15/1977. (V. 22.) MT rendelet

az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók műszakpótlékáról

A Minisztertanács - a Szakszervezetek Országos Tanácsának meghallgatásával - a következőket rendeli:

1. §

(1) E rendelet I. részének hatálya

a) a Központi Statisztikai Hivatal ágazati osztályozási rendszere szerint az ipar népgazdasági ágba, az élelmiszer-kiskereskedelem szakágazatba és a vendéglátás alágazatba sorolt vállalatokra és szövetkezetekre, továbbá

b) a Minisztertanács által meghatározott más ágazatba tartozó vállalatok jelentősebb ipari üzemeire, élelmiszer-kiskereskedelmi és vendéglátó egységeire (továbbiakban: vállalatok)

terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet I. részének hatálya az élelmiszer-kiskereskedelmi és vendéglátó vállalatok dohány- és ajándékboltjaira, valamint az Intertourist egységeire.

2. §

(1) A vállalatok több műszakos munkahelyeken és munkakörökben, valamint folytonos munkarendben foglalkoztatott fizikai foglalkozású és közvetlen termelésirányító dolgozói, valamint a kereskedelem hálózatában egységvezető és egységvezető-helyettes munkakörben foglalkoztatott dolgozók műszakpótlékra jogosultak.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közvetlen termelésirányító a 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet 4. számú melléklete szerint "Termelésirányító III-IV-V." munkakörökbe sorolt dolgozó.

3. §

(1) A műszakpótlék mértéke - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) a délutáni műszakban végzett munka után járó törzsbér húsz százaléka,

b) az éjszakai műszakban végzett munka után járó törzsbér negyven százaléka,

c) a folytonos munkarendben végzett munka után járó havi törzsbér tíz százaléka az a)-b) pontok szerinti pótlékon felül.

(2) A rendelet hatályba lépésekor az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb műszakpótlékot fizető vállalatoknak az ágazati miniszter -a szakszervezettel egyetértésben - továbbra is engedélyezheti a magasabb műszakpótlék fizetését.

(3) Az élelmiszer-kiskereskedelmi és a vendéglátóipari hálózati egységeknél járó műszakpótlék mértéke

a) a délutáni műszakban teljesített munka után 2,40 Ft/óra,

b) az éjszakai műszakban teljesített munka után 4,80 Ft/óra,

c) a folytonos munkarendben végzett munka után járó havi törzsbér tíz százaléka az a)-b) pontok szerinti pótlékon felül.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott műszakpótlék mértékét a belkereskedelmi miniszter -a szakszervezettel egyetértésben - legalább három évenként az érintett terület bérfejlesztésének alapulvételével módosítja. A műszakpótlék ebből adódó emelését a vállalatoknak kell biztosítaniuk.

4. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) délutáni műszak

- napi 2X8, 3X8 és 4X6 órás egymást követő műszakok alkalmazása esetén az a műszak, illetve műszakok, amelyeknek több mint a fele 14-22 óra közötti időtartamra esik,

- a sütő- és tésztaiparba (1916 szakágazat) sorolt vállalatoknál a 14-22 óra közötti munkaidő,

- a heti 44 óránál hosszabb nyitvatartási idejű élelmiszer-kiskereskedelmi és vendéglátó egységeknél az üzemelési idő első nyolc óráját meghaladó, a belkereskedelmi miniszter által szabályozott feltételek szerinti munkaidő,

b) éjszakai műszak a délutáni műszakot közvetlenül követő műszak; élelmiszer-kiskereskedelmi és vendéglátó egységeknél a belkereskedelmi miniszter által szabályozott feltételek szerinti munkaidő,

c) folytonos munkarendben végzett munka a megszakítás nélkül (éjjel-nappal, szünnap nélkül) üzemelő munkahelyen munkában töltött idő, ha a dolgozó műszakbeosztása rendszeresen váltakozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő műszakrendek esetén az ágazati miniszter - a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - határozza meg a műszakpótlék szempontjából figyelembe vehető munkaidőt és az arra járó műszakpótlék mértékét a 3. § (1) bekezdésében meghatározott mértékek alapulvételével.

5. §

(1) A vállalat a kollektív szerződésben - illetőleg ipari szövetkezet a munkaügyi szabályzatban - 4X6 órás munkarend esetén a két délutáni műszak pótlékát a 3. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően - az ott előírt mérték átlagként való megtartásával - határozhatja meg.

(2) A folytonos munkarendben végzett munkáért a kollektív szerződés - illetőleg a munkaügyi szabályzat - műszakpótlékot állapíthat meg annak a megszakítás nélkül üzemelő munkahelyen dolgozónak is, akinek műszakbeosztása rendszeresen nem változik. Ennek mértéke azonban nem haladhatja meg a tíz százalékot.

(3) A rendszeresen folytonos munkarendben dolgozók - 3. § (1) és (3) bekezdés szerinti -műszakpótlékait a kollektív szerződés - illetőleg a munkaügyi szabályzat - összevontan - a havi törzsbér harminc százalékában - is meghatározhatja.

6. §

(1) A műszakpótlék számítási alapjául szolgáló törzsbérként kell figyelembe venni a jutalékot, valamint a fizikai foglalkozásúaknak havonta rendszeresen fizetett prémiumot is.

(2) A műszakpótlék számításánál a havi törzsbér akkora hányadát kell alapul venni, amennyi megfelel az illető műszakban (munkarendben) teljesített munkaidő arányának.

(3) Az éjszakai munka időtartamára műszakpótlékban részesülő dolgozó éjszakai pótlékra nem jogosult. Az egyéb pótlékokat azonban a műszakpótlék nem érinti.

7. §

(1) A vállalatok a műszakpótlék bevezetésének elősegítése érdekében állami támogatásban részesülnek. Ennek mértékét a felügyeleti szerv, valamint a belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatnál, szövetkezetnél az ágazati miniszter határozza meg, a szakszervezettel, szövetkezetek esetén az országos érdekképviseleti szervvel egyetértésben. Nem jár támogatás annak a vállalatnak -a belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatok kivételével - amelynél a délutáni és éjszakai műszakban az 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkahelyen teljesített munkanapok aránya 1976. évben nem érte el a vállalatnál teljesített összes munkanap nyolc százalékát.

(2) Az állami támogatás vállalati elszámolásának szabályai - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a következők:

a) A bérszínvonal-szabályozás körébe tartozó vállalatoknál az állami támogatásul szolgáló bérkeretet el kell osztani a vállalatnál 1976. évben teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók létszámával. Az így kiszámított hányadot az 1977. és az 1978. év bázisául szolgáló bérszínvonal öszszegéhez egyaránt hozzá kell adni.

b) A bértömeg- szabályozás keretébe tartozó vállalatoknál a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérszínvonalának bázisát az a) pontnak megfelelően kell módosítani, és az állami támogatásul szolgáló bérkeretet hozzá kell adni az 1977. év és az 1978. év bázisát képező bértömeghez.

(3) Az állami támogatás 1977. és 1978. évekre történő elszámolását idényjellegű szakágazatokban, a belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatoknál, a szövetkezeti társulásoknál, valamint indokolt esetben egyes - más szakágazatokba tartozó - vállalatoknál az ágazati miniszter a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben szabályozza.

8. §

Az I. rész hatálya alá nem tartozó vállalatok által a több műszakban foglalkoztatott dolgozók részére fizethető bérpótlék (műszakpótlék) nem haladhatja meg az e rendelet 3. §-ában meghatározott mértéket. A rendelet hatályba lépésekor ennél magasabb bérpótlékot (műszakpótlékot) fizető vállalatoknak az ágazati miniszter - a szakszervezettel egyetértésben - továbbra is engedélyezheti a magasabb műszakpótlék fizetését.

9. §

(1) Ez a rendelet 1977. július 1. napján lép hatályba.

(2) A 3. § (2) bekezdés és a 8. § rendelkezéseit 1978. január 1-től kell alkalmazni.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke