1/1977. (III. 6.) OT-PM együttes rendelet
a beruházások rendjéről szóló 34/1974. (VIII. 6.) MT rendelet végrehajtására vonatkozó 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM együttes rendelet kiegészítéséről és módosításáról
A 34/1974. (VIII. 6.) MT rendelet (a továbbiakban: R) végrehajtásáról szóló 3/1974. (VIII 6.) OT-PM együttes rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) az R. 24. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a beruházási fogalmak tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - a következők szerint egészítjük ki és módosítjuk:
1. §
A Vhr. 3. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Kutatási-fejlesztési, valamint felsőoktatási tevékenységet szolgáló jelentős beruházás
- a kutató, illetve fejlesztő szervezet állóeszközeinek bővítését, rekonstrukcióját és létesítését szolgáló beruházás, ideértve azokat az eseteket is, amikor az más alaprendeltetésű beruházás keretében (részberuházásként) kerül megvalósításra, ha a beruházás (részberuházás) költsége eléri a 100 millió forintot;
- minden új, jogi személyként működő kutató-fejlesztő szervezet létesítése, meglevő önálló szervezet vidékre telepítése, értékhatárra való tekintet nélkül;
- olyan kutatási-fejlesztési célokat is szolgáló, több célú (egészségügyi, felsőoktatási) beruházás, ahol a kutatási-fejlesztési célú beruházás (részberuházás) összege eléri a 100 millió forintot;
- az olyan beruházás, amelyet tudománypolitikai jelentősége miatt a Tudománypolitikai Bizottság vagy a beruházó felügyeleti szerve annak minősít."
2. §
A Vhr. 5. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A kutatási-fejlesztési, valamint a felsőoktatási tevékenységet szolgáló nagyberuházásnál a fejlesztési cél keretében a 9. sz. mellékletben* foglalt tartalmi előírásokat is ki kell dolgozni és a Tudománypolitikai Bizottságnak megküldeni."
3. §
(1) A Vhr. 8. § (2) bekezdése a következők szerint egészül ki:
"- az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a beruházás telepítési helyével, megvalósításával és üzemeltetésével (használatával) kapcsolatos vízellátási és vízelvezetési (szennyvíztisztítási és elhelyezési) kihatásokról és megoldási módozatokról, továbbá a beruházásnak a felszíni és a felszín alatti vízviszonyokra (vízkészletekre) gyakorolt hatásai által szükségessé váló intézkedésekről."
(2) A Vhr. 8. § (6) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"- más alaprendeltetésű nagyberuházás keretében megvalósuló, de kutatási-fejlesztési, valamint felsőoktatási tevékenységet szolgáló jelentős beruházásnál a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének véleményét."
4. §
A Vhr. 13. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A kutatási-fejlesztési, valamint felsőoktatási tevékenységet szolgáló jelentős beruházások engedélyokiratának kiadása előtt a Tudománypolitikai Bizottság hozzájárulását kell kérni, amelyhez a 9. sz. mellékletben foglalt tartalmi előírásokat kell kidolgozni és a Tudománypolitikai Bizottságnak megküldeni."
5. §
A Vhr. 16. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdések számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
"(4) A kutatási-fejlesztési tevékenységet szolgáló jelentős beruházások beruházási alapokmány-tervezetének véleményezése során a felügyeleti szerv köteles megszerezni a Tudománypolitikai Bizottság hozzájárulását. A beruházási alapokmány tervezetéhez csatolni kell a 9. sz. melléklet tartalmi előírásainak megfelelő összeállítást is."
6. §
A Vhr. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Vhr. új 30/A és 30/B §-okkal egészül ki:
"Üzembe helyezés, üzembe helyezési okmány
30. §
(1) A megvalósított állóeszköz-jellegű vagyontárgy üzembe helyezéséről - a megvalósítás pénzügyi forrására való tekintet nélkül - a rendszeres használatbavétel napjával üzembe helyezési okmányt kell kiállítani.
(2) Az üzembe helyezési okmányon - az egyedileg nyilvántartott (külön beruházási egység-számmal rendelkező) beruházásoknál - akkor kell alkalmazni
a) "az egész beruházás üzembe helyezésre és teljesen befejezésre került" megjelölést, ha valamennyi tervezett létesítmény (állóeszköz) elkészült és minden egyes állóeszköz jellegű vagyontárgyat (létesítményt) üzembe helyeztek és aktiváltak;
b) "az alapvető kapacitás belépett" megjelölést, ha azokat a vagyontárgyakat (állóeszközöket) helyezték üzembe, amelyekkel termelhető, illetve előállítható az a termékmennyiség (szolgáltatás), amelyet a beruházás engedélyokiratában (beruházási alapokmányban) a fejlesztési célkitűzés megvalósításaként jóváhagytak.
(3) A rendszeres használatbavétel napja az az időpont, amikor az üzemszerű termelés (szolgáltatás, illetve rendeltetésszerű működés) megkezdődik. Próbaüzemeltetésnél - ha annak befejezése és az üzemszerű termelés (szolgáltatás) megkezdése között időbeli megszakítás nincs - a rendszeres használatbavétel napja a vonatkozó előírások szerint sikeresen befejeződött próbaüzemeltetés utolsó napját követő munkanap. Föld és telek rendszeres használatbavételének napja a tulajdonjog, illetve a használati jog megszerzésének időpontja.*
(4) Az üzembe helyezésről az üzemeltető köteles gondoskodni. Ha az üzemeltető nem azonos a beruházóval, az üzembe helyezési eljáráson a beruházó is köteles részt venni. A beruházó a beruházást ebben az esetben üzembe helyezés (aktiválás) nélkül köteles az üzemeltetőnek jegyzőkönyvileg átadni, és azt az üzemeltető átvenni. Ilyen esetben a beruházást a könyvelésben és a statisztikában befejezetlen beruházás átadás-átvételeként kell kimutatni. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek (mellékleteinek) tartalmaznia kell az üzembe helyezési okmány kiállításához és a beszámoláshoz szükséges adatokat is.
(5) Ha a beruházó a beruházás lebonyolításával beruházási vállalatot vagy más szervet bízott meg, a beruházást ebben az esetben is az üzemeltető helyezi üzembe (aktiválja).
(6) Az üzembe helyezési okmány a számviteli és a statisztikai adatszolgáltatás egységes bizonylata. Az üzembe helyezési okmányt a 10. sz. mellékletben* foglaltak szerint megállapított módon és tartalmi követelményekkel kell elkészíteni.
(7) Az üzemeltető az üzembe helyezési okmány egy példányát köteles megőrizni. Ha az üzemeltető nem azonos a beruházóval, az üzembe helyezési okmány kiállításától számított 15 napon belül annak egy példányát köteles a beruházónak átadni, egy példányt pedig - a (8) bekezdés hatálya alá tartozó beruházások esetében 2 példányt - a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző banknak megküldeni.
(8) A bank az állami beruházásoknál - a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló egyéb állami beruházások kivételével -, valamint a céljellegű hitelből megvalósuló beruházásoknál a negyedévet követő hónap 15. napjáig könyvelési értesítést küld az üzemeltetőnek, amelyen igazolja, hogy az üzembe helyezett állóeszköz értékét a használatbavétel napjával elszámolt állományként nyilvántartásba vette. Ha az üzemeltető az üzembe helyezési okmányt az üzembe helyezést követő negyedévben juttatja el a bankhoz, az - a pénzügyi intézkedések megállapítása szempontjából - az üzembe helyezés időpontjának a megelőző negyedév utolsó napját tekinti.
Aktiválás, befejezés
30/A. §
(1) Az üzembe helyezés napjával azokat a hasznos ráfordításokat - a nem aktiválhatók kivételével -, amelyek a rendszeresen használatba vett vagyontárgyak megvalósítása során közvetlenül felmerültek, vagy amelyek arányosan terhelik azokat, aktiválni kell. A le nem számlázott ráfordításokat a rendelkezésre álló adatok, a tervezett vagy szerződésben meghatározott összeg alapulvételével kell aktiválni, és az aktivált értéket az elfogadott számlák alapján - figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is - utólag kell helyesbíteni. Az aktivált értéket külön "Módosító üzembe helyezési okmány" kiállításával kell helyesbíteni, és a módosító okmány csak a módosítás öszszegét tartalmazhatja.
(2) A beruházás egészét terhelő (pl. tervezési, próbaüzemeltetési, beruházási-igazgatási) költségeknek az egyes vagyontárgyak közötti elosztása az üzemeltető feladata, a beruházó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján.
(3) Az üzembe helyezések alkalmával az annak időpontjáig felmerült, valamennyi nem aktiválható beruházási költséget a számviteli előírásoknak megfelelően kell elszámolni, illetőleg leírni.
(4) Az egyedileg nyilvántartott beruházást csak akkor szabad teljesen befejezettnek tekinteni, amikor valamennyi tervezett - termelő és nem termelő - létesítmény (állóeszköz-jellegű vagyontárgy) elkészült, azok rendeltetésszerű használatba vétele, üzembe helyezése megtörtént és minden állóeszköz-jellegű vagyontárgyat (létesítményt) üzembe helyeztek (aktiváltak). A beruházás teljes befejezésének időpontja az "utolsó üzembe helyezés" záradékkal megjelölt üzembe helyezési okmány kiállításának napja.
(5) A pénzügyi lezárás fogalmát akkor kell használni, ha a beruházással kapcsolatos valamennyi kifizetés megtörtént, és a beruházás számláját a finanszírozó pénzintézet lezárta.
Lakóépületek (lakások) üzembe helyezése, befejezése
30/B. §
(1) Lakóépület (lakás) üzembe helyezésénél, illetve rendszeres használatbavételénél a 30. és a 30/A § rendelkezéseit a (2)-(8) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Lakóépületeknél a rendszeres használatbavétel napja az az időpont, amikor az első fokú építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt kiadta.
(3) Nem szabad üzembe helyezési okmányt kiállítani az olyan lakóépületről, amelyet a beruházó műszaki átadás-átvételi eljárás során az építőipari szervezettől átvett, de az valamilyen ok miatt (pl. közművek hiánya) rendeltetésszerűen nem használható. Az ilyen lakóépületet a beruházó a rendszeres használatbavétel napjáig befejezetlen beruházásként tartja nyilván.
(4) Az állami beruházásként megvalósuló lakóépület (lakás) üzembe helyezési okmányát
- bérlakás esetében az épület (ingatlan) kezelője (ingatlankezelő vállalat, vagy más szerv);
- értékesítés útján az állampolgárok tulajdonába kerülő lakás esetében a lakást értékesítő tanácsi szerv, illetőleg megbízottja
köteles kiállítani és az üzemibe helyezésről beszámolni.
(5) A tanácsi bérlakásnál az épület kezelője az üzembe helyezett lakást könyveiben is aktiválja, míg az értékesített lakás esetében a tanács végrehajtó bizottságát, illetve a megbízottját csak a beszámolási kötelezettség terheli, de nem aktiválhatja az állampolgárok tulajdonába kerülő lakást.
(6) A kivitelező építőipar által átadott lakóépület (lakás) az, amelyen az építőipari szervezet elvégezte az építési szerződésben foglalt valamennyi munkafolyamatot és amelyet a beruházó részére szabályos műszaki átadás-átvételi eljárás során átadott.
(7) A beruházó, illetve a beruházást lebonyolító állományában levő befejezetlen lakóépület (lakás) az, amelyet a lebonyolító, illetve a beruházó a kivitelező szervezettől a műszaki átadás-átvételi eljárás során átvett, de a lakóépület különböző -a lakóépület kivitelezőjétől független - hiányok (pl. közműbekötések, víz, gáz, elektromos áram, központi fűtés hiánya) következtében még nem helyezhető üzembe.
(8) Befejezett (kész) lakás (lakóház) az, amelynél az üzemeltetéséhez szükséges valamennyi építési és épületgépészeti feladat (beleértve a közművek bekapcsolását is) megvalósult, annak műszaki átadás-átvétele megtörtént és az első fokú építésügyi hatóság kiadta a használatbavételi engedélyt. Befejezett (kész) lakásként bármely szerv által készített jelentésben csak ez a lakás mutatható ki.
7. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a beruházások üzembe helyezési okmányáról szóló 27/1968. (IX. 27.) PM sz. rendelet hatályát veszti.
Huszár István s. k.,
az Országos Tervhivatal elnöke
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter