19/1977. (XII. 20.) BkM rendelet

a szeszes ital értékesítésének korlátozásáról

Az érdekelt miniszterekkel, az országos hatáskörű szervek vezetőivel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel és az ágazati szakszervezetekkel egyetértésben a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra, a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, ezek jogi személyiséggel Rendelkező gazdasági társulására, az állami költségvetési szervre, a társadalmi szervezetre, az egyesületre, ezek vállalatára, az intézményre, a mezőgazdasági kistermelőre, a magánkereskedőre és a kisiparosra (a továbbiakban együtt: vállalat).

Szeszes ital értékesítése

2. §

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából szeszes ital minden alkoholtartalmú ital.

(2) A vállalat boltjában, üzletében, árusítóhelyén, vendéglátó üzletében (a továbbiakban együtt: üzlet) palackozott szeszes italt csak akkor árusíthat (a továbbiakban: italárusítás), szeszes italt csak akkor mérhet ki (a továbbiakban: italmérés), ha az üzlet működési engedélyében, magánkereskedői igazolványában (a továbbiakban együtt: engedély), az italárusítási, italmérési tevékenységet (a továbbiakban együtt: szeszes ital értékesítés) engedélyezték.

(3) A rendelet 2, számú melléklete állapítja meg azokat az üzleteket, ahol szeszes ital értékesítése engedélyezhető, és az üzletekben értékesíthető szeszes italok körét. Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt üzletekben szeszes italt értékesíteni tilos.

(4) Vendéglátó üzletben az önkiszolgálás keretében, továbbá az étkezdében és a kifőzdében- ha ezt engedélyben feltüntették - kizárólag sör értékesíthető.

(5) Cukrász kisiparos szeszes italt nem értékesíthet.

(6) A 0,05 és 0,1 literes palackozásban szeszes ital nem értékesíthető.

3. §

(1) Nem szabad szeszes italt értékesíteni

a) a munkahelyen levő üzletben a munkaidő előtt és alatt;

b) a nevelési-oktatási intézményben, az ifjúsági táborban, -parkban, -klubban, -szórakozóhelyen, a diák sportkör sportlétesítményében levő üzletben;

c) a sportlétesítmény területén: a bajnoki-, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkőzésen, a mérkőzés kezdetét megelőző egy órától a mérkőzés befejezését követő egy óráig terjedő időszakban;

d) az automata üzletben, illetőleg az automatában.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában nem említett egyéb sportrendezvényen kizárólag sör árusítható.

4. §

A 100-nál több dolgozót foglalkoztató üzem környékén - a bejáratoktól számított 200 méteres körzeten belül - italbolt, borozó, kocsma, poharazó és termelői borkimérés nem létesíthető.

5. §

(1) Tömegközlekedési eszközön - az étkezőkocsi, a hajó étterme, a hálókocsi, valamint a repülőgép kivételével - továbbá a vasútállomáson, a hajóállomáson, az autóbusz pályaudvaron a mozgó ét- és büfészolgálat kizárólag palackozott sört árusíthat. A távolsági autóbuszjáraton szeszes italt értékesíteni tilos.

(2) A vasútállomáson, a hajóállomáson, valamint az autóbusz pályaudvaron levő üzlet - az étterem (vendéglő) kivételével - égetett szeszes italt nem értékesíthet.

6. §

(1) Ittas személynek szeszes italt kiszolgálni tilos.

(2) A fegyveres erők illetékes parancsnokának kezdeményezésére a tanács végrehajtó bizottságának - a 2. § (2) bekezdésben meghatározott engedélyt kiállító - kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) időleges vagy állandó jelleggel megtilthatja a vendéglátó üzletben fegyveres erők tagja részére szeszes ital kiszolgálását.

7. §

(1) Vendéglátó üzletben munkanapokon szeszes italt értékesíteni a napi üzletnyitástól reggel 9 óráig tilos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a szállodában, üdülőben levő, valamint a nemzetközi idegenforgalom szempontjából jelentős területen működő vendéglátó üzletre, ha a reggel 9 óra előtti szeszes ital értékesítést a szakigazgatási szerv engedélyezte, továbbá a nemzetközi gyors- és express vonat étkezőkocsijára, hálókocsijára, a nemzetközi járatokon közlekedő hajóra és a repülőtér éttermére. A nemzetközi idegenforgalom szempontjából jelentős területeket a rendelet 2. számú melléklete állapítja meg.

(3) A vállalat köteles a vendéglátó üzlet nyitvatartását e jogszabály rendelkezéseire és a forgalom összetételére figyelemmel megállapítani.

Fiatalkoruakra vonatkozó rendelkezések

8. §

(1) A 18. életévét be nem töltött személy részére vendéglátó üzletben szeszes italt kiszolgálni tilos.

(2) A 16. életévét be nem töltött személy

- bárban, éjszakai szórakozóhelyen nem tartózkodhat;

- italboltban, borozóban, poharazóban, termelői borkimérésben - szülői (nevelői) kíséret nélkül - nem tartózkodhat;

- egyéb vendéglátó üzletben - szülői (nevelői) kíséret nélkül - 20 óráig, szülői (nevelői) felügyelet mellett 22 óráig tartózkodhat;

- 22 óra után vendéglátó üzletben nem tartózkodhat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott fiatalkorú

a) vendéglátó üzletben, tartott családi jellegű rendezvényen (esküvő, évforduló stb.) szülői (nevelői) felügyelet mellett időkorlátozás nélkül vehet részt;

b) ha a szállodában lakik, a szálloda éttermében étkezés céljából - szülői (nevelői) felügyelet mellett - záróráig tartózkodhat. Ez a rendelkezés az egyéb közhasználatú szálláshelyen (camping, turistaház, turistaszállás, egyéb szálláshely) lakó fiatalkorúra is vonatkozik;

c) utazás közben a pályaudvar, állomás vendéglátó üzletében étkezés céljából - szülői (nevelői) felügyelet nélkül is - tartózkodhat;

d) ifjúsági parkban, -táborban, -klubban, vendéglátó üzletben levő ifjúsági szórakozóhelyen időkorlátozás nélkül tartózkodhat.

(4) A vendéglátó üzlet vezetője és dolgozói kötelesek a helyiségben - szülői (nevelői) kíséret nélkül vagy egyébként jogosulatlanul - tartózkodó fiatalkorút az üzlet elhagyására felhívni, kétség esetén a személyi igazolvány felmutatását megkívánni, szükség esetén pedig - eltávolítása érdekében - rendőri közreműködést is igénybe venni.

(5) A vendéglátó üzletben a fiatalkorú szeszes itallal való kiszolgálásának tilalmáról és a vendéglátó üzletben való tartózkodásának korlátozásáról szóló rendelkezést - a vendég által jól látható helyen - ki kell függeszteni.

Hitelesített poharak kötelező használata

9. §

(1) A III. és IV. osztályba sorolt vendéglátó üzletben szeszes italt kimérni csak az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített pohárban szabad.

(2) Az összetett, kevert ital készítésénél, továbbá az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó üzletben a szeszes ital kimérésénél a hitelesített űrmérték használata kötelező. A szörp adagolásánál a hitelesített pohár űrmértékként használható.

(3) A vendéglátó üzletben használatos űrmérték és hitelesített pohár, palack ellenőrzésére kizárólag az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített mérőhenger használható.

(4) Az ellenőrző szervek az Országos Mérésügyi Hivatal mértékjeléig töltött ital mennyiséget -ellenőrző mérés nélkül - kötelesek hitelesnek elfogadni.

Szeszes ital értékesítésével kapcsolatos reklámozási és hirdetési tilalom

10. §

(1) Szeszes ital az üzlet kirakatában, valamint eladóterében legfeljebb a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott arányban mutatható be.

(2) A szeszes ital fogyasztására ösztönző reklám és hirdetési tevékenység tilos. Nem minősül reklám és hirdetési tevékenységnek a szeszes italnak az üzletben az (1) bekezdésben meghatározott módon történő bemutatása.

Termelői borkimérés engedélyezése

11. §

(1) A mezőgazdasági kistermelő (a továbbiakban: termelő) saját termésű borát üzletszerűen 25 liternél kisebb mennyiségben csak termelői borkimérési engedély alapján hozhatja forgalomba.

(2) A termelő poharazói tevékenységet kizárólag a magánkereskedelemről szóló jogszabályokban előírtaknak és a Belkereskedelmi Minisztérium irányelveinek megfelelően, magánkereskedői igazolvánnyal folytathat.

12. §

(1) A termelői borkimérési engedélyt a termelés helye szerint illetékes szakigazgatási szerv adja ki.

(2) A termelői borkimérési engedély visszavonásig érvényes.

13. §

(1) A termelőnek a termelői borkimérési engedély kiadása iránti kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy saját borkészletéből az év folyamán mennyit kíván forgalomba hozni.

(2) A termelőnek a kérelemhez csatolnia kell

a) a rendőrhatóság igazolását arról, hogy az árusítóhely rendészeti szempontból;

b) a közegészségügyi-járványügyi hatóság igazolását arról, hogy az engedély kiadása közegészségügyi szempontból

nem esik kifogás alá.

(3) A szakigazgatási szerv a termelőnek a termelői borkimérési engedély iránti kérelmét az (1) és (2) bekezdésben foglaltak hiánya esetén elutasítja.

14. §

(1) A szakigazgatási szerv köteles a termelői borkimérési engedélyben feltüntetni a termelő nevét, a termelés helyét, az árusítóhely címét, az árusítási időt, az engedély keltét és számát.

(2) A szakigazgatási szerv a termelői borkimérési engedélyekről nyilvántartást vezet.

15. §

A termelő évenként október hó 15. napjáig köteles a szakigazgatási szervnek a következő év folyamán az általa forgalomba hozni kívánt saját termésű bor mennyiségét bejelenteni.

16. §

A szakigazgatási szerv a termelői borkimérési engedély kiadásáról, visszavonásáról az árusítóhely szerint illetékes rendőrhatóságot, valamint a termelés helye szerinti adóhatóságot értesíti. Az adóhatóságot évenként a termelő által az év folyamán forgalomba hozni kívánt bor mennyiségéről értesíteni kell.

17. §

(1) A termelő a termelői borkimérési tevékenységét - az engedélyben meghatározott árusítási idő alatt - személyesen vagy családtagja közreműködésével gyakorolhatja.

(2) A termelő köteles az árusítóhelyen olyan naprakész nyilvántartást vezetni, amelyből az odaszállított és ott forgalomba hozni kívánt saját-termésű bor mennyisége megállapítható.

A nyilvántartást a termelési hely szerint illetékes adóhatóság évenként hitelesíti.

18. §

(1) Az ellenőrzésre jogosult szerv hatásköre arra is kiterjed, hogy a termelő kizárólag saját termésű borát hozza-e forgalomba, abból milyen mennyiséggel rendelkezik és nem lépte-e túl a bejelentett mennyiséget.

(2) Ha a termelő a termelői borkimérésre vonatkozó előírásokat és a szeszes ital értékesítésének korlátozásáról szóló rendelkezéseket megszegi, a szakigazgatási szerv a termelői borkimérési engedélyt visszavonja.

Szeszes ital alkalmi értékesítésének engedélyezése

19. §

(1) Az állami, szövetkezeti szerv, intézet, intézmény, társadalmi szervezet, egyesület, klub, művelődési otthon stb. (a továbbiakban együtt: rendező szerv) társas összejövetelén, ünnepélyén (a továbbiakban együtt: rendezvény) a szeszes ital értékesítését az arra jogosult vállalat útján kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik az állami gazdaságra és a mezőgazdasági termelőszövetkezetre, ha rendezvényén kizárólag saját termelésű borát értékesíti. A 20. § (1) bekezdést és a 21. § (3) bekezdést e rendelkezés figyelembevételével kell alkalmazni.

(3) Ha a szeszes ital értékesítésére jogosult vállalat a rendezvényen szeszes italt értékesít, annak megkezdése előtt 48 órával köteles azt a szakigazgatási szervnek, a rendőrhatóságnak, valamint az adóhatóságnak - ellenőrzés céljából - írásban bejelenteni.

20. §

(1) Ha a rendezvényen a szeszes ital értékesítését az arra jogosult vállalat nem látja el, a szakigazgatási szerv - a rendező szerv kérésére - szeszes ital alkalmi értékesítésére engedélyt adhat.

(2) A szakigazgatási szerv a rendező szerv részére szeszes ital alkalmi értékesítésére évenként legfeljebb három alkalommal, esetenként legfeljebb kétnapos időtartamra adhat engedélyt.

21. §

(1) Nem adható szeszes ital alkalmi értékesítésére engedély

a) olyan rendezvényre, amelynek jellegével a szeszesital-értékesítés nem fér össze;

b) magánszemély részére.

(2) A szeszes ital alkalmi értékesítésének engedélyezése iránti kérelemben közölni kell a rendezvény helyét, idejét, a kezdés és befejezés időpontját, a rendezvény lebonyolításáért felelős személy nevét, beosztását és lakcímét.

(3) A kérelemhez mellékelni kell az értékesítésre felkért vállalat írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a rendezvényen a szeszes ital értékesítését nem vállalta; továbbá a közterület foglalási engedélyt, ha a rendezvény körülményei azt szükségessé teszik.

22. §

(1) A szeszes ital alkalmi értékesítésére jogosító engedélynek tartalmaznia kell:

a) a rendező szerv megnevezését, annak megjelölésével, hogy a szeszes ital alkalmi értékesítését ki végzi;

b) a rendezvény helyét, idejét és időtartamát;

c) esetleges külön rendelkezéseket, korlátozásokat.

(2) A szakigazgatási szerv a szeszes ital alkalmi értékesítésére jogosító engedély egy-egy példányát a rendezvény helye szerint illetékes rendőrhatóságnak és az adóhatóságnak megküldi.

Záró rendelkezések

23. §

(1) Az ellenőrző szerv a szeszes ital értékesítésének korlátozásáról szóló rendelkezések megtartását köteles fokozottan vizsgálni és az előírások megszegői ellen a felelősségre vonás iránt a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) Ez a rendelet 1978. év január hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti:

- a hitelesített poharak kötelező használatáról a vendéglátó üzletekben tárgyú 5/1971. (X. 13.) BM rendelet,

- a szeszes ital értékesítéséről szóló 14/1972. (VI. 17.) BM rendelet,

- a szeszes ital értékesítéséről szóló 14/1972. (VI. 17.) BM rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 14/1976. (VII. 24.) BM rendelet,

- az alkalmi italmérésről szóló 30/1964. (KÉ. 7.) BM utasítás.

(3) A 2. § (6) bekezdésében meghatározott palackozású szeszes ital értékesítését 1978. év június hó 30. napjáig kell megszüntetni.

Dr. Sághy Vilmos s. k., belkereskedelmi miniszter

1. számú melléklet a 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelethez

Szeszes ital értékesítése a következő üzletekben engedélyezhető

1. Italárusítás a következő üzletek részére engedélyezhető

010. Általános áruház

100. ABC áruház

101. ABC kisáruház

110. Élelmiszer-háztartási cikk bolt

140. Édességbolt* (minőségi likőr, csemegebor, vermut, pezsgő, brandy)

140'A. Kávé-tea szaküzlet* (minőségi likőr, csemegebor, vermut, pezsgő, brandy)

190/D. Gyógynövény szaküzlet* (alkohol, gyógynövényből készült alkoholos ital)

190/E. Palackozott italok boltja

710. Vegyesbolt élelmiszer jelleggel

2. Italmérés és italárusítás a következő üzletek részére engedélyezhető

010. Általános áruház étterme és büféje

711. Bolt-kocsma

712. Kantin

V-110. Étterem, vendéglő, csárda, söröző, kávéház

V-143. Étkezde, kifőzde* (sör)

V-120. Ételbár

V-132. Bisztró, büfé, melegkonyhával rendelkező falatozó

V-210. Cukrászda* (likőr, csemegebor, vermut, pezsgő, brandy)

V-220. Eszpresszó

V-120/A. Tejpresszó, tejbár* (legalább 80%-ban tejet tartalmazó kevert szeszes ital)

V-220/B. Teázó* (kizárólag ízesítésre szolgáló bor, rum, brandy, továbbá forralt bor)

V-322. Italbolt, kocsma

V-321/A. Sörbár* (sör, égetett szeszes ital korlátozott választékban)

V-340. Borozó* (bor, vermut, pezsgő, brandy)

V-340/A. Borkóstoló, termelői borkimérés* (bor)

V-240. Nappali bár, drinkbár

V-230. Mulató-varieté

V-230/A Éjszakai bár

* Az üzlet csak a zárójelben feltüntetett szeszes italokat értékesítheti.

2. számú melléklet a 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelethez

A nemzetközi idegenforgalom szempontjából jelentős területek, ahol a 9 óra előtti szeszes ital értékesítést a szakigazgatási szerv engedélyezheti:

- az egészségügyi miniszter által gyógy-, illetve üdülőhellyé nyilvánított területek (a Balatonparti, Velencei tó környéki, illetve a Dunakanyar menti területek május hó 1. napjától szeptember hó 30. napjáig),

- Budapest, megyeszékhelyek, közlekedési főútvonalak,

- a határátkelőhelyek,

- a strandfürdők területe.

3. számú melléklet a 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelethez

Szeszes italoknak az üzlet kirakatában, valamint az eladótérben történő bemutatása

Az üzlet kirakatában, valamint az eladótérben bemutatásra, árutárolásra használt, négyzetméterekben számított összes árukirakó felületnek a szeszes italok által elfoglalt aránya

010. Általános áruház élelmiszer osztályán a 10%-ot

100. ABC áruházban a 12%-ot

101. ABC kisáruházban a 12%-ot

110. Élelmiszer-háztartási cikk boltban a 12%-ot

140. Édességboltban a 8%-ot

140/A. Kávé-tea szaküzletben a 12%-ot

190/D. Gyógynövény szaküzletben a 6%-ot

710. Vegyesbolt élelmiszer jelleggel a 8%-ot

nem haladhatja meg.