1976. évi V. törvény

a közművelődésről[1]

A Magyar Népköztársaságban az állampolgárok és közösségeik művelődése, a közművelődés fejlesztése az egész nép közvetlen érdeke. Népköztársaságunk biztosítja állampolgárainak a művelődéshez való jogot és gondoskodik művelődésük lehetőségeiről.

Szocialista társadalmunk megszüntette a művelődési kiváltságokat, felszámolta azt a kulturális elmaradottságot, amely a dolgozó osztályokat évszázadokon át sújtotta; gyökeresen megváltoztatta a közművelődés feltételeit, minden állampolgár számára megteremtette a lehetőséget, hogy igénybe vegye a művelődéshez szükséges legfontosabb eszközöket és intézményeket; szervezte és ösztönözte a dolgozók művelődését. A rendelkezésre álló eszközökkel azonban ma még nem él, illetőleg egyes rétegek hátrányos helyzetéből adódóan nem élhet mindenki egyenlő mértékben.

A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia kiteljesedése, a termelés, a tudomány és a technika fejlődése, a társadalmi tudat fejlesztése, az életmódváltozás és a növekvő szabad idő korunk emberétől mind sokrétűbb műveltséget kíván.

A fejlett szocialista társadalom igénye: az általánosan és szakmailag művelt, folyamatosan művelődő, szocialista világnézetű, közösségi gondolkodású emberek formálása; hogy egész népünk részt vehessen a kultúra elsajátításában, létrehozásában és ápolásában.

Ezért különösen fontos feladat a közművelődés fejlesztése. Jó alapot adnak ehhez a magyar nép haladó művelődési hagyományai és a közművelődésben eddig elért eredményeink.

Mindezek elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § A törvény célja, hogy meghatározza azokat az alapvető jogokat és kötelezettségeket, amelyek elősegítik a fejlett szocialista társadalmat tudatosan építő, műveltségüket és szakmai képzettségüket folyamatosan tökéletesítő, szocialista világnézetű és magatartású személyiségek és közösségek létrejöttét, az állampolgárok művelődési igényeinek felkeltését, továbbfejlesztését és kielégítését. A törvény meghatározza továbbá az állami szervek, a társadalmi szervezetek, a vállalatok és a szövetkezetek legfontosabb közművelődési feladatait és együttműködésük kereteit.

A közművelődési tevékenység alapelvei

2. § (1) A közművelődési tevékenységet a fejlett szocialista társadalom építésének feladatai határozzák meg.

(2) A közművelődés hozzájárul a szocialista demokrácia további fejlesztése kulturális feltételeinek kialakulásához.

(3) A közművelődés fejleszti a szocialista termelés és munka tudati feltételeit, s ezáltal kedvező lehetőséget teremt ahhoz, hogy a dolgozó ember eredményesebben végezze munkáját.

3. § A Magyar Népköztársaság minden állampolgára részére lehetőséget teremt az általános és a szakmai alapműveltség megszerzésére, műveltsége fejlesztésére, a nemzeti és az egyetemes, elsősorban a szocialista kultúra értékeinek elsajátítására, az egyéni alkotóképesség kibontakoztatására.

4. § (1) A közművelődésben való részvétel állampolgár jog; egyben minden állampolgárnak - képessége, képzettsége és érdeklődése szerint - önmaga és a társadalom iránti kötelessége.

(2) A közművelődés támogatása minden vezetőnek kötelessége.

5. § (1) A közművelődés áthatja az emberi tevékenység, a társadalmi élet egészét.

(2) A közművelődés kiterjed a teljes személyiség alakítására, fejleszti az ismeretek befogadására, alkalmazására és továbbadására való képességet.

6. § (1) A közművelődési tevékenység sokoldalú társadalmi összefogásra, az állampolgárok és közösségeik önkéntes, kezdeményező és cselekvő részvételére épül.

(2) Az állam a közművelődési feladatok megvalósítása során segíti és ösztönzi a termelési- művelődési közösségek létrejöttét és fejlődését, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség és az ifjúság kezdeményezéséből kibontakozó közművelődési mozgalmakat. Támogatja ezek szocialista szellemben való működését, épít tevékenységükre és művelődési igényeikre.

(3) A közművelődési feladatokat, a közművelődés feltételeinek létrehozását és fejlesztését, a közreműködő állami szervek és társadalmi szervezetek, a munkahelyi, a lakóhelyi és a családi közösségek, az oktatási-nevelési és a közművelődést szolgáló intézmények egymásra épülő, egymást kiegészítő összehangolt tevékenységükkel valósítják meg.

(4) A közművelődési feladatokat és fejlesztési célokat éves, illetőleg középtávú tervekben kell meghatározni.

7. § (1) A munkásság és a szövetkezeti parasztság művelődését - a munkásosztálynak a társadalomban elfoglalt vezető, meghatározó szerepéből és a szövetségi politika alapelvéből következően - különös gondossággal kell biztosítani.

(2) Az ifjúság művelődésének fejlesztése az egész társadalom érdeke és feladata.

8. § (1) A Magyar Népköztársaság ösztönzi és támogatja a szocialista hazafiság erősítését segítő kulturális értékek, népi-nemzeti hagyományok ápolását és terjesztését.

(2) A Magyar Népköztársaság - a szocialista hazafiság és az internacionalizmus elveinek megfelelően - a közművelődési tevékenység révén is támogatja a népek közötti kulturális kapcsolatok szélesítését, saját történelmünk, kultúránk ás más népek, nemzetek kulturális értékeinek kölcsönös megismerését.

9. § Az állam a nemzetiségekhez tartozó magyar állampolgárok művelődési lehetőségeit anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájuk szabad művelésének támogatásával is biztosítja. Az állam elősegíti, hogy a nemzetiségek közművelődési tevékenységükkel is hozzájáruljanak hazánk és a környező országok kapcsolatainak elmélyítéséhez.

10. § Az állam és a társadalmi szervezetek közművelődési tevékenységükkel is elősegítik a művelődési egyenlőtlenségek fokozatos megszüntetését, a szociális, a települési és az egyéb körülményekből eredő művelődési hátrányok felszámolását.

Általános közművelődési feladatok

11. § A közművelődés irányításában és szervezésében résztvevő szervek feladata, hogy minden állampolgárra kiterjedően közreműködjenek:

a) a művelődési igények állandó fejlesztésében és kielégítésében, az alapműveltség kiegészítésében, az általános tájékozódási lehetőségek megteremtésében,

b) az általános műveltség - a művészeti, társadalomtudományi, természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, egészségügyi, testi és környezeti kultúra - rendszeres gyarapításában;

c) a szocialista világnézet, az erkölcs, a magatartás, az életmód és az ízlés fejlesztésében;

d) a politikai műveltség, a közéleti tevékenység fejlesztésében, az állampolgári ismeretek bővítésében;

e) a munkakultúra, a szakmai képzettség rendszeres kiegészítésében és megújításában;

f) a művelődési közösségek kialakításában és fejlesztésében; a szabad idő hasznos eltöltésének megszervezésében és a kulturált szórakozás feltételeinek megteremtésében;

g) a kulturális alkotóképesség kibontakoztatásában.

II. FEJEZET

A KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA

Általános szabályok

12. § A közművelődés feltételeit elsősorban az állam biztosítja.

13. § A lakóhelyen a közművelődési tevékenység feltételeiről elsősorban a tanácsok kötelesek gondoskodni.

14. § (1) A dolgozók művelődését minden munkahelyen társadalmi és munkahelyi közösségi érdeknek kell tekinteni.

(2) A vállalatok kötelesek gondoskodni a dolgozók művelődéséről, általános műveltségük, munkakultúrájuk, szakmai képzettségük fejlesztéséről.

(3) A szövetkezeti tagok, illetve a szövetkezetben dolgozók szakmai és általános műveltségének emelése, művelődésük előmozdítása a mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetek, a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek vezető testületeinek és vezetőinek is fontos feladata.

(4) A szövetkezeteket érdekképviseleti szerveik ösztönzik és támogatják a közművelődést szolgáló eszközeik célszerű felhasználásában.

15. § (1) A társadalmi szervezetek - működési területükön - részt vesznek a lakóhely, illetőleg a munkahely közművelődési feladatainak megvalósításában, a termelési-művelődési közösségek létrehozásában és megerősítésében. A társadalmi szervezetek is segítik a kulturális feladatok végrehajtását, a művelődési igények felkeltését és kielégítését.

(2) A Hazafias Népfront kezdeményezi, illetőleg támogatja a társadalom különböző rétegeinek művelődési mozgalmait, különösen a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelést segítő, a nemzeti múlt és a szocialista haza megismerésére irányuló közösségi törekvéseket.

(3) A szakszervezetek közművelődési tevékenységüket különösen a munkahelyeken, a munkásszállásokon, a munkástelepüléseken és a vállalati közművelődési intézményekben fejtik ki.

(4) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közreműködik az ifjúság művelődésének szervezésében, mozgósítja tagjait a közművelődésben való részvételre.

16. § A szakszervezetek, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és az ifjúsági önkormányzati szervek gondoskodnak a dolgozók, illetőleg az ifjúság sajátos művelődési érdekeinek képviseletéről.

17. § Az állami szervek, a társadalmi szervezetek, a vállalatok és a szövetkezetek közös feladata, hogy a rendelkezésre álló eszközök együttes alkalmazásával segítsék a közművelődésben hátrányos helyzetű dolgozók (munkahelyükre távolabbi lakóhelyükről bejárók, munkásszálláson lakók, tanyán élők) művelődését; fejlesszék a közművelődésben való részvételük lehetőségeit.

18. § A fegyveres erők és a fegyveres testületek közművelődési feladata, hogy fejlesszék tagjaik művelődési igényeit, s az igények kielégítését a rendelkezésükre álló eszközökkel támogassák. A fegyveres erők feladata, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalokat a szocialista közösségi élet emberformáló erejének felismerésére, a további tudatos, rendszeres művelődésre, a közművelődésben való részvételre neveljék, segítséget nyújtsanak az általános iskolai végzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkezők tanulásához, támogassák a megkezdett tanulmányokat.

19. § (1) A közművelődési feladatok megvalósítása érdekében az állam közművelődési célokat szolgáló intézményeket, intézeteket, vállalatokat (a továbbiakban együtt: intézmény) létesít és tart fenn.

(2) Közművelődési célú intézményeket - elsősorban a munkahelyi közművelődés érdekében - a társadalmi szervezetek, a vállalatok és a szövetkezetek is létesíthetnek és tarthatnak fenn. Ezeket az intézményeket a lakosság számára is hozzáférhetővé kell tenni.

20. § (1) Az állam a családok számára is hozzárférhetővé teszi az alapvető oktatási-nevelési és közművelődési intézményeket, eszközöket, és ezek által segítséget nyújt a családi nevelés és művelődés megszervezéséhez.

(2) A szülők megtisztelő társadalmi kötelessége, hogy a rendelkezésre álló lehetőségekkel megfelelően éljenek a család, különösen gyermekeik rendszeres művelődése, a kulturált közösségi magatartás kialakítása érdekében.

Az oktatási-nevelési intézmények

21. § (1) Az oktatási-nevelési intézmények közművelődési feladata a műveltség megalapozása és fejlesztése, a művelődés iránti igény felkeltése, az önképzés módszereinek kialakítása és elsajátíttatása a folyamatos művelődés érdekében.

(2) Az oktatási-nevelési intézmények vezetői - a közművelődést szolgáló intézményekkel együttműködve - gondoskodnak a tanulók (hallgatók) tanórán kívüli kulturális neveléséről.

(3) Az oktatási-nevelési intézmények közreműködnek a helyi közművelődési feladatok megvalósításában, a közművelődés módszereinek fejlesztésében és a folyamatos művelődés lehetőségeinek megteremtésében. A felnőttek oktatása keretében ezek az intézmények a vállalatokkal, a szövetkezetekkel és a közművelődési intézményekkel együttműködve biztosítják az általános és a szakmai műveltség kiegészítését, a továbbképzés és átképzés lehetőségét.

(4) Az oktatási-nevelési intézmények a szülők bevonásával közreműködnek a családi nevelés és művelődés színvonalának fejlesztésében, a szülők pedagógiai műveltségének, nevelési készségének gyarapításában.

A közművelődést szolgáló intézmények

22. § (1) A közművelődést szolgáló valamennyi intézmény közös feladata, hogy felkeltse a művelődés iránti igényt, közreműködjék annak kielégítésében, a közművelődés eszközeit és alkalmait mindenki számára hozzáférhetővé tegye és ezzel szolgálja a kultúra demokratizálását, a közösségi gondolkodás és életmód általánossá tételét.

(2) Az intézmények feladata, hogy sajátosságaik szerint támogassák az általános műveltséghez, a szocialista életmódhoz szükséges szellemi termékek és művészeti alkotások létrejöttét, és közkinccsé tegyék a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, különösen pedig a szocialista kultúra eredményeit; ápolják a néphagyományokat, és terjesszék a népi kultúra értékeit.

(3) Az intézmények közreműködnek az anyanyelvi műveltség és a közízlés fejlesztésében; a szocialista közgondolkodás és magatartás kialakításában; ösztönzik és segítik az egyéni és a közösségi művelődést, a művelődési szokások kialakítását és formálását.

(4) Az intézmények feladata, hogy sajátos eszközeikkel támogassák a közösségi szemléletre, a közéleti részvételre nevelő amatőr művészeti, szakköri és klubtevékenység kibontakoztatását.

(5) A közművelődést szolgáló valamennyi intézménynek egymással együttműködve, valamint az oktatási-nevelési intézmények munkájára támaszkodva és azt kiegészítve kell kifejtenie tevékenységét.

23. § (1) A művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak a közművelődés helyi, esetenként területi feladatokat is ellátó alapintézményei.

(2) Feladatuk a dolgozók, a helyi lakosság és különösen az ifjúság művelődési igényeinek fejlesztése és változatos szolgáltatásokkal való kielégítése. Művelődési közösségeket hoznak létre; sajátosságaiknak megfelelő nevelő tevékenységet fejtenek ki; ösztönzik és segítik az egyéni művelődést és önképzést; fejlesztik az olvasási kultúrát, szervezik a szabad idő kulturált eltöltését; helyet adnak a csoportos és egyéni művelődési kezdeményezéseknek.

(3) A művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak segítik az oktatási-nevelési intézmények kulturális nevelőmunkáját; közreműködnek a felnőttoktatás helyi feladatainak megoldásában; szervezik az amatőrmozgalmat, a szakkörök, ön-művelő körök, tanfolyamok, művelődési, illetőleg ifjúsági klubok munkáját, ösztönzik azok létrejöttét. Segítik a helytörténeti kutatásokat és a honismereti mozgalmat.

(4) Alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz, ápolják és felhasználják az értékes helyi hagyományokat, közreműködnek a közművelődési tevékenység új módszereinek kialakításában és elterjesztésében.

(5) A közkönyvtárak egymással is együttműködve - a lakóhelyi, oktatási, munkahelyi, szakmai és tudományos igényekre figyelemmel - népszerűsítik és rendelkezésre bocsátják a kultúra írásban vagy más módon rögzített alkotásait.

24. § A könyvkiadás és terjesztés, a sajtó, a rádió, a televízió, a filmgyártás és forgalmazás a közművelődési célok megvalósítását szolgáló általános hatókörű intézmény, illetőleg tevékenység. Ennek körében:

a) a közműveltség fejlesztése érdekében színvonalas tájékoztatást nyújtanak; népszerűsítik az ifjúság nevelésének korszerű pedagógiai elveit és módszereit, segítik a felnőttoktatási feladatok megvalósítását;

b) . a szocialista eszményeknek megfelelően kiválasztják és széles körben terjesztik a kulturális alkotásokat, kezdeményezik ezek létrejöttét; ápolják az anyanyelv tisztaságát, elősegítik a nyelv helyes használatának elterjedését; sajátos eszközeiknek megfelelően közreműködnek az irodalmi, a művészeti és a környezetkultúra, az egészségügyi műveltség fejlesztésében; korszerű ismeretterjesztő tevékenységet végeznek, színvonalas szórakozási lehetőséget biztosítanak;

c) igényes kritikai tevékenységgel irányítják az állampolgárok figyelmét a magatartásban, az életmódban, a műalkotásokban, a tudományos eredményekben megjelenő értékekre;

d) népszerűsítik más intézmények, a társadalmi és tömegszervezetek értékes közművelődési kezdeményezéseit, módszereit és az amatőrmozgalmak kiemelkedő eredményeit.

25. § (1) A művészeti intézmények az ízlésfejlesztés és a művészeti ismeretek terjesztése érdekében a szocialista eszményekhez és a közművelődési feladatokhoz igazodó válogatást és minősítést végeznek. Ennek megfelelően támogatják új műalkotások létrejöttét, illetve közvetítik és terjesztik a művészet értékeit.

(2) Az intézmények közreműködnek a művészeti érdeklődés felkeltésében, az igények formálásában és kielégítésében, a művészeti nevelésben és ismeretterjesztésben; a művészetek és a társadalom különböző rétegei közötti kapcsolat erősítésében. Rendszeresen támogatják az amatőr művészeti mozgalmat.

(3) A művészetkritika segítse elő a művészeti értékek kiválasztását, minősítését és népszerűsítését.

(4) A művészeti szövetségek tanácsadással, javaslatokkal segítik az állami szervek közművelődési irányító munkáját és az alkotóműhelyek feladatainak színvonalas teljesítését. Mozgósítják tagjaikat a közművelődési feladatok megvalósítására.

26. § (1) A tudományos intézetek és egyesületek a közművelődési tevékenységhez a korszerű, tudományos világkép terjesztésével, a természettudományos és műszaki, valamint a társadalomtudományi és művészeti kultúra eredményeinek megismertetésével, a tudomány útján való nevelés lehetőségeinek felhasználásával járulnak hozzá. Népszerűsítik az új kutatási eredményeket, részt vesznek a tudományos ismeretterjesztő tevékenységben, hozzájárulnak az ismeretterjesztés korszerű módszereinek kidolgozásához és terjesztéséhez.

(2) A tudományos intézetek és egyesületek közreműködnek a közművelődés elméletének továbbfejlesztésében. Mozgósítják tagjaikat a közművelődési feladatok megoldásában való részvételre.

27. § A múzeumok gyűjtik, őrzik, tudományosan feldolgozzák és a nyilvánosság elé tárják a nemzeti, az egyetemes kultúra, a történelem és a természet tárgyi emlékeit; közreműködnek a környezet- és látáskultúra, valamint a történelmi, a művészeti, a természettudományi és a műszaki műveltség fejlesztésében; a levéltárakkal együtt támogatják a honismereti mozgalmat; a helytörténetírást. A műemlékvédelem óvja az építészeti és történeti alkotásokat, értékeket és elősegíti, hogy azok ismerete, értése részét képezze a műveltségnek.

28. § Az egészségügyi intézmények, a testnevelési és sportszervezetek a közművelődési tevékenységben korszerű egészségügyi felvilágosítással, az egészséges életmódra neveléssel, az egészségügyi és a testi kultúra fejlesztésével vesznek részt. Szemléletformáló tevékenységet fejtenek ki a testedzés általánossá tétele érdekében.

29. § (1) A szórakoztatás intézményei kötelesek gondoskodni az igényes szórakozás feltételeiről, a műsorok minőségének javításáról és rendszeres ellenőrzéséről.

(2) A szórakoztató tevékenység nem sértheti a közízlést, az alapvető szocialista eszményeket és nemzeti értékeket.

III. FEJEZET

A KÖZMŰVELŐDÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS FELTÉTELEI

A közművelődés irányítása

30. §[2] (1) A közművelődés központi ágazati irányítását a művelődési és közoktatási miniszter látja el.

(2) A művelődési és közoktatási miniszter központi ágazati irányító hatásköre kiterjed a törvény hatálya alá tartozó közművelődési tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet folytató közművelődést szolgáló intézmény milyen szervezetben, illetőleg szervezeti alárendeltségben működik.

31. §[3]

32. §[4]

A közművelődés személyi és anyagi feltételei

33. § (1) Az értelmiség megtisztelő kötelessége, hogy szakmai, világnézeti és politikai felkészültségét hasznosítva, valamint saját műveltségét fejlesztve tevékenykedjék a közművelődés érdekében.

(2) A felsőoktatási intézmények az egyetemi, főiskolai hallgatók hivatástudatának elmélyítésével együtt gondoskodnak felkészítésükről a közművelődésben való tevékeny részvételre.

34. § (1) Az állami oktatás keretében olyan közművelődési szakembereket kell képezni, akik hivatástudatuk, szocialista világnézetük, általános műveltségük, szakmai felkészültségük alapján alkalmasak a közművelődési tevékenység szervezésére és irányítására.

(2) A közművelődésben dolgozó szakemberek rendszeres továbbképzéséről - a társadalmi szervezetekkel együttműködve - az állam gondoskodik.

(3) A közművelődési célok, feladatok megvalósításában részt vevő szakemberek és társadalmi munkások tevékenységét minden állami, társadalmi és szövetkezeti szerv köteles támogatni, gondoskodni munkájuk erkölcsi és anyagi megbecsüléséről.

35. § (1) A közművelődés anyagi feltételeiről, annak folyamatos, tervszerű - a népgazdaság fejlődésével és a társadalmi igényekkel összhangban levő - fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközökről elsősorban az állami költségvetésben kell gondoskodni.

(2) Az állam támogatások nyújtásával elősegíti, hogy a kulturális termékek árai és a közművelődési szolgáltatások díjai a közművelődéspolitika céljaival összhangban legyenek.

(3) A közművelődés fejlesztéséhez saját anyagi eszközeikkel a társadalmi szervezetek, a vállalatok és a szövetkezetek is hozzájárulnak.

36. § (1)[5] A vállalatok és a szövetkezetek a dolgozók művelődésének feltételeit és azok fejlesztését elsősorban saját anyagi eszközeikből biztosítják. Meghatározott feltételek mellett a közművelődési célra rendelkezésre álló központi eszközökből is részesedhetnek.

(2) A vállalatok jóléti és kulturális alapjainak a közművelődést szolgáló, célszerű felhasználását az éves és középtávú tervekben, a szövetkezetek kulturális alapjának célszerű felhasználását az éves tervben kell meghatározni.

37. § (1) Az állami szervek, a társadalmi szervezetek, a vállalatok és a szövetkezetek a közművelődést szolgáló pénzeszközök megállapításánál, elosztásánál és felhasználásánál kötelesek figyelembe venni:

a) a jogszabályokban és az azok alapján kiadott irányelvekben, állásfoglalásokban meghatározott közművelődési célkitűzéseket;

b) a kulturális javak és szolgáltatások tömeges hozzáférhetőségének biztosítását;

c) a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangjának következetes érvényesítését.

(2) Az országos, a területi és a lakóhelyi közművelődési célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásának összehangolása állami feladat.

(3) A közművelődés céljára rendelkezésre álló pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználását az állami és a társadalmi szervek rendszeresen ellenőrzik.

38. § (1) A közművelődés fejlesztését a népgazdaság távlati terve, valamint az ennek figyelembevételével készült középtávú és éves tervek biztosítják.

(2) A közművelődés intézményhálózatának fejlesztéséről a településfejlesztési tervvel összhangban kell gondoskodni.

IV. FEJEZET

HATÁLYBALÉPÉS ÉS VÉGREHAJTÁS

39. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára