7/1975. (I. 24.) PM rendelet

egyes vaskohászati termékek készletnövelése esetén fizetendő eszközlekötési járulék pótlékról

Az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével a következőket rendelem:

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -

az 1. Ipar népgazdasági ágba,

a 21. Kivitelező építőipar ágazatba,

a 41. Szállítás ágazatba

sorolt állami vállalatra és trösztre, szövetkezetre, továbbá mindezek egymással és más szocialista gazdálkodó szervezetekkel létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező társulására (a továbbiakban: vállalat).

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az 1311. Vaskohászat szakágazatba tartozó vállalatokra és a Csepeli Fémműre.

2. §

(1) A vállalat eszközlekötési járulék pótlékot (a továbbiakban: pótlék) köteles fizetni egyes, a (2) bekezdésben felsorolt vaskohászati termékeknek a mellékletben foglaltak szerint kiszámított bázis mennyiséget meghaladó, negyedévenkénti többlet készlete után.

(2) A pótlék az Ipari Termékek Jegyzéke II. kötetében felsorolt kohászati termékek közül a 21. és 22. termékfőcsoportba tartozó termékcsoportokba sorolt alábbi termékeket terheli:

a) 21-61/67 melegen hengerelt rúd- és idom-acél (ötvözetlen, ötvözött), kivéve a 21-61, a 21-63/64-11 termékszámú nagyvasúti sín, sínalátét és heveder,

b) 21-71/74 hengerelt acéllemez és széles szalag (ötvözött, ötvözetlen)

c) 21-8 melegen hengerelt acélcső

d) 22-41 hosszvarratú hegesztett acélcső

(3) A vállalat a pótlékot akkor köteles fizetni, ha

a) az 1973. évi tényleges felhasználás meghaladta

- a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott termékekből termékcsoportonként a 300 to-t,

- a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott termékekből pedig termékcsoportonként a 100 to-t, vagy

b) az 1973. évi tényleges felhasználás nem érte él, de 1975. év során meghaladja az a) pont szerinti mennyiséget; a pótlékot a vállalat ebben az esetben csak attól a negyedévtől kezdődően köteles fizetni, amely negyedév során a kérdéses termékcsoportban a tényleges felhasználása az év elejétől számítva elérte, illetve meghaladta az a) pontban meghatározott mennyiséget.

3. §

(1) A pótlék alapját a 2. § (2) bekezdésében felsorolt termékcsoportokra külön-külön kell megállapítani. A pótlék alapja a vásárolt készletek és a megmunkálásba nem vett (O-müveletes) anyagok bázismennyiségét meghaladó részének (a továbbiakban: többlet mennyiség) a (2) bekezdés szerinti egységáron számított értéke.

(2) A többlet mennyiség termékcsoportonkénti értékét a vállalatnak az 1975. évi hatósági árak alapján, az 1973. évi ténylegesen felhasznált mennyiségek figyelembevételével kialakított, súlyozott átlagárak alkalmazásával kell kiszámítania.

(3) A termékcsoportonkénti bázis és a tényleges mennyiségek megállapítására, valamint az 1975. évi átlagárak kiszámítására vonatkozó okmányokat a vállalat köteles megőrizni.

4. §

A pótlék mértéke termékcsoportonként és negyedévenként a negyedévi többlet mennyiség értékének [3. § (2) bekezdés] 10%-a.

5. §

A pótlékot a vállalatok eredményük terhére kötelesek elszámolni.

6. §

(1) A pótlékot az eszközlekötési járulékkal együtt, az arra vonatkozó szabályozás szerint kell bevallani és befizetni.

(2) A pótlékkal kapcsolatos eljárásnál, a kezelésnél, ellenőrzésnél és a szabálytalanságoknál a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. §

Ha a vállalatnál pótlék fizetési kötelezettséget kiváltó készletnövekedés következett be, a felügyeletet ellátó miniszter a vezető állású dolgozókkal szemben a részesedési alap felhasználásáról szóló 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint járhat el.

8. §

Ez a rendelet 1975. április 1-én lép hatályba.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 7/1975. (I. 24.) PM rendelethez

Az egyes vaskohászati termékcsoportok bázis és tényleges készleteinek kiszámítása

I.

A bázis készlet kiszámítása

1. A vállalat - a 2. pontban foglalt kivételtől eltekintve - a 2. § (2) bekezdésében meghatározott termékcsoportokba tartozó

a) vásárolt készletek bázis mennyiségét termékcsoportonként, az 1973. évi tényleges készletmennyiségek havi nyitó és záró állománya számtani átlagából kiindulva köteles kiszámítani. A számtani átlag számításánál figyelmen kívül kell hagyni az 1973. december 31-i állományban, az évzáró mérleg elkészítése kapcsán munkába nem vett (0-műveletes) anyag címén a leltározási, mérleg és mérlegbeszámoló kötelezettségről szóló 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet melléklete I. rész F/17, pontjában foglaltak szerint, a befejezetlen termelésből visszavételezett mennyiséget;

b) megmunkálásba nem vett (0-műveletes) anyagok bázis mennyisége az a) pontban foglaltak szerint a befejezetlen termelésből az 1973. éves zárlat során visszavételezett mennyiség.

c) A bázismennyiség számításánál az 1973. évi tényleges készlet olyan mértékben növelhető, mint ahogy a vállalati közvetlen anyagköltségek 1974-ben meghaladták az 1973. évi közvetlen anyagköltségeket.

2. A kivitelező építőipar ágazatba sorolt vállalat a vásárolt készletek bázis mennyiségét a negyedévi nyitó és záró állomány számtani átlagából kiindulva állapítja meg.

II.

A negyedévenkénti tényleges átlagkészlet kiszámítása

1. A vállalat a 2. § (2) bekezdésében meghatározott termékcsoportba tartozó 1975. évi, termékcsoportonkénti, negyedéves tényleges készlet mennyiséget

a) a vásárolt készletekre vonatkozóan a havi nyitó és záró állományok számtani átlagából számított mennyiségek alapul vételével,

b) a megmunkálásba nem vett (0-műveletes) anyagokra vonatkozóan pedig a I/1/a) pontban hivatkozott előírások negyedévenkénti alkalmazásával

köteles megállapítani.

2. A kivitelező építőipar ágazatba sorolt vállalat a vásárolt készletek negyedévenkénti tényleges átlagkészlet mennyiségét a negyedévi nyitó és záró állomány alapján állapítja meg.

Tartalomjegyzék