1977. évi 26. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Berlinben, az 1957. évi október hó 30. napján aláírt szerződés módosításáról és kiegészítéséről szóló, Berlinben, az 1977. évi február hó 10. napján aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről

(A jegyzőkönyv megerősítő okiratait Budapesten, az 1977. évi augusztus hó 5. napján cserélték ki.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Berlinben, az 1957. évi október hó 30. napján aláírt szerződést módosító és kiegészítő jegyzőkönyvet e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A jegyzőkönyv magyar nyelvű szövege a következő:

Jegyzőkönyv

a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Berlinben az 1957. évi október hó 30. napján aláírt szerződés módosításáról és kiegészítéséről

A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság

attól az óhajtól vezettetve, hogy a két állam és népe közötti baráti kapcsolatokat a jogi együttműködés területén megerősítsék és elmélyítsék, elhatározták,

hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló. Berlinben, az 1957. évi október hó 30. napján aláírt szerződést módosítják és kiegészítik.

E célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

Dr. Korom Mihály igazságügyminisztert,

A Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa

Hans-Joachim Heusinger,

miniszterelnökhelyettest és igazságügyminisztert,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I.

A Szerződés 2. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok a polgári, a családjogi és a bűntető ügyekben eljáró más hatóságoknak is jogsegélyt nyújtanak."

II.

A Szerződés 3. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A polgári, a családjogi és a büntető ügyekben eljáró más hatóságok megkereséseiket a 2. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokhoz intézik, amennyiben e Szerződés egyes esetekre másként nem rendelkezik."

III.

A Szerződés 9. cikkének (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Egyúttal közölni kell azokat a további követelményeket is, amelyeknek teljesítése esetén a lakcím megállapítható."

IV.

A Szerződés 14. cikke a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Szerződő Felek igazságügyminiszterei és legfőbb ügyészei - közvetlen megkeresésre -kölcsönösen tájékoztatják egymást a polgári, a családjogi és a bűntető ügyekben eljáró hatóságok joggyakorlatáról."

V.

A Szerződés a 14. cikk után a következő 14 A. cikkel egészül ki:

"14 A. cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Fél területén tartózkodó személy lakcímének megállapítása válik szükségessé, akivel szemben a másik Szerződő Fél területén lakó vagy tartózkodó személy polgári vagy családjogi igényt kíván érvényesíteni, illetőleg akinek lakcímére ez utóbbi Szerződő Fél területén indult büntető eljárás céljából szükség van, a Szerződő Felek Igazságügyi Minisztériumai, illetőleg a Legfőbb Ügyészségei - kérelemre - intézkednek e személy lakcímének megállapítása iránt. E célból rendelkezésre kell bocsátani azokat az adatokat, amelyek alapul szolgálhatnak a lakcím, illetőleg a tartózkodási hely megállapítására. Amennyiben a megkeresés alapja polgári, illetőleg családjogi igény érvényesítése, a megkeresett Szerződő Fél körözési intézkedés megtételére nem köteles.

(2) A Szerződő Felek bíróságai - kérelemre - intézkednek olyan személyek munkahelyének és jövedelmének megállapítása érdekében, akikkel szemben a bíróságon tartási igényt érvényesítettek. Az ilyen kérelmek teljesítésének megkönnyítése érdekében a megkereső Szerződő Fél közli a rendelkezésre álló adatokat."

VI.

A Szerződés 18., 19. és 20. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"18. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben részesülnek a költségmentességben és az ezzel kapcsolatos bármely más kedvezményben, mint a saját állampolgáraik.

(2) Az egyik Szerződő Fél bírósága által adott költségmentesség, illetőleg ezzel kapcsolatos bármely más kedvezmény a felet megilleti minden olyan eljárási cselekménynél, ide értve a bírósági végrehajtást is, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél bírósága előtt foganatosítanak.

19. cikk

(1) A költségmentesség és az ezzel kapcsolatos bármely más kedvezmény megadásához szükséges - a kérelmező személyi és családi viszonyairól, valamint vagyoni helyzetéről és jövedelméről szóló - bizonyítványt annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága állítja ki, amelynek területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén sincs lakóhelye vagy tartózkodási helye, a kérelmező államának illetékes diplomáciai vagy konzuli képviselete által kiállított vagy hitelesített bizonyítvány is elegendő.

(3) Az a bíróság, amely a költségmentesség, illetőleg az ezzel kapcsolatos bármely más kedvezmény megadásáról határoz, kiegészítő felvilágosítást kérhet a bizonyítványt kiállító hatóságtól.

20. cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél bírósága előtt költségmentességben vagy ezzel kapcsolatos bármely más kedvezményben kíván részesülni, ez iránti kérelmét a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes bíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatja. A bíróság e jegyzőkönyvet a 19. cikk (1) bekezdésében megjelölt bizonyítvánnyal és a kérelmező áltál benyújtott egyéb mellékletekkel együtt a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához juttatja el.

(2) A költségmentesség vagy az ezzel kapcsolatos bármely más kedvezmény megadására irányuló kérelemmel egyidejűleg jegyzőkönyvbe lehet mondani a keresetet vagy más kérelmet is."

VII.

A Szerződés 21. cikkének (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"21. cikk

(1) Ha a 17. cikk szerint perköltségbiztosíték alól mentes felet jogerős határozattal az eljárási költségek megfizetésére kötelezték, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága a pernyertes fél kérelmére a határozatot a másik Szerződő Fél területén illetékmentesen hajtja végre.

(2) Eljárási költségeken kell érteni a 22. cikknek megfelelő jogerőről szóló igazolás, a fordítás és a hitelesítés költségét is."

VIII.

A Szerződés 23. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. cikk

(1) Ha az állam által előlegezett eljárási költségeket kell behajtani, annak a Szerződő Félnek első fokon eljárt bírósága, amelynek területén a követelés keletkezett, megkeresi a másik Szerződő Fél illetékes bíróságát a költségek behajtására. Ez a bíróság a behajtott összegeket átutalja a megkereső bíróságnak."

IX.

A Szerződés 26. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"26. cikk A házasságkötés

(1) A házasság anyagi jogi feltételeit illetően mindegyik házasulóra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az állampolgára.

(2) A házasságkötés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot kötik.

(3) A házasságkötésre felhatalmazott diplomáciai vagy konzuli képviselő előtt létrejött házasságkötés alakiságaira a diplomáciai vagy konzuli képviselő küldő államának a joga irányadó."

X.

A Szerződés 30., 31. és 32. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A szülők és gyermekek közötti jogviszony 30. cikk

(1) Az apaság vagy anyaság megállapítására, valamint az apaság vélelmének megdöntésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgárságát a gyermek a születésével megszerezte.

(2) Az elismerés alakiságai tekintetében elég annak a Szerződő Félnek a jogszabályait megtartani, amelynek területén az elismerés történt.

31. cikk

(1) A szülők és gyermekek közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek állampolgára.

(2) Ha a gyermek az egyik Szerződő Fél állampolgára, de a másik Szerződő Fél területén lakik, annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amely a gyermek számára kedvezőbb.

32. cikk

A Szerződés 30. és 31. cikkében említett jogviszonyokra vonatkozó határozatok hozatalára joghatósága van azon Szerződő Fél hatóságának is, amelynek a gyermek állampolgára, és annak is, amelynek a területén a gyermek lakóhelye van."

XI.

A Szerződés 34. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az egyik Szerződő Fél állampolgárának gyámja vagy gondnoka lehet a másik Szerződő Fél állampolgára, feltéve, hogy annak a Szerződő Félnek a területén lakik, ahol a gyámi vagy gondnoki teendőket el kell látnia."

XII.

A Szerződés 35. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Sürgős esetben a másik Szerződő Fél gyámhatósága is megteheti e Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően a szükséges ideiglenes intézkedéseket, ezekről azonban haladéktalanul értesítenie kell annak a Szerződő Félnek diplomáciai vagy konzuli képviseletét, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt az állampolgára. Az intézkedések a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek, illetőleg a 34. cikk (1) bekezdése szerint joghatósággal rendelkező gyámhatóságnak eltérő határozatáig maradnak hatályban."

XIII.

A Szerződés 42. cikke (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben említett anyakönyvi kivonatokat negyedévenként diplomáciai úton. díjtalanul kell egymásnak megküldeni. A (2) bekezdésben említett határozatokat az Igazságügyi Minisztériumok útján kell egymásnak megküldeni."

XIV.

A Szerződés a 42. cikk után a következő 42/A. és 42/B. cikkel egészül ki:

"d) Szerződésen kívüli károkozás

42/A. cikk

(1) A szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, ide értve a személyi feltételeket és a kártérítés mértékét is, amelynek területén a kárt okozták.

(2) Ha a károsult és a károkozó egyaránt az egyik Szerződő Fél állampolgára és ennek a területén is laknak, e Szerződő Fél jogát kell alkalmazni.

e) Munkajogi rendelkezések 42 B. cikk

(1) A munkaviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a munkavállaló munkahelye van.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a munkáját a másik Szerződő Fél területén kiküldetésben végzi, a munkaviszonyra a munkavállalót kiküldő Szerződő Fél joga az irányadó.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint alkalmazandó jog irányadó a munkavállalónak a munkvi-szonnyal kapcsolatos jog- és cselekvőképességére, a munkaszerződés érvényességének anyagi jogi és alaki jogi feltételeire, a munkaszerződés hiányosságainak következményeire, valamint a munkaviszony tartamára és megszűnésére is."

XV.

A Szerződés 43. cikke előtt levő cím a következőképpen módosul:

"f) Öröklési jogi rendelkezések"

XVI.

A Szerződés 47. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. cikk

Végintézkedés

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára által tett végintézkedés alakilag érvényes, ha megfelel:

a) ama állam jogának, amelynek területén készítették,

b) ama Szerződő Fél jogának, amelynek az örökhagyó a végintézkedése vagy a halála időpontjában állampolgára volt, vagy

c) ama állam jogának, amelyben az örökhagyónak a b) pontban említett időpontok valamelyikében a lakóhelye vagy a tartózkodási helye volt.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglaltak a vég-intézkedés visszavonására is vonatkoznak.

(3) A végintézkedés megtételére vagy visszavonására való képesség tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga az irányadó, amelynek az örökhagyó akaratkijelentése idején állampolgára volt. Ugyanez a jog irányadó a végintézkedések fajaira is.

(4) Az akarathiánynak a végintézkedésre gyakorolt joghatása tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó a végintézkedés megtételekor állampolgára volt."

XVII.

A Szerződés 53. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az ingó hagyaték, illetőleg az ingó vagy ingatlan hagyaték eladásából befolyt összeg a hagyatéki eljárás lefolytatása után a másik Szerződő Fél területén lakó vagy tartózkodó olyan örökösnek vagy hagyományosnak jut, akinek vagy meghatalmazottjának azokat közvetlenül átadni, vagy átutalni nem lehetett, azt az utóbbi Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének kell kiadni."

XVIII.

A Szerződés az 53. cikk után a következő 53/A. cikkel egészül ki:

"g) Perfüggöség

53/A. cikk

Ha a keresetet az egyik Szerződő Fél bíróságához már benyújtották, ugyanazt az igényt ugyanazok a felek nem érvényesíthetik a másik Szerződő Fél bírósága előtt. Az a bíróság, amelynél a keresetet később nyújtották be, a keresetet elutasítja, illetőleg a pert megszünteti."

XIX.

A Szerződés 54. cikke előtt levő cím a következőképpen módosul:

"h) A határozatok elismerése és végrehajtása"

XX.

A Szerződés 54. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"54. cikk

Nem vagyonjogi határozatok elismerése

Az egyik Szerződő Fél hatósága által nem vagyonjogi ügyben hozott jogerős határozat a másik Szerződő Fél területén minden külön eljárás nélkül érvényes, ha a másik Szerződő Fél hatósága az ügyben nem hozott már korábban jogerős határozatot, illetőleg e Szerződő Fél hatóságának a Szerződés értelmében nincs kizárólagos joghatósága."

XXI.

A Szerződés az 54. cikk után a következő 54/A. cikkel egészül ki:

"54/A. cikk

Szülői felügyelet

A Szerződés 54. cikkének megfelelő határozatnak kell tekinteni a szülői felügyeletre vonatkozó határozatokat is, ide értve a gyermekelhelyezést. Ezeket a határozatokat a másik Szerződő Fél területén ugyanúgy kell végrehajtani, mint e Szerződő Fél hatóságainak a határozatait. A Szerződés 57-63. cikkében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell."

XXII.

A Szerződés 61. cikkének a) pontja hatályát veszti, a b) és c) pont "a)", illetőleg "b)" pontra változik.

XXIII.

A Szerződés 64. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetőeljárás lefolytatása céljából való kiadatásnak olyan cselekmény miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél joga szerint büntetendő és egy évet meghaladó szabadságvesztéssel, vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő. A büntetés végrehajtása céljából való kiadatásra olyan cselekmények esetében kerül sor, amelyek mindkét Szerződő Fél joga szerint büntetendők és a jogerősen kiszabott büntetés legalább hat hónapi szabadságvesztés."

XXIV.

A Szerződés 66. cikke helyébe a következő új 66. cikk lép és a 66. cikk után a Szerződés a következő 66/A. és 66/B. cikkel egészül ki:

"A büntető eljárás átvétele

66. cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a másik Szerződő Fél kívánságára saját joguk szerint büntető eljárást indítanak azok ellen az állampolgáraik ellen, akik azzal gyanúsíthatók, hogy a megkereső Szerződő Fél területén bűncselekményt követtek el.

(2) A büntető eljárás megindítására vonatkozó olyan indítványok, amelyeket a sértett az egyik Szerződő Fél jogával összhangban a megkereső Szerződő Fél illetékes szervénél kellő határidőben benyújtott, a másik Szerződő Fél területén is érvényesek.

(3) Ha az átvett eljárás alapjául szolgáló bűncselekményből a sértettnek kártérítési igénye keletkezett, és megfelelő kártérítési igényt terjeszt elő, ezt a sértett kérelmére az eljárás során figyelembe kell venni.

66/A. cikk

(1) A büntető eljárás átvételére irányuló megkereséshez csatolni kell:

a) a személyi adatokat, ideértve az állampolgárságot is,

b) a tényállás leírását,

c) a bizonyítékokat,

d) az ügyiratokat eredetben vagy hitelesített másolatban,

e) azoknak a jogszabályoknak a szövegét, amelyeket a cselekmény elkövetésének helyén irányadó jog szerint a cselekményre alkalmazni kell,

f) a büntető eljárás megindítására és a kártérítésre vonatkozó indítványokat.

(2) Ha a terhelt a büntető eljárás átvételére irányuló megkeresés időpontjában előzetes letartóztatásban van, át kell szállítani a megkeresett Szerződő Fél területére.

(3) A megkeresett Szerződő Fél köteles a megkereső Szerződő Felet az eljárást befejező határozatról értesíteni. A megkereső Szerződő Fél kívánságára a határozat kiadmányát is meg kell küldeni.

66/B. cikk

A büntető eljárás átvételére irányuló megkeresést az egyik Szerződő Fél igazságügyminisztere vagy legfőbb ügyésze a másik Szerződő Fél legfőbb ügyészéhez intézi."

XXV.

A Szerződés a 87. cikk előtt a következő 86 A. cikkel egészül ki:

"86/A. cikk

Megállapodások a Szerződés végrehajtására

A Szerződő Felek illetékes miniszterei és a legfőbb ügyészei e Szerződés alapján, és annak végrehajtására megállapodásokat köthetnek."

XXVI.

Záró rendelkezések

(1) Ezt a Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba. A megerősítő okiratokat Budapesten cserélik ki.

(2) E Jegyzőkönyv része a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló, Berlinben az 1957. évi október hó 30. napján aláírt szerződésnek és ugyanaddig marad hatályban, mint maga a Szerződés.

(3) A Szerződés 54 A. cikkének rendelkezéseit e Jegyzőkönyv hatálybalépését követően hozott jogerős határozatokra kell alkalmazni.

Készült Berlinben az 1977. évi február hó 10. napján, két példányban, mindkettő magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság nevében:

Dr. Korom Mihály s. k.,

A Német Demokratikus Köztársaság nevében:

Hans-Joachim Heusinger s. k.

3. § E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1977. évi augusztus hó 5. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöke

Cseterki Lajos s. k.

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Titkára