Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

15/1977. (II. 27.) ÉVM-MüM-PM együttes rendelet

az üzemi étkeztetésről és az étkezési nyersanyagnorma egységesítéséről a kivitelező építőiparban

Az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük.

1. §

A rendelet hatálya a "21. Építőipari kivitelezés" ágazatba sorolt

a) állami vállalatokra,

b) a munkaviszonyban álló dolgozók tekintetében az ipari szövetkezetekre, a szövetkezeti vállalatokra, valamint

c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra

(a továbbiakban együtt: vállalat) terjed ki.

2. §

(1) A vállalat a 8/1967. (X. 8.) MüM rendelet 1. § (1) bekezdésében előírtakon túlmenően:

a) az építési-szerelési munkahelyeken, a segédüzemekben, a termelő munkahelyeket kiszolgáló (anyagtelepi, forgalmi stb.) részlegeknél foglalkoztatott, továbbá a munkásszálláson elhelyezett valamennyi dolgozója részére napi egyszeri főétkezésről - meleg étel kiszolgáltatásával - szervezetten köteles gondoskodni;

b) a munkásszálláson elhelyezett dolgozói részére - ahol erre lehetőség van és az érintett dolgozók igénylik - a reggeli és a vacsora szervezett szolgáltatását is biztosítani köteles.

(2) Az építési-szerelési munkahelyeken - ha az érdekelt vállalatok eltérően nem állapodnak meg - a fővállalkozó vállalatnak kell gondoskodnia az alvállalkozó (együttműködő) vállalatok itt foglalkoztatott dolgozóinak szervezett étkeztetéséhez szükséges feltételek megteremtéséről.

(3) Az olyan munkahelyeken, ahol az üzemi étkeztetést igénybe vevők száma a 20 főt nem haladja meg és a szervezett üzemi étkeztetés keretében a főétkezés meleg étel kiszolgáltatásával nem biztosítható, hideg élelem beszerzésére és kiosztására az ott foglalkoztatottak közül megbízottat kell kijelölni.

3. §

(1) A szervezett üzemi étkeztetés minimális nyersanyagnormáit e rendelet melléklete tartalmazza.

(2) Ha a rendelkezések szerint képezhető jóléti és kulturális alap a mellékletben előírt normára nem nyújt fedezetet, azt - a kollektív szerződésben, illetőleg a munkaügyi szabályzatban meghatározott ütemezés szerint - 1980. év végéig kell elérni.

4. §

Annál a vállalatnál, ahol a 37/1975. (XI. 15.) PM rendelet 21. §-ának (1), illetőleg (3) bekezdése alapján képzett jóléti és kulturális alapnál a tényleges ráfordítás azért magasabb, mert

a) az üzemi étkeztetésben részt vevők aránya emelkedett, illetőleg

b) az üzemi étkeztetés nyersanyagértéke az 1976. évben nem érte el a mellékletben meghatározott norma 70%-át és ezért a vállalat a nyersanyagnormát és az ehhez való vállalati hozzájárulást - a bázisévhez viszonyítva - az elszámolás évében legfeljebb 10%-kal emelte,

a fejenként képezhető jóléti és kulturális alap a tényleges étkeztetési ráfordítás ezek miatti növekedésével, de legfeljebb 10%-kal megemelhető. A 10%-ot meghaladó túllépés a vállalat részesedési alapját terheli.

5. §

(1) A főétkezésért fizetendő dolgozói térítési díj a vállalat valamennyi dolgozója esetében a nyersanyagnorma 50%-a. A reggeli és a vacsora nyersanyagértékéhez a 2. § (1) bekezdésében említett dolgozóknál a vállalat hozzájárulhat. A dolgozók térítési díja a nyersanyagnorma 50%-ánál kevesebb nem lehet. Az előállítás, a szállítás, a felszolgálás költségei, valamint a nyersanyagértéknek a dolgozói térítési díjon felüli része a vállalatot terheli.

(2) Ha a vállalat - az Építőipari Szolgáltató Vállalatot kivéve - a rendelet hatálya alá nem tartozó vállalat szolgáltatását veszi igénybe dolgozói üzemi étkeztetéséhez és az étkeztetés nyersanyagértéke a mellékletben előírt nyersanyagnormát meghaladja, a változó munkahelyre alkalmazott dolgozók esetében - az egységes térítési díj kialakítása céljából - az ebből származó többletköltség a munkáltatót terheli. A többletköltséget a jóléti és kulturális alap terhére kell elszámolni.

(3) Ahol a főétkezésnél a vállalati hozzájárulás és a dolgozói térítés aránya, illetőleg a nem főétkezésnél azok mértéke az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő, a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) meghatározott ütemezés szerint 1980 év végéig kell az előírt arányt (mértéket) elérni.

6. §

(1) A szakmunkástanulók és a szakközépiskolai tanulók részére azokon a napokon, amikor étkeztetésükről természetben a vállalat köteles gondoskodni, a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos nyersanyagértékű étkeztetést kell adni.

(2) Ha a vállalat a munkásszálláson elhelyezett szakmunkástanulók és szakközépiskolai tanulók oktatási intézményt terhelő egész napi étkeztetéséről maga gondoskodik és az oktatási intézmény a szerződés szerint ezért térítést nem fizet, étkeztetésük többletköltségeinek megfelelő összeget is a jóléti és kulturális alapba helyezheti.

(3) A szakmunkástanulók által fizetendő térítési díjat külön jogszabály rendelkezései szerint kell megállapítani.

(4) A szervezett üzemi étkeztetés keretében a kész ételek építési munkahelyre (telephelyre stb.) történő szállításának költsége nem terheli a jóléti és kulturális alapot, azt a gazdálkodó szerv központi irányítási költségei között kell elszámolni.

(5) A vállalatnál foglalkoztatott - munkaviszonyban nem álló - központilag irányított munkaerők étkeztetésének normáit, a jóléti és kulturális alaptól elkülönített elszámolásának módját külön rendelkezések szabályozzák. Az így foglalkoztatottak létszáma - a jóléti és kulturális alapképzés szempontjából - a képzett összlétszámba nem számítható be.

7. §

A 4. §-ban, valamint a 6. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén az elszámolható többletköltségeket a vállalat belső nyilvántartásában tételesen, ellenőrizhető módon kell kimutatni.

8. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az üzemi étkeztetésről, a dolgozók elszállásolásáról és a dolgozók gépjárművel történő csoportos szállításáról szóló 3/1968. (Ép. Ért. 3.) ÉVM utasítás hatályát veszti.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Buda István s. k.,

munkaügyi minisztériumi államtitkár

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 15/1977. (II. 27.) ÉVM-MüM-PM együttes rendelethez

Napi étkezési nyersanyagnormák

(egy naptári hónap átlagában, meleg és hideg étkezésnél)

Tartalomjegyzék