 1. §-ban foglaltak szerint vállalt feladatok, valamint a típustervek és tipizált szerkezettervek megvalósításában résztvevő vállalati dolgozóknak és közvetlen irányítóiknak fizethető jutalom, illetőleg prémium.

(5) A (4) bekezdés alapján fizethető jutalom-, illetőleg prémiumfeltételek tekintetében az ágazati irányító hatóság irányelveket ad ki. Ennek figyelembevételével a jutalmazás, premizálás vállalati szabályait (a feladatok kitűzésének módját, a jutalmazható, premizálható munkakörök jegyzékét) a kollektív szerződésben - szövetkezeteknél a munkaügyi szabályzatban - kell rögzíteni.

(6) Az alap az e rendeletben foglaltakon kívül más célra nem használható fel. Az alap pénzeszközeit rendeltetésszerű felhasználásig a tervezőnek elkülönített bankszámlán kell elhelyeznie a számlavezető pénzintézetnél. A pénzintézet az így kezelt összeg után a mindenkori hitelpolitikai irányelvek szerint érvényes betéti kamatot fizeti.

(7) Az alapból fedezett saját kezdeményezésű műszaki tervezési tevékenység díjbevételét - az értékesítés alkalmával - árbevételként kell elszámolni.

5. §

Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a műszaki tervezést főtevékenységként végző vállalatok tervezésfejlesztési és kockázati alapjáról szóló 52/1970. (XII. 29.) PM rendelet hatályát veszti; a tervező a rendelet alapján képzett és 1975. december hó 31. napjáig fel nem használt tervezés-fejlesztési és kockázati alap összegét a következő évi tervezésfejlesztési és kockázati alapra köteles átvezetni.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter