Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1975. évi 8. törvényerejű rendelet

a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés során a találmányok, ipari, használati minták és védjegyek jogi oltalmáról szóló megállapodás kihirdetéséről

(A megállapodás az 1975. évi január hó 27. napján lépett hatályba)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés során a találmányok, ipari, használati minták és védjegyek jogi oltalmáról szóló megállapodást e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

MEGÁLLAPODÁS

a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés során a találmányok, ipari, használati minták és védjegyek jogi oltalmáról

A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányai, attól az óhajtól vezérelve, hogy a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlődését - az együttműködés során létrehozott találmányok, ipari, használati minták és védjegyek jogi oltalmával kapcsolatos kérdések szabályozása, valamint ezen kérdések megoldásával összefüggésben a kölcsönös segítség nyújtása útján - előmozdítsák, elhatározták, hogy megkötik a jelen Megállapodást és az alábbiakban egyeztek meg:

1. cikk

1. A jelen Megállapodás kiterjed:

a) azokra a találmányokra, ipari és használati mintákra, amelyeket a Megállapodásban résztvevő országok állampolgárai ezen országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének megvalósítása során hoztak létre:

a két- vagy többoldalú megállapodások alapján létesítendő nemzetközi tudományos kutatóintézetekben, tervező-szerkesztő szervezetekben, közös laboratóriumokban és részlegekben, nemzetközi tudományos-termelő egyesülésekben, valamint más nemzetközi szervezetekben és kollektívákban közösen végzett tudományos kutató, tervező-szerkesztő, technológiai és kísérleti munkák során;

a Megállapodásban résztvevő országok együttműködő szervezetei által, a vonatkozó szerződésekben rögzített munkamegosztás alapján, kooperációban végzett tudományos-kutató, tervezőszerkesztő, technológiai és kísérleti munkák során;

a Megállapodásban résztvevő országok együttműködő szervezetei által végzett olyan koordinált tudományos-kutató, tervező-szerkesztő, technológiai és kísérleti munkák során, amelyeket közösen megállapított terv alapján és abból a célból hajtanak végre, hogy az egyes témák önálló kidolgozása (egyes munkaszakaszok önálló végrehajtása) útján közös eredményt érjenek el, azzal a kölcsönös kötelezettséggel, hogy a munkaeredményeket ezt követően átadják egymásnak az illető országok népgazdaságában történő felhasználás végett;

b) azokra a védjegyekre, amelyeket a Megállapodásban résztvevő országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése során előállított termékek megjelölésére használnak.

Ugyancsak a jelen Megállapodás rendelkezései kerülnek alkalmazásra azokra a találmányokra, ipari és használati mintákra, amelyeket a Megállapodásban résztvevő országok szervezetei közötti gyártásszakosítás és kooperáció során, valamint ezen országok között más formában végrehajtott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés során hoznak létre, figyelemmel az ilyen együttműködést szabályozó szerződésekre és megállapodásokra.

2. A jelen Megállapodás 3., 7., 12., 13., 14. (2. pont), 15. és 17. cikkeinek rendelkezései kiterjednek az olyan találmányokra, ipari és használati mintákra is, amelyek nem a Megállapodásban résztvevő országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése során végzett tevékenység eredményeként jöttek létre, amennyiben ezek a találmányok és minták az egyik ország (egyes országok) szervezetei által más ország (országok) szervezetei részére átadott műszaki dokumentáció alkotórészét képezik.

A jelen Megállapodás 3., 7., 16. és 17. cikkeinek rendelkezései kiterjednek azokra a védjegyekre is, amelyeket a Megállapodásban résztvevő országok korábban önállóan lajstromoztak, amennyiben az ilyen védjegyekét az ezen országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése során előállított termékek megjelölésére használják.

2. cikk

1. A jelen Megállapodás 1. cikk 1. pontja szerinti találmányokon, ipari és használati mintákon a közös találmányok, ipari és használati minták, valamint a Megállapodásban résztvevő országok egyikének állampolgárai által önállóan létrehozott találmányok, ipari és használati minták értendők.

2. Közös találmányok, ipari és használati minták azok, amelyeket:

a) a Megállapodásban résztvevő országok állampolgárai társszerzőkként hoztak létre, függetlenül attól, hogy melyik résztvevő ország területén hozták azokat létre. Az ilyen találmányokhoz, ipari és használati mintákhoz fűződő jogok a Megállapodásban résztvevő azon országokat illetik meg, amelyeknek állampolgárai azokat létrehozták, illetőleg ezen országok megfelelő szervezeteit, amennyiben ezt az adott országok hazai joga lehetővé teszi;

b) nemzetközi tudományos kutatóintézetekben, tervező-szerkesztő szervezetekben, közös laboratóriumokban és részlegekben, nemzetközi tudományos-termelő egyesülésekben, illetőleg más nemzetközi szervezetekben és kollektívákban hoztak létre, függetlenül attól, hogy ezeket a találmányokat, ipari és használati mintákat a jelen Megállapodásban résztvevő egy vagy több ország állampolgárai hozták létre, amennyiben az ilyen szervezetek és kollektívák létesítésére vonatkozó megállapodások másként nem rendelkeznek. Az ilyen találmányokhoz, ipari és használati mintákhoz fűződő jogok az említett szervezetekben és kollektívákban résztvevő országokat, vagy ezen országok megfelelő szervezeteit illetik meg, amennyiben ez utóbbit az adott országok hazai joga lehetővé teszi;

c) a Megállapodásban résztvevő országok által közösen finanszírozott munkák során hoztak létre, amennyiben az ilyen munkák végzésére vonatkozó szerződések és megállapodások így rendelkeznek. Az ilyen találmányokhoz, ipari és használati mintákhoz fűződő jogok az említett munkákban résztvevő országokat vagy ezen országok megfelelő szervezeteit illetik meg. amennyiben ez utóbbit az adott országok hazai joga lehetővé teszi.

3. A közös találmányokhoz, ipari és használati mintákhoz fűződő jogokon értendő:

a) az e találmányok, ipari és használati minták jogi oltalmának megszerzésére, illetőleg hasznosítására vonatkozó jog a saját ország területén és a hazai jognak megfelelően:

b) az e találmányok, ipari és használati minták jogi oltalmának megszerzésére vonatkozó jog azokban az országokban, amelyeket az e találmá-nyohoz és mintákhoz fűződő jogok nem illetik meg;

c) az e találmányok, ipari és használati minták hasznosításával előállított termékek kivitelének joga;

d) az e találmányok, ipari és használati minták olyan országok részére történő átadásának joga,

amelyeket az e találmányokhoz és mintákhoz fűződő jogok nem illetik meg. Az ilyen átadás történhet ingyenesen, a kidolgozásra fordított költségek meghatározott részének megtérítése fejében, illetőleg kereskedelmi jellegű licenciaszerződések útján.

A jelen pont b), c) és d) alpontjaiban meghatározott jogok csak a Megállapodásban résztvevő országok közös találmányokra, ipari és használati mintákra jogosult illetékes szervezeteinek együttes hozzájárulásával, illetőleg a megfelelő nemzetközi szervezetek és kollektívák tevékenységét szabályozó okmányokban meghatározott módon gyakorolhatók

4. A jelen cikk 1. pontja szerinti önállóan létrehozott találmányokon, ipari és használati mintákon az olyan találmányokat, ipari és használati mintákat kell érteni, amelyeket a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés során a Megállapodásban résztvevő országok egyikének állampolgárai hoztak létre, kivéve azokat a találmányokat, ipari és használati mintákat, amelyek a jelen cikk 2. pontjának b) és c) alpontjai értelmében közöseknek minősülnek. Az ilyen találmányokhoz, ipari és használati mintákhoz fűződő jogok azt az országot illetik meg, amelynek a feltaláló állampolgára, illetőleg ezen ország megfelelő szervezetét, amennyiben ezt az adott ország hazai joga lehetővé teszi.

E találmányok, ipari és használati minták hasznosításának jogát a Megállapodásban résztvevő más országok az érdekelt országok illetékes szervezetei között létrejött megállapodás feltételeinek megfelelően szerezhetik meg.

3. cikk

A Megállapodásban résztvevő országok együttműködő szervezetei megteszik a szükséges intézkedéseket a találmányok, ipari és használati minták jogi oltalmának biztosítása érdekében.

Az együttműködő szervezetek intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a találmányokra, ipari és használati mintákra vonatkozó adatok nyilvánosságra jutását mindaddig meggátolják, amíg azok jogi oltalma nem biztosított.

4. cikk

A közös találmányok, ipari és használati minták oltalmára irányuló bejelentéseket - ezen országok hazai jogának megfelelően - a legrövidebb időn belül be kell nyújtani a Megállapodásban résztvevő minden olyan országban, amelyet az e találmányokhoz, ipari és használati mintákhoz fűződő jogok megilletik. Az első bejelentést általában abban az országban kell benyújtani, amelynek területén a találmányt vagy mintát létrehozták. Amennyiben ezen ország joga szerint a kérdéses találmányra vagy mintára jogi oltalom nem adható, az első bejelentés az említettek közül abban az országban nyújtható be, ahol a jogi oltalom elnyerhető. A Megállapodásban résztvevő többi országban a bejelentéseket az első bejelentés benyújtásától számítva legkésőbb négy hónapon belül kell benyújtani, az uniós elsőbbség biztosításával.

5. cikk

Amennyiben a közös találmányokra, ipari és használati mintákra vonatkozó bejelentéseket együttesen nyújtják be a Megállapodásban résztvevő azokban az országokban, amelyeknek szervezetei az együttműködésben részt vesznek, olyan oltalmi okiratot kell igényelni, amely az államnak vagy megfelelő szervezetének biztosítja a találmány, az ipari és használati minta hasznosításának jogát, amennyiben ezt lehetővé teszi annak az országnak a hazai joga, ahol az oltalmat igénylik.

Az együttműködő szervezetek között kötött külön szerződések előírhatják e találmányok és minták más oltalmi formáját is. Az ilyen szerződéseket az illetékes állami szerveknek kell jóváhagyniuk.

6. cikk

A bejelentéssel kapcsolatos újdonságvizsgálatot az a találmányi hivatal végzi el, amelynél a közös találmány, ipari és használati minta oltalmára irányuló bejelentést benyújtották. A vizsgálat olyan eredményeit, amelyek ezen találmányra és mintára vonatkozóan a Megállapodásban résztvevő más országokban benyújtott bejelentések elbírálásánál felhasználhatók, haladéktalanul közölni kell ezen országok találmányi hivatalaival.

A vizsgálat tartama alatt a találmányi hivatalok szükség esetén kölcsönös konzultációkat szerveznek.

7. cikk

A Megállapodásban résztvevő országok együttműködő szervezetei haladéktalanul tájékoztatják egymást a benyújtott bejelentésekről, a jogi oltalom megszerzéséről és minden a találmányok, ipari és használati minták jogi oltalmát érintő körülményről, illetőleg változásról.

8. cikk

A Megállapodásban résztvevő együttműködő országok illetékes szervezetei együttesen bírálják el a közös találmányok, ipari és használati minták oltalmának olyan országokban történő megszerzésére irányuló javaslatokat, amely országokat az ilyen találmányokhoz és mintákhoz fűződő jogok nem illetik meg, továbbá állapítják meg azon országok jegyzékét, ahol e találmányok és minták jogi oltalmát biztosítani kell, valamint határozzák meg, hogy a szükséges esetekben melyik együttműködő szervezet szerepeljen bejelentőként.

A közös találmányokkal, ipari és használati mintákkal kapcsolatos bejelentéseknek olyan országokban történő benyújtása esetén, amelyeket az e találmányokhoz és mintákhoz fűződő jogok nem illetik meg, bejelentőként - amennyiben ezt annak az országnak a joga, ahol a bejelentést benyújtják, lehetővé teszi - egy vagy több együttműködő szervezet szerepel, a szerzők feltüntetésével. Azokban az országokban, ahol a bejelentést a szerzőnek kell benyújtania, bejelentőként a szerzőt (szerzőket) kell megnevezni.

A Megállapodásban résztvevő országok által létesített nemzetközi szervezetek és kollektívák a közös találmányok és minták jogi oltalmával kapcsolatos kérdéseket a kérdéses szervezetek és kollektívák tevékenységét szabályozó okmányokban meghatározott módon fogják rendezni.

Ha a Megállapodásban résztvevő, a közös találmányokra és mintákra jogosult országok valamelyikének illetékes szervezete érdektelenségét jelenti be az ilyen találmányok és minták oltalmának olyan országokban történő megszerzését illetően, amely országokat az e találmányokhoz és mintákhoz fűződő jogok nem illetik meg, a többi együttműködő ország önállóan intézkedhet az ilyen találmányok és minták jogi oltalma tekintetében.

Ebben az esetben a közös találmányok, ipari és használati minták átadásából származó bevételek felosztásával, az ilyen találmányok és minták hasznosítása útján előállított termékek kivitelével, továbbá a találmányok és minták szerzőit megillető díjazás kifizetési rendjével összefüggő kérdéseket, valamint az ilyen találmányokhoz és mintákhoz fűződő jogok gyakorlásának egyéb kérdéseit az ilyen közös találmányokra és mintákra jogosult valamennyi ország illetékes szervezetei közötti külön megállapodások szabályozzák.

9. cikk

A közös találmányok, ipari és használati minták jogi oltalmával kapcsolatos költségeket a Megállapodásban résztvevő országok együttműködő szervezetei között az alábbi módon kell felosztani:

a) minden együttműködő szervezet maga viseli a találmányok, ipari és használati minták saját országában történő oltalmával kapcsolatos költségeket, függetlenül attól, hogy milyen módon történt azoknak a munkáknak a finanszírozása, amelyek során a találmányok, ipari és használati minták létrejöttek;

b) a találmányok, ipari és használati minták olyan országokban történő oltalmával kapcsolatos költségeket, amely országokat az e találmányokhoz és mintákhoz fűződő jogok nem illetik meg, az ilyen találmányokra és mintákra jogosult országok együttműködő szervezetei olyan arányban viselik, amilyen arányban résztvettek azoknak a munkáknak a finanszírozásában, amelyek során a találmányok, ipari és használati minták létrejöttek, vagy a résztvevő országok illetékes szervezetei közötti megállapodásban meghatározott más módon.

10. cikk

Azokat a bevételeket, amelyek a közös találmányoknak, ipari és használati mintáknak - kereskedelmi alapon vagy kidolgozásra fordított költségek részbeni megtérítése fejében - olyan országok részére történő átadásából származnak, amely országokat az e találmányokhoz és mintákhoz fűződő jogok nem illetik meg, az ilyen találmányokra és mintákra jogosult országok illetékes szervezetei között olyan arányban kell felosztani, amilyen arányban résztvettek azoknak a munkáknak a finanszírozásában, amelyek során a találmányok és minták létrejöttek. Az együttműködő országok külkereskedelmi ügyletek megkötésére jogosult illetékes szervezetei közötti megállapodás alapján az említett bevételek felosztása más módon is történhet.

11. cikk

A jelen Megállapodás 9. cikk b) pontjában megjelölt költségeket abban a valutában kell felosztani, amelyben e költségek felmerültek.

A jelen Megállapodás 10. cikkében megjelölt bevételeket abban a valutában kell felosztani amelyben e bevételek befolytak.

Egyes esetekben a Megállapodásban résztvevő együttműködő országok illetékes szervezetei megállapodhatnak abban, hogy a megfelelő összegek átutalása más valutában történjék.

12. cikk

A találmányoknak, ipari és használati mintáknak az azokra jogosult országok területén történő hasznosítása, továbbá más országok részére történő átadása esetén a találmányok, ipari és használati minták szerzői díjazásra jogosultak.

13. cikk

A közös találmányoknak, ipari és használati mintáknak a Megállapodásban résztvevő egy vagy több olyan ország területén történő hasznosítása esetén, amely országok az ilyen találmányokra és mintákra jogosultak, a szerzőnek (szerzőknek) járó díjat a találmányokat, ipari és használati mintákat hasznosító országok illetékes szervezetei fizetik ki. A díj mértékét annak az országnak a joga szerint kell megállapítani, amelyben a találmányok, ipari és használati minták hasznosításra kerülnek.

Amennyiben a szerzők más országok állampolgárai az őket megillető díjakat a szerzők állandó lakóhelye szerinti országok illetékes szervezetei részére kell átutalni, s ezek a szervezetek országaik hazai jogának megfelelően folyósítják a díjakat a szerzőknek.

A szerzőket megillető díjaknak az országok közötti átutalása a nem kereskedelmi fizetések elszámolására irányadó megállapodásoknak megfelelően történik.

14. cikk

1. Amennyiben a közös találmányokat, ipari és használati mintákat ingyenesen olyan országok részére adják át, amelyeket az e találmányokhoz és mintákhoz fűződő jogok nem illetik meg, a szerzőknek járó díjazás kérdéseit a találmányokat, ipari és használati mintákat átadó ország (országok) illetékes szervezetei és az e találmányokat és mintákat átvevő ország (országok) szervezetei közötti megállapodásban kell szabályozni.

2. Amennyiben a közös találmányokat, ipari és használati mintákat a kidolgozásra fordított költségek meghatározott részének megtérítése fejében, vagy kereskedelmi jellegű lincenciaszerződések alapján adják át olyan országok részére, amelyeket az e találmányokhoz és mintákhoz fűződő jogok nem illetik meg, a találmányok és minták szerzőinek járó díjakat, az ilyen találmányokat és mintákat átadó országok illetékes szervezetei fizetik ki - hazai joguk előírásainak megfelelően - a befolyt bevételek őket megillető hányada terhére.

15. cikk

Amennyiben az önállóan létrehozott találmányokat, ipari és használati mintákat a Megállapodásban résztvevő egyik ország a másiknak a kidolgozásra fordított költségek meghatározott részének megtérítése fejében, vagy kereskedelmi jellegű licenciaszerződések útján adja át, a szerzőket megillető díj kifizetése a jelen Megállapodás 14. cikk 2. pontjában meghatározott módon történik.

Amennyiben a találmányokat, ipari és használati mintákat magában foglaló műszaki dokumentációt a Megállapodásban résztvevő egyik ország a másiknak ingyenesen adja át, a szerzőket megillető díj megállapítása és kifizetése a jelen Megállapodás 13. cikkének megfelelően történik. Ha a találmányokra, ipari és használati mintákra nézve csak az átadó országban áll fenn jogi oltalom, az ilyen találmányok és minták szerzőit megillető díj kifizetése az átadó és átvevő szervezet közötti megállapodás alapján történik.

16. cikk

A Megállapodásban résztvevő országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése során előállított termékek megjelölésére szolgáló védjegy kiválasztásával, használatával és jogi oltalmával kapcsolatos kérdések a tudományos-kutató, tervező-szerkesztő, technológiai és kísérleti munkákra vonatkozó, valamint a gyártásszakosítási és kooperációs szerződésekben kerülnek szabályozásra.

17. cikk

A jelen Megállapodás végrehajtásával és a Megállapodás keretében folyó együttműködés továbbfejlesztésével összefüggő kérdések megvizsgálása a Megállapodásban résztvevő országok illetékes szerveinek a feladata.

A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés során a találmányok, ipari és használati minták, valamint védjegyek jogi oltalmával és felhasználásával kapcsolatban az együttműködő szervezetek között felmerülő viták az 1972. május 26-án aláírt, "a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködési kapcsolatokból származó polgári jogi jogviták választottbírósági elbírálásáról" szóló Egyezménynek megfelelően kerülnek elbírálásra. A Megállapodásban résztvevő olyan országok, amelyek nem tagjai ennek az Egyezménynek, az említett viták elbírálásának más -az érdekelt országok közötti megállapodásban rögzített - módját állapíthatják meg.

Azokat a vitákat, amelyek elbírálását a jelen Megállapodás aláírásának időpontjában hatályos hazai jogszabályok vagy nemzetközi megállapodások a Megállapodásban résztvevő országok megfelelő szerveinek kizárólagos hatáskörébe utalják, ezek a szervek bírálják el.

18. cikk

A jelen Megállapodás a preambulumban feltűntett országok kormányainak meghatalmazásából történő aláírásra 1973. június 1-ig áll nyitva.

19. cikk

A jelen Megállapodás aláírásakor bármelyik ország fenntartással élhet a Megállapodás - hazai jogának megfelelő - utólagos jóváhagyása tekintetében.

A jelen Megállapodás jóváhagyására vonatkozó értesítéseket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Titkárságának kell megküldeni, amely a jelen Megállapodás letéteményese.

20. cikk

A jelen Megállapodás az abban résztvevő azon országok között, amelyek azt az utólagos jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül írják alá, az aláírást követő 90 nap elteltével lép hatályba.

A Megállapodásban résztvevő azon országok tekintetében, amelyek azt az utólagos jóváhagyásra vonatkozó fenntartással írják alá, a Megállapodás az annak jóváhagyásáról a letéteményesnek küldött értesítést követő 90 nap elteltével lép hatályba.

21. cikk

A jelen Megállapodáshoz, annak hatálybalépése után, a Megállapodásban résztvevő országok hozzájárulásával más országok csatlakozhatnak oly módon, hogy a csatlakozásról szóló okiratokat a letéteményesnek megküldik. A csatlakozást attól a naptól számított 90 nap elteltével kell hatályba lépettnek tekinteni, amikor a letéteményes az ilyen csatlakozáshoz való hozzájárulásról szóló utolsó értesítést megkapta.

22. cikk

A jelen Megállapodást a hatálybalépéstől számított 5 évi időtartamra kötik. E határidő elteltével a Megállapodás automatikusan, minden esetben újabb ötéves időtartamra meghosszabbodik. A Megállapodás hatályának lejárta előtt hat hónappal bármelyik résztvevő ország - a letéteményes írásbeli értesítése útján - a Megállapodást felmondhatja.

A jelen Megállapodás hatályának megszűnése esetén rendelkezéseit alkalmazni kell a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó olyan találmányok, ipari és használati minták, valamint védjegyek jogi oltalma vonatkozásában, amelyeket a jelen Megállapodás hatálya idején hoztak létre.

23. cikk

A jelen Megállapodás csak valamennyi résztvevő ország egyetértésével módosítható. Módosításra irányuló javaslatokat bármelyik résztvevő ország előterjeszthet. Az ilyen javaslatokat a letéteményesnek kell megküldeni.

24. cikk

A jelen Megállapodás letéteményese megfelelő intézkedéseket tesz a Megállapodásnak az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságánál, az ENSZ Alapokmányának megfelelő bejegyzése iránt.

25. cikk

A jelen Megállapodás hitelesített másolatait a letéteményes megküldi valamennyi résztvevő országnak, továbbá értesíti őket a Megállapodás hatálybalépésének időpontjáról, a Megállapodás jóváhagyására vonatkozó kézhez vett értesítésekről, a Megállapodáshoz történő csatlakozásokról, a felmondásokról, valamint minden egyéb kézhezvett értesítésről.

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit 1975. január 27. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Vass Istvánné s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett