1975. évi V. törvény

a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről és a tanácsok 1976-1980. évi pénzügyi tervéről

ELSŐ RÉSZ

a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetése

1. § Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetését

335 100 000 000 (Háromszázharmincötmilliárd-százmillió) forint bevétellel,

338 100 000 000 (Háromszázharmincnyolcmilliárd-százmillió) forint kiadással,

3 000 000 000 (Hárommilliárd) forint hiánnyal állapítja meg.

2. § (1) Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok nyereségadó, városi és községi hozzájárulás, eszközlekötési járulék, illetményadó, társadalombiztosítási járulék, termelési adó, forgalmi adó, vám és import-forgalmi adó, központosított amortizáció, valamint egyéb befizetéseinek összege 255 210 millió forint, a bevétel 76,1%-a.

(2) A mezőgazdasági szövetkezetek adó-, társadalombiztosítási járulék-, továbbá városi és községi hozzájárulás befizetéseinek összege 8250 millió forint, a bevétel 2,5%-a.

(3) A lakosság adó- és illeték-, továbbá társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék befizetéseinek összege 17 420 millió forint, a bevétel 5,2%-a.

(4) A központi és a tanácsi költségvetési szervezetektől, a belföldi hitelműveletekből, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, továbbá az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 54 220 millió forint, a bevétel 16,2%-a.

3. § Az állami költségvetésből folyósított beruházási juttatásokra, a tanácsi fejlesztési alapok kiegészítésére, a tanácsi fejlesztési alapokba átengedett városi és községi hozzájárulásra, a magánlakásépítéshez nyújtott támogatásra, az állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-kiegészítésre, a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére, a mezőgazdasági szövetkezetek beruházásainak támogatására és a központi készletezésre fordítható összeg 71 488 millió forint, a kiadás 21,1%-a.

4. § Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok termelését és áruforgalmát elősegítő állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési árkiegészítésekre, import-ártámogatásokra, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint fogyasztói árkiegészítésekre, a mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatására és a Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére felhasználható összeg 105 030 millió forint, a kiadás 31,1%-a.

5. § (1) A társadalombiztosításra és a költségvetési szervezetek fenntartására és működésére szolgáló összeg 130 614 millió forint, a kiadás 38,6%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg a következő célokra használható fel:

Társadalombiztosítási feladatokra, ezen belül családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerellátásra és gyógyászati szolgáltatásokra, továbbá nyugdíjakra 47 826 millió forint, a kiadási főösszeg 14,1%-a,

egészségügyi és szociális feladatokra, ezen belül kórházak, klinikák, egyéb fekvő- és járóbetegeket gyógyító intézetek fenntartására, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, továbbá egyéb egészségügyi és szociális célokra, valamint üdülők működtetésével kapcsolatos hozzájárulásra 13 343 millió forint, a kiadási főösszeg 4%-a,

kulturális feladatokra, ezen belül alsó-, közép-és felsőfokú oktatási, tudományos kutatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézmények, sportlétesítmények fenntartására 22 792 millió forint, a kiadási főösszeg 6,7%-a,

védelemre 12 275 millió forint, a kiadási főösz-szeg 3,6%a,

rend- és jogbiztonságra 7640 millió forint, a kiadási főösszeg 2,3%-a,

központi és helyi igazgatásra 4863 millió forint, a kiadási főösszeg 1,4%-a,

költségvetési szervezetek által ellátott út- és hídfenntartási, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, továbbá egyéb gazdasági feladatokra 15 791 millió forint, a kiadási főösszeg 4,7%-a,

költségvetési szervezetek állóeszközeinek felújítására és egyéb feladatainak ellátására 6084 millió forint, a kiadási főösszeg 1,8%-a.

6. § A nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, különböző hitelekre, kamatfizetésekre és egyéb költségvetési feladatok ellátására felhasználható összeg 30 968 millió forint, a kiadás 9,2%-a.

7. § Az országgyűlés az 1. §-ban meghatározott összegeken belül a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek ki-adási előirányzatát 95 156 millió forinttal, a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékkal növelt bevételi előirányzatát 41 093 millió forinttal az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.

8. § A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek felhatalmazást kapnak arra, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint költségvetésük részletes előirányzatát megállapítsák, költségvetésükön belül előirányzatmódosítási jogkört gyakoroljanak az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.

9. § (1) Az országgyűlés a tanácsok

1976. évi költségvetéséhez 6325 millió forint, 1976. évi fejlesztési alapjához 17 580 millió forint állami hozzájárulást állapít meg.

(2) A tanácsok 1976. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásait és az azokból való részesedés mértékét e törvény 15. és 16. §-a határozza meg.

10. § A tanácsok felhatalmazást kapnak arra, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 9. §-ában meghatározott állami hozzájárulás, valamint az e törvény 15. és 16. §-a szerinti bevételi források és az azokból való részesedés mértékei alapján megállapítsák, költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás vagy költségvetésük tartaléka terhére módosíthassák, illetőleg a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással - a 11. §-ban foglalt korlátok között - megváltoztathassák.

11. § A célcsoportos lakásépítési előirányzat felett rendelkező tanácsok a célcsoportos lakásépítéssel, a víz- és a csatornahálózat-fejlesztéssel összefüggő beruházások megvalósítása, valamint gyermekjóléti intézmények létesítése érdekében hajthatnak végre átcsoportosítást költségvetésükből a fejlesztési alapjuk javára.

12. § A tanácsok az állami vállalatoktól, az ipari szövetkezetektől, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetektől, a szövetkezeti vállalatoktól, a költségvetési szervezetektől és az egyéb gazdálkodó szervektől pénzeszközöket lakásépítésre, közműfejlesztésre, gyermekjóléti és több irányú közművelődési intézmények, továbbá a munkástelepüléseken működő művelődési otthonok közös létesítésére, a meglevők bővítésére, valamint termelési és szolgáltatási célt szolgáló beruházásokra, végül más közös érdekeltségű és közösen fenntartott létesítmények pénzellátására vehetnek át.

13. § A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek, valamint a tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervezetek részletes előirányzatait.

14. § A Minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy

a pénzügyi szabályozó rendszerben az 1976. évi január hó 1. napjától érvényes módosítások gazdasági hatásainak vizsgálata és értékelése alapján szükségesnek mutatkozó intézkedéseket a költségvetési előirányzatok tekintetében az év folyamán megtegye,

a végrehajtás során további intézkedéseket hozzon, amelyek a költségvetési gazdálkodásban elősegítik az anyagi és pénzeszközök célszerű és takarékos felhasználását,

a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek, valamint a tanácsok e törvényben jóváhagyott előirányzatainak módosításával olyan gazdasági intézkedéseket tegyen, amelyek pénzügyi fedezetét a költségvetési előirányzatok központilag biztosítják,

a központi költségvetési szervezeteknél a IV. ötéves tervidőszakban feladatok elmaradása vagy módosulása következtében keletkezett 1975. évi pénzmaradványt egyes előirányzatot meghaladó kiadások pénzügyi fedezetéül kijelölje, vagy az állami pénzkészlet javára elvonja,

az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés bevételi többletéből, illetve kölcsönnel fedezze,

a 8. és a 10. §-ban foglalt előirányzatmódosítási jogkört meghaladó esetekben pótelőirányzatot, illetve előirányzatmódosítást engedélyezzen, és e jogkörét meghatározott körben és összeghatárig a pénzügyminiszterre átruházza.

MÁSODIK RÉSZ

A tanácsok 1976-1980. évi pénzügyi terve

15. § (1) Az országgyűlés a tanácsok költségvetésének az 1976-1980. évi bevételeit az alábbiak szerint állapítja meg:

a) Bevételi források:

Saját források:

A tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési szervezetek működési bevételei,

a tanácsok által előírt lakossági adók, valamint az általuk készpénzben beszedett illetékek és díjak.

Megosztott források:

A mezőgazdasági szövetkezetek földadója, jövedelemadója, gépjárműadója, továbbá városi és községi hozzájárulása,

a tanácsok területén működő állami vállalatok (gyáregységek, telephelyek), ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok illetményadója, városi és községi hozzájárulása, továbbá gépjárműadója,

a tanácsok területén működő állami vállalatok eszközlekötési járuléka.

b) Állami hozzájárulás

az 1976-1980. évre együttesen 35 345 millió forint, ebből az 1976. évben esedékes a 9. §-ban meghatározott összeg,

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt saját forrásokból származó bevételek a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsokat teljes egészükben megilletik; továbbá az ott megjelölt megosztott forrásokból származó bevételek az említett tanácsokat - az egyes területek különböző gazdasági fejlettsége és az eltérő feladatok alapján - a (3)-(5) bekezdésben meghatározott mértékben illetik meg.

(3) A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsokat a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás 50%-a illeti meg.

(4) A tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok által fizetendő illetményadóból

a megyei és a megyei városi tanácsokat - a Pest megyei és a Győr megyei városi Tanács kivételével - 100%,

a Fővárosi Tanácsot 90%,

a Pest megyei Tanácsot 20%,

a Győr megyei városi Tanácsot 10% illeti meg.

(5) A tanácsok területén működő állami vállalatok által fizetendő eszközlekötési járulékból

a Csongrád, a Győr-Sopron, a Hajdú-Bihar, a Nógrád, a Somogy, a Szabolcs-Szatmár és a Vas megyei Tanácsot 100%,

a Baranya, a Tolna és a Zala megyei Tanácsot 80%,

a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanácsot 60%,

a Veszprém megyei Tanácsot 50%,

a Heves megyei Tanácsot és a Pécs megyei városi Tanácsot 40%,

a Bács-Kiskun és a Szolnok megyei Tanácsot 30%,

a Békés és a Komárom megyei Tanácsot 20%,

a Fővárosi Tanácsot, a Fejér és a Pest megyei Tanácsot, a Debrecen, a Győr, a Miskolc és a Szeged megyei városi Tanácsot 10%

illeti meg.

16. § (1) Az országgyűlés a tanácsok fejlesztési alapjának, illetve községeknél a fejlesztési előirányzat bevételeit az alábbiak szerint állapítja meg:

a) Bevételi források: Saját források:

A lakosság községfejlesztési hozzájárulása,

a telekadó, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás,

a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok telekhasználati és telekigénybevételi díja,

a külön- jogszabályokban meghatározott egyéb bevételek.

Megosztott források:

A tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás,

a tanácsok felügyelete alatt működő állami vállalatok központosított amortizációja.

b) Állami hozzájárulás

az 1976-1980. évre 110 730 millió forint, ebből az 1976. évben esedékes a 9. §-ban meghatározott összeg.

Az 1977. évre 19 800 millió forint, az 1978. évre 22 090 millió forint, az 1979. évre 24 420 millió forint, az 1980. évre 26 840 millió forint az állami hozzájárulás összege.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt forrásokból származó bevételek - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott bevételt - a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsokat teljes egészükben megilletik.

(3) A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsokat a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és mezőgazdasági szövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás 50%-a illeti meg.

17. § (1) Az országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot arra, hogy a 15. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok részére meghatározott állami hozzájárulás összegét növelje vagy csökkentse, ha

a saját és megosztott bevételi források alapja vagy mértéke központi intézkedés következtében változik, vagy a középtávú pénzügyi tervben figyelembe vett feladatok központi döntések alapján módosulnak,

a megosztott forrásokból származó bevételeknél az éves előirányzathoz képest 4%-ot meghaladó hiány, illetve 6%-ot meghaladó többlet keletkezik.

(2) A Minisztertanács jogosult az V. ötéves tervidőszak alatt egy alkalommal az (1) bekezdésben említett állami hozzájárulás összegének növelésére vagy csökkentésére, ha a tanácsok 1976-1980. évi pénzügyi tervében a bevételi források megállapításánál alapul vett kiinduló feltételektől a valóságos bevételek eltérnek.

(3) A Minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy a tanácsi költségvetési szervezeteknél a célcsoportos beruházások befejezésének elhúzódásával, illetve elmaradásával összefüggő fenntartási költségek fedezetére szükséges állami hozzájárulás arányos részét elvonja.

(4) A Minisztertanács az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogkörét a pénzügyminiszterre átruházhatja.

18. § A tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához az 1976-1980. évre megállapított állami hozzájárulást fővárosi, megyei, megyei városi tanácsok szerinti részletezésben e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

HARMADIK RÉSZ

Hatálybalépés

19. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1976. évi január hó 1. napjától az 1-14. §-a tekintetében az 1976. évi december hó 31. napjáig, a 15-18. §-a tekintetében az 1980. évi december hó 31. napjáig kell alkalmazni. A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Vass Istvánné s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett

1. számú melléklet a törvény 7. §-ához

A MINISZTÉRIUMOK ÉS AZ ÖNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI FEJEZETET KÉPEZŐ SZERVEZETEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELI ÉS KIADÁSI ELŐIRÁNYZATAI

(Ezer forintban)

1) A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.

2) A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.

2. számú melléklet a törvény 18. §-ához

ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A TANÁCSOK 1976-1980. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSI ALAPJÁHOZ

(Ezer forintban)

1) Ezen felül az 1976. évre az utak, hidak felújításához, fenntartásához, korszerűsítéséhez 100.000 ezer Ft, valamint a lakóépületek felújításához, fenntartásához nyújtandó 198.000 ezer Ft támogatás fedezetét a központi előirányzatok tartalmazzák.

2) Ezen felül az 1976-1980. évre utak, hidak felújításához, fenntartásához, korszerűsítéséhez 500.000 ezer Ft, továbbá a lakóépületek felújításához, fenntartásához nyújtandó támogatás címén 2,722.000 ezer Ft tartalék áll rendelkezésre.