13/1978. (XI. 22.) ÉVM rendelet

a magánerőből házilagosan végezhető építési munkákról

Az építési munkák házilagos végzésének elősegítése és szakszerűségének biztosítása érdekében - az érdekelt miniszterekkel és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben -a következőket rendelem:

1. §

Ha az építtető állampolgár, állampolgárok építőközössége, illetőleg lakás-, üdülő- vagy garázs-szövetkezet továbbiakban együtt: építtető), házilagosan

a) legfeljebb négyszintes (földszint + három emeletes) lakóház, üdülő (hétvégi ház, nyaraló), horgásztanya építését,

b) személygépkocsitároló és az a) pontban említett épületekhez tartozó melléklétesítmény (melléképület és melléképítmény) építését,

c) gazdasági épület építését,

d) épülettel kapcsolatos felújítási, helyreállítási, bővítési (emeletráépítési, toldaléképítési), továbbá bontási munkákat,

e) lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség átalakítását, korszerűsítését, illetőleg annak létesítését szolgáló tetőtérbeépítést

(a továbbiakban együtt: építési munka) végezheti el.

2. §

(1) Az építtető az építési munkát házilagosan akkor végezheti el, ha annak szakszerűsége e rendelet, a külön jogszabályok és az általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok, szabványok stb.) rendelkezései szerint biztosított.

(2) Házilagos az építési munka - ideértve az épületgépészeti szerelési munkát, továbbá a gyárilag előállított, illetőleg építőipari szervezetek által készített félkész házak befejező munkáit is -, ha annak teljes egészét vagy túlnyomó részét az építtető maga végzi el.

(3) A gáz- és az elektromos vezetékhálózat létesítése vagy átalakítása, továbbá a fogyasztói berendezések felszerelése, illetőleg üzembe helyezése során a gáz- és a villamosenergia felhasználásáról szóló külön jogszabályokat és általános érvényű hatósági előírásokat is alkalmazni kell.

3. §

(1) Az építtetőnek az építési munkát - a szakszerűség biztosítása érdekében - felelős műszaki vezető (a továbbiakban: műszaki vezető) irányításával kell végeznie. Nem szükséges műszaki vezető, ha az építési munka építési engedély nélkül végezhető el, vagy az nem érinti az épület teherhordó szerkezeteit.

(2) A műszaki vezető feladatait az építtető

a) maga - építőközösség és szövetkezet esetében a tagja - vagy a hozzátartozója,

b) munkáltató szervének dolgozója, illetőleg

c) megbízottja

láthatja el.

(3) A műszaki vezető feladatait

a) építész-, szerkezetépítő vagy általános mérnöki oklevéllel és legalább 2 évi szakmai gyakorlattal, illetőleg építőmesteri oklevéllel rendelkező személy legfeljebb négyszintes (földszint + három emeletes) vagy 6,6 m-nél nagyobb belső fesztávolságú,

b) felsőfokú építőipari technikusi, építőipari üzemmérnöki képesítéssel és legalább 3 évi szakmai gyakorlattal rendelkező személy legfeljebb háromszintes (földszint + két emeletes) és 6,6 m-nél nem nagyobb belső fesztávolságú,

c) felső építőipariskolai vagy építőipari technikusi képesítéssel és legalább 5 évi szakmai gyakorlattal rendelkező személy legfeljebb kétszintes (földszint + egy emeletes) és 6,6 m-nél nem nagyobb belső fesztávolságú,

d) kőművesmesteri képesítéssel rendelkező személy az általa egyébként iparigazolvány alapján kivitelezhető

épület esetében láthatja el.

(4) A műszaki vezetői feladatok - az (5) bekezdésben emlitett eset kivételével - főfoglalkozás-szerűen nem láthatók el.

(5) Lakás-, üdülő- vagy garázsszövetkezet műszaki vezetőt munkaviszony keretében főfoglalkozásszerűen is foglalkoztathat, ha a tagjai között a (3) bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkező - e feladatot vállaló - személy nincs, és az a munkáltató szerv segítségnyújtása útján sem biztosítható.

4. §

(1) A műszaki vezető feladata - az építési munka egészére kiterjedően - az építési engedélynek megfelelő kivitelezés szervezése és irányítása, s ennek során

a) az építőipari kivitelezési, minőségi, munkavédelmi és tűzvédelmi előírások megtartása, illetőleg azok megtartásának folyamatos ellenőrzése,

b) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, illetőleg elvégzése,

c) a tervezővel való együttműködés,

d) az építtető és az esetleges vállalkozó által végzett részmunkák összehangolása,

e) az építési napló vezetése,

f) a műszaki tervektől eltérő kivitelezésnek a terveken történő feltüntetése,

g) a használatbavételi engedélyhez szükséges kivitelezői nyilatkozat megtétele és az engedélyezési eljárás során a szükséges tájékoztatások megadása.

(2) A műszaki vezető - az építtetővel kötött eltérő megállapodás hiányában - a vállalkozó által végzett részmunkák tekintetében a következő feladatokat is ellátja:

a) a helykitűzések helyességének, a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

b) a határidők és a minőségi előírások megtartásának folyamatos ellenőrzése,

c) a kivitelezéssel kapcsolatos kifogásoknak, hibáknak és hiányoknak az építési naplóba való bejegyzése,

d) az építési naplóbejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése,

e) a tervváltoztatásokkal kapcsolatosan javaslatok megtétele az építtető részére,

f) a vállalkozóval együttesen a felmérés elvégzése, illetőleg a vállalkozó állal készített felmérés helyességének ellenőrzése,

g) az elszámoláshoz szükséges jegyzőkönyvek felvétele,

h) a számlák helyességének ellenőrzése,

i) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,

j) az átadás-átvételi eljárásban való részvétel.

5. §

Az építtető a műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén helyettesről köteles gondoskodni. Helyettes a 3. §-ban előírt feltételeknek megfelelő személy lehet.

6. §

(1) A munkaviszony keretében foglalkoztatott műszaki vezető munkabérét a vállalati (szövetkezeti) dolgozókra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani.

(2) A nem munkaviszonyban, hanem egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott műszaki vezető díjazását - az (1) bekezdésben említett rendelkezések és a tevékenységhez szükséges idő alapulvételével - a felek megállapodása határozza meg.

7. §

(1) Az építtető az építési munka házilagos elvégzéséhez a maga, illetőleg a tagjai hozzátartozóinak és munkatársainak munkadíjjal (munkabérrel) nem járó - közreműködését, továbbá - a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló jogszabályok szerint - a munkáltató szervek segítségét is igénybe veheti.

(2) Az építtető a saját munkája kiegészítéseként a folyamatos és szakszerű munkavégzéshez munkaviszony keretében egyidejűleg három munkaképes korú, és a szükséges számban nyugdíjjogosultságot szerzett szakmunkást foglalkoztathat. A foglalkoztatott szakmunkások munkabérét a kisiparban dolgozók bérezéséről szóló jogszabályoknak megfelelően kell megállapítani.

8. §

Az építtető kétszintesnél (földszint + egy emeletesnél) nagyobb épület építése esetén az építési munka megkezdése előtt nyolc, nappal köteles a műszaki vezető nevét, képesítését és címét az építési engedélyt megadó első fokú építésügyi hatósághoz bejelenteni.

9. §

E rendeletet nem kell alkalmazni, ha az építési munkát lakás-, üdülő- vagy garázsszövetkezetnek az építőipari kivitelezési jogosultságról szóló jogszabályok szerint működő építőipari (építési, illetőleg javító-karbantartó) részlege végzi.

10. §

Ez a rendelet 1979. január 1. napján lép hatályba.

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter