1975. évi 7. törvényerejű rendelet

a közkegyelem gyakorlásáról

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából közkegyelmet gyakorol az alábbiak szerint:

I. Végrehajtási kegyelem

1. § (1) Kegyelemben részesülnek

a) a teherben levő nők,

b) az olyan anyák, akik tíz éven aluli gyermekükkel együtt élnek,

c) az ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött férfiak,

d) az életet veszélyeztető, valamint gyógyíthatatlan súlyos betegségben szenvedők,

ha őket a bíróság öt évet meg nem haladó végre-hajtható szabadságvesztésre ítélte.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott elítéltek határozott ideig tartó büntetése az öt évet meghaladja, büntetésük ideje a felére csökken.

2. § Szabadságvesztésük időtartamára tekintet nélkül kegyelemben részesülnek a tiltott határátlépés (Btk. 203. §), vagy hazatérés megtagadása (Btk. 205. §) miatt távollétükben elítéltek, akik a Magyar Népköztársaság valamelyik, külképviseleti szervénél hazatérési szándékukat bejelentik és 1976. évi december hó 31. napjáig Magyarországra visszatérnek.

3. § (1) Kegyelemben részesülnek, akiket a bíróság gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt három évet meg nem haladó végrehajtható szabadságvesztésre ítélt.

(2) Akiket a bíróság gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt három évet meghaladó szabadságvesztésre ítélt, büntetésük a felére csökken.

4. § Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól az 1. § (1) bekezdésében és a 2. §-ban meghatározott, valamint azok a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek is, akiket a bíróság javító-nevelő munkára vagy pénzfőbüntetésre ítélt, illetőleg a velük szemben kiszabott ilyen büntetéseket szabadságvesztésre változtatta át.

5. § (1) Az 1-4. §-okban meghatározott kegyelem nem terjed ki azokra, akiket a bíróság szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt megelőzően már szabadságvesztésre ítélt és a büntetés kiállásától, vagy végrehajhatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig öt év még nem telt el, vagy akikről a bíróság azt állapította meg, hogy a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkednek [Btk. 39. § (2) bek. b) pont].

(2) Nem terjed ki a kegyelem azokra sem, akiket

a) állam elleni, háborús és népellenes, vagy a béke és az emberiség elleni bűncselekmény (Btk. IX. és X. Fejezet) miatt,

b) hivatalos személy elleni erőszak bűntette (Btk. 155-156. §),

c) közérdekű üzem működése szándékos megzavarásának bűntette [Btk. 191. § (1)-(2) bek], légi jármű jogellenes hatalomba kerítésének bűntette (Btk. 192. §), a közlekedés biztonsága ellen szándékosan elkövetett bűntett [Btk. 192/A. § (1)-(2) bek., Btk. 192/B. § (1)-(2) bek], közúti veszélyeztetés bűntette (Btk. 193. §),

d) garázdaság bűntette (Btk. 219. §),

e) szándékosan, valamint erős felindulásban elkövetett emberölés [Btk. 253. § (1)-(3) bek., Btk. 254. §], szándékosan elkövetett súlyos testi sértés és annak súlyosabban minősülő esetei [Btk. 257. § (1) bek. 2. tétel, (2) bekezdés, (3) bek. a) pont], maradandó testi fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást, illetőleg halált okozó testi sértés [Btk. 257. § (3) bek. b) pont, (4) bek],

f) erőszakos nemi közösülés (Btk. 276. §) vagy szemérem elleni erőszak (Btk. 277. §) bűntette,

g) rablás (Btk. 299. §) bűntette,

h) elöljáró és szolgálati közeg elleni erőszak (Btk. 318. §), alárendeltnek súlyos gyötrelmet, testi sértést okozó, avagy a szolgálatra jelentős hátránnyal járó megsértése [Btk. 321. § (3) bek.] miatt,

vagy ilyen bűncselekmények miatt is elítéltek.

6. § (1) Nem terjed ki a kegyelem azokra sem, akikkel szemben a bíróság összbüntetést szabott ki, ha bármelyik büntetésük nem esik kegyelem alá.

(2) Felére csökken a büntetése azoknak, akiknek büntetései ugyan az 1. § (1) bekezdése, illetőleg a 3. § (1) bekezdése hatálya alá esnek, de az összbüntetés mértéke az ott meghatározott időtartamokat meghaladja.

II. Eljárási kegyelem

7. § (1) Büntető eljárás nem indítható, illetőleg nem folytatható

a) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel szemben, akik e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt olyan bűncselekményt követtek el, amely miatt a bíróság előreláthatóan egy évet meg nem haladó szabadságvesztést,

b) és azokkal szemben sem, akik e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt gondatlanságból olyan bűncselekményt követtek el, amely miatt a bíróság előreláthatóan három évet meg nem haladó szabadságvesztést szabna ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a nyomozó hatóság a nyomozást, illetőleg a bíróság az eljárást - annak minden szakában - megszünteti, ha a bűncselekményre a törvény egy évet, illetőleg három évet meg nem haladó szabadságvesztést rendel alkalmazni.

(3) Ha a bíróság a Be 212. § (6) bekezdése szerinti tanácsülésig az eljárást nem szüntette meg, - a (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül - határozatot hoz és ítéletében (végzésében) állapítja meg, hogy a kiszabott büntetés az 1. §, a 3. § és a 4. § rendelkezései szerint nem hajtható végre, illetőleg, hogy felére csökken.

8. § (1) Nem terjed ki a 7. §-ban meghatározott kegyelem azokra, akikkel szemben az 5. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt kell büntető eljárást indítani, illetőleg folytatni.

(2) Nem alkalmazható a kegyelem azokkal szemben sem, akiket a bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt már szabadságvesztésre ítéltek és ennek kiállásától vagy végrehajthatósága megszűnésétől öt év még nem telt el.

9. § (1) E törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt elkövetett tiltott határátlépés (Btk. 203. §), valamint hazatérés megtagadása miatt (Btk. 205. §) büntető eljárás nem indítható, illetőleg nem folytatható azokkal szemben, akik a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti szervénél hazatérési szándékukat bejelentik és 1976. évi december hó 31. napjáig Magyarországra visszatérnek, feltéve, hogy más, az 5. § (2) bekezdésében meghatározott, vagy olyan szándékos bűncselekményt nem követtek el, amelyet a törvény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények miatt indított büntető eljárást fel kell függeszteni, és ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott időpontig hazatér, az eljárást - annak minden szakában - meg kell szüntetni.

10. § (1) A 7. § rendelkezései szerint megszüntetett büntető eljárást folytatni kell, ha azt a terhelt a megszüntető határozat közlésétől számított nyolc nap alatt kéri.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság ítéletében (végzésében) állapítja meg, ha a kegyelem feltételei fennforognak.

III. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

11. § (1) Mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akiket az 5. § (2) bekezdésében fel nem sorolt szándékos bűncselekmények miatt egy ízben ítéltek egy évet meg nem haladó végrehajtható szabadságvesztésre, feltéve, hogy büntetésüket e törvényerejű rendelet hatálybalépéséig kitöltötték, vagy büntetésük végrehajthatósága eddig az időpontig megszűnt.

(2) Nem terjed ki a kegyelem azokra, akikkel szemben a bíróság összbüntetést szabott ki, ha bármelyik elítélésük tekintetében kizáró ok forog fenn (5. §), vagy ha az egyes büntetések ugyan az (1) bekezdés hatálya alá esnek, de az összbün-tetés mértéke az ott meghatározott időtartamot meghaladja.

(3) Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt mindaddig nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, amíg a mellékbüntetések végrehajtása be nem fejeződött, vagy végrehajthatóságuk meg nem szűnt.

(4) A bíróság az elítélt kérelmére állapítja meg, hogy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

IV. Vegyes rendelkezések

12. § Ezt a törvényerejű rendeletet a katonai büntető eljárás alá vont személyekre is alkalmazni kell.

13. § A kegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre és a bűnügyi költségekre.

14. § A kegyelem hatályát veszti azokkal szemben, akiket e törvényerejű rendelet hatálybalépését megelőzően elkövetett szándékos bűncselekmény miatt a hatálybalépést követő három éven belül szabadságvesztésre ítélnek, valamint azokkal szemben is, akiket e törvényerejű rendelet hatálybalépését követő három éven belül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt ítélnek szabadságvesztésre.

15. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Végrehajtásáról az igazságügyminiszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a legfőbb ügyész gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára