1976. évi II. törvény

az emberi környezet védelméről

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A törvény célja, hogy az ember egészségének védelme, a jelenlegi és a jövő nemzedékek életfeltételeinek rendszeres javítása érdekében megállapítsa az emberi környezet védelmével, megóvásával és tervszerű alakításával kapcsolatos alapvető szabályokat.

2. § (1) A Magyar Népköztársaságban az emberi környezet védelme az egész társadalom érdeke és feladata.

(2) Minden állampolgárinak joga van arra, hogy emberhez méltó környezetben éljen.

3. § Az állami szervek, vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervezetek és az állampolgárok kötelesek az emberi környezet védelmét szolgáló szabályokat megtartani, megtartatni és a környezetvédelmet a tevékenységi körükben előmozdítani.

4. § (1) A környezetvédelem feladata, hogy az emberi környezet megóvását és tervszerű alakítását elősegítse, a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és más károsodások okait felismerje, azok megelőzésének, csökkentésének, illetőleg megszüntetésének módját és feltételeit megállapítsa és a társadalom érdekeinek megóvásával érvényre juttassa.

(2) A környezetvédelmi feladatokat fokozatosan, a népgazdasági tervvel összhangban, társadalmi jelentőségük szerinti sorrendben, a népgazdaság fejlődésével és erőforrásaival arányosan kell megvalósítani. Elsősorban azokat a környezetvédelmi feladatokat kell elvégezni, amelyek az ember életének és egészségének alakulására kedvezően hatnak.

(3) A környezetvédelmi feladatok ellátását a termelés növelésével és az életszínvonal rendszeres emelésével is össze kell hangolni.

5. § (1) A környezetvédelem követelményeit a népgazdasági tervek célkitűzéseinek meghatározásánál figyelembe kell venni; azokat a területrendezés és a területfejlesztés, továbbá a létesítmények elhelyezése, gazdasági-műszaki tervezése és megvalósítása során érvényre kell juttatni.

(2) A gazdasági szabályozás és a gazdasági döntések, a hatósági intézkedések meghozatala, valamint a működési feltételek meghatározása során a környezetvédelmi követelmények megtartását biztosítani kell.

6. § (1) A környezetvédelmi feladatok megoldását a tudomány és a technika fejlesztésével, a tudományos kutatómunka megszervezésével, a hazai és a nemzetközi tudományos kutatások eredményének gyakorlati alkalmazásával, valamint szakemberek képzésével és továbbképzésével is elő kell segíteni.

(2) Az emberi környezet védelme során hatékony és tartós eredményt biztosító korszerű módszereket kell alkalmazni.

7. § Gondoskodni kell arról, hogy az állampolgárok a környezetvédelmi feladatokat és követelményeket az oktatás, nevelés, közművelés és tájékoztatás útján megismerjék. Elő kell segíteni, hogy a környezetvédelemben a lakosság társadalmi munkával is részt vegyen.

8. § A Magyar Népköztársaság az emberi környezet védelmét nemzetközi szerződések keretében való együttműködéssel is elősegíti.

II. fejezet

A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

A környezetvédelem köre

9. § (1) A Magyar Népköztársaságban az emberi környezet megóvása érdekében védelem alatt áll:

a) a föld,

b) a víz,

c) a levegő,

d) az élővilág,

e) a táj,

f) a települési környezet.

(2) Az emberi környezet védelem alatt álló tárgyainak felhasználása, hasznosítása, alakítása a környezet védelmét szolgáló jogszabályok és hatósági rendelkezések megtartásával történhet.

10. § (1) Nem szabad az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait olyan szennyeződésnek, ártalomnak vagy más káros hatásnak kitenni, amely azok természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, vagy az emberi életkörülményeket rontja.

(2) Az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait védeni kell a természeti erők kártételeitől is.

11. § (1) Biológiai, vegyi, sugárzó anyagokat csak úgy szabad előállítani, tárolni, szállítani, kezelni és alkalmazni, sugárhatást előidézni, hogy azok az embert, illetőleg az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait se egyszeri behatásra, se felhalmozódásuk esetén ne károsítsák vagy veszélyeztessék.

(2) Tilos az embert, illetőleg az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait károsító vagy veszélyeztető más rezgések és sugárzások előidézése.

A föld védelme

12. § A föld védelme a talajra, az alapkőzetre és az ásványi anyagokra terjed ki.

13. § Minden földhasználó köteles - a terület rendeltetésétől, illetőleg jellegétől függően - a talaj termőképességét fenntartani és növelni, továbbá a természeti erők kártételeinek (erózió, defláció, szikesedés, kiszáradás és elvizenyősödés) megakadályozására szolgáló talajvédelmi módszerek, eszközök és létesítmények alkalmazásáról gondoskodni. A művelési ágakat és módokat ennek megfelelően kell megválasztani és alkalmazni.

14. § (1) A föld termőképessége és a termőtalaj megóvása érdekében a földtani kutatási, bányászati, ipari, építési, mezőgazdasági és egyéb üzemi tevékenységet folytatók fokozott gondosságot kötelesek kifejteni. E tevékenységek befejezése után a terület rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről kell gondoskodni.

(2) A létesítményeket elsősorban olyan területen kell elhelyezni, amely mezőgazdasági termelésre nem, vagy nem kellően hasznosítható.

(3) Az ásványi anyagok kitermelésének biztosítása érdekében - meghatározott területeken -területfelhasználási és építési korlátozások rendelhetők el.

15. § Nem szabad a földet hulladékkal és más módon szennyezni. Hulladékot és vegyi anyagot -halmazállapotára tekintet nélkül - csak jogszabályban vagy hatósági rendelkezésben meghatározott módon szabad felhalmozni, illetőleg a földbe juttatni.

A vizek védelme

16. § A vizek védelme a felszíni és a felszín alatti vizekre - ideértve az ásvány- és gyógyvizeket is -, továbbá azok medreire és partjaira terjed ki.

17. § (1) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése.

(2) Bármilyen halmazállapotú anyagot a vízben vagy a vízen szállítani, a víz közelében tárolni, kezelni vagy felhasználni, a vízbe juttatni csak a víz fertőzését vagy káros szennyezését kizáró intézkedések megtétele mellett szabad.

18. § Üzemet, létesítményt csak olyan szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését kizárja. A szennyvíz előzetes tisztításáról jogszabályban meghatározott más esetekben is gondoskodni kell.

19. § (1) Nem szabad üzemben tartani olyan gépeket, vízijárműveket, úszómunkagépeket és úszóműveket, amelyek a vizeket fertőzik vagy károsan szennyezik.

(2) Meghatározott vizeken a vízijárművek üzemben tartása korlátozható, illetőleg megtiltható.

20. § A vizek természetes lefolyását, illetőleg áramlását, továbbá a felszíni vizek medreit és partjait a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével szabad megváltoztatni.

21. § Ivóvízellátási vagy gyógyászati célokra szolgáló víz mennyiségének és minőségének megóvása érdekében a jogszabályokban meghatározott vízilétesítmények, művek és berendezések védelmére védőterületet, illetőleg védőidomot kell kialakítani.

22. § (1) A tervszerű vízgazdálkodás keretében kell gondoskodni a vizek, továbbá a vizeket érintő természeti erők kártételeinek megakadályozásáról

(2) Olyan vízilétesítményeket, védőműveket kell létesíteni, illetőleg olyan eljárásokat kell alkalmazni, amelyek csökkentik, illetőleg megakadályozzák a vizek ártó hatásának (árvíz, belvíz, elmocsarasodás stb.) lehetőségét.

A levegő védelme

23. § Tilos a levegő káros szennyezése.

24. § Üzemet, létesítményt csak olyan tisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani, amely a levegő káros szennyezését megakadályozza. Már meglevő üzem, létesítmény káros légszennyezését a megállapított mértékre kell csökkenteni, illetőleg meg kell szüntetni.

25. § (1) A bányászati, ipari, építési, mezőgazdasági és más tevékenység folytatása során olyan módszert, illetőleg eljárást kell alkalmazni, amely nem jár káros légszennyezéssel.

(2) Csak olyan tüzelőanyagokat, gépjárműveket, munkagépeket, tüzelő- és egyéb berendezéseket szabad gyártani, behozni, forgalomba hozni, illetőleg üzemeltetni, amelyek nem okoznak meghatározott mértéken felüli légszennyezést.

26. § (1) Az ország területét a levegő tisztaságának védelme szempontjából területi védettségi kategóriákba kell sorolni.

(2) A kiemelten védett és a védett területeken a légszennyező anyagok (gáz, vegyi és sugárzó anyag, por, korom, füst, bűz stb.) kibocsátásával járó tevékenység végzését korlátozni kell, illetőleg - szükség esetén - meg kell tiltani.

Az élővilág védelme

27. § Az élővilág védelme a növény- és állatvilágra terjed ki.

28. § (1) Tilos a növények olyan mértékű vagy olyan módon való gyűjtése, károsítása, amely a faj vagy fajta káros megváltozásához, illetőleg kipusztulásához vezethet.

(2) Tilos a talaj megkötését szolgáló növénytakaró károsítása, valamint a vizek öntisztulását biztosító élővilág eltávolítása, elpusztítása.

(3) Védetté kell nyilvánítani azokat a termőhelyeket, növénytelepítéseket és növényeket (növénytársulások, növényfajok, egyes fák, parkok stb.), amelyek tudományos jelentőségük, ritkaságuk, különlegességük miatt, illetőleg kulturális vagy egyéb közérdekű szempontból értékesek.

29. § (1) Az erdők összterülete nem csökkenthető.

(2) Az egyes erdők, erdősávok, fasorok és zöldterületek csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon csökkenthetők, illetőleg vághatok ki, vagy szüntethetők meg.

30. § (1) Erdőt kell telepíteni vagy fásítást, zöldfelületet kell létesíteni a települések, ezek lakó- és üdülő-, továbbá iparterületei, egészségügyi intézmények körül, közlekedési útvonalak mellett, valamint ahol a talaj, a víz vagy az élővilág megóvás érdekében az egyébként szükséges.

(2) A lakosság igényeinek kielégítésére pihenés, testedzés és természetjárás céljára is alkalmas parkerdőket, továbbá jóléti, üdülési rendeltetésű erdőket kell kialakítani és fenntartani. A talaj vagy létesítmények védelmét, illetőleg az egészségügyi, vízgazdálkodási vagy más különleges célokat szolgáló erdőkben elsődlegesen az alapvető rendeltetés megvalósulását kell biztosítani.

31. § (1) Az állatfajok és - fajták fenntartása érdekében biztosítani kell az állatok tervszerű védelmét.

(2) A különlegességük vagy más ok miatt oltalomra érdemes állatfajokat és - fajtákat, továbbá azokat a helyeket, ahol élnek, védetté kell nyilvánítani.

32. § Nem szabad az erdők épségét veszélyeztetni vagy károsítani, azokat hulladékkal és más módon szennyezni; tilos továbbá a védetté nyilvánított növényeket és állatokat károsítani, elpusztítani.

A táj védelme

33. § A táj védelme azokra a természeti tájakra, területekre és tárgyakra terjed ki, amelyek megőrzése és fenntartása tudományos, kulturális vagy más közérdekből szükséges.

34. § A védelemben részesülő természeti tájat, területet és tárgyat óvni kell minden olyan hatástól, amely a fennmaradást veszélyezteti vagy sérti; védelmüket biztosítani kell a létesítmények elhelyezése során is.

35. § (1) Ha annak szükségessége és lehetősége fennáll, védetté kell nyilvánítani:

a) az olyan területeket, tájrészeket, amelyek tájképi jellegzetességük vagy kedvező természeti tulajdonságuk, vagy tudományos értékük miatt különösen jelentősek;

b) azokat a földtani alakulatokat (hegy, szikla, barlang stb.) és vizeket (forrás, vízesés, mocsár stb.), amelyek tudományos, környezeti jelentőségük, ritkaságuk vagy különlegességük miatt, illetőleg kulturális vagy más közérdekű szempontból értékesek.

(2) A védetté nyilvánított területeket, tájrészeket természetvédelmi területként, tájvédelmi körzetként, illetőleg nemzeti parkként kell fenntartani.

36. § Nem szabad a védetté nyilvánított természeti tájat, területet, tárgyat elpusztítani, megrongálni vagy jellegét megváltoztatni.

A települési környezet védelme

37. § (1) A települési környezet védelmi kiterjed a lakó-, üdülő- és intézményterületekre, továbbá az emberi tartózkodásra szolgáló egyéb területekre.

(2) A települési környezet védelme során biztosítani kell a környezet tervszerű, rendeltetésszerű és esztétikus kialakítását, fejlesztését és védelmét.

38. § (1) Települési környezetben csak olyan üzem, létesítmény építhető vagy tartható fenn, illetőleg olyan tevékenység folytatható, amely a lakosság életfeltételeit károsan nem befolyásolja.

(2) Az üzemek és létesítmények által a települési környezetre gyakorolt káros hatások megakadályozása érdekében védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kialakítani.

(3) Ha a bányaművelés települést vagy létesítményt veszélyeztet, azok megóvásáról intézkedni kell.

39. § (1) Lakó-, üdülő- és intézmény területeken, illetőleg azok közelében a lakosság pihenését, testedzését szolgáló parkokat, tereket, játszótereket és közcélú sportlétesítményeket is kell kialakítani és fenntartani. Ezek területe indokolatlanul más célra nem használható fel.

(2) A közterületeket növényzettel is el kell látni.

(3) A települési környezet védelme érdekében az állattartás meghatározott területeken korlátozható, illetőleg megtiltható.

40. § Tilos a települési környezetben káros és veszélyes zajok, más rezgések (fény, rázkódás stb.) és sugárzások (radioaktivitás, hő stb.) előidézése.

41. § (1) Nem szabad üzemben tartani a települési környezetben olyan gépeket, munkagépeket, gépjárműveket és más közlekedési eszközöket, amelyek káros mértékű zajt, illetőleg káros vagy veszélyes rezgést okoznak.

(2) A települési környezet védelme érdekében a gépjárművek és más közlekedési eszközök üzemben tartása meghatározott területeken korlátozható, illetőleg megtiltható.

42. § (1) A települések köztisztaságának fenntartásában mindenki köteles hathatósan közreműködni.

(2) A települési környezetben hulladékot csak az e célra kijelölt helyen és módon szabad tárolni, elhelyezni, kezelni, megsemmisíteni, illetőleg ártalmatlanná tenni.

(3) A hulladék szállítása során biztosítani kell, hogy az a települési környezetet ne szennyezze, fertőzze.

(4) Meghatározott területeken a hulladék összegyűjtéséről, szállításáról, tárolásáról, elhelyezéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről, ártalmatlanná tételéről, illetőleg újrafelhasználásáról, továbbá a közterületek tisztántartásáról szervezett módon kell gondoskodni.

III. fejezet

FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETVÉDELEMRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATT

43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyeződését, ártalmát vagy károsodását idézi elő, köteles

a) az általa okozott környezeti szennyeződést, ártalmat, károsodást korlátozni vagy megszüntetni, továbbá

b) a megfelelő védekezést kialakítani.

(2) Ha a tevékenység az alkalmazott védelmi módok és eljárások ellenére is jelentős környezeti szennyeződést, ártalmat vagy károsodást okoz, a tevékenység korlátozását el kell rendelni, illetőleg azt meg kell tiltani.

44. § Aki a környezet védelmét szolgáló jogszabályokba és hatósági rendelkezésekbe ütköző tevékenységet folytat, vagy az azokban előírt kötelezettségének teljesítését elmulasztja, a környezeti szennyeződés, ártalom, károsodás mértékének és társadalmi veszélyességének megfelelően környezetvédelmi (szennyvíz-, légszennyezési stb.) bírság fizetésére kötelezhető.

45. § A környezetvédelmi bírság fizetése nem mentesít a büntetőjogi vagy a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, megszüntetésére, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

46. § Aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz, a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles a kárt megtéríteni.

47. § A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény 197. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A környezetvédelmet sértő bűncselekmény

197. § (1) Aki az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait úgy szennyezi, ártalomnak vagy károsodásnak teszi ki, hogy ezzel az ember életét vagy egészségét jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolja, - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg - három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán emberi életre veszély származott.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott cselekményt gondatlanul követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

IV. fejezet

A KÖRNYEZETVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETE

48. § A környezetvédelmi tevékenység irányítása, összehangolása, ellenőrzése és fejlesztése a Minisztertanács feladata.

49. § (1)[1] A környezetvédelemmel kapcsolatos ágazati és hatósági feladatok ellátása - ha törvény, vagy törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek hatáskörébe tartozik.

(2) Vállalatot, szövetkezetet vagy más gazdálkodó szervet meghatározott védekezés kialakítására, illetőleg tevékenysége korlátozására vagy megszüntetésére a felügyeletét ellátó - szövetkezet esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló - szerv is kötelezheti.

50. § A társadalmi szervezetek sajátos eszközeikkel segítsék elő a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását.

51. § A környezetvédelem irányításával és szervezetével kapcsolatos részletes szabályokat a Minisztertanács állapítja meg.

V. fejezet

VEGYES ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

52. § (1) A környezetvédelmi bírságból származó bevételeket elsősorban a környezetvédelmi feladatok megvalósítására kell fordítani.

(2) E törvény alkalmazásában káros, illetőleg veszélyes az a szennyezés vagy ártalom, amely a külön jogszabályokban meghatározott határértéket meghaladja.

53. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Ennek során - a 4. § (2) bekezdésének keretei között - a Minisztertanács határozza meg a környezetvédelmi feladatok megvalósításának ütemét, valamint az ahhoz szükséges anyagi és más feltételeket.

(2) Ez a törvény nem érinti a bányászatról, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról, a halászatról, az építésügyről, a vízügyről, az egészségügyről, a régészeti és történeti jelentőségű földterületek védelméről, a természetvédelemről, a növényvédelemről, a sugárzó (radioaktív) anyagokról és készítményekről, a levegő tisztaságának védelméről szóló külön jogszabályoknak az emberi környezet védelmével kapcsolatos rendelkezéseit. Az emberi környezet védelmére e jogszabályok rendelkezéseit - e törvénnyel összhangban - kell alkalmazni.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára