26/1976. (VII. 15.) MÉM rendelet

a saját tulajdonú személygépkocsi használatát szabályozó rendelkezéseknek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben való végrehajtásáról

A 4/1974. (II. 28.) MüM rendelettel módosított és kiegészített 33/1951. (I. 31.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 20/A. §-ának, valamint a 3/1975. (III. 27.) KPM-PM-MüM együttes rendelet (a továbbiakban: KPM rendelet) egyes rendelkezéseinek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben történő végrehajtására - a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, halászati termelőszövetkezetekben, mezőgazdasági szakszövetkezetekben és kollektív szerződést nem kötő szövetkezeti társulásoknál (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet) a jogszabályok keretei között a munkarendben kell meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben a szövetkezet tagja vagy alkalmazottja (a továbbiakban: tag) saját személygépkocsiját, motorkerékpárját (a továbbiakban: személygépkocsi) kiküldetés (külszolgálat) céljára rendszeresen használhatja.

2. §

(1) Rendszeres használat olyan munkakörökben engedélyezhető, amelyekben a munkaköri feladatok ellátása jelentős mennyiségű, ismétlődő külső munkát [kiküldetést, külszolgálatot, az R. 20. §-ának (5) bekezdése alá eső belterületi közlekedést] igényel (főmezőgazdász, főállattenyésztő, főkertész, főágazat-, ágazatvezető, állatorvos, erdész, építésvezető, jogtanácsos, anyagbeszerző, inszeminátor stb.), a gépkocsi használatának eseti engedélyhez kötése nem célszerű és a használatnak az R. 20. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet elnöke, valamint elnökhelyettese részére a saját személygépkocsi rendszeres használatát, illetőleg e tisztségeknek a munkarendbe való felvételét a közgyűlés engedélyezheti.

3. §

(1) A gépkocsi rendszeres használatáért átalányt - a helységek belterületére engedélyezett használat kivételével - akkor indokolt megállapítani, ha az esetenkénti elszámolás az utazások gyakorisága miatt nem gazdaságos. A térítési díjnak átalány vagy esetenkénti elszámolás formájában történő kiegyenlítése kérdésében a vezetőség dönt. Az elnök és az elnökhelyettes részére az átalányban történő elszámolást - ideértve az átalány mértékét is - a közgyűlés engedélyezi.

(2) Az átalány megállapításának alapja az a havi átlagos km-teljesítmény, amely az érintett munkakörben a korábbi nyilvántartások adatai szerint hosszabb időszak - általában 2 év - átlagában felmerült és a változásokat figyelembe véve a jövőben is várható. Ha a munkakörben korábban is átalányt folyósítottak, az annak alapjául szolgáló havi km-teljesítményt kell - az időközi változások figyelembevételével alapul venni.

(3) Ha a külső munkaköri feladatok idényjellegűek, az átlagos havi km-teljesítmény meghatározásánál az előző naptári évekből csak az idény tartamába eső hónapokat kell figyelembe venni. Az így megállapított átalányt - az R. 20/A. §-a (4) bekezdésében megállapított kivételekkel -ugyanazokra a naptári hónapokra kell folyósítani, amelyeknek figyelembevételével az átlagos km-teljesítményt megállapították.

(4) Az átalányt határozatlan vagy meghatározott időre - de legalább 3 hónapra - lehet engedélyezni. A megállapítás alapjául szolgáló körülmények lényeges változása esetén bármikor eseti elszámolásra lehet áttérni.

4. §

(1) Az átalány mértékének meghatározásánál a mezőgazdasági szövetkezet legfeljebb az R. 20/A. §-a (3) bekezdésében a járási területre megállapított havi km-keretet veheti figyelembe. A belterületre, a járásra és a megyére meghatározot km-keretek együttesen nem alkalmazhatók.

(2) A tevékenység által közvetlenül érintett munkakörökben a figyelembe vehető keret havi 1500 km-ig terjedhet, ha a mezőgazdasági szövetkezet

a) termelési rendszer kijelölt szervezőjeként működik,

b) üzemei, telepei, egyéb termelő egységei közötti legnagyobb távolság a 40 km-t meghaladja és az ezekben folytatott tevékenységet ágazati rendszerben irányítják,

c) alapszabály szerinti tevékenységi köre több járás vagy megye területére kiterjed.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja alá eső munkaköröket a mezőgazdasági szövetkezet munkarendjében kell meghatározni. A munkakörök közé

- a (2) bekezdés a) pontja alapján a kizárólag vagy túlnyomórészt termelési rendszerek irányításával, szervezésével vagy működésével összefüggő, operatív tennivalókra rendszeresített, speciális munkaköröket (szaktanácsadó, szervező, szakmérnök, szervízmérnök és technikus stb.),

- a (2) bekezdés b) pontja alapján pedig csak az ott említett üzemek, telepek központi irányításával, felügyeletével, ellenőrzésével összefüggésben rendszeres kijárást igénylő munkaköröket lehet felvenni.

(4) A (2) bekezdés alá nem tartozó esetekben az R. 20/A. §-a (3) bekezdésében meghatározott felső km-határok alól a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) engedélyezhet kivételt.

(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezései szerint megállapított átalányt a mezőgazdasági szövetkezet éves - a 3. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az idény hónapjainak megfelelő - keretben is felhasználhatja.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak nem érintik a mezőgazdasági szövetkezetnek a kifizethető térítési díjak felső mértékét meghatározó rendelkezések [KPM rendelet 4. § (1) bek.] megtartására vonatkozó kötelezettségét.

5. §

(1) Közös foglalkoztatás esetén az R. 20 A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott km-kereteket a foglalkoztatásban részt vevő valamennyi mezőgazdasági szövetkezet tekintetében együttesen kell figyelembe venni. A foglalkoztatást nyújtó (a tagsági vagy munkaviszonyban gesztorként eljáró)mezőgazdasági szövetkezet székhelyétől a többi mezőgazdasági szövetkezet székhelyéig szükséges - a (2) bekezdés szerint elszámolható - út a kiküldetések miatt felmerülő utazási igénybe nem számít be.

(2) A foglalkoztató mezőgazdasági szövetkezet székhelye és a foglalkoztatásban részt vevő mezőgazdasági szövetkezetek székhelye között szükséges utazást az érdekelt szövetkezetek hozzájárulásával és arányos költségviselésével a belterületi használatra megállapított szabályok szerint lehet megtéríteni.

6. §

(1) Az átalányt felül kell vizsgálni, ha a munkakörben személyi változás történik, vagy a külső munkák mennyisége tartósan - folyamatosan legalább 60 napot meghaladóan - megváltozik.

(2) Ha tagot munkakörében folyamatosan 6 napot meghaladó időtartamban más helyettesíti, a helyettesített tag részére erre az időre átalány nem jár. Ha a munkakörrel járó feladatokat a helyettesítő saját személygépkocsijával látja el és a rendszeres gépkocsihasználatra vonatkozó feltételek fennállnak, az átalány időarányos összegét részére kell kifizetni.

(3) Ha a gépkocsi folyamatosan 30 napnál rövidebb ideig üzemképtelen, az átalányban részesülő tag külső munkáit közforgalmú vagy egyéb járművel köteles ellátni és ezért külön térítést nem számíthat fel.

7. §

(1) A saját személygépkocsi használatára vonatkozó engedélyt minden esetben indokolással ellátva, írásban kell megadni. Az engedély egy alkalomra, vagy - eseti elszámolás mellett is - határozott vagy határozatlan időre szólhat. A nem egy alkalomra szóló engedély bármikor visszavonható.

(2) Átalány megállapítása esetén a gépkocsi tulajdonjogát okmányok alapján ellenőrizni kell. Az átalány összegéről a tag részére írásbeli értesítést kell adni. Az értesítésben fel kell tüntetni az átalány engedélyezett időtartamát [3. § (4) bek.], valamint a gépkocsi típusát és rendszámát.

(3) Átalány folyósítása esetén a kifizetett átalányokról és az azokat érintő változásokról - a (2) bekezdésben említett adatokat tartalmazó - nyilvántartást kell vezetni.

(4) Az átalányok jogosságát és mértékét a járási hivatal, városi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve köteles rendszeresen ellenőrizni.

8. §

Nem minősül sem kiküldetésnek, sem külszolgálatnak a saját személygépkocsinak a lakóhelytől a munkahelyre (közös foglalkoztatás esetén a foglalkoztatást nyújtó szövetkezét székhelyére) és onnan a lakóhelyre való használata. Ilyen címen a mezőgazdasági szövetkezet térítést nem fizethet és költséget nem számolhat el. Kivétel ez alól, ha a tagot a lakóhelyéről munkaidőn kívül munkára berendelik és az út megtételére más eszköz nem áll rendelkezésre.

9. §

Közös foglalkoztatás esetén a kiküldetés (külszolgálat) kiinduló pontja a kiküldetést elrendelő szövetkezet székhelye. Ha a kiküldetés célja a lakóhely irányában fekszik, vagy a szükséges út költsége az 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján egyébként is megtérül, útiköltség elszámolásának nincs helye. A foglalkoztató mezőgazdasági szövetkezetek érdekében végzett kiküldetések költségei a kiküldetést elrendelő szövetkezeteket külön-külön terhelik.

10. §

(1) Az évi futásteljesítmények csökkentése [KPM rendelet 2. § (1) bek.], illetőleg a kifizethető térítések (díjak) felső határa [KPM rendelet 4. § (1) bek.] szempontjából az év utolsó három naptári negyedévének adatait az 1974. év azonos időszakának adataival kell összehasonlítani.

(2) Az év folyamán kifizethető térítési díjak felső határa szempontjából az R. 20 A. §-a (1) bekezdése alapján fizetett átalány térítési díjnak számít.

11. §

(1) Ha a mezőgazdasági szövetkezet a saját tulajdonú személygépkocsik használatáért az 1974. évnek csak egy részében fizetett térítést, a KPM rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében elrendelt korlátozás szempontjából irányadó összeg ama hónapok - de legalább az év utolsó 8 hónapja -átlagának 12-szeres szorzata, amelyeknek teljes tartama alatt a mezőgazdasági szövetkezet ilyen címen térítést fizetett.

(2) Ha a mezőgazdasági szövetkezet a saját tulajdonú személygépkocsik használatáért fizetett térítési díjak összegét az R. hatálybalépését követően növelte, az 1974. évi kifizetések összegének meghatározásánál a ténylegesen kifizetett térítési díjak összege helyett figyelembe veheti azoknak a hónapoknak - de legalább az év utolsó 8 hónapjának - az egész évre számított átlagát is, amelyekben emelt összegű térítési díjat fizetett.

(3) Ha a saját személygépkocsit kiküldetés (külszolgálat) céljára rendszeresen használó tagok száma új üzem (üzemrész) belépése folytán növekszik, a viszonyítás alapjául szolgáló összeget az új használat hónapjától az év végéig hátralevő hónapok száma és a mezőgazdasági szövetkezet által 1974. évben azonos vagy hasonló munkakörben fizetett átalány szorzatának megfelelő összeggel növelni kell. Ugyanilyen számítás szerint csökkenteni kell az 1974. évi felhasználás összegét, ha a saját személygépkocsit rendszeresen használó tagok száma az év folyamán tartósan csökken.

12. §

Mezőgazdasági szövetkezetek egyesülése (beolvadása) esetén a saját tulajdonú személygépkocsik használatáért fizethető térítés az egyesülés évében és az azt követő naptári évben az egyesülő (beolvadó) mezőgazdasági szövetkezetek által 1974. évben ilyen címen fizetett térítések együttes öszszegéhez igazodik. Az egyesülést (beolvadást) követő harmadik naptári évtől a viszonyítási alap az 1974. évi együttes felhasználás szövetkezetenként 10-10%-kal csökkentett összege.

13. §

A 4. § (4) bekezdésében és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott jogkört fővárosi székhelyű mezőgazdasági szövetkezetek tekintetében a Pest megyei megfelelő tanácsi szervek gyakorolják.

Hatálybaléptető rendelkezések

14. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 19/1972. (XI. 14.) MÉM rendelet hatályát veszti.

Dr. Soós Gábor s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár