26/1977. (IX. 3.) ÉVM rendelet

az építésrendészeti bírságról szóló 3/1973. (I. 27.) ÉVM rendelet módosításáról

A Minisztertanács felhatalmazása alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A 4/1975. (II. 11.) ÉVM rendelettel kiegészített 3/1973. (I. 27.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdés a) pontjának második fordulata helyébe a következő rendelkezés lép:

"- kötött építési munkát az építési engedélytől eltérő (az engedélyezett helyszínrajzi elhelyezést vagy alaprajzi elrendezést, rendeltetést, szerkezeti megoldást vagy külső megjelenést érintő, az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető) módon".

2. §

A R. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az építésügyi hatóság a szabálytalanul megépített építmény (építményrész) lebontását elrendelte".

3. §

A R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az építésrendészeti bírság alapjául az építménynek (építményrésznek)

a) beruházás esetében a leltárban aktivált értéke (az aktivált érték arányos része), illetőleg ennek hiányában a kivitelezés számla szerinti összege,

b) állampolgár építtető esetében pedig a rendelet mellékletében feltüntetett egységárak figyelembevételével kiszámított értéke

szolgál."

4. §

A R. 5 A §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) Az építési engedély nélküli vagy attól eltérő módon végzett lakásépítés miatt kiszabott építésrendészeti bírság megfizetésére a bírság behajtására illetékes községi (nagyközségi) szakigazgatási szerv, illetőleg a városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, megyei városban a kerületi hivatal (továbbiakban: adóhatóság) - a fizetésre kötelezett kérelmére - adópótlékmentes részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást engedélyezhet;"

5. §

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet a 26/1977. (IX. 3.) ÉVM rendelethez

Az építésrendészeti bírság alapjául szolgáló építmény (építményrész) értékét az alábbi táblázatban feltüntetett egységárak alapulvételével kell kiszámítani:

MAGYARÁZAT LAKÓÉPÜLET

A. Vályogfalú (vertfalú) szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott, fafödém földszintes épület

1. közmű nélkül (villanyvilágítással vagy anélkül)

2. közművel (villany-, vízvezeték, csatornázás vagy helyi szennyvízkezelés).

B. Tégla-, kő- vagy vegyes falazatú, szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott, fafödémű, földszintes épület

1. közmű nélkül (villanyvilágítással vagy anélkül)

2. közművel (villany-, vízvezeték, csatornázás vagy helyi szennyvízkezelés).

C. Tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazatú, szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott vb. vagy acélgerendák közötti béléstestes (téglatálcás) födémű, földszintes épület

1. közmű nélkül (villanyvilágítással vagy anélkül)

2. közművel (villany-, vízvezeték, csatornázás vagy helyi szennyvízkezelés).

D. Tégla-, kő, vegyes vagy öntött falazatú, szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott, vb. vagy acélgerendák közötti béléstestes (téglatálcás) födémű, fa tetőszerkezetű, földszintes (tetőtérbeépítésű) épület

1. közmű nélkül (villanyvilágítással vagy anélkül)

2. közművel (villany-, vízvezeték, csatornázás vagy helyi szennyvízkezelés).

E. Tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazatú, teljes értékű falszigeteléssel ellátott, vb. vagy acélgerendák között béléstestes (téglatálcás) födémű, kétszintes épület

1. közmű nélkül (villanyvilágítással vagy anélkül)

2. közművel (villany-, vízvezeték, csatornázás vagy helyi szennyvízkezelés).

F. Tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazatú, szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott vb. vagy acélgerendák közötti béléstestes (téglatálcás) födémű, több lakást magában foglaló többszintes lakóépület, közművel (villany, víz, csatornázás vagy helyi szennyvízkezelés).

G. Vb. vázas, blokkos vagy panelos, szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott vb. vagy acélgerendák közötti (téglatálcás) vagy másfajta szilárd födémű, több lakást magában foglaló többszintes lakóépület közművel (villany, víz, csatornázás vagy helyi szennyvízkezelés).

MELLÉKÉPÜLETEK (MELLÉKÉPÍTMÉNYEK)

H. Kisállattartási épület (építmény) (házinyúl, nutria, baromfi, galamb stb.) ólja, kifutója, ketrece, trágyalétárolója)

1. faszerkezettel, vályogfallal (vertfallal), keményhéjalással

2. faszerkezettel, fatérelhatárolással, kemény héjalással

3. tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazattal, kemény héjalással.

I. Állattartási épület (építmény) ló, (öszvér, szamár, szarvasmarha, sertés, juh, kecske ólja, kifutója)

1. vályogfallal (vertfallal), fafödémmel, kemény héjalással

2. tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazattal, kemény héjalással.

J. Tégla-, beton-, vasbeton- vagy másfajta szilárd falazatú pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya-, vagy trágyalétároló, komposztáló, szennyvízszikkasztó és derítő, siló.

K. Fészer, szín, góré, magtár

1. faszerkezettel, vályogfallal (vertfallal), kemény héjalással

2. faszerkezettel, fatérelhatárolással, kemény héjalással

3. tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazattal, kemény héjalással.

L. Pince

1. föld alá süllyesztett (vájt), csak szakaszos (tégla, kő, beton, vb. stb.) megerősítéssel, földdel borítva

2. tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazattal és födémmel, földdel borítva

3. föld alá süllyesztett (vájt), csak szakaszos (tégla, kő, beton, vb. stb.) megerősítéssel, külön tetőszerkezettel, héjalással

4. tégla-, kő-, vegyes és öntött falazattal és födémmel, külön tetőszerkezettel, héjalással.

M. Tároló épület (építmény) (gépkocsi-, motorkerékpár-, csónak-, tüzelő- stb. tároló)

1. fa- vagy fémtartószerkezettel, fa, fém, eternit-, műanyag vagy egyéb térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

2. tégla-, kő, vegyes, beton, vasbetonszerkezettel vagy térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

N. Gazdasági épület (szerszámkamra, présház, gyümölcstároló)

1. fa- vagy fémtartószerkezettel, fa-, fém-, eternit, műanyag vagy egyéb térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

2. tégla-, kő-, beton-, vasbeton- vagy vegyes szerkezettel, vagy térelhárolással, lapos- vagy magastetővel.

O. Egyéb célú épület (horgásztanya stb.)

1. fa- vagy fémtartószerkezettel, fa-, fém-, eternit, műanyag vagy egyéb térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

2. tégla-, kő-, beton-, vasbeton- vagy vegyes szerkezettel, vagy térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

P. Üdülőépület, üdülő (hétvégiház, nyaraló stb.) üdülési célú létesítmény országos jelentőségű üdülőterületen

1. fa- vagy fémszerkezettel, fa-, fém, eternit-, műanyag vagy egyéb térelhatárolással, laposvagy magastetővel,

2. tégla-, kő-, beton-, vasbeton- vagy vegyes szerkezettel, vagy térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

R. Üdülő (hétvégiház, nyaraló stb.), üdülési célú létesítmény

1. fa- vagy fémtartószerkezettel, fa-, fém-, eternit, műanyag vagy egyéb térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

2. tégla-, kő-, beton-, vasbeton vagy vegyes szerkezettel, vagy térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

Az értéktáblázat egyes építményeknél az egységár alsó és felső határát tünteti fel. Az építmény értékét ilyen esetben az építés helyének, a felhasznált (új vagy bontásból származó) anyagok minőségének figyelembevételével megállapított, az alsó és felső határ közé eső egységár alapján kell kiszámítani.

A még nem kész építmény értékét a készültségi fok figyelembevételével, a teljes kész építmény értékéhez való arányosítással kell meghatározni.

Az A-R. alatt feltüntetett szerkezetektől való kisebb eltérés esetében azt kell megállapítani, hogy az épület (építmény) értéke az alsó és felső határ között milyen értéknek felel meg. Ha az eltérés nagyobb mértékű, az épület (építmény) értékét a rendelkezésre álló költségvetés (számla) alapján kell megállapítani.

Ha valamely épület (építmény) az értéktáblázatban nem szerepel, értékét a táblázatban szereplő hasonló épület (építmény) értékéhez történő arányosítással, ha pedig ez nem lehetséges, becsléssel vagy a rendelkezésre álló tételes költségvetés, számla alapján kell meghatározni.

Engedély nélküli épületbontás estében az építésrendészeti bírság alapjául szolgáló érték megállapításánál az egységár szerint kiszámított értéknek

10-20 éves épületnél a 75%-át

21-50 éves épületnél a 35%-át

50 évesnél régebbi épületnél a 10%-át kell figyelembe venni.

A beépített négyzetmétert valamennyi épületnél (építménynél) az építésügyi és városfejlesztési miniszter által kiadott ágazati szabvány (ÉSZ 25-71) előírásai szerint kell kiszámítani.