13/1976. (VII. 4.) BkM rendelet
a tőkehús egységes vendéglátóipari bontási technológiájáról, a húsbontási értéknormák alkalmazásáról és az elszámoltatás módjáról
1. §
(1) A rendelet hatálya a vendéglátó tevékenységet folytató vállalatok, fogyasztási szövetkezetek és ezek gazdasági társulásai (a továbbiakban: vállalat) egységeire terjed ki.
(2) A rendelet szabályai nem alkalmazhatók azon munkahelyi éttermek konyháira, amelyek az előfizetéses étkezésnél a húsrészenkénti árak alkalmazására nem kötelezettek.
2. §
A tőkehús bontási technológiáját a rendelet 1. számú, az átlagos kihozatali arányokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
3. §
A húsrészenkénti árak és az egységes kiméretben szállított tőkehús beszerzési ára közötti különbözet, valamint a tőkehús bontásából származó különbözet elszámolható maximális mértékét (húsbontási értéknorma) a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
4. §
(1) A húsbontási értéknormákat akkor kell alkalmazni, ha a tőkehús bontását, csontozását és a konyhakész állapotú előkészítését ugyanaz az egység (raktárral összevont húselőkészítő vagy konyha) végzi.
(2) A kizárólag bontással foglalkozó húsüzem (húsraktárral összevont előkészítő) részére húsbontási norma nem állapítható meg. Az itt keletkező húsbontási veszteség termelési veszteség.
(3) Ha a bontást és a csontozást, valamint a felhasználásra történő előkészítést két szakaszban végzik (húselőkészítő és felhasználó konyha), a vállalat igazgatója, igazgatóság elnöke (továbbiakban: igazgató) a felhasználó konyha részére a bontási különbözet arányos részének elszámolását engedélyezheti.
(4) Ha a raktárral összevont központi előkészítő nem végez csontozást (csak részeire bontja a tőkehúst), bontási különbözetet nem számolhat el.
(5) A húsbontási értéknormák maximális értékek, de a tőkehúsok minőségétől függően az igazgató ezen belül alacsonyabb normákat is megállapíthat. A vállalat a bontási normákat évenként köteles felülvizsgálni és szükség szerint módosítani.
5. §
(1) Az értékesítőhellyel, illetőleg raktárral összevont termelő egységre, valamint az elkülönített raktárra megállapított húsbontási értéknormákat az egység vezetőjével a leltáridőszak előtt írásban kell közölni és azt a leltáridőszak alatt megváltoztatni nem szabad.
(2) Ha a tőkehús szállítmány minősége a szokványos (átlagos) minőségtől eltér, az egységvezető kérelmére az igazgató az egységre megállapított bontási értéknorma mértékét meghaladó különbözettel - a bontási értéknormán belül - az egység elszámolását módosíthatja. Ebben az esetben a húsbontásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az egységvezető vagy megbízottja és a vállalati központ megbízottja ír alá.
(3) Az igazgató kérelmére a belkereskedelmi miniszter a rendelet 3. számú mellékletében meghatározottnál magasabb mértékű húsbontási értéknorma elszámolását engedélyezheti.
6. §
(1) A vállalatok a normák alapján kiszámított eltéréseket a főkönyvi számvitelben az értékesített áruk beszerzési árának módosításaként kötelesek elszámolni.
(2) Az üzemek analitikus könyvelésében a bontási norma
a) az áru beszerzésével egyidőben, vagy
b) a leltározáskor - gyűjtött adatok alapján -
számolható el.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti elszámolásnál az egység a normák alapján kiszámított értékkülönbözetet az áruk beszerzésekor az áruforgalmi jelentésben növekedésként vagy csökkenésként számolja el.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásnál az egység az eltéréseket nem beszerzéskor (szállítmányonként) számolja el az áruforgalmi jelentésben, hanem a szállítási bizonylatok alapján külön tablót fektet fel, amelyen a különféle normacsoportba tartozó árukat elkülönítve, érték szerint tartja nyilván. Ebben az esetben a norma szerinti eltéréseket csoportonként, a leltáridőszakra vonatkozóan kell elszámolni.
7. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1976. július hó 5. napjától kell alkalmazni. Egyidejűleg a 17/1968. (K. É. 16) BkM sz. utasítás hatályát veszti.
(2) A rendelet mellékleteit a Kereskedelmi Értesítő tartalmazza.
Szurdi István s. k.,
belkereskedelmi miniszter