Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

7/1975. (I. 24.) PM rendelet

egyes vaskohászati termékek készletnövelése esetén fizetendő eszközlekötési járulék pótlékról

Az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével a következőket rendelem:

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -

az 1. Ipar népgazdasági ágba,

a 21. Kivitelező építőipar ágazatba,

a 41. Szállítás ágazatba

sorolt állami vállalatra és trösztre, szövetkezetre, továbbá mindezek egymással és más szocialista gazdálkodó szervezetekkel létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező társulására (a továbbiakban: vállalat).

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az 1311. Vaskohászat szakágazatba tartozó vállalatokra és a Csepeli Fémműre.

2. §

(1) A vállalat eszközlekötési járulék pótlékot (a továbbiakban: pótlék) köteles fizetni egyes, a (2) bekezdésben felsorolt vaskohászati termékeknek a mellékletben foglaltak szerint kiszámított bázis mennyiséget meghaladó, negyedévenkénti többlet készlete után.

(2) A pótlék az Ipari Termékek Jegyzéke II. kötetében felsorolt kohászati termékek közül a 21. és 22. termékfőcsoportba tartozó termékcsoportokba sorolt alábbi termékeket terheli:

a) 21-61/67 melegen hengerelt rúd- és idom-acél (ötvözetlen, ötvözött), kivéve a 21-61, a 21-63/64-11 termékszámú nagyvasúti sín, sínalátét és heveder,

b) 21-71/74 hengerelt acéllemez és széles szalag (ötvözött, ötvözetlen)

c) 21-8 melegen hengerelt acélcső

d) 22-41 hosszvarratú hegesztett acélcső

(3) A vállalat a pótlékot akkor köteles fizetni, ha

a) az 1973. évi tényleges felhasználás meghaladta

- a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott termékekből termékcsoportonként a 300 to-t,

- a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott termékekből pedig termékcsoportonként a 100 to-t, vagy

b) az 1973. évi tényleges felhasználás nem érte él, de 1975. év során meghaladja az a) pont szerinti mennyiséget; a pótlékot a vállalat ebben az esetben csak attól a negyedévtől kezdődően köteles fizetni, amely negyedév során a kérdéses termékcsoportban a tényleges felhasználása az év elejétől számítva elérte, illetve meghaladta az a) pontban meghatározott mennyiséget.

3. §

(1) A pótlék alapját a 2. § (2) bekezdésében felsorolt termékcsoportokra külön-külön kell megállapítani. A pótlék alapja a vásárolt készletek és a megmunkálásba nem vett (O-müveletes) anyagok bázismennyiségét meghaladó részének (a továbbiakban: többlet mennyiség) a (2) bekezdés szerinti egységáron számított értéke.

(2) A többlet mennyiség termékcsoportonkénti értékét a vállalatnak az 1975. évi hatósági árak alapján, az 1973. évi ténylegesen felhasznált mennyiségek figyelembevételével kialakított, súlyozott átlagárak alkalmazásával kell kiszámítania.

(3) A termékcsoportonkénti bázis és a tényleges mennyiségek megállapítására, valamint az 1975. évi átlagárak kiszámítására vonatkozó okmányokat a vállalat köteles megőrizni.

4. §

A pótlék mértéke termékcsoportonként és negyedévenként a negyedévi többlet mennyiség értékének [3. § (2) bekezdés] 10%-a.

5. §

A pótlékot a vállalatok eredményük terhére kötelesek elszámolni.

6. §

(1) A pótlékot az eszközlekötési járulékkal együtt, az arra vonatkozó szabályozás szerint kell bevallani és befizetni.

(2) A pótlékkal kapcsolatos eljárásnál, a kezelésnél, ellenőrzésnél és a szabálytalanságoknál a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. §

Ha a vállalatnál pótlék fizetési kötelezettséget kiváltó készletnövekedés következett be, a felügyeletet ellátó miniszter a vezető állású dolgozókkal szemben a részesedési alap felhasználásáról szóló 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint járhat el.

8. §

Ez a rendelet 1975. április 1-én lép hatályba.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 7/1975. (I. 24.) PM rendelethez

Az egyes vaskohászati termékcsoportok bázis és tényleges készleteinek kiszámítása

I.

A bázis készlet kiszámítása

1. A vállalat - a 2. pontban foglalt kivételtől eltekintve - a 2. § (2) bekezdésében meghatározott termékcsoportokba tartozó

a) vásárolt készletek bázis mennyiségét termékcsoportonként, az 1973. évi tényleges készletmennyiségek havi nyitó és záró állománya számtani átlagából kiindulva köteles kiszámítani. A számtani átlag számításánál figyelmen kívül kell hagyni az 1973. december 31-i állományban, az évzáró mérleg elkészítése kapcsán munkába nem vett (0-műveletes) anyag címén a leltározási, mérleg és mérlegbeszámoló kötelezettségről szóló 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet melléklete I. rész F/17, pontjában foglaltak szerint, a befejezetlen termelésből visszavételezett mennyiséget;

b) megmunkálásba nem vett (0-műveletes) anyagok bázis mennyisége az a) pontban foglaltak szerint a befejezetlen termelésből az 1973. éves zárlat során visszavételezett mennyiség.

c) A bázismennyiség számításánál az 1973. évi tényleges készlet olyan mértékben növelhető, mint ahogy a vállalati közvetlen anyagköltségek 1974-ben meghaladták az 1973. évi közvetlen anyagköltségeket.

2. A kivitelező építőipar ágazatba sorolt vállalat a vásárolt készletek bázis mennyiségét a negyedévi nyitó és záró állomány számtani átlagából kiindulva állapítja meg.

II.

A negyedévenkénti tényleges átlagkészlet kiszámítása

1. A vállalat a 2. § (2) bekezdésében meghatározott termékcsoportba tartozó 1975. évi, termékcsoportonkénti, negyedéves tényleges készlet mennyiséget

a) a vásárolt készletekre vonatkozóan a havi nyitó és záró állományok számtani átlagából számított mennyiségek alapul vételével,

b) a megmunkálásba nem vett (0-műveletes) anyagokra vonatkozóan pedig a I/1/a) pontban hivatkozott előírások negyedévenkénti alkalmazásával

köteles megállapítani.

2. A kivitelező építőipar ágazatba sorolt vállalat a vásárolt készletek negyedévenkénti tényleges átlagkészlet mennyiségét a negyedévi nyitó és záró állomány alapján állapítja meg.

Tartalomjegyzék