35/1977. (IX. 15.) MT rendelet

a Magyar Kereskedelmi Kamaráról

1. §

A Magyar Kereskedelmi Kamara jogi személy, amely közgyűlése által megállapított alapszabály alapján, a Minisztertanács felügyelete alatt működik, és feladatai ellátását társadalmi úton szervezi.

A Kamara jeladatai

2. §

A Kamara

a) mint tagvállalatainak információs, konzultatív fóruma, elősegíti

- a népgazdasági tervekben meghatározott külkereskedelmi célok elérését;

- tagvállalatainak a nemzetközi gazdasági együttműködéssel kapcsolatos tevékenységét, különös figyelemmel a KGST keretében megvalósuló együttműködésre;

- a külkereskedelmi, valamint a termelő, felhasználó és kereskedelmi vállalatok közötti kapcsolatok elmélyítését;

- a szocialista gazdasági vállalkozás és a vállalatok távlati üzletpolitikájának kialakulását;

- tagjai és az állami gazdaságirányitó szervek kölcsönös tájékoztatását, véleménycseréjét;

b) képviseli a tagság külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos érdekeit kamarai jellegű nemzetközi szervezetekben, továbbá külföldön az államigazgatási és más szervek előtt;

c) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben a magyar munkaadókat képviseli;

d) megbízás alapján közreműködik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal összefüggő jogi, minőségvédelmi ügyek és szállítmányozási kárügyek intézésében:

e) árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és a külkereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állít ki, illetőleg hitelesít;

f) megszervezi a formatervezett ipari termékek bemutatását és az ezzel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatcserét;

g) a Kamara mellett szervezett választottbíróság működésének feltételeit biztosítja.

3. §

Feladatainak ellátása érdekében a Kamara:

a) folyamatosan tájékoztatja tagjait a távlati és az időszerű gazdaságfejlesztési célokról és feladatokról, a külföldi és a hazai piaci lehetőségekről, a vállalatok tevékenységét alapvetően befolyásoló jogszabályokról;

b) külföldi vállalatokkal való gazdasági együttműködés elősegítése érdekében közreműködik az üzletfelek felkutatásában és kapcsolataik megteremtésében, népszerűsíti - külföldön magyar gazdasági napok rendezésével és más módon - a gazdasági együttműködést;

c) közreműködik új piacok feltárásában és megszerzésében, az előnyösnek bizonyult piacok megtartásában;

d) a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal összefüggő kérdések megvitatására viszonylati tagozatokat hoz létre, állandó és eseti bizottságokat szervez, és ezzel elősegíti tagjai között a tapasztalatcserét;

e) a tagok által létrehozott testületek keretében elemzi a vállalati gazdálkodás külkereskedelemmel összefüggő kérdéseit, egyezteti tagjainak érdekeit a társadalmi érdekek érvényrejuttatása mellett, és összefoglaló véleményéről, javaslatairól tájékoztatja az állami gazdaságirányító szerveket;

f) véleményezi azoknak a jogszabályoknak a tervezetét, amelyek előkészítésében a Kamara tapasztalatai hasznosíthatók, és az illetékes szerveknél jogszabályok alkotását kezdeményezi;

g) a tagok által létrehozott testületek keretében folyamatosan szervezi tagjai és az állami gazdaságirányító szervek között a kölcsönös tájékoztatást és a véleménycserét;

h) kapcsolatokat tart fenn külföldi kamarákkal és hasonló intézményekkel;

i) nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó magyar és idegen nyelvű sajtótermékeket és kiadványokat jelentet meg, a külföldi és a hazai sajtót tájékoztató anyagokkal látja el;

j) társadalmi úton összehangolja a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett reklám- és hirdetési tevékenységet;

k) tagjai és az érdekeltek részére alapszabályában részletezett szolgáltatásokat nyújt;

l) szakmai tanácsadó, továbbképző és dokumentációs szerveket működtet.

4. §

(1) A Kamara feladatainak ellátása során a Minisztertanács által megállapított külkereskedelmi politikával összhangban, és a külkereskedelmi minisztert a külkereskedelem irányítása terén a jogszabályok szerint megillető hatáskör figyelembevételével köteles eljárni.

(2) A Kamara tevékenységét az érdekelt minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel és országos szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel együttműködve végzi. Ennek elősegítése érdekében a Kamara és az említett szervek kialakítják a kölcsönös kapcsolatok szervezett formáit, együttműködési megállapodások kötése útján és más módon.

A Kamara tagjai, testületei

5. §

A Kamarának tagjai lehetnek az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervek (intézetek, intézmények).

6. §

A tagok szakmai tagozatokat, szakbizottságokat, területi összekötő bizottságokat és más testületeket hozhatnak létre, megválaszthatják azok vezetőségét, és meghatározzák a testületek működésének rendjét, valamint munkaprogramját.

A Kamara szervei

7. §

(1) A közgyűlés a Kamara tagjainak képviselőiből és az elnökség tagjaiból áll. A közgyűlést szükség szerint, de legalább háromévenként kell összehívni. A közgyűlést akkor is össze lehet hívni, ha azt a tagok 10%-a - a cél megjelölésével - indítványozza.

(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása, módosítása;

b) az elnökség által a Kamara és az elnökség tevékenységéről benyújtott beszámoló megvitatása, elfogadása tárgyában határozathozatal, a Kamara következő időszakra szóló feladatainak meghatározása;

c) az elnök, az alelnök, a főtitkár és az elnökség tagjainak megválasztása, felmentése;

d) a Kamara mellett szervezett választottbíróság tagjainak megválasztása és felmentése.

(3) Az elnök, az alelnök és a főtitkár megválasztásáról, felmentéséről, továbbá az alapszabály megállapításáról és módosításáról szóló határozat érvényességéhez a Minisztertanács jóváhagyása szükséges.

8. §

(1) Az elnökség tagjai: a Kamara elnöke, alelnöke, főtitkára, továbbá a közgyűlés által három évi időtartamra választott legfeljebb 35 tag.

(2) Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a) a Kamara tevékenységének a közgyűlés határozataival összhangban történő elvi irányítása, a közgyűlés határozatai végrehajtásának ellenőrzése;

b) az elnök éves beszámoló jelentésének megvitatása, elfogadása tárgyában határozathozatal, a Kamara következő évi munkaprogramjának meghatározása;

c) határozathozatal két közgyűlés közötti időszakban a közgyűlés hatáskörébe utalt, de halaszthatatlan döntést igénylő ügyekben;

d) a Kamara éves költségvetésének megállapítása;

e) a tagdíjak és a szolgáltatásokért fizetendő térítések meghatározása, módosítása;

f) a Kamara mellett szervezett választottbíróság eljárási szabályzatának megállapítása, módosítása;

g) határozathozatal az alapszabály által hatáskörébe utalt más ügyekben.

(3) Az elnökség legalább negyedévenként tart ülést; tevékenységéről a közgyűlésnek köteles beszámolni.

A Kamara szervezetének működése

9. §

(1) A Kamara gyakorlati munkáját és ügyintéző szervezetének működését az elnök irányítja, a közgyűlés és az elnökség iránymutatásai alapján. Az elnök e feladatának ellátásáról az elnökséget rendszeresen tájékoztatja.

(2) Az alelnök és a főtitkár feladatait a Kamara alapszabálya állapítja meg.

10. §

(1) A Kamarát az elnök képviseli; e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség tagjaira és a Kamara ügyintéző szervezetének dolgozóira ruházhatja át.

(2) A Kamara nevében aláírásra az elnök, az alelnök és a főtitkár jogosult, továbbá az a dolgozó, akit az elnök aláírási joggal ruház fel.

11. §

A Kamara fenntartási költségeit elsősorban a tagdíjakból és a szolgáltatásokért befolyó térítésekből fedezi.

Záró rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 61/1967. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 21/1972. (VI. 21.) MT és a 16/1975. (V. 28.) MT rendelet.

(2) E rendeletnek a kamarai tagságra (5. §), valamint az elnök, az alelnök és a főtitkár választására (7. § (2) bek.) vonatkozó rendelkezéseit a legközelebbi közgyűlés során, illetőleg attól kezdődően kell alkalmazni.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke