12/1976. (XI. 6.) IM rendelet

a jogi szakvizsgáról

A bírák, ügyészek, ügyvédek, jogtanácsosok és tanácsi dolgozók jogi szakvizsgájáról szóló jogszabályok alapján - a legfőbb ügyésszel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet állapítja meg, hogy a bírósági és az ügyészségi fogalmazók, az ügyvédjelöltek, a jogi előadók, más jogi munkakörben dolgozó jogászok, valamint a tanács szerveinél jogi képesítéshez kötött munkakörben dolgozó jogászok (a továbbiakban együtt: jelöltek) - ha a képesítési, illetőleg alkalmazási szabályok ezt kötelezővé teszik - milyen feltételek mellett tehetnek jogi szakvizsgát.

A jogi szakvizsga célja

2. §

A jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt a joggyakorlati idő eltelte után számot adjon elméletileg megalapozott gyakorlati jogi szaktudásáról, jogpolitikai tájékozottságáról, ítélőképességéről és arról, hogy felkészült hivatásának gyakorlására.

3. §

(1) A joggyakorlat ideje 2 év. A joggyakorlat idejébe csak a jogi doktori oklevél megszerzése utáni idő számítható be.

(2) A joggyakorlatot bírósági vagy ügyészségi fogalmazói, ügyvédjelölti, jogi előadói, más jogi, valamint a tanács szervénél jogi képesítéshez kötött munkakörben kell eltölteni. A joggyakorlat idejéből a jogi szakvizsgára jelentkezést megelőzően legalább 1 évet azon a munkaterületen kell eltölteni, amelynek megfelelő jogi szakvizsgát kíván a jelölt tenni.

(3) A joggyakorlat idejébe csak azt az időt lehet beszámítani, amelyet a jelölt főállásban joggyakorlaton töltött. A különböző helyeken folytatott joggyakorlat idejét össze kell adni.

4. §

(1) A jelölt a joggyakorlat ideje alatt szervezett szakmai oktatásban (vizsgaelőkészítő tanfolyamon) vesz részt.

(2) A bírósági fogalmazók oktatását a fővárosi és a megyei bíróságok, az ügyészségi fogalmazókét a fővárosi és a megyei főügyészségek szervezik.

(3) Az ügyvédjelöltek oktatását az Országos Ügyvédi Tanács szervezi és irányítja.

(4) A jogi előadók és más jogi munkakört betöltő dolgozók oktatását a Magyar Jogász Szövetség az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézete közreműködésével szervezi.

(5) A joggyakorlaton levő tanácsi jogászok oktatását a Tanácsakadémia szervezi.

A szakvizsga-bizottság

5. §

(1) Jogi szakvizsgát az igazságügyminiszter felügyelete alatt működő jogi szakvizsga-bizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) tagjaiból kijelölt tanács előtt kell tenni.

(2) Az igazságügyminiszter a vizsgabizottság felügyeletét - a vizsga tagozatától függően - a legfőbb ügyésszel, illetőleg a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben látja el.

6. §

(1) A vizsgabizottság tagjait bírák, ügyészek, közjegyzők, a minisztériumok jogi munkakört ellátó dolgozói, ügyvédek, jogtanácsosok, egyetemi oktatók, valamint más állami, szövetkezeti szervek és társadalmi szervezetek jogi munkakört ellátó dolgozói közül 5 évi időtartamra az igazságügyminiszter nevezi ki.

(2) A vizsgabizottság elnökét, elnökhelyetteseit és titkárát a vizsgabizottság tagjai sorából az igazságügyminiszter nevezi ki.

(3) Az igazságügyminiszter az (1) és (2) bekezdés szerinti kinevezési jogot a legfőbb ügyésszel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben gyakorolja.

(4) A vizsgabizottság tagjait közreműködésükért díjazás illeti meg.

A jogi szakvizsgára bocsátás feltételei

7. §

(1) Jogi szakvizsgára bocsátását kérheti az, aki

a) jogi doktori oklevelet szerzett és

b) 2 éven át az e rendeletben meghatározott joggyakorlatot vagy a joggyakorlat idejébe beszámítható más jogi működést folytatott, továbbá

c) a jogi szakvizsgát megelőzően sikeres elővizsgát tett (9. §).

(2) A jelölt vizsgadíjat köteles fizetni.

8. §

A vizsgabizottság titkára a 7. §-ban foglalt előfeltételek igazolása esetén kitűzi az írásbeli és a szóbeli vizsga időpontját, és erről a jelöltet írásban értesíti.

Elővizsga

9. §

(1) Az elővizsgán a jelölt a joggyakorlatának megfelelő tárgyakból ad számot a felkészültségéről.

(2) Az elővizsga tárgyai:

a) a bírósági fogalmazónak: a jogpolitika és a jogalkalmazás alapvető kérdései a munkajog, valamint a vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos főbb jogszabályok terén, a bírósági szervezet és ügyvitel, továbbá a bírósági statisztika;

b) az ügyészségi fogalmazónak: a jogpolitika és a jogalkalmazás alapvető kérdései a munkajog és az államigazgatási jog terén, az ügyészségi szervezet és ügyvitel, továbbá a rendőrségi és ügyészségi statisztika;

c) az ügyvédjelöltnek: a jogpolitika és a jogalkalmazás alapvető kérdései a munkajog, a társadalombiztosítási jog és az államigazgatási jog terén, valamint az ügyvédségre vonatkozó jogszabályok;

d) a jogi előadónak: a jogpolitika és a jogalkalmazás alapvető kérdései az államigazgatási jog, valamint a büntetőjog terén, továbbá a pénzügyi jognak a vállalati és a szövetkezeti jövedelemszabályozásra vonatkozó része;

e) a tanácsi jogásznak: a jogpolitika és a jogalkalmazás alapvető kérdései a munkajog, a büntetőjog terén, valamint a szabálysértési jogalkalmazás gyakorlata.

(3) Az elővizsga tárgyaiból szóbeli vizsgát kell tenni. Ez legkorábban a joggyakorlat első évének eltelte után tehető le.

(4) Az elővizsgát az előtt a szerv előtt kell tenni, amely a joggyakorlati idő alatt a jelölt szakmai oktatását szervezi (4. §).

(5) Az elővizsgáról a jelölt igazolást kap, amelyben a vizsga eredményét "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel kell osztályozni. Egyebekben az elővizsgára a szakvizsga szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jelölt további joggyakorlatra nem kötelezhető, pótvizsgát a sikertelen vizsgát követő 1 hónapon belül, megismételt vizsgát pedig 2 hónapon belül nem lehet tenni.

A jogi szakvizsga

10. §

(1) A jelölt a joggyakorlatának, illetőleg a már letett elővizsgának (9. §), valamint a vizsgára jelentkezésekor fennálló munkakörének megfelelően a jogi szakvizsga (a továbbiakban: vizsga) bírói, ügyészi, ügyvédi, illetőleg jogtanácsosi vagy tanácsi jogászi tagozatán tesz vizsgát.

(2) Ha a jelölt a vizsgára jelentkezés időpontjában nem olyan munkakörben dolgozik, amely az adott tagozatra való jelentkezésre jogosítaná, vagy nem a joggyakorlatának megfelelő elővizsgát tett le, a vizsgabizottság állapítja meg, hogy melyik tagozaton tehet vizsgát.

(3) A különböző tagozatokon tett vizsgák egyenértékűek.

11. §

(1) A vizsga két részből áll; mindkét rész írásbeli és szóbeli. Először írásbeli vizsgát kell tenni.

(2) A vizsga megosztása esetén a jelölt választ, hogy melyik részből vizsgázik először. A vizsga másik részére csak az egyik rész sikeres letételét követő 1 éven belül lehet jelentkezni. Ha a jelölt ezt a határidőt elmulasztja, és mulasztását elfogadható indokkal nem igazolja, köteles a vizsga már letett részének tárgyaiból újra vizsgát tenni.

(3) A szóbeli vizsga nyilvános.

12. §

A vizsga bírói, ügyészi, ügyvédi tagozatának tárgyai:

a jogpolitika és a jogalkalmazás

a) - a büntetőjog,

- a büntető eljárásjog

terén.

b) - a polgári jog és a családjog,

- a polgári eljárásjog

terén.

13. §

A vizsga jogtanácsosi tagozatának tárgyai:

a jogpolitika és a jogalkalmazás

a) - a munkajog és a társadalombiztosítási jog,

- a vállalati és a szövetkezeti jogszabályok, továbbá a tervezésre, a beruházásra és az anyaggazdálkodásra vonatkozó jogszabályok alapvető rendelkezései

terén,

b) - a polgári jog és a családjog,

- a polgári eljárásjog

terén.

14. §

A vizsga tanácsi jogászi tagozatának tárgyai:

a jogpolitika és a jogalkalmazás

a) - az államigazgatási jog,

- a jelölt által választott államigazgatási szakjog

terén,

b) - a polgári jog és a családjog,

- a polgári eljárásjog

terén.

15. §

(1) Az írásbeli és a szóbeli vizsgán adható osztályzatok: jeles, jó, megfelelő és nem megfelelő. Aki a vizsga mindkét részén mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgák valamennyi tárgyából jeles eredményt ért el, kitünő minősítést kap.

(2) Ha az írásbeli vizsga nem megfelelő, a vizsgabizottság dönt, hogy a jelölt megkezdheti-e a szóbeli vizsgát.

(3) Azt a jelöltet, akinek a vizsgáját a vizsgabizottság egy tárgyból nem minősíti megfelelőnek, e tárgyból pótvizsgára, azt a jelöltet pedig, akinek két tárgyból nem minősíti megfelelőnek a vizsgáját, a vizsga megfelelő részének ismétlésére kell utasítani. Az utóbbi esetben a jelölt újabb vizsgára bocsátását legfeljebb 1 évi kiegészítő joggyakorlat igazolásától lehet függővé tenni.

(4) Ha a jelöltet pótvizsgára vagy a vizsga valamelyik részének megismétlésére utasították, újabb írásbeli vizsgát is kell tennie.

(5) A pótvizsga és a megismételt vizsga letételére és eredményének megállapítására az előző bekezdések, valamint a 11-15. § megfelelően irányadók.

16. §

(1) Pótvizsgát a sikertelen vizsgától számított három hónap eltelte után lehet tenni. A pótvizsgára utasított jelöltnek a sikertelen vizsgától számított hat hónapon belül kell jelentkeznie pótvizsgára; ha ezt elmulasztja, és mulasztását elfogadható indokkal nem igazolja, a vizsga megfelelő részét meg kell ismételnie.

(2) Ha a vizsgabizottság a pótvizsgát nem fogadja el, dönt arról, hogy a jelöltet ebből a tárgyból újabb pótvizsgára bocsátja-e, vagy a vizsga megfelelő részének ismétlésére utasítja. Az utóbbi esetben a vizsgára bocsátást legfeljebb egy évi kiegészítő joggyakorlat igazolásától lehet függővé tenni. A második pótvizsga sikertelensége esetén újabb pótvizsgának nincs helye, hanem a vizsga megfelelő részét meg kell ismételni.

17. §

(1) A vizsga ismétlésére utasított jelölt legkorábban a sikertelen vizsgától számított hat hónap eltelte után tehet ismét vizsgát. Ha a vizsga ismétlését kiegészítő joggyakorlattól tették függővé, a jelöltnek a joggyakorlat befejezésétől számított hat hónapon belül kell a vizsgára jelentkeznie. Ha ezt elmulasztja, és mulasztását elfogadható indokkal nem igazolja, a vizsga esetleg már letett első részét is meg kell ismételnie. A vizsga - újabb kiegészítő joggyakorlat nélkül - csak kétszer ismételhető meg.

(2) A 15-16. §-nak, valamint e § (1) bekezdésének a pótvizsgára és a vizsga megismétlésére vonatkozó rendelkezései a megismételt vizsga esetén is irányadók.

Az ideiglenes bizonyítvány és az oklevél kiadása

18. §

A vizsgabizottság annak a jelöltnek, aki a vizsga egyik részét letette, ideiglenes bizonyítványt, annak pedig aki a vizsga mindkét részét letette, oklevelet ad.

19. §

(1) A vizsga letétele alól mentes az, aki e rendelet hatálybalépése előtt hatályban volt jogszabályok alapján a bírói-ügyészi, illetőleg az ügyvédi-jogtanácsosi vizsga letétele alól a jogszabálynál fogva mentesült, vagy egyénileg mentesítést kapott.

(2) A vizsga ügyvédi, illetőleg jogtanácsosi tagozatának letétele alól az igazságügyminiszter, ügyészi tagozatának letétele alól a legfőbb ügyész, a vizsga tanácsi jogászi tagozatának letétele alól pedig a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke adhat mentesítést.

20. §

(1) Ez a rendelet 1977. január 1-én lép hatályba; egyidejűleg a 6/1959. (VI. 11.) IM rendelet és a 109/1961. (IK. 7.) IM-Legf. Ü. számú együttes utasítás hatályát veszti. A tanácsi jogászok vonatkozásában a rendeletet 1977. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A vizsgabizottság ügyrendjét és a vizsgára vonatkozó módszertani irányelveket külön jogszabály tartalmazza.

(3) Ha a jelölt jelentkezését a vizsgabizottság a rendelet hatálybalépése előtt elfogadta, vagy ha a jelölt e rendelet hatálybalépése előtt a bírói-ügyészi, illetőleg az ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát megkezdte, a vizsga letételére (befejezésére) 1977. december 31-ig a korábbi rendelkezések irányadók. Ezt követően csak a jelen rendelet szerint lehet jogi szakvizsgát tenni.

Dr. Korom Mihály s. k.,

igazságügyminiszter

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére