3/1977. (V. 27.) OT-PM-MÉM együttes rendelet

a mező- és erdőgazdasági szervezetek beruházási rendjéről szóló 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelet kiegészítéséről és módosításáról

A 34/1974. (VIII. 6.) MT rendelet 24. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, a beruházási fogalmak tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - a 6 1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendeletet (a továbbiakban: R) a következők szerint egészítjük ki és módosítjuk:

1. §

(1) Az R 3. § (5) bekezdésének a) pontja - "a kötelező telephely javaslat díja" szöveg után -a következő rendelkezéssel egészül ki:

"a beruházások előkészítésének időszakában szükséges műszaki tervek kidolgozásának költségei;"

(2) Az R 3. § (5) bekezdésének d) pontja a következők szerint módosul:

"d) a beruházási igazgatási költségek, amelyek jogcímén elszámolható:

- a megbízás alapján végzett beruházói feladatok ellátásáért a megállapodás szerinti díj, amelynek mértéke azonban a megbízott érdekeltté tétele céljából nem emelhető és nem egészíthető ki. A megbízottat a jóváhagyott befejezési határidő előrehozására, vagy beruházási költségmegtakarítás elérésére csak az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint lehet ösztönözni;

- a beruházó saját szervezetével lebonyolított beruházásnál a tényleges költség, legfeljebb azonban a beruházási költség 1 %-a."

2. §

Az R 5. § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Kutatási-fejlesztési, valamint felsőoktatási tevékenységet szolgáló jelentős beruházás

- a kutató, illetve fejlesztő szervezet állóeszközeinek bővítését, rekonstrukcióját és létesítését szolgáló beruházás, ideértve azokat az eseteket is, amikor az más alaprendeltetésű beruházás keretében (részberuházásként) kerül megvalósításra, ha a beruházás (részberuházás) költsége eléri a 100 millió forintot;

- minden új, jogi személyként működő kutatófejlesztő szervezet létesítése, meglevő önálló szervezet vidékre telepítése, értékhatárra való tekintet nélkül;

- olyan kutatás-fejlesztési célokat is szolgáló több célú (egészségügyi, felsőoktatási) beruházás, ahol a kutatási-fejlesztési célú beruházás (részberuházás) összege eléri a 100 millió forintot;

- az olyan beruházás, amelyet tudománypolitikai jelentősége miatt a Tudománypolitikai Bizottság vagy a beruházó felügyeleti szerve annak minősít."

3. §

Az R 12. § a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) és (7) bekezdések számozása (7)-(8) bekezdésre változik:

"(6) A kutatás-fejlesztési, valamint felsőoktatási tevékenységet szolgáló jelentős beruházások engedélyokiratának kiadása előtt a Tudománypolitikai Bizottság hozzájárulását kell kérni, amelyhez a 11. számú mellékletben foglalt tartalmi előírásokat kell kidolgozni és azt a Tudománypolitikai Bizottságnak megküldeni."

4. §

Az R 14. § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(8) bekezdések megjelölése (3)-(9) bekezdésre változik:

"(2) A kutatási-fejlesztési tevékenységet szolgáló jelentős beruházások beruházási alapokmány tervezetének véleményezése során az (1) bekezdésben említett véleményező szervek kötelesek megszerezni a Tudománypolitikai Bizottság hozzájárulását. A beruházási alapokmány tervezetéhez csatolni kell a 11. számú melléklet tartalmi előírásainak megfelelő összeállítást is."

5. §

Az R 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az R a következő új 26/A és 26/B §-okkal egészül ki:

"Beruházások üzembe helyezése, üzembe helyezési okmány

26. § (1) Az üzembe helyezés a beruházás eredményeként létrehozott állóeszköz jellegű vagyontárgyak együttes vagy csoportonkénti, illetve egyes önállóan használható vagyontárgyak külön-külön történő alkalmassági vizsgálata, rendszeres használatbavétele, ehhez a külön jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyek megszerzése. A megvalósított állóeszköz jellegű vagyontárgy üzembe helyezéséről - a megvalósítás pénzügyi forrására való tekintet nélkül - a rendszeres használatbavétel napjával üzembe helyezési okmányt kell kiállítani.

(2) Az üzembe helyezési okmányon - az egyedileg nyilvántartott (külön beruházási egységszámmal rendelkező) beruházásoknál - akkor kell alkalmazni

a) "az egész beruházás üzembe helyezésre ós teljesen befejezésre került" megjelölést, ha valamennyi tervezett létesítmény (állóeszköz) elkészült, és minden egyes állóeszköz jellegű vagyontárgyat (létesítményt) üzembe helyeztek és aktiváltak;

b) "az alapvető kapacitás belépett" megjelölést, ha azokat a vagyontárgyakat (állóeszközöket) helyezték üzembe, amelyekkel termelhető, illetve előállítható az a termékmennyiség (szolgáltatás), amelyet a beruházás engedélyokiratában (beruházási alapokmányában) a fejlesztési célkitűzés megvalósításaként jóváhagytak.

(3) A rendszeres használatbavétel napja az az időpont, amikor az üzemszerű termelés (szolgáltatás, ill. rendeltetésszerű működés) megkezdődik. Próbaüzemeltetésnél - ha annak befejezése és az üzemszerű termelés (szolgáltatás) megkezdése között időbeli megszakítás nincs - a rendszeres használatbavétel napja a vonatkozó előírások szerint sikeresen befejeződött próbaüzemeltetés utolsó napját követő munkanap. Föld és telek rendszeres használatbavételének napja a tulajdonjog, illetve a használati jog megszerzésének időpontja.

(4) Az üzembe helyezésről az üzemeltető köteles gondoskodni. Ha az üzemeltető nem azonos a beruházóval, az üzembe helyezési eljáráson a beruházó is köteles részt venni. A beruházó a beruházást ebben az esetben üzembe helyezés (aktiválás) nélkül köteles az üzemeltetőnek jegyzőkönyvileg átadni és azt az üzemeltető átvenni. Ilyen esetben a beruházást a könyvelésben és a statisztikában befejezetlen beruházás átadás-átvételként kell kimutatni. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek (mellékleteinek) tartalmaznia kell az üzembe helyezési okmány kiállításához és a beszámoláshoz szükséges adatokat is.

(5) Ha a beruházó a beruházás lebonyolításával beruházási vállalatot vagy más szervet bízott meg, a beruházást ebben az esetben is az üzemeltető helyezi üzembe (aktiválja).

(6) Az üzembe helyezési okmány a számviteli és statisztikai adatszolgáltatás egységes bizonylata. Az üzembe helyezési okmányt a 12. számú mellékletben foglaltak szerint megállapított módon és tartalmi követelményekkel kell elkészíteni.

(7) Az üzemeltető az üzembe helyezési okmány egy példányát köteles megőrizni. Ha az üzemeltető nem azonos a beruházóval, az üzembe helyezési okmány kiállításától számított 15 napon belül annak egy példányát köteles a beruházónak átadni, egy példányt pedig - a (8) bekezdés hatálya alá tartozó beruházások esetében két példányt - a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző banknak megküldeni.

(8) A bank az állami beruházásoknál - a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló egyéb állami beruházások kivételével -, valamint a cél-jellegű hitelből megvalósuló beruházásoknál a negyedévet követő hónap 15. napjáig könyvelési értesítést küld az üzemeltetőnek, amelyen igazolja, hogy az üzembe helyezett állóeszköz értékét a használatbavétel napjával elszámolt állományként nyilvántartásba vette. Ha az üzemeltető az üzembe helyezési okmányt az üzembe helyezést követő negyedévben juttatta el a bankhoz, az - a pénzügyi intézkedések megállapítása szempontjából -az üzembe helyezés időpontjának a megelőző negyedév utolsó napját tekinti.

Aktiválás, befejezés

26/A. § (1) Az üzembe helyezés napjával azokat a hasznos ráfordításokat - a nem aktiválhatók kivételével -, amelyek a rendszeresen használatba vett vagyontárgyak megvalósítása során közvetlenül felmerültek, vagy melyek arányosan terhelik azokat, aktiválni kell. Az állóeszköz aktiválásáig le nem számlázott ráfordításokat a rendelkezésre álló adatok a tervezett, vagy szerződésben meghatározott összeg alapulvételével kell aktiválni és az aktivált értéket az elfogadott számlák alapján - figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is - utólag kell helyesbíteni. Saját vállalkozásban végzett munkánál a le nem számlázott értéket nem szabad aktiválni. Az aktivált értéket külön "módosító üzembe helyezési okmány" kiállításával kell helyesbíteni és a módosító okmány csak a módosítás összegét tartalmazhatja.

(2) A beruházás egészét terhelő (pl. tervezési, próbaüzemeltetési, beruházási-igazgatási) költségeknek az egyes vagyontárgyak közötti elosztása az üzemeltető feladata a beruházó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján.

(3) Az üzembe helyezés alkalmával annak időpontjáig felmerült valamennyi nem aktiválható beruházási költségeket a számviteli előírásoknak megfelelően kell elszámolni, illetőleg leírni.

(4) Az egyedileg nyilvántartott beruházást csak akkor szabad teljesen befejezettnek tekinteni, amikor valamennyi tervezett - termelő és nem termelő - létesítmény (állóeszköz jellegű vagyontárgy) elkészült és azok rendeltetésszerű használatba vétele, üzembe helyezése megtörtént és minden állóeszköz jellegű vagyontárgyát (létesítményét) üzembe helyezték (aktiválták). A beruházás teljes befejezésének időpontja "az utolsó üzembe helyezés" záradékkal megjelölt üzembe helyezési okmány kiállításának napja.

(5) A pénzügyi lezárás fogalmát akkor kell használni, ha a beruházással kapcsolatos valamennyi kifizetés megtörtént, és a beruházás számláját a finanszírozó pénzintézet lezárta.

Lakóépületek (lakások) üzembe helyezése, befejezése

26/B. § (1) Lakóépület (lakás) üzembe helyezésénél, illetve rendszeres használatbavételénél a 26. és a 26/A. § rendelkezéseit a (2)-(8) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Lakóépületeknél a rendszeres használatbavétel napja az az időpont, amikor az első fokú építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt kiadta.

(3) Nem szabad üzembe helyezési okmányt kiállítani az olyan lakóépületről, amelyet a beruházó műszaki átadás-átvételi eljárás során az építőipari szervezettől átvett, de az valamilyen ok miatt rendeltetésszerűen nem használható. Az ilyen lakóépületet a beruházó a rendszeres használatbavétel napjáig befejezetlen beruházásként tartja nyilván.

(4) A kivitelező építőipar által átadott lakóépület (lakás) az, amelyen az építőipari szervezet elvégezte az építési szerződésben foglalt valamennyi munkafolyamatot és amelyet a beruházó részére szabályos műszaki átadás-átvételi eljárás során átadott.

(5) A beruházó, illetve a beruházást lebonyolító állományában levő befejezetlen lakóépület (lakás) az, amelyet a lebonyolító, illetve a beruházó a kivitelező szervezettől a műszaki átadás-átvételi eljárás során átvett, de a lakóépület különböző -a lakóépület kivitelezőjétől független - hiányok (pl.: közműbekötések, víz, gáz, elektromosáram, központi fűtés hiánya) következtében még nem helyezhető üzembe.

(6) Befejezett (kész) lakás (lakóház) az, amelynél az üzemeltetéshez szükséges valamennyi építési és épületgépészeti feladat (beleértve a közművek bekapcsolását is) megvalósult, annak műszaki átadás-átvétele megtörtént és az első fokú építésügyi hatóság kiadta a használatbavételi engedélyt.

Befejezett (kész) lakásként bármely szerv által készített jelentésben csak ez a lakás mutatható ki."

6. §

(1) Az R 8. számú melléklete 8. pontja a következő szöveggel egészül ki:

"- a környezetvédelem (pl.: levegő, víz, élővilág, táj, település" környezet) módjának és menynyiségi adatainak ismertetése."

(2) Az R 8. számú melléklete a következő 8/A. ponttal egészül ki:

"8/A. A beruházás környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban - ha ezt a beruházás jellege, illetve az alkalmazandó technológia lehetővé teszi - ismertetni kell a helyszín eredeti állapotának jellemzőit, a káros hatások engedélyezett határértékeit, az új létesítmény megvalósítása és üzemeltetése során keletkező káros hatásokat, ezek fajtáit és mennyiségi jellemzőit, a javasolt környezetvédelmi eszközöket, módszereket, valamint ezek beruházási és üzemeltetési, költségeit."

7. §

Az R e rendelet mellékleteiként közölt új 11-12. számú mellékletekkel egészül ki.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az R 28. §-a hatályát veszti.

Huszár István s. k.,

az Országos Tervhivatal elnöke

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Romány Pál s. k.,

mezőgazdiasági és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 3/1977. (V. 27.) OT-PM-MÉM rendelethez

11. sz. melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelet 12. §-ának (6) bekezdéséhez

A kutatás-fejlesztési, valamint felsőoktatási tevékenységet szolgáló beruházások főbb adatai.

1. A kutatás-fejlesztési, valamint felsőoktatási tevékenységet szolgáló jelentős beruházásokról - egységenként külön-külön kiállítandó lapon -a következő adatokat kell ismertetni:

a) a beruházó neve, címe és felügyeleti hatósága,

b) a beruházás helye,

c) a beruházás megnevezése (pl.: laboratórium, iroda, műhely stb.),

d) a beruházás jellege (pl. új önálló kutatóhely létesítése, bővítés, rekontsrukció stb.),

e) a beruházás összege (1000 Ft-ban),

ebből: építés gép ebből: műszerbeszerzés

nem szocialista importszükséglet (1000 Ft-ban),

f) a beruházással megvalósuló létszám-fejlesztéshez szükséges tudományos kutatók és egyéb főfoglalkozású dolgozók többletlétszáma,

g) a beruházás pénzügyi forrásainak összetétele (1000 Ft-ban),

h) a beruházás

tervezett kezdési időpontja: (év, hó)

tervezett befejezési időpontja: (év, hó).

2. A beruházás indokoltságát szövegesen is ismertetni kell úgy, hogy abból kitűnjenek az alábbiak:

- melyik országos, vagy ágazati kutatási célprogram (főirány) érdekében szükséges a beruházás;

- mennyiben függ össze a beruházás az adott tudományág jóváhagyott hálózatfejlesztési koncepciójával;

- mi indokolja, hogy hazai beruházás (és nem pl. licencia vásárlás, nemzetközi kooperáció stb.) útján történik a várható kutatás-fejlesztési eredmények megszerzése;

- a szellemi és anyagi kapacitások miből és milyen mértékben állnak rendelkezésre mind a beruházások, mind az új (bővített) létesítmény működtetéséhez;

- a szinttartó vagy pótló jellegű beruházás (rekonstrukciós bővítés) megvalósítását a meglevő eszközök milyen mértékű elavultsága vagy elégtelensége indokolja;

- milyen egyéb (oktatási, gyógyászati, szolgáltatási és termelési) célokat, milyen mértékben szolgál a tervezett létesítmény.

3. Ha a hozzájárulás kérése mellett a Központi Kutatási és Fejlesztési Alapból történő támogatás iránt is kérelmet terjesztenek elő, ezt vállalati beruházás esetén a fejlesztési alapmérleg adataival is indokolni kell.

Megjegyzés: amennyiben a melléklet valamely adata a kiállítás időpontjában nem áll rendelkezésre, ezt az adatlapon jelezni kell.

2. számú melléklet a 3/1977. (V. 27.) OT-PM-MÉM rendelethez

12. sz. melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelet 26. § (6) bekezdéséhez

Az üzembe helyezési okmány kiállítására vonatkozó előírások

Az üzembe helyezési okmányt az előírt minta szerint a következő előírások figyelembevételével kell elkészíteni:

Az egyedileg nyilvántartott (külön beruházási egységszámmal rendelkező) beruházások esetében, ha nem egyszerre helyezik üzembe a megvalósult vagyontárgyakat (létesítményeket) az üzembe helyezési okmányokat sorszámozni kell és az utolsó rendszeres használatbavételről kiállított okmányon "utolsó üzembe helyezés" záradékot kell alkalmazni.

Az üzembe helyezési okmány I. számú táblázatában a beruházás meghatározására és azonosítására szolgáló adatokat kell feltüntetni.

A 6. sorban a beruházás eredetileg engedélyezett, a 7. sorban az üzembe helyezéskor (utolsó módosítás szerint) érvényes, azt a költségelőirányzatot kell feltüntetni, amely a beruházás engedélyezésére vonatkozó, illetve a beruházási döntést tartalmazó engedélyokiratban (beruházási alapokmányban) meghatározásra került.

A 8. sorban azoknak a szóban forgó beruházásokhoz tartozó állóeszközöknek az értékét kell feltüntetni, amelyeket korábban helyeztek üzembe.

A 9. sorban kell feltüntetni a beruházás megkezdésétől (jelen üzembe helyezéssel együtt) üzembe helyezett vagyontárgyak (állóeszközök) aktivált értékét (a mezőgazdasági gépi ártámogatás összegével és a társadalmi munka értékkel együtt).

A 10. sorban kell közölni a beruházás megvalósításának üzembe helyezési szakaszaira és befejezésére vonatkozó információt:

a) "az alapkapacitást nem érintő üzembe helyezés" megjelölést akkor kell alkalmazni, ha az üzembe helyezés az alapkapacitástól független (pl. kiszolgáló, szociális, egyéb létesítmények).

b) "az alapvető kapacitás részlegesen belépett" megjelölést akkor szabad alkalmazni, amikor az engedélyokiratban rögzített, a fejlesztési célkitűzést megvalósító termékmennyiség, ill. szolgáltatás egy részét előállítani képes vagyontárgyakat helyeznek üzembe.

c) "az alapvető kapacitás belépett" meghatározást akkor kell alkalmazni, amikor azokat a vagyontárgyakat helyezzük üzembe, amelyekkel termelhető, illetve előállítható a beruházás engedélyokiratában (beruházási alapokmányban) előirányzott és a fejlesztési célkitűzés megvalósítását jelentő termékmennyiség, illetve szolgáltatás.

d) "az egész beruházás üzembe helyezésre, teljesen befejezésre került" megjelölést akkor kell alkalmazni, ha valamennyi tervezett létesítmény (állóeszköz) elkészült és minden egyes állóeszköz jellegű vagyontárgyat, létesítményt üzembe helyeztek.

Ha az üzembe helyezés nem volt szabályszerű (használatbavételi engedély nélküli, illetve annak jogerőre emelkedése előtti rendszeres használatbavétel esetén) ezt a tényt az üzembe helyezési okmányban fel kell tüntetni.

Az üzembe helyezési okmány II. számú táblázatában kell felsorolni az üzembe helyezés tárgyát képező létesítményeket és állóeszközöket. Tételesen fel kell sorolni mindazokat az ipari kapacitást létrehozó létesítményeket, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal "Utasítás a .... évi éves és évközi állami és szövetkezeti beruházás, - állóeszköz fenntartás - ós felújítás - statisztikai beszámoló - jelentésekhez", (a továbbiakban: utasítás) 1. számú mellékletében felsorolt termékek termelését eredményezi, továbbá mindazokat a mezőgazdasági, forgalmi, kommunális és egyéb létesítményeket, amelyeket az utasítás 2. számú melléklete tartalmaz, illetve az utasításban meghatározott értékhatárt meghaladó (ipari és nem ipari) létesítményeket. Az utasításban nem szereplő rendszeres használatba vett, illetve üzembe helyezett állóeszközöket az üzemeltető igazgatója által meghatározott részletezésben kell felsorolni. Ha az üzembe helyezett állóeszközök nem tartoznak a KSH utasítás 1. sz. és 2. sz. mellékletében meghatározott létesítményekhez, üzembe helyezésükről negyedévenként egy összevont üzembe helyezési okmány is kiállítható. A használatbavétel napjának ezeknél az állóeszközöknél az okmány kiállításának időpontját (legkésőbb a negyedév utolsó napját) kell tekinteni.

A táblázat e-g) oszlopaiban szereplő adatokat folyó áron, a népgazdasági, valamint az üzemgazdasági beruházási költségeket együttesen kell szerepeltetni, beleértve a mezőgazdasági gépártámogatás és a társadalmi munka értékét is.

Az utasítás első és második számú mellékletében szereplő létesítményeket és azok üzembe helyezésével belépő kapacitásokat kifejező termékeket, illetve szolgáltatásokat a táblázat a-d) oszlopaiban az utasításban közölt megnevezéssel és mértékegységben kell felsorolni. Ha az utasítás mellékletei valamely létesítményre vonatkozólag több műszaki jellemzőt jelölnek meg, akkor az üzembe helyezési okmányban mindegyiket fel kell tüntetni. Az utasítás mellékleteiben nem szereplő kapacitás-adatokat, létesítményeket az üzemeltető igazgatója által meghatározott megnevezéssel és mértékegységben kell feltüntetni.

Az üzembe helyezett létesítmények (állóeszközök) költségeinél fel kell tüntetni az aktíválandó hasznos ráfordításokat, beleértve a létesítményeket (állóeszközöket) arányosan terhelő költségeket is (pl.: tervezési, bontási, próbaüzemeltetési, beruházási-igazgatási stb.) költségeket. A 42/1975. (XI. 15.) PM - MÉM számú együttes rendelet 1. §-ának a) pontjában, 9. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban, valamint 10. §-ában felsorolt szervek az üzembe helyezési okmányban az üzembe helyezett beruházások értékét az ártámogatással és az igénybe vett társadalmi munka értékével növelt öszszegben tüntessék fel.

A c) és d) oszlopokban a kapacitással belépő termelés, illetőleg műszaki jellemző mennyiségét kell feltüntetni, az ipari termelőkapacitásoknál minden esetben évi hasznos időalapra és a munkarend szerinti (időtartam és műszakszám megjelöléssel) hasznos időalapra vetítve.

Az ipari termelőberuházásoknál a c) oszlopban kell közölni az üzembe helyezéskor realizálható termék (szolgáltatás) mennyiségét a d) oszlopban a termelés teljes felfutásához szükséges időtartam figyelembevételével tervezett kapacitás belépés mennyiségét [c) és d) oszlopban azonos időalapra számítva].

A nem ipari létesítményeknél a d) oszlopban kell feltüntetni a létesítmény funkcióját kifejező műszaki jellemző tervezett teljes mennyiségét. (Pl.: A mezőgazdaságban sertéshizlaldánál annak befogadóképességét férőhelyben, a kereskedelemben a boltoknál az árusító területet m2-ben, a kommunális ágazatban - kórházaknál - a betegágyak számát stb.).

Az e) oszlopban a vállalkozók (szállítók) által az üzembe helyezésig már számlázott összegeket kell feltüntetni.

Az f) oszlopban a létesítményekre (állóeszközökre) egyrészt az üzembe helyezést követően várhatóan számlázandó, másrészt az ezeket a fel nem osztható költségekből terhelő összegeket kell feltüntetni a rendelkezésre álló adatok, illetve a tervezett, vagy a szerződésben meghatározott összeg figyelembevételével végzett számítás alapján.

A g) oszlopban az e) és f) oszlopokban szereplő költségek összegét, vagyis az üzembe helyezett létesítmények (állóeszközök) várható teljes értékét kell feltüntetni. Az aktivált értékben figyelembe kell venni a folyósításra nem került gépi ártámogatás [42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM rendelet], valamint az igénybe vett társadalmi munka értékét is. Ezek összegszerűségét az "összesen" sor alatt külön is fel kell tüntetni.

Az aktiválandó értéktől különválasztva (II. számú táblázat alatt) kell feltüntetni az aktiválásra nem kerülő, az üzembe helyezéskor leírt nem aktiválható beruházási költségek összegét, valamint az üzemeltető által térítés ellenében átvett állóeszközök, illetve üzemgazdasági beruházások költségeinek összegét.

Az egyedileg nyilvántartott (külön beruházási egységszámmal rendelkező) beruházások esetében - a pénzügyi lezárás időpontjában - az aktivált és a nem aktivált költségek összegének meg kell egyeznie a beruházásra teljesített összes kifizetés, a társadalmi hozzájárulás és a mezőgazdasági gépi ártámogatás együttes összegével.