14/1978. (III. 1.) MT rendelet

a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről

Általános rendelkezések

1. §

Termelőként a magatermelte mezőgazdasági termékekre és terményekre (a továbbiakban: termék) mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köthet a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] és a magánszemély (a továbbiakban: termelő).

2. §

Gazdálkodó szervezet a nem magatermelte mezőgazdasági termék továbbadására is köthet mezőgazdasági termékértékesítési szerződést.

A szerződés létrejötte

3. §

(1) Aki mezőgazdasági termékértékesítési szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatát a nyilatkozat hatályossá válásától számított tizenöt napig köteles fenntartani.

(2) Szerződéskötési kötelezettség esetében a kötelezettnek a felhívás vételétől számított tizenöt napon belül ajánlatot kell tennie.

(3) Az ajánlati kötöttségre és a felhívás alapján kötelező ajánlattételre vonatkozó határidőktől a felek megállapodással eltérhetnek.

A szerződés tartalma

4. §

(1) A szerződés lényeges tartalma különösen: a szolgáltatás tárgyának meghatározása mennyiség, minőség és választék szerint, a teljesítés ideje naptár szerint és az ellenszolgáltatás.

(2) A mennyiséget a mezőgazdasági termék sajátosságának megfelelő mértékegységben, vagy meghatározott terület teljes termésében, illetőleg meghatározott állat teljes hozamában, vagy ezek hányadában lehet meghatározni.

(3) A minőséget szabványra vagy más kötelező előírásra történő utalással, továbbá szabatos és rövid leírással és minden esetben a minőség alsó határértékének a megjelölésével kell meghatározni. Felek ettől eltérően is megállapodhatnak.

(4) Ha a jogszabály a mezőgazdasági termék árát nem rögzített árformában határozta meg, az ellenszolgáltatásban a felek összegszerűen, vagy az ár utólagos megállapítására alkalmas számítási mód meghatározásával állapodhatnak meg.

5. §

(1) A szerződő felek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben kötelezetséget vállalhatnak arra, hogy a megrendelő a termelő, - illetve a termelő a megrendelő - részére a teljesítést elősegítő szolgáltatást és ezzel kapcsolatban útmutatást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az adott tanácsoknak megfelelően igénybe veszi (vetőmagválaszték, előfeldolgozás, különleges növényvédőszer beszerzés stb.).

(2) Ha a vetőmagot, más szaporítóanyagot a megrendelő szolgáltatja, a termelő csak ezt használhatja fel. Nem szabad felhasználni azt a vetőmagot, szaporítóanyagot, amellyel kapcsolatban a termelő minőségi kifogással lépett fel és azt a megrendelő elfogadta, vagy a minőség meghatározására jogosult szerv a minőségi hibát megállapította.

Teljesítés

6. §

A teljesítés helye - ha termelő gazdálkodó szervezet - a termelő telephelye, egyébként a megrendelő telephelye. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak. Eltérő megállapodásnak van helye különösen akkor, ha a minősítést csak a megrendelő telepén rendelkezésre álló műszerekkel végzik.

7. §

(1) A felek kötelesek egymást tájékoztatni a teljesítés várható alakulásáról.

(2) A termelő - eltérő megállapodás hiányában - köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről -annak megkezdése előtt - legalább három nappal értesíteni. Nem terheli a termelőt az értesítési kötelezettség abban az esetben, ha a megrendelő átvételi megbízottja a termelő telephelyén tartózkodik. -

8. §

A felek eltérő megállapodásának hiányában a termelő jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél 10%-al többet, vagy kevesebbet teljesíteni. A megrendelő a többletmennyiség átvételét nem tagadhatja meg.

9. §

(1) A termelő a megrendelőtől a pénzügyi fedezet előzetes biztosítását kérheti, ha az ellenszolgáltatás időben való teljesítése veszélyeztetve van, különösen azáltal, hogy

a) a megrendelőnek pénzügyi fedezethiány miatt a termelővel szemben kiegyenlítetlen tartozása van,

b) egy éven belül előfordult, hogy a megrendelő esedékes tartozását pénzügyi fedezet hiánya miatt a fizetési határidőn belül nem tudta kiegyenlíteni.

(2) A termelő a szolgáltatást mindaddig visszatarthatja, amíg a megrendelő pénzügyi fedezetről nem gondoskodik, vagy az erre adott megfelelő határidő lejárta után a termelő a szerződéstől elállhat.

A termék átvétele

10. §

(1) A megrendelő a terméket átvételkor menynyiségileg és minőségileg köteles megvizsgálni. A megvizsgálás helye - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a teljesítés helye.

(2) A megrendelő nem köteles megvizsgálni a terméknek azokat a tulajdonságait, amelyeket minőségi bizonyítvány tanusít.

(3) Terméket a termelő és a megrendelő közös mérlegelése és közös minősítése alapján is át lehet venni.

11. §

Ha a megrendelő a termelő telepén a termék átvételét elmulasztja, a termelő a terméket felelős őrzésbe veszi és követelheti az ellenszolgáltatás megfizetését, függetlenül attól, hogy a megrendelő késedelmét kimentette.

Mennyiségi és minőségi kifogásolás

12. §

A megrendelő mennyiségi és minőségi kifogás esetén köteles

a) a kifogást alátámasztó bizonyító eszközöket, igazolásokat beszerezni, illetve megjelölni;

b) gondoskodni a kifogásolt termék azonosságának megállapításáról;

c) lehetővé tenni a termelő számára a kifogás megalapozottságának ellenőrzését, vagy felülvizsgálatát.

13. §

(1) Fuvarozóval történő szállítás esetén a megrendelő köteles - a termelő érdekében - a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni (pl. kárjegyzőkönyvet felvétetni, hivatalos súly- vagy darabszámlálást végeztetni) és erről a termelőt haladéktalanul értesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben előirt intézkedések elmulasztása esetében a megrendelő nem követelheti a termelőtől azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna.

(3) A mennyiségi és minőségi kifogásolásra vonatkozó fontosabb szabályokat az e rendelet 1. mellélete állapítja meg. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak.

14. §

A minőség kérdésében felmerülő vita esetén a minőség meghatározására jogosult szervekre és az azzal kapcsolatos szakértői eljárás szabályaira a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben kiadott rendelete az irányadó.

15. §

(1) A minőség meghatározására jogosult szerv véleményt nyilvánít a vitássá tett minőségi hibáról, egyben a felek bármelyikének kérelmére az értékcsökkenést százalékosan megállapítja, valamint nyilatkozik arra vonatkozóan is, hogy a termék a szerződésnek megfelelően, vagy más célra felhasználható-e. A minőség meghatározására jogosult szerv indokolt véleményét a felekkel hivatalosan közli, illetőleg - helyszíni szakértői szemle esetén - jegyzőkönyvbe foglalja.

(2) A szakvélemény költségeit a kezdeményező félnek kell előlegeznie.

(3) A szakvélemény költségeit a termelő viseli, ha a megrendelő kifogásait nem ismeri el és a minőségi vizsgálat a kifogás alapjául szolgáló hibát megállapítja. Egyébként a szakvélemény költségei a megrendelőt terhelik.

Az ellenszolgáltatás teljesítése

16. §

(1) Az ellenszolgáltatás teljesítésére a számlázásról és a fizetésről szóló külön jogszabályok irányadók.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a megrendelő az ellenszolgáltatással egyidejűleg és azonos módon köteles a szerződésben kikötött egyéb térítéseket megfizetni, illetve jogosult a kikötött árengedményt a szolgáltatás árából levonni.

Szerződésszegés

17. §

(1) Aki a szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

(2) A szerződésszegés következménye alól nem mentesít az a körülmény, hogy a szerződésszegést a gazdálkodó szervezet irányító szervének intézkedése vagy mulasztása okozta.

(3) Vetőburgonya, továbbá külföldi vásárlásból származó vetőmag (szaporítóanyag) esetében a felek a szerződésszegésnél az e rendeletben foglaltaktól eltérhetnek.

18. §

(1) A szerződésszegésért felelős fél kötbért köteles fizetni, ha

a) késedelmesen teljesít;

b) határidőre nem tesz eleget a teljesítéshez szükséges adatszolgáltatási, vagy egyéb közbenső intézkedési (szolgáltatási) kötelezettségének;

c) a teljesítés lehetetlenné vált (meghiúsult).

(2) A felek kötbérfizetési kötelezettség egyéb eseteit is előírhatják.

(3) A felek a szerződésben a kötbér mértékét meghatározhatják. A kikötött kötbér a törvényes mértéknél kevesebb nem lehet. Ha a felek a kötbér mértékében nem állapodnak meg, a törvényes kötbért kell kikötöttnek tekinteni.

19. §

(1) A kötbér alapja a kikötött ellenszolgáltatás. Területre meghatározott termelés átvételére kötött szerződés esetében az esetleges mennyiségi hiányt a termelő előző három évben elért eredményei, illetőleg a szakértői vélemény alapján kell megállapítani.

(2) A törvényes kötbér mértéke

a) a késedelem első harminc napjában - ideértve a részteljesítések késedelmét is - napi egy ezrelék, harminc napot meghaladó késedelem esetén napi két ezrelék, legfeljebb azonban összesen nyolc százalék;

b) a szerződésszerű teljesítéshez szükséges, a jogszabályban vagy a szerződésben megállapított adatszolgáltatás, illetve közbenső intézkedés (szolgáltatás) késedelme vagy elmaradása esetén napi fél ezrelék, legfeljebb azonban négy százalék;

c) lehetetlenülés (meghiúsulás) esetén nyolc százalék.

20. §

(1) A kötbér esedékessé válik

a) késedelem esetén azon a napon, amelyen a késedelem megszűnik, vagy a kötbér legmagasabb összegét eléri;

b) egyéb esetekben azon a napon, amelyen a jogosult félt a szerződésszegésről tudomást szerez.

(2) Késedelem esetén a jogosult - amennyiben ehhez érdeke fűződik - még az esedékesség előtt kérheti a bíróságtól a kötbérfizetési kötelezettség megállapítását.

Több évre szóló szerződés

21. §

(1) Ha a több évre szóló termékértékesítési szerződést közös kockázatviselésre kötik [Ptk. 422. § (3) bek. a) pont], a szerződésben meg kell határozni:

a) a közös érdekeltség körét (termelés, feldolgozás, értékesítés külön-külön vagy együtt);

b) a közös elszámolás alapjául szolgáló bevételeket és kiadásokat;

c) a felek részesedési arányát a közös érdekeltség alá eső tevékenységből származó nyereségben vagy veszteségben;

d) az elszámolás idejét és módját;

e) a szerződés alapján a termelésből, a feldolgozásból és az értékesítésből a felekre háruló egyéb jogokat és kötelezettségeket is.

(2) Az elszámolás alapját, a nyereséget terhelő adó és illeték kötelezettség nélkül kell megállapítani.

(3) Az elszámolás során figyelmen kívül kell hagyni azokat a kiadásokat és költségeket, valamint az ezekre eső közvetett költségeket, amelyek bármelyik fél felróható magatartására vezethetők vissza. Az ilyen kiadásokat és költségeket az a fél köteles megtéríteni, amelyiknek cselekménye vagy mulasztása következtében azok felmerültek.

22. §

Ha a több évre szóló termékértékesítési szerződésben a felek nyereségmegosztásban állapodnak meg [Ptk. 422. § (3) bek. b) pont], meg kell határozniuk, hogy a megrendelőnél elért többletnyereséget egymás között milyen arányban osztják meg.

Vegyes és záró rendelkezések

23. §

(1) Ha a megrendelő külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet, az e rendelet 8., 14., 15., 17. §-aiban foglalt rendelkezések csak abban az esetben érvényesek, ha abban a felek kifejezetten megállapodtak.

(2) Ez a rendelet 1978. évi március hó 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

- a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló 54/1967. (XII. 17.) Korm. rendelet, valamint az ezt módosító 3/1976. (II. 7.) MT rendelet,

- a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből eredő igény érvényesítését megelőző egyeztető eljárásról szóló 11/1967. (XII. 31.) MÉM rendelet, valamint

- a 2. mellékletben felsorolt szerződési alapfeltételek.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke

1. melléklet a 14/1978. (III. 1.) MT rendelethez

A mennyiségi és minőségi kifogásolásra vonatkozó részletes szabályok

I. Kifogásolás fuvarozás esetén

1. Fuvarozás esetén a megrendelő a kiszolgáltatáskor köteles a küldeményt, valamint a menynyiséget és minőséget befolyásoló körülményeket ellenőrizni.

2. A terméket a teljesítés helyén mérlegelés alapján kell mennyiségileg átvenni. Ha a hivatalos mérlegelésre nincsen lehetőség, a kirakás megkezdése előtt a termelő helyi megbízottját, ennek hiányában a megrendelő telephelye szerint illetékes községi, nagyközségi szakigazgatási szerv, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban: helyi szakigazgatási szerv) által kijelölt személyt meg kell hívni. A mérlegelésről jegyzőkönyvet kell felvenni; a mennyiségi átvétel a jegyzőkönyvben megállapított súly szerint történik. Ha a megrendelő ezt elmulasztja, a mennyiségre a fuvarokmány adatai az irányadók.

3. A kiszolgáltatáskor ellenőrizni kell

a) kocsirakománynál a fuvareszköz állapotát, a rakodás módját; fedett kocsinál a kocsizárak épségét és azonosságát; nyitott kocsinál rakomány felületét;

b) konténerben történő szállításnál a konténerzárak állapotát.

4. Ha a kiszolgáltatás előtt vagy a kiszolgáltatáskor a megrendelő szerint a fuvareszköz vagy a küldemény nincs megfelelő állapotban, illetőleg a megrendelő az áruban kárt (hiányt, sérülést) fedez fel - amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik - a fuvarozótól haladéktalanul kármegállapítási jegyzőkönyv felvételét kell kérnie. A jegyzőkönyv egyik példányát a megrendelő az átvételi elismervényhez csatolja, vagy három napon belül a termelőnek küldi meg. A jegyzőkönyv felvételét a megrendelő köteles az átvételi elismervényre feljegyezni.

5. Ha a küldeménynek a kiszolgáltatásakor fel nem ismerhető, de utólag felfedett olyan hibái (hiányai) vannak, amelyek fuvarozás közben következtek be, ezekről - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a kiszolgáltatást követő három napon belül lehet a fuvarozótól kármegállapítási jegyzőkönyv felvételét és szemle tartását kérni.

6. Ha a megrendelő az igényt a fuvarozóval szemben nem maga érvényesíti, köteles a kármegállapítási jegyzőkönyvet és az igény érvényesítéséhez szükséges más okiratokat a termelőnek nyolc napon belül megküldeni.

II. Kifogásolás a termelővel szemben

A) Mennyiségi hiány

7. A mennyiségi hiánnyal kapcsolatos jegyzőkönyv felvételéhez a termelőt a kifogások és a szemle időpontjának, valamint helyének egyidejű megjelölésével táviratilag (telexen) meg kell hívni. A jegyzőkönyvet a kifogásolás postára adásától számított 48 órán belül kell felvenni.

8. Ha a termelő a jegyzőkönyv felvételénél képviseltetni kívánja magát, ezt huszonnégy óra alatt választáviratban közölni köteles. Ha ezt elmulasztja, a megrendelőnek a helyi szakigazgatási szervhez kell fordulnia a jegyzőkönyv felvételéhez alkalmas személy kijelölése érdekében, majd a kijelölt személyt a jegyzőkönyv felvételéhez kellő időben meg kell hívnia.

9. A mennyiségi hiányról szóló jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a felvétel helyét és idejét;

b) a jelen levő személyek nevét, annak feltüntetésével, hogy milyen minőségben működtek közre;

c) a termelő és megrendelő megnevezését;

d) a fuvarlevél keltét és számát;

e) azt az időpontot, amikor a termék a megrendelő raktárába érkezett, valamint a termék tárolási és őrzési módját;

f) a megszemlélt termék megnevezését, bruttó, tara és nettó súlyát, valamint azt a bruttó, tara és nettó súlyt, amit a termelő a szállítólevélben megjelölt;

g) a göngyöleg állapotának leírását;

h) annak feltüntetését, hogy a csomagolási jelzés rendben van-e;

i) a hiány mértékét, a feltehető ok feltüntetésével (romlás, törés, lopás stb.), a hiány megállapításának módját (mérlegelés, térfogat és fajsúly szerint történő mérés stb.) és a hiány miatt érvényesíteni kívánt igényt.

10. Ha a jelenlevők közül bárki a jegyzőkönyv egyes megállapításaival nem ért egyet, különvéleményét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

11. Ha a termelő képviseletéről nem gondoskodott, a jegyzőkönyvet a felvételtől számított 24 órán belül ajánlott levélben kell címére megküldeni.

12. Ha a termelő a küldeményt saját fuvareszközével szállítja, -a megrendelő köteles - az átvételkor - a 3. pontban foglaltak szerint is eljárni.

B) Minőségi hiba

13. A megrendelő telepén megállapított minőségi hiba esetében - ideértve a később felfedezett hibát is - a mennyiségi hiány megállapítására vonatkozó szabályokat kell - a 14-19. pontban foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni.

14. Ha a termelő a távirati meghívásra nem válaszol és a minőség meghatározására jogosult szerv vagy kirendeltsége a jegyzőkönyv felvételénél a közreműködést nem vállalja, a megfelelő személy kijelölése végett a helyi szakigazgatási szervhez kell fordulni.

15. A termelő a választáviratában közölheti, hogy a szemlén nem kíván részt venni, de kéri a termék minőségének ellenőrzését,

16. Élőállattal kapcsolatos minőségi kifogás esetén a szakértői véleményadásra jogosult intézettől helyszíni szakértői szemle megtartását kell kérni.

17. A minőségi hibára vonatkozó jegyzőkönyvnek mindazokat az adatokat tartalmaznia kell, amelyeket a mennyiségi hiányról szóló jegyzőkönyvbe fel kell venni, azzal az eltéréssel, hogy a hiány mértékére vonatkozó adatok helyett a jegyzőkönyvbe kell foglalni a termék minőségi hibáinak pontos leírását, a feltehetően előidéző okokat, a felmerült kár mértékét és a megrendelő nyilatkozatát arra, hogy a termelővel szemben milyen igényeket kíván érvényesíteni.

18. Ha a termelő képviselője a szemlén megjelent és a felek a minőségi hiba, a termék átvétele, illetőleg az értékcsökkenés mértéke tekintetében megegyezni nem tudnak, a minőség meghatározására jogosult szervtől - távbeszélőn (telexen) - útmutatást kell kérni. Ebben az esetben a jegyzőkönyvbe fel kell venni a szerződésben foglalt minőségi kikötéseket (szabvány stb.), a minőségellenőrzéshez szükséges adatokat, valamint azt a rendeltetési célt is, amire a megrendelő a terméket fel akarta használni.

19. Ha minta (próba) vételére van szükség, azt az erre vonatkozó szabvány szerint kell elvégezni. Szabvány hiányában a megrendelőnek a mintavétel módjára nézve a minőség meghatározására jogosult szervtől útmutatást kell kérnie. A jegyzőkönyvben a mintavétel módját is fel kell tüntetni. A mintát a felvett jegyzőkönyv egyik példányával együtt a minőség meghatározására jogosult szervnek kell megküldeni.

20. A minőség meghatározására jogosult szerv véleményt nyilvánít a vitássá tett minőségi hibáról, egyben a felek bármelyikének kérelmére az értékcsökkenés mértéke tekintetében, valamint arra vonatkozóan is nyilatkozik, hogy a termék a szerződésnek megfelelő vagy más célra felhasználható-e.

2. melléklet a 14/1978. (III. 1.) MT rendelethez

A hatályon kívül helyezett szerződési alapfeltételek jegyzéke

- 44/1968. (MÉM. É. 24.) MÉM utasítás a cukorrépa szerződési alapfeltételeinek közzétételéről,

- 54/1968. (MÉM. É. 28.) MÉM utasítás a szemestermények, hüvelyesek, cirokmag, széna, szalma és zöldtakarmányliszt szerződési alapfeltételeinek közzétételéről,

- 55/1968. (MÉM. É. 28.) MÉM utasítás a szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, ló, öszvér szerződési alapfeltételeinek közzétételéről,

- 57/1968. (MÉM. É. 29.) MÉM utasítás a dohány szerződési alapfeltételeinek közzétételéről,

- 58/1968. (MÉM. É. 31.) MÉM utasítás a vetőmagvak szerződési alapfeltételeinek közzétételéről,

- 59/1968. (MÉM. É. 31.) MÉM utasítás a burgonya, zöldség, gyümölcs és nyers csöves fűszerpaprika szerződési alapfeltételeinek közzétételéről,

- 60/1968. (MÉM. É. 31.) MÉM utasítás a rostlenkóró és rostkenderkóró szerződési alapfeltételeinek közzétételéről,

- 63/1968. (MÉM. É. 34.) MÉM utasítás a tej és juhtej, valamint ezek elsődleges feldolgozásából származó tejtermékek szerződési alapfeltételeinek közzétételéről,

- 64/1968. (MÉM. É. 34.) MÉM utasítás a vetőburgonya szerződési alapfeltételeinek közzétételéről,

- 65/1968. (MÉM. É. 34.) MÉM utasítás a vágóbaromfi, étkezési tojás, vágógalamb és házinyúl szerződési alapfeltételeinek közzétételéről,

- 77/1968. (MÉM. É. 47.) MÉM utasítás a gyapjúértékesítési szerződés alapfeltételeinek közzétételéről,

- 82/1968. (MÉM. É. 50.) MÉM utasítás a tenyésztojás és naposbaromfi értékesítési szerződés alapfeltételeinek közzétételéről,

- 12/1969. (MÉM. É. 8.) MÉM utasítás a borszőlő, szőlőcefre, must és bor szerződési alapfeltételeinek közzétételéről.