1976. évi 6. törvényerejű rendelet

a borok vizsgálati és minősítési módszereinek egységesítéséről Párizsban 1954. október 13-án aláírt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság csatlakozó okiratának letétbehelyezése a Francia Köztársaság Külügyminisztériumánál 1975. május 20-án megtörtént; ennek alapján az Egyezmény a Magyar Népköztársaság tekintetében 1975. évi november hó 20. napján hatályba lépett.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a borok vizsgálati és minősítési módszereinek egységesítéséről Párizsban 1954. október 13-án aláírt nemzetközi egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY

a borok vizsgálati és minősítési módszereinek egységesítéséről

A Szerződő Felek, felismerve a borvizsgálati és borminősítési módszerek egységesítésének szükségességét,

abból a célból, hogy:

- megkönnyítsék a borok vizsgálati eredményeinek értelmezését a nemzetközi kereskedelemben,

- lehetővé tegyék a borok minőségének pontosabb ellenőrzését,

- elősegítsék ezen a területen a tudományos kutatás fejlesztését és

- állandó nemzetközi együttműködést hozzanak létre a módszerek tanulmányozására és időszakonkénti ellenőrzés lehetővé tétele érdekében,

a következőképpen állapodtak meg:

1. cikk

A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a nemzetközi kereskedelmi forgalomra szánt borok ellenőrzésére vonatkozó jogszabályaikban azokat a meghatározásokat és vizsgálati módszereket fogadják el, amelyeket ennek az Egyezménynek A. jelű függeléke tartalmaz.

2. cikk

A Szerződő Felek kormányai által felhatalmazott intézmények a vizsgálati bizonylatokat az 1. cikkben említett A. jelű függelék szerint fogják kiállítani.

Minthogy a borok vizsgálata során meghatározandó elemek száma és jellege a vizsgálat célja szerint változik, a vizsgálati bizonylatok két mintájának - amelyeket a jelen Egyezmény B. jelű függeléke tartalmaz - alkalmazása nem kötelező. Mindazonáltal célszerű lenne az 1. számú minta használata minden lehetséges esetben. Egyezmény vagy kereskedelmi szerződés megkötésekor meg kell pontosan jelölni azokat a további elemeket, amelyeket a nemzetközi kereskedelmi forgalomra szánt borok vizsgálata során meg kell határozni.

3. cikk

A Szerződő Felek elismerik az A. jelű függelék szerinti borvizsgálati módszereknek - mint hivatalos módszereknek - fontosságát, az egyes országokon belül való alkalmazás esetén.

4. cikk

A Szerződő Felek vállalják, hogy közlik egymással a borokra és a borok vizsgálati módszereire vonatkozó törvényeiket, rendeleteiket és szabályzataikat, valamint azokat az intézményeket, amelyek jogosultak a vizsgálati bizonylatok kiállítására.

Ezeket az okmányokat és információkat az OIV. (Office International des Vigne et du Vin -Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal) részére kell megküldeni.

5. cikk

Az OIV szervezetén belül albizottságot kell felállítani a borok minősítésére és vizsgálatára vonatkozó módszerek egységesítésére, amely elvben évente egyszer ülésezik. Az albizottság feladatai a következők:

1. Az A. jelű függelék szerinti meghatározások és borvizsgálati módszerek tanulmányozása, azok kiegészítése és korszerűsítése céljából,

2. műszaki utasítások szerkesztése,

3. szakvélemény adása a bor egyes alkotó elemeinek határértékeire vonatkozóan,

4. minden olyan javaslat tanulmányozása, amelyet egy vagy több Szerződő Fél a Függelékek módosítására benyújt.

Az Albizottság e munkák eredményeit az OIV Bizottsága elé terjeszti, amely egyedül jogosult a döntésre.

6. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezéseinek értelmezésére vagy a rendelkezések alkalmazásának nehézségeire vonatkozó minden vitát, ha azok tárgyalások útján nem oldhatók meg, az OIV Bizottsága elé kell terjeszteni. A Bizottság megkísérli a megegyezés létrehozását, illetve azzal az 5. cikk szerinti albizottságot, vagy az érdekelt államok és az OIV részéről kijelölt egy-egy szakemberből felállítandó szűkebb albizottságot bízza meg. Az egyeztetési kísérletek alkalmával figyelembe kell venni minden használható okiratot és bizonyítékot, és meg kell hallgatni a feleket. Ennek alapján jelentés készül, amelyet az OIV igazgatója az érdekelt államok mindegyikével közöl.

- Ha az egyeztető kísérlet nem jár eredménynyel és a megegyezés valamennyi egyéb útját és módját kimerítették, mint utolsó fórumhoz, a Nemzetközi Bírósághoz lehet fordulni.

A különböző eljárásokkal járó költségeket a felek egyenlő arányban viselik.

7. cikk

A jelen Egyezmény az azt megerősítő államok közötti viszonylatban a Rómában 1935. június 5-én, a borok vizsgálati módszereinek egységesítéséről kötött nemzetközi egyezmény helyébe lép.

8. cikk

A jelen egyezmény 1955. május 1-ig írható alá.

Az Egyezményt az egyes Szerződő Felek alkotmányjogi rendelkezéseinek megfelelően a lehető legrövidebb időn belül meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a francia kormánynál kell letétbe helyezni, mely hivatalosan közli a megerősítő okmányok kézhezvételét minden egyes Szerződő Féllel és az OlV-val.

A jelen Egyezmény hat hónappal azután lép hatályba, hogy a megerősítő okiratokat öt állam letétbe helyezte. A többi aláíró államra nézve az Egyezmény a saját megerősítő okiratának letétbe helyezését követő hat hónap elteltével lép hatályba.

A jelen Egyezményhez minden állam csatlakozhat. A csatlakozás hat hónappal azután lép hatályba, hogy a francia kormány az arról szóló okiratot megkapta. Erről a francia kormány az összes többi szerződő vagy csatlakozó államokat, valamint az OlV-t értesíti.

9. cikk

Minden szerződő vagy csatlakozó állam bármikor bejelentheti a francia kormánynak, hogy a jelen Egyezményt nem csupán saját területén kívánja alkalmazni, hanem minden olyan területen, vagy olyan területnek egy részén is, amely területnek diplomáciai képviseletét nemzetközi szinten ellátja.

A megerősítő, vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése alkalmával minden szerződő vagy csatlakozó állam bejelentheti, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépését egyes név szerint megnevezett államok megerősítésétől vagy csatlakozásától teszi függővé.

10. cikk

A jelen Egyezményt bármely szerződő vagy csatlakozó állam felmondhatja, akár saját területére, akár olyan területre vagy területrészre, amelynek diplomáciái képviseletét ellátja. Az Egyezmény felmondását a francia kormánnyal kell közölni, amely azonnal értesíti arról mindazokat az államokat, amelyek az Egyezményt aláírták, vagy ahhoz csatlakoztak, valamint az OIV-t.

A felmondás csak az érdekelt államra és csak azokra a területekre nézve lép hatályba, amelyekre vonatkozik, még pedig egy évvel a felmondásnak a francia kormányhoz való beérkezése után.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak az Egyezményt aláírták. Az Egyezmény egyetlen példányban készült, amelyet a francia külügyminisztérium irattárában kell megőrizni. A szerződő vagy csatlakozó államok és az OIV egy-egy másolatot kapnak.

Készült Párizsban, 1954. október 13-án.

3. § A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy a borok vizsgálati és minősítési módszereinek egységesítéséről szóló, 1954. október 13-án Párizsban kelt egyezmény 9. cikkében foglalt rendelkezések ellentétesek az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségéről 1960. december 14-én elfogadott 1514/XV. számú határozatával.

4. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1975. évi november hó 20. napjától kell alkalmazni.

Losonczi Pál s k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára