26/1976. (X. 30.) PM-MÉM-ÉVM együttes rendelet

az állami gazdaságok területén levő elavult lakások felszámolásának feltételeiről

A munkaügyi miniszterrel, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a következőket rendeljük:

1. §

(1) Az e rendeletben megállapított pénzügyi feltételek a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghatározott, az általános mezőgazdasági tevékenység szakágazatba sorolt állami vállalatok (a továbbiakban: állami gazdaságok) területén levő, szociális követelményeknek meg nem felelő, elavult (volt cseléd-, tanyai és majori) lakásokban lakó személyek (családok) lakásépítésénél, valamint lakásvásárlásánál alkalmazhatók, ha

a) erre őket az állami gazdaság kijelöli,

b) legalább egy éves folyamatos munkaviszonynyal (szövetkezeti tagsági viszonnyal) rendelkeznek és havi átlagkeresetük legalább 1000 Ft, illetőleg idényjellegű foglalkozásból vagy iparengedély alapján folytatott ipari vagy kereskedelmi tevékenységből havi átlagban legalább 1000 Ft jövedelemmel rendelkeznek, továbbá

c) az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályok szerint nyújtható építési kölcsönt nem, illetőleg csak az e rendeletben megállapított mértékben veszik igénybe.

(2) A pénzügyi feltételekkel kapcsolatban az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A felszámolásra kerülő épületnek (lakásnak) a családok kiköltözésével egyidejű lebontásáról, a lakás megszünésének bejelentéséről és a földterület hasznosításáról az állami gazdaságoknak kell gondoskodniuk.

2. §

(1) Ha a felszámolásra kijelölt lakásban lakó személy (család) a lakásigényét lakóházépítéssel elégíti ki, részére az állam - az Országos Takarékpénztár útján - a következő feltételek mellett nyújt építési kölcsönt:

a) a kölcsön az építési költségek legfeljebb 90%-áig nyújtható, lakásonként azonban a 120 000 Ft-ot nem haladhatja meg,

b) a kölcsön kamatmentes,

c) a törlesztési idő 35 év,

d) a kölcsönnel kapcsolatban kezelési költség nem számítható fel.

(2) Ha az építkező a lakótelket az állami telekvásárlásról és telekértékesítésről szóló jogszabályok alapján megbízott szervtől vásárolja meg, a vételár összegét építési költségként kell figyelembe venni. Az építési kölcsön összege lakásonként ebben az esetben is legfeljebb 120 000 Ft lehet.

(3) Ha a lakótelek kialakítására alkalmas területet a kezelésében levő földrészletből az állami gazdaság engedte át a tanács végrehajtó bizottsága részére és a kialakítás költségeit az állami gazdaság viselte, a lakótelket ingyenesen az építkezők tartós használatába kell adni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kamatmentes kölcsönön felül, megfelelő fizetőképesség esetén, indokolt esetben az építési kölcsönre vonatkozó általános feltételek szerint további kölcsönt is lehet nyújtani. Családi ház építése esetén a kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a 160 000 Ft-ot.

(5) Az építési költségek és az építési kölcsön összegének különbözetét az építkezőknek készpénzzel, a lakásépítéshez szükséges építési anyaggal, az építkező és családtagjai által vállalt és a lakóházépítésnél elvégzendő munkával, az építkező részére a munkáltató szerve által a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló jogszabályokban nyújtott támogatással, illetőleg ezek együttes összegével kell fedeznie.

3. §

(1) Ha a felszámolásra kijelölt lakásban lakó személy (család) az igényét állampolgár tulajdonában álló, belterületen fekvő, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, beköltözhető, legalább a kölcsön lejáratáig fenntartható és tehermentes lakóház vásárlásával elégíti ki, részére a 2. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerint nyújtható kölcsön, azzal az eltéréssel, hogy annak összege a 80 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(2) A lakóház vételáraként az állami ingatlanközvetítő szerv által - az (1) bekezdésben említett feltételek alapulvételével - becsült forgalmi értéket kell figyelembe venni.

(3) Tulajdoni hányad vásárlására kölcsön nem nyújtható.

(4) A vételár és a kölcsön összegének különbözetét a vásárlónak készpénzzel, a munkáltató szerve által a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló jogszabályok szerint részére nyújtott kölcsöntámogatással, illetőleg azok együttes összegével kell fedeznie.

4. §

(1) A dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló jogszabály alapján a lakásépítési alapból nyújtott munkáltatói kölcsönt a kollektív szerződésben szabályozott módon, a munkaviszonyban eltöltött idő figyelembevételével, a lakásépítési alap terhére el lehet engedni. Az elengedett öszszeg nem haladhatja meg a 40 000 Ft-ot.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kölcsön elengedésénél a munkaviszonyt a kölcsön-szerződés megkötésének időpontjától kell számítani, kivéve ha a nyugdíjazás ezt megszakítja. Ez esetben a munkaviszonyban eltöltött előző időt is figyelembe kell venni. Az építtetőt munkaképtelenség, rokkantság esetén az e §-ban említett kedvezmények változatlanul megilletik.

5. §

Az e rendelet alapján történő ingatlanszerzés mentes az okirati és a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól, továbbá nem kell leróni a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket sem.

6. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött kölcsönszerződések tekintetében kell alkalmazni.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminisztériumi államtitkár

Romány Pál s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter