54/1967. (XII. 17.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről

A Polgári Törvénykönyv 416. §-ának felhatalmazása alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a mezőgazdasági termékértékesitési szerződés szabályozásáról a következőket rendeli:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés (Ptk. 410. §) tárgya

a) a mezőgazdasági termelés körében termesztett növénynek, termésnek, növényrésznek,

b) az állattenyésztés és halászat körében tartott, hizlalt, vagy kitermelt élőállatnak, valamint az ilyen állat feldolgozatlan termékeinek,

c) a növények és állatok elsődlegesen feldolgozott termékeinek

(a továbbiakban együtt: mezőgazdasági termék) szolgáltatása.

(2) A szerződő felek a szerződés tárgyával összefüggő egyéb kötelezettséget (termelési együttműködés, előkészítés, előfeldolgozás, természetbeni és pénzbeli szolgáltatás, tanácsadás, stb.) is vállalhatnak.

2. § (1) Szállítóként a magatermelte mezőgazdasági termékre termékértékesítési szerződést köthet:

c) állami gazdaság, valamint mezőgazdasági termelést folytató egyéb vállalat,

b) mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet,

c) egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet és jogi személyként működő hegyközség,

d) termelőszövetkezeti közös vállalkozás és szövetkezeti közös vállalat (1967. évi III. tv. 55. és 56. §),

e) a b) és e) pontokban felsorolt szövetkezetek tagja,

f) egyéni termelő.

(2) A mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet a tagjai háztáji gazdaságából származó mezőgazdasági termékre is köthet szállítóként termékértékesítési szerződést.

3. § (1) Megrendelőként termékértékesítési szerződést köthet:

a) feldolgozó és felvásárló állami vállalat, fogyasztási és értékesítő szövetkezet, valamint a SZÖVOSZ-hoz tartozó egyéb felvásárló szerv (a továbbiakban együtt: felvásárló vállalat),

b) állami és szövetkezeti kis- és nagykereskedelmi vállalat és külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalat.

(2) Üzemi tevékenysége körében felmerülő szükségletének kielégítése céljából megrendelőként termékértékesítési szerződést köthet:

a) állami és szövetkezeti vendéglátóipari vállalat és üzemélelmezési vállalat,

b) nagyfogyasztó szocialista szervezet, intézmény (kórházak, fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek, üzemi konyhák, stb.),

c) a 2. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában megjelölt szocialista gazdálkodó szervezet.

4. § Mezőgazdasági termék szállítására a szocialista szervezetek továbbadás esetén is szállítási szerződés helyett termékértékesítési szerződést kötnek egymással.

5. § (1) A korlátozott forgalmú mezőgazdasági termékeket, valamint e termékek vásárlására jogosult megrendelőket külön jogszabály határozza meg.

(2) A korlátozott forgalmú mezőgazdasági termékekre csak a kijelölt megrendelővel lehet termékértékesítési szerződést kötni.

SZERZŐDÉSKÖTÉS

6. § (1) A termékértékesítési szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniok olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy alapfeltétel rendez. [Ptk. 207. § (2) bek.].

(2) A termékértékesítési szerződést írásban kell megkötni. [Ptk. 411. § (2) bek.].

7. § (1) Ha a felek a szerződés feltételei tekintetében megállapodni nem tudnak, a vita eldöntése végett közös megegyezéssel ahhoz a szervhez fordulhatnak, amely a szerződésből eredő vita eldöntésére egyébként jogosult.

(2) A szerződés létrejötte után a nem lényeges feltételek rendezésére a Ptk. 207. § (3) bekezdése az irányadó.

A SZERZŐDÉS TARTALMA

8. § (1) A szerződés lényeges tartalma: a szolgáltatás tárgyának meghatározása mennyiség és minőség szerint, a teljesítés ideje, illetve határideje naptár szerint és az ellenszolgáltatás.

(2) A mennyiséget a mezőgazdasági termék sajátosságának megfelelő mértékegységben, vagy meghatározott terület teljes termésében, illetőleg meghatározott állat teljes hozamában, vagy ezek hányadában lehet meghatározni.

(3) A minőséget szabványra vagy más kötelező előírásra történő utalással, ilyenek hiányában szabatos körülírással és a minőség alsó határértékének a megjelölésével kell meghatározni. A felek a szabványban vagy más kötelező előírásban meghatározott minőségnél jobb minőségben is megállapodhatnak az ellenszolgáltatás egyidejű rendezése mellett.

(4) Az ellenszolgáltatásban a felek az árszabályozó rendelkezések megtartásával állapodnak meg.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG

9. § (1) A szerződés megkötése alkalmával, valamint a szerződés tartama alatt a feleknek a teljesítés érdekében kezdeményezően és kölcsönösen együttműködve kell eljárniok, figyelembe véve a népgazdaság mezőgazdasági áruszükségletének kielégítéséhez, az exporthoz és a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez fűződő érdekeket, valamint egymás feladatait, gazdasági lehetőségeit és méltányos érdekeit.

(2) Az együttműködés alapján a felek kötelesek egymást tájékoztatni a szerződést érintő minden lényeges körülményről, különösen a teljesítés várható alakulásáról.

TELJESÍTÉS

10. § A teljesítés helye - a felek eltérő megállapodásának hiányában - ha a szállító szocialista szervezet, a szállító telepe, más szállító esetén a megrendelő telepe (átvételi helye).

11. § A szállító - alapfeltétel eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában -köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább 3 nappal korábban értesíteni.

12. § (1) A szolgáltatás mennyiségi és minőségi megvizsgálásának helye - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a terjedte helye.

(2) A minőség kérdésében felmerülő vita esetén a minőség meghatározására jogosult szerveket és az ezzel kapcsolatos szakértői eljárás szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályával és. a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - állapítja meg.

13. § (1) Ha jogszabály rendelkezése alapján a felvásárló vállalat a mezőgazdasági terméket a szerződésben meghatározott mennyiségen felül is köteles átvenni, a termék átadás-átvételére a szerződés feltételeit kell alkalmazni.

(2) A felvásárló vállalat felügyeleti szervének utasítása alapján is köteles a mezőgazdasági terméket a szerződésben meghatározott mennyiségen felül átvenni; ilyen esetben a felmerülő többletköltséget az állami költségvetésből kell a felvásárló vállalat részére megtéríteni.

SZERZŐDÉSSZEGÉS

14. § Aki a szerződést megszegi, kötbér- és kártérítési felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Hibás teljesítés

15. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult az észlelt minőségi hibát annak felfedezése után a másik féllel haladéktalanul közölni és egyben szavatossági igényét [Ptk. 305. § (1) bek.], megjelölni köteles.

(2) Kifogásolásának eredménytelensége esetén a jogosult fél szavatossági igényét - eltérő megállapodás hiányában - az átvételtől számított 6 hónapos elévülési idő alatt a bíróság, illetve a gazdasági döntőbizottság előtt érvényesítheti.

(3) Alapfeltétel az elévülés kezdő időpontja tekintetében eltérően rendelkezhet.

Kötbér és kártérítés

16. § (1) A kötbér alapja a kikötött ellenszolgáltatás. A kötbéralap kiszámításának módjára - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szerződési alapfeltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A törvényes kötbér mértéke

a) késedelem esetén - ideértve a részteljesítések késedelmét is - napi egynegyed ezrelék (l/4%o)- két hónapot meghaladó késedelem esetén napi fél ezrelék (1/2%o), legfeljebb azonban nyolc százalék (8%);

b) nem teljesítés esetén nyolc százalék (8%).

(3) A szerződési alapfeltétel a kötbér tekintetében eltérően rendelkezhet.

(4) A felek kötbért a törvényesnél magasabb mértékben, valamint egyéb szerződésszegés esetére is kiköthetnek.

17. § A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság, illetőleg a gazdasági döntőbizottság mérsékelheti.

18. § (1) A kötbért a kártérítés összegébe be kell tudni. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel.

(2) Ha a felek az elszámolási kötelezettség teljesítését kötbérrel erősítették meg, a késedelmes elszámolás miatt járó kötbérbe a késedelmi kamatot be kell tudni.

(3) A fél a szerződésszegés következtében előállott kárát a kötbérigény elvesztése esetén is követelheti.

19. § (1) A kötbér esedékessé válik

a) késedelem esetén azon a napon, amelyen a késedelem megszűnik, vagy a kötbér legmagasabb összegét eléri,

b) hibás teljesítés esetén a kifogás közlésével [15. § (1) bek],

c) egyéb esetekben azon a napon, amelyen a jogosult fél a szerződésszegésről tudomást szerez.

(2) Késedelem esetén a jogosult - amennyiben ehhez érdeke fűződik - még az esedékesség előtt kötbérkövetelésének megállapítását kérheti.

A szerződésszegésre vonatkozó közös szabályok

20. § (1) A szerződésszegés esetére jogszabályban megállapított igények akkor is érvényesíthetők, ha a felek ezek kikötését mellőzték.

(2) A szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése nem kötelező.

TÖBB ÉVRE SZÓLÓ SZERZŐDÉS

21. § (1) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződést több évre is lehet kötni. A több évre szóló szerződésben fel kell tüntetni a szerződés időtartamát vagy azt, hogy a szerződést határozatlan időre kötötték.

(2) Ha a több évre szóló szerződést határozatlan időre kötötték, azt - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik fél felmondhatja. A felmondási időt - eltérő megállapodás hiányában - a szerződési alapfeltétel állapítja meg.

EGYEZTETŐ BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

22. § (1) Jogszabály kimondhatja, hogy meghatározott esetekben a szerződésből származó igény érvényesítését megelőzően egyeztető szervhez kell fordulni.

(2) Az egyeztető eljárás során kötött egyezség végrehajtható.

(3) Az egyeztető szervet és az egyeztető eljárás szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - rendelettel állapítja meg.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

23. § Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a rendelet nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv XXXVI. fejezetét, valamint a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. § (1) A korlátozott forgalmú mezőgazdasági termékekre (5. §), a szerződésben meghatározott mennyiségen felül való átvételre (13. §) és a szerződésszegésre (14-20. §) vonatkozó szabályoktól eltérésnek csak annyiban van helye, amennyiben az egyes rendelkezések ezt kifejezetten megengedik.

(2) A szerződési alapfeltételektől a felek eltérhetnek, kivéve azokat a szabályokat, amelyek e rendelet kötelező rendelkezéseinek [(1) bek.] részleteit határozzák meg.

(3) Export céljára kötött szerződésnél - amennyiben ez a külkereskedelmi szerződésre irányadó jog rendelkezései folytán indokolt - az alapfeltételek és a felek e rendelettől az (1) és (2) bekezdésre tekintet nélkül eltérhetnek.

25. § (1) A szerződési alapfeltételeket a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a Központi Gazdasági Döntőbizottság elnökének bevonásával állapítja meg.

(2) Szerződési alapfeltétel készítését vagy módosítását bármelyik érdekelt miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) kezdeményezheti.

26. § A szerződéssel kapcsolatos minden okirat, államigazgatási és bírósági eljárás illetékmentes.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet 1968. január 1-én lép hatályba; rendelkezéseit csak a hatálybalépése után kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/1956. (II. 28.) MT, a 24/1960. (V. 10) Korm., a 8/1960. (VI. 24.) ÉlmM, a 14/1960. (V. 10.) FM és a 20/1962. (XII. 1.) FM rendelet hatályát veszti.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke