Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

15/1977. (II. 27.) ÉVM-MüM-PM együttes rendelet

az üzemi étkeztetésről és az étkezési nyersanyagnorma egységesítéséről a kivitelező építőiparban

Az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük.

1. §

A rendelet hatálya a "21. Építőipari kivitelezés" ágazatba sorolt

a) állami vállalatokra,

b) a munkaviszonyban álló dolgozók tekintetében az ipari szövetkezetekre, a szövetkezeti vállalatokra, valamint

c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra

(a továbbiakban együtt: vállalat) terjed ki.

2. §

(1) A vállalat a 8/1967. (X. 8.) MüM rendelet 1. § (1) bekezdésében előírtakon túlmenően:

a) az építési-szerelési munkahelyeken, a segédüzemekben, a termelő munkahelyeket kiszolgáló (anyagtelepi, forgalmi stb.) részlegeknél foglalkoztatott, továbbá a munkásszálláson elhelyezett valamennyi dolgozója részére napi egyszeri főétkezésről - meleg étel kiszolgáltatásával - szervezetten köteles gondoskodni;

b) a munkásszálláson elhelyezett dolgozói részére - ahol erre lehetőség van és az érintett dolgozók igénylik - a reggeli és a vacsora szervezett szolgáltatását is biztosítani köteles.

(2) Az építési-szerelési munkahelyeken - ha az érdekelt vállalatok eltérően nem állapodnak meg - a fővállalkozó vállalatnak kell gondoskodnia az alvállalkozó (együttműködő) vállalatok itt foglalkoztatott dolgozóinak szervezett étkeztetéséhez szükséges feltételek megteremtéséről.

(3) Az olyan munkahelyeken, ahol az üzemi étkeztetést igénybe vevők száma a 20 főt nem haladja meg és a szervezett üzemi étkeztetés keretében a főétkezés meleg étel kiszolgáltatásával nem biztosítható, hideg élelem beszerzésére és kiosztására az ott foglalkoztatottak közül megbízottat kell kijelölni.

3. §

(1) A szervezett üzemi étkeztetés minimális nyersanyagnormáit e rendelet melléklete tartalmazza.

(2) Ha a rendelkezések szerint képezhető jóléti és kulturális alap a mellékletben előírt normára nem nyújt fedezetet, azt - a kollektív szerződésben, illetőleg a munkaügyi szabályzatban meghatározott ütemezés szerint - 1980. év végéig kell elérni.

4. §

Annál a vállalatnál, ahol a 37/1975. (XI. 15.) PM rendelet 21. §-ának (1), illetőleg (3) bekezdése alapján képzett jóléti és kulturális alapnál a tényleges ráfordítás azért magasabb, mert

a) az üzemi étkeztetésben részt vevők aránya emelkedett, illetőleg

b) az üzemi étkeztetés nyersanyagértéke az 1976. évben nem érte el a mellékletben meghatározott norma 70%-át és ezért a vállalat a nyersanyagnormát és az ehhez való vállalati hozzájárulást - a bázisévhez viszonyítva - az elszámolás évében legfeljebb 10%-kal emelte,

a fejenként képezhető jóléti és kulturális alap a tényleges étkeztetési ráfordítás ezek miatti növekedésével, de legfeljebb 10%-kal megemelhető. A 10%-ot meghaladó túllépés a vállalat részesedési alapját terheli.

5. §

(1) A főétkezésért fizetendő dolgozói térítési díj a vállalat valamennyi dolgozója esetében a nyersanyagnorma 50%-a. A reggeli és a vacsora nyersanyagértékéhez a 2. § (1) bekezdésében említett dolgozóknál a vállalat hozzájárulhat. A dolgozók térítési díja a nyersanyagnorma 50%-ánál kevesebb nem lehet. Az előállítás, a szállítás, a felszolgálás költségei, valamint a nyersanyagértéknek a dolgozói térítési díjon felüli része a vállalatot terheli.

(2) Ha a vállalat - az Építőipari Szolgáltató Vállalatot kivéve - a rendelet hatálya alá nem tartozó vállalat szolgáltatását veszi igénybe dolgozói üzemi étkeztetéséhez és az étkeztetés nyersanyagértéke a mellékletben előírt nyersanyagnormát meghaladja, a változó munkahelyre alkalmazott dolgozók esetében - az egységes térítési díj kialakítása céljából - az ebből származó többletköltség a munkáltatót terheli. A többletköltséget a jóléti és kulturális alap terhére kell elszámolni.

(3) Ahol a főétkezésnél a vállalati hozzájárulás és a dolgozói térítés aránya, illetőleg a nem főétkezésnél azok mértéke az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő, a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) meghatározott ütemezés szerint 1980 év végéig kell az előírt arányt (mértéket) elérni.

6. §

(1) A szakmunkástanulók és a szakközépiskolai tanulók részére azokon a napokon, amikor étkeztetésükről természetben a vállalat köteles gondoskodni, a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos nyersanyagértékű étkeztetést kell adni.

(2) Ha a vállalat a munkásszálláson elhelyezett szakmunkástanulók és szakközépiskolai tanulók oktatási intézményt terhelő egész napi étkeztetéséről maga gondoskodik és az oktatási intézmény a szerződés szerint ezért térítést nem fizet, étkeztetésük többletköltségeinek megfelelő összeget is a jóléti és kulturális alapba helyezheti.

(3) A szakmunkástanulók által fizetendő térítési díjat külön jogszabály rendelkezései szerint kell megállapítani.

(4) A szervezett üzemi étkeztetés keretében a kész ételek építési munkahelyre (telephelyre stb.) történő szállításának költsége nem terheli a jóléti és kulturális alapot, azt a gazdálkodó szerv központi irányítási költségei között kell elszámolni.

(5) A vállalatnál foglalkoztatott - munkaviszonyban nem álló - központilag irányított munkaerők étkeztetésének normáit, a jóléti és kulturális alaptól elkülönített elszámolásának módját külön rendelkezések szabályozzák. Az így foglalkoztatottak létszáma - a jóléti és kulturális alapképzés szempontjából - a képzett összlétszámba nem számítható be.

7. §

A 4. §-ban, valamint a 6. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén az elszámolható többletköltségeket a vállalat belső nyilvántartásában tételesen, ellenőrizhető módon kell kimutatni.

8. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az üzemi étkeztetésről, a dolgozók elszállásolásáról és a dolgozók gépjárművel történő csoportos szállításáról szóló 3/1968. (Ép. Ért. 3.) ÉVM utasítás hatályát veszti.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Buda István s. k.,

munkaügyi minisztériumi államtitkár

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 15/1977. (II. 27.) ÉVM-MüM-PM együttes rendelethez

Napi étkezési nyersanyagnormák

(egy naptári hónap átlagában, meleg és hideg étkezésnél)

Tartalomjegyzék