1977. évi 15. törvényerejű rendelet

a magánkereskedelemről

A magánkereskedelem általános szabályai

1. §[1] A magánkereskedelem célja, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval, kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi szolgáltatással elősegítse a kereslet kielégítését.

2. § (1)[2] Magánkereskedői tevékenységet magánkereskedői igazolvány alapján lehet folytatni. A magánkereskedői igazolványt a tanács kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) adja ki.

(2)[3][4] A magánkereskedés keretében - jogszabály által meghatározott körben, az állami és szövetkezeti kiskereskedelem tevékenységét kiegészítve - kiskereskedés, vendéglátás, kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatás folytatható.

A magánkereskedés keretében - jogszabály által megállapított körben - nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi tevékenység, valamint kereskedelmi szolgáltatás folytatható.

(3)[5]

3. §[6] (1)[7] Magánkereskedői igazolványt az a nagykorú személy kaphat, aki a kereskedés folytatásához előírt szakképzettséggel, illetve szakmába vágó gyakorlattal vagy szakmai ismeretekkel rendelkezik, az egészségügyi követelményeknek megfelel, a kereskedésből nincs kizárva.

(2) A munkaviszonyban, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban állók, valamint a nyugdíjas magánkereskedői tevékenységének engedélyezésére, illetőleg az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségére a külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[8]

(4) A magánkereskedő csak egy magánkereskedői igazolványt kaphat akkor is, ha az több szakma folytatására jogosít.

(5) A magánkereskedői igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik.

4. §[9] (1) Nem kaphat magánkereskedői igazolványt

a)[10] akit gazdasági bűncselekmény vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek,

b) akit bármely egyéb szándékos bűncselekmény miatt legalább egy évi végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek,

c)

e)[11] - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában -, akinek iparjogosítványa van,

akit kereskedői, kisipari foglalkozásától eltiltottak, á) akitől a magánkereskedői igazolványt nem az a)-c) pontban meghatározott okból vonták vissza, a határozat meghozatalától számított két éven belül,

e) aki a kereskedés gyakorlásával összefüggésben - a kereskedelmi miniszter által meghatározott körben - elkövetett szabálysértés miatt két éven belül három ízben büntetést kapott, az utolsó büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig,

f) aki a társadalmi tulajdont vagy a fogyasztók érdekeit sértő fegyelmi vétség miatt elbocsátás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

g)[12] akinek leltárhiányból vagy szerződéses üzemeltetésből tartozása van.

g) akinek adó- vagy társadalombiztosítási járulék-hátraléka van,

h) akinek leltárhiányból vagy szerződéses üzemeltetésből eredő tartozása van.

(2) Á kizáró okot az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében addig kell figyelembe venni, amíg a kérelmező a büntető ítélet hátránya alól nem mentesül, a g)-h) pontok esetében pedig a tartozás kiegyenlítéséig.

A magánkereskedés folytatása

5. §[13] (1) A magánkereskedő - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a tevékenység folytatásában személyes közreműködésre köteles.

(2) A magánkereskedő alkalmazottat, segítő családtagot, illetve szakmunkástanulót foglalkoztathat. Az alkalmazottak, segítő családtagok együttes létszáma az ötszáz főt nem haladhatja meg.

6. § (1)[14] A magánkereskedői igazolványban meg kell határozni a magánkereskedő szakmáját és telephelyét. Ha a magánkereskedő tevékenységét több telephelyen kívánja gyakorolni, a magánkereskedői igazolványban valamennyi telephelyet fel kell tüntetni.

(2)[15] Magánkereskedés a magánkereskedői igazolványban meghatározott telephelyen, illetve az ország bármely területén tartott vásáron - a jogszabályban előírt jogosítvány alapján - külön engedély nélkül folytatható.

(3)[16] A magánkereskedő telephelyének áthelyezéséről a szakigazgatási szervet köteles értesíteni. A magánkereskedő új, illetve második vagy további telephelyén tevékenységét csak a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése után kezdheti meg.

7. § (1) Az üzlethelyiségben árusító magánkereskedőnek üzletét jogszabály vagy annak alapján kiadott hatósági rendelkezés szerint kell nyitva tartania.

(2) A szakigazgatási szerv megengedheti, hogy a magánkereskedő a tevékenységét legfeljebb hat hónapon át szüneteltesse; ez az idő indokolt esetben meghosszabbítható.

8. § (1)[17] A magánkereskedő kiskereskedelemből csak a kereskedelmi miniszter által meghatározott szakmákban szerezhet be árut.

(2)[18] A belkereskedelmi miniszter egyes termékeknek a magánkereskedő által való beszerzését közellátási, kulturális, vagy kereskedelmi érdekből megtilthatja, illetve korlátozhatja.

9. §[19] A magánkereskedő csak olyan árut hozhat forgalomba, illetve csak olyan tevékenységet folytathat, amely a magánkereskedői igazolványában feltüntetett szakmai üzletkörébe tartozik. A magánkereskedő az áruját árverés útján nem értékesítheti.

A magánkereskedés megszűnése

10. § (1) Megszűnik a kereskedés folytatásának joga, ha a magánkereskedő

a) magánkereskedői igazolványáról lemond;

b) magánkereskedői igazolványát a szakigazgatási szerv visszavonja;

c)[20]

d) meghal, kivéve a 13. § (1) bekezdésében meghatározott eseteket;

e)[21]

(2)[22]

11. § A szakigazgatási szerv köteles visszavonni a magánkereskedői igazolványt, ha

a)[23] olyan körülmény merül fel, amely a magánkereskedői igazolvány kiadását, illetve a magánkereskedői tevékenység gyakorlását kizárná,

b)[24] a magánkereskedő a telephely áthelyezésére, az új telephely megnyitására, illetve a vásározói tevékenység folytatására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget:

c) a magánkereskedőt eredménytelenül szólították fel egy évi befizetési kötelezettségét meghaladó összegű társadalombiztosítási járulék - vagy adóhátralék megfizetésére,

d)[25] a magánkereskedői tevékenységet nem az folytatja, akinek a nevére a magánkereskedői igazolvány szól.

d)[26] a magánkereskedő a tevékenység folytatásában személyesen nem működik közre.

12. § (1) A szakigazgatási szerv visszavonhatja a magánkereskedői igazolványt, ha a magánkereskedő

a)[27]

b) hat havi befizetési kötelezettségét meghaladó összegű társadalombiztosítási járulék- vagy adóhátralékát felszólítás ellenére sem fizette meg, és rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény nem áll fenn;

c)[28] a kereskedést a jogszabályban előírt határidőn belül nem kezdte meg. vagy megkezdése után engedély nélkül szüneteltette,

d)[29][30] alkalmazottját vagy közreműködő családtagját gazdasági, illetve vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, vagy az üzletben foglalkoztatottakkal szemben az a) pontban meghatározott szabálysértés miatt két év alatt három alkalommal bírságot szabtak ki és foglalkoztatásuk megszüntetéséről a jogerős határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a magánkereskedő nem intézkedett.

közreműködő családtagját vagy alkalmazottját népgazdaság, illetve vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, vagy a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott szabálysértés miatt egy éven belül ismételten megbüntették, és foglalkoztatásuk megszüntetéséről a jogerős határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a magánkereskedő nem intézkedett;

e)[31]

(2)[32] A magánkereskedői igazolvány visszavonását a Kiskereskedők Országos Szervezete (KISOSZ) is kezdeményezheti.

13. § (1) A magánkereskedő halála után a kereskedést újabb magánkereskedői igazolvány nélkül - az alábbi sorrendben - folytathatja

a) az özvegy, vagy

b) az élettárs, ha a halált megelőzően legalább hat hónapig igazoltan együttélt a magánkereskedővel, vagy

c) a kiskorú és ellátatlan gyermek, aki a kereskedést gyámja útján folytatja.

(2)[33] Az özvegy, az élettárs, illetőleg a gyám köteles felhagyni kereső foglalkozásával, ha a magánkereskedést az (1) bekezdés alapján folytatja. A kereső foglalkozással nem kell felhagyni, ha a magánkereskedői szakma munkaviszony vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony mellett gyakorolható.

(3) A házastárs (élettárs), illetve a gyám szakképzett alkalmazottat köteles foglalkoztatni, ha maga az előírt szakképzettséggel nem rendelkezik.

14. § A magánkereskedői igazolvány érvényének megszűnte után a magánkereskedő árukészletét kiárusíthatja. A kiárusítás leghosszabb időtartamát a Kiskereskedők Országos Szervezete (a továbbiakban: KISOSZ) javaslata alapján a szakigazgatási szerv legfeljebb 90 napban állapíthatja meg.

A magánkereskedelem irányítása és igazgatása

15. §[34] A kereskedelmi miniszter a magánkereskedelem tekintetében ágazati irányító és ellenőr ő jogkört gyakorol, szabályozza a magánkereskedelem működését.

16. § A magánkereskedelem igazgatásával kapcsolatos eljárás a tanács kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik.

A Kiskereskedők Országos Szervezete

17. § (1) A KISOSZ a magánkereskedők társadalmi és érdekképviseleti szerve, feladatai különösen :

a) a magánkereskedők érdekeinek képviselete;

b)[35] A magánkereskedők tevékenységének elősegítése, gazdaságszervező és koordinációs feladatok ellátása, a magánkereskedők részére szolgáltatások nyújtása,

c) közreműködés a magánkereskedők oktatásában, továbbképzésében és más társadalmi feladatok ellátásában;

d)[36] közreműködés a magánkereskedőket érintő társadalombiztosítási, szociálpolitikai és munkavédelmi feladatok ellátásában,

(2)[37][38] A KISOSZ látja el az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat - a vállalati gazdasági munkaközösségek kivételével - a belkereskedelmi tevékenységre létrehozott gazdasági munkaközösségeknél is.

(3)[39] A magánkereskedőkre vonatkozó jogszabályok kibocsátásához, továbbá e jogszabályok értelmezéséhez meg kell szerezni a KISOSZ véleményét.[40]

Záró rendelkezések

18. § (1) E törvényerejű rendelet 1977. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a magánkereskedés gyakorlásáról szóló 1957. évi 17. számú és az azt módosító 1957. évi 49. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2)[41] E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belkereskedelmi miniszter gondoskodik, ennek keretében szabályozza a kereskedés gyakorlásában közreműködő családtagok és foglalkoztatott alkalmazottak közreműködésük, illetve alkalmazásuk feltételeit, a magánkereskedők vásári árusítását.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára