3/1978. (I. 18.) MT rendelet

a szerzői tanúsítványok és az egyéb találmányi oltalmi okiratok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság Kormányának jóváhagyásáról szóló értesítés letétbehelyezése a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Titkárságánál az 1977. évi június hó 28. napján megtörtént. A megállapodás a Magyar Népköztársaság vonatkozásában az 1977. évi szeptember hó 28. napján hatályba lépett.)

1. §

A Minisztertanács a szerzői tanúsítványok és az egyéb találmányi okiratok kölcsönös elismeréséről szóló, az 1976. évi december hó 18. napján Havannában aláírt megállapodást, valamint a megállapodást aláíró országok találmányi hivatalainak vezetői által az 1976. évi december hó 18. napján Havannában jóváhagyott végrehajtási szabályzatot e rendelettel kihirdeti.

2. §

A megállapodás és a végrehajtási szabályzat hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"MEGÁLLAPODÁS

a szerzői tanúsítványok és az egyéb találmányi oltalmi okiratok kölcsönös elismeréséről

A jelen Megállapodásban résztvevő országok Kormányai, attól az óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztését és a résztvevő országok gazdasági fejlettségi színvonala fokozatos közelítését és kiegyenlítését,

arra törekedve, hogy biztosítsák a Megállapodásban résztvevő országok egyikében létrehozott találmányoknak a többi résztvevő ország területén történő legszélesebb körű és lehető leggyorsabb hasznosítását,

azzal a szándékkal, hogy a leghatékonyabb módon alkalmazzák azokat a jogokat, amelyek a találmányoknak a Megállapodásban résztvevő országok területén történő létrehozása és széles körű hasznosítása alapján keletkeznek,

azzal a kívánsággal, hogy elkerüljék a párhuzamosságot a találmányi bejelentéseknek a Megállapodásban résztvevő országok találmányi hivatalai által végzendő vizsgálatánál,

elhatározták, hogy megkötik a jelen Megállapodást és az alábbiakban egyeztek meg:

1. cikk

A jelen Megállapodás meghatározza a Megállapodásban résztvevő országokban létrehozott találmányokra vonatkozó szerzői tanúsítványok, szabadalmak és egyéb oltalmi okiratok (a továbbiakban: "oltalmi okiratok") kölcsönös elismerésének feltételeit, rendjét és jogkövetkezményeit.

2. cikk

1. Az oltalmi okirat elismerése azt jelenti, hogy az oltalom a Megállapodásban résztvevő azon országban, amely azzal kapcsolatban a jelen Megállapodás 8. cikkében előírt módon az oltalmi okirat teljes vagy részleges elismerését meghirdette, az elismerésről szóló határozat folytán a kérdéses ország hazai jogának megfelelően oly módon válik hatályossá, mintha azt ebben az országban engedélyezték volna.

2. Annak az országnak a találmányi hivatala, amelyben az oltalmi okiratot elismerték, a származási ország illetékes szervén keresztül küldi meg a bejelentőnek az elismerést igazoló okiratot.

3. cikk

1. Az oltalmi okirat elismerése iránti kérelem a találmány származási országából benyújtható a Megállapodásban résztvevő valamennyi országba, vagy csupán egyes országokba.

2. A beérkezett kérelem a szabályszerűen tett találmányi bejelentés hatályával rendelkezik. A találmány elsőbbségét nem érinti, ha a kérelmet a Megállapodásban résztvevő országok egyikében tett első szabályszerű találmányi bejelentés napjától számított tizenkét hónapon belül nyújtják be.

3. Azoknak a találmányoknak, amelyek tekintetében kérelmeket nyújtanak be, meg kell felelniük az azon ország jogszabályaiban előírt oltalmi feltételeknek, amely országba a kérelmet benyújtják, s az oltalmazandó tárgy vagy tárgyak egyike sem lehet olyan, amely ennek az országnak a joga szerint ki van zárva az oltalomképesség köréből.

4. Az oltalmi okiratnak a Megállapodásban résztvevő országokban történő elismerésére azt követően kerülhet sor, hogy a teljes vizsgálat lefolytatása után a találmányi oltalom megadásáról szóló határozat meghozatalára vonatkozó értesítést átvették. Ezt az értesítést az oltalom megadásáról szóló határozat meghozatalának napjától számított három hónapon belül, de legkésőbb a vonatkozó oltalmi okirat elismerése iránti kérelem benyújtásának napjától számított két és fél év alatt kell megküldeni. Amennyiben szerzői tanúsítványként való elismerést igényelnek, az értesítést a származási ország találmányi hivatala küldi meg, szabadalomként való elismerés igénylése esetén pedig a bejelentő, az elismerés igénylése szerinti országban működő képviselője útján.

5. A kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia: a bejelentésnek a találmány származási országa találmányi hivatalához történt benyújtása napját, a kiállítási vagy uniós elsőbbség feltüntetésével, amennyiben ilyen elsőbbséget igényelnek; a bejelentés számát; a találmány feltalálójának családi és utónevét; a bejelentés osztályjelzetét (a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás szerint); a találmányi leírást, a találmányi leírás kivonatát és a találmányi igénypontokat.

6. A Megállapodásban résztvevő országok találmányi hivatalai közti kétoldalú megállapodás alapján, vagy azon országok találmányi hivatalainak megkeresésére, amely országokban az oltalmi okirat elismerését igénylik, a jelen cikkben előírt kérelemhez kiegészítésként csatolni kell a lefolytatott találmányi vizsgálat anyagait és azoknak az országoknak a jegyzékét, amelyekben az oltalmi okirat elismerését igénylik.

4. cikk

1. A Megállapodásban résztvevő azon országokban, amelyek hazai joga a találmányi oltalom több formáját ismeri, az oltalmi okiratok elismerése alapján az oltalmat a bejelentő által választott formában kell engedélyezni.

2. Amennyiben az oltalmi okirat elismerését a bejelentő szerzői tanúsítványos formában igényli, a kérelem a találmány származási országa illetékes szervén keresztül - illetékmentesen - közvetlenül annak a Megállapodásban résztvevő országnak a találmányi hivatalához nyújtandó be, ahol az oltalmi okirat elismerését igénylik.

3. Amennyiben az oltalmi okirat elismerését a bejelentő szabadalmi formában igényli, az elismeréssel és fenntartással kapcsolatos ügyekben az elismerés igénylése szerinti országban levő képviselő útján kell eljárni, és meg kell fizetni az ezen ország jogszabályaiban előírt illetékeket.

5. cikk

1. A Megállapodásban résztvevő azon ország találmányi hivatala, amelyhez az oltalmi okirat elismerése iránti kérelmet benyújtották, hivatalból - teljesen vagy részben - elutasíthatja az oltalmi okirat elismerésére irányuló kérelmet, ha az oltalmazni kívánt tárgy vagy tárgyak egyike a Megállapodásban résztvevő ezen ország hazai joga szerint ki van zárva az oltalomképesség köréből, valamint akkor is, ha a találmány nem felel meg az oltalomképesség ezen ország hazai jogában előírt feltételeinek. Az elutasító határozatot általában az oltalom megadásáról szóló értesítés átvételének napjától számított egy éven belül kell meghozni.

2. A jelen Megállapodás rendelkezései nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a benyújtott kérelmek alapján a találmányokra kiegészítő vizsgálatot folytassanak le teljes terjedelemben, vagy azoknak az anyagoknak alapján, amelyeket a találmány származási országában a 3. cikk 3. és 4. bekezdéseinek megfelelően lefolytatott vizsgálat során nem vettek figyelembe. A kiegészítő vizsgálatot általában az oltalom megadásáról szóló értesítés átvételének napjától számított egy éven belül kell lefolytatni.

3. Az oltalmi okirat elismerése iránti kérelem elutasításáról szóló határozatot a találmány származási országa illetékes szervén (4. cikk 2. bekezdés) vagy a képviselőn (4. cikk 3. bekezdés) keresztül haladéktalanul meg kell küldeni a bejelentőnek. Az ilyen határozat ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint a Megállapodásban résztvevő szóban forgó országban a belső jogszabályoknak megfelelően benyújtott bejelentés esetén a találmányi oltalom megadását megtagadó határozat ellen.

6. cikk

Az oltalmi okirat elismerése iránti kérelemmel kapcsolatban hozott bármely határozat csak a Megállapodásban résztvevő azon ország területén hatályos, amelyben ezt a határozatot hozták, s nem érinti az oltalom hatályát a Megállapodásban résztvevő többi ország területén.

7. cikk

1. Amennyiben a találmány származási országában olyan oltalmi okirat teljes vagy részleges megsemmisítéséről hoztak határozatot, amelynek elismerése iránt kérelmet nyújtottak be, a Megállapodásban résztvevő többi országban, a megsemmisítésről haladéktalanul tájékoztatni kell ez utóbbi országokat.

2. Az oltalomnak az engedélyezés országában történő megsemmisítése nem érinti az oltalmi okirat elismeréséről szóló határozatok hatályát a Megállapodásban résztvevő többi ország területén, de alapul szolgálhat vagy figyelembe vehető a jelen Megállapodás 5. cikkében szabályozott eljárás során.

8. cikk

1. A Megállapodásban résztvevő országok találmányi hivatalai kötelesek meghirdetni az oltalmi okiratok teljes vagy részleges elismerését.

2. A Megállapodásban résztvevő bármelyik ország találmányi hivatala jogosult külön meghirdetni a benyújtott kérelmeket, valamint az oltalmi okiratok elismerését megtagadó határozatokat.

9. cikk

1. Bármely érdekelt - a Megállapodásban résztvevő azon ország hazai joga szerint, amely országban az oltalmi okiratot elismerték - felszólalhat az oltalmi okirat elismeréséről szóló határozat ellen, illetőleg kérheti az ilyen határozat megsemmisítését, vagy közölheti ezen ország találmányi hivatalával az oltalmi okirat elismerését akadályozó körülményeket.

2. A felszólalás, a megsemmisítési kérelem vagy a közlés jogalapjait és jogkövetkezményeit, valamint az elbírálásuk eljárását illetően a kérelmet átvevő ország belső jogának az oltalmi okiratra megállapított előírásai kerülnek alkalmazásra. A felszólalás, a megsemmisítési kérelem vagy a közlés elbírálása során hozott határozatot a bejelentővel a találmány származási országa illetékes szervén (4. cikk 2. bekezdés) vagy a képviselőn (4. cikk 3. bekezdés) keresztül kell közölni.

10. cikk

A Megállapodásban résztvevő országok találmányi hivatalai kötelesek meghirdetni az oltalmi okiratok elismeréséről szóló határozatok elleni felszólalások, az ilyen határozatok megsemmisítése iránti kérelmek, vagy az oltalmi okiratok elismerését akadályozó körülményekről szóló közlések elbírálása során hozott határozatokat. A meghirdetések alakiságait a Megállapodásban résztvevő minden ország maga határozza meg.

11. cikk

A jelen Megállapodás nem érinti a résztvevő országok között érvényben levő, a tudományosműszaki eredmények átadásáról szóló feltételeket, ha a találmánnyal együtt átadásra kerülnek az oltalom jogosultjának rendelkezésére álló, a szóban forgó találmány hasznosításával kapcsolatos műszaki-szervezési tapasztalatok.

12. cikk

1. Azoknak a találmányoknak a hasznosításakor, amelyek vonatkozásában a Megállapodásban résztvevő országokban az oltalmi okiratokat szerzői tanúsítvány formájában ismerték el, a feltalálónak (feltalálóknak) járó díjat a találmányokat hasznosító országok megfelelő szervezetei kötelesek megfizetni hazai joguk előírásai szerint.

2. Azoknak a találmányoknak a hasznosítása, amelyek vonatkozásában a Megállapodásban résztvevő országokban az oltalmi okiratokat szabadalom formájában ismerték el, az érdekelt felek által kötött kétoldalú szerződések alapján történik. A feltalálónak (feltalálóknak) járó díjat a találmányokat hasznosító országok szervezetei kötelesek megfizetni hazai joguk előírásai szerint, amennyiben az e találmányok hasznosításáról szóló fent hivatkozott szerződések szerint hasznosítási díj a szabadalmast nem illeti meg.

13. cikk

A Megállapodásban résztvevő országok találmányi hivatalai közötti kétoldalú megállapodással meghatározhatók a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás szerinti azon műszaki területek, amelyekkel kapcsolatban elsősorban kívánatos, hogy oltalmi okiratok elismerése iránti kérelmek kerüljenek benyújtásra. Olyan találmányok vonatkozásában, amelyek nem tartoznak a hivatkozott megállapodás tárgyát képező műszaki területekhez, a bejelentők belátásuk szerint nyújthatnak be kérelmeket.

14. cikk

A jelen Megállapodás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a találmányok jogi oltalmának megadását a Megállapodásban résztvevő országok hazai jogának megfelelően igényeljék.

15. cikk

1. A jelen Megállapodásnak megfelelően az egyik résztvevő országból a másikba küldendő okiratokat orosz nyelven kell benyújtani, ha az oltalmi okirat elismerését szerzői tanúsítvány formájában igénylik, vagy annak az országnak a hivatalos nyelvén, amelyben szabadalmi formában kérik az oltalmi okirat elismerését, vagy a Megállapodásban résztvevő országok találmányi hivatalai közötti kétoldalú megállapodásnak megfelelően egyéb nyelven.

2. A találmányi leírás, ezen belül a találmányi igénypontok fordításának helyességét, amennyiben az oltalmi okirat elismerését szerzői tanúsítványos formában igénylik, a találmány származási országa illetékes szervének kell hitelesítenie. Amennyiben az oltalmi okirat elismerését szabadalmi formában kérik, a találmányi leírás, ezen belül a találmányi igénypontok fordításának helyességét a bejelentő tartozik hitelesíttetni, az elismerés igénylése szerinti ország jogának megfelelően.

16. cikk

A jelen Megállapodás aláírásakor, a jóváhagyásról, a megerősítésről vagy az elfogadásról szóló okirat átadásakor, illetőleg a Megállapodáshoz való csatlakozáskor minden résztvevő ország értesíti a letéteményest, hogy mely hazai okiratai tekintendők a jelen Megállapodás 1. cikke értelmében vett olyan oltalmi okiratoknak, amelyek tekintetében elismerés iránti kérelmeket fognak benyújtani, valamint hogy mely hazai okiratai felelnek meg a jelen Megállapodás 4. cikkében meghatározott egyes oltalmi formáknak. A Megállapodásban résztvevő országok ugyanígy közlik, hogy mely szerveik tekintendők a jelen Megállapodás szerinti illetékes szerveknek. Ugyanilyen közléseket kell tenni a hazai jogszabályok későbbi módosítása esetén.

17. cikk

A jelen Megállapodás aláírásával egyidejűleg a Megállapodást aláíró résztvevő országok találmányi hivatalainak vezetői jóváhagyják annak Végrehajtási Szabályzatát, amely a jelen Megállapodással egyidejűleg lép hatályba.

A Végrehajtási Szabályzat meghatározza többek között:

a) a jelen Megállapodásban előírt kérelem és értesítés alakiságait;

b) a találmányi leírás, a találmányi igénypontok, a találmány kivonata elkészítésének szabályait;

c) a kérelem, valamint a jelen Megállapodásnak megfelelően megküldendő egyéb okiratok benyújtásának rendjét;

d) az egyéb jogi és műszaki előírásokat, amelyek a jelen Megállapodás gyakorlati megvalósításához szükségesek.

18. cikk

1. A jelen Megállapodás a kilencvenedik napon lép hatályba, akár attól a naptól számítva, amikor a Megállapodást három ország az utólagos jóváhagyás, megerősítés vagy elfogadás fenntartása nélkül aláírja, akár attól a naptól számítva, amikor a letéteményes a harmadik országtól -beleértve azokat az országokat is, amelyek a Megállapodást fenntartás nélkül írták alá - átveszi a jóváhagyásról, a megerősítésről, vagy az elfogadásról szóló okiratot.

2. Azon országok vonatkozásában, amelyek a jóváhagyásról, a megerősítésről, vagy az elfogadásról szóló okiratot a jelen Megállapodás hatályba lépése után adják át a letéteményesnek, a Megállapodás az attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor ezt az okiratot a letéteményes átveszi.

3. A jelen Megállapodás letéteményesének feladatait a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Titkársága látja el.

19. cikk

1. A jelen Megállapodáshoz, annak hatálybalépése után, a résztvevő országok hozzájárulásával, más országok is csatlakozhatnak a csatlakozásról szóló okiratoknak a letéteményes részére történő átadása útján.

2. A Megállapodás a csatlakozó ország vonatkozásában az azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a letéteményes a csatlakozáshoz való hozzájárulásról szóló utolsó értesítést átvette.

20. cikk

1. A jelen Megállapodást a hatálybalépéstől számított öt évi időtartamra kötik. E határidő elteltével a Megállapodás minden esetben újabb ötéves időtartamra meghosszabbodik. A Megállapodás lejárta előtt hat hónappal a résztvevő országok bármelyike - a letéteményes írásbeli értesítése útján - a Megállapodást felmondhatja.

2. A jelen Megállapodás hatályának megszűnése esetén rendelkezéseit alkalmazni kell a jelen Megállapodás alapján és hatálya alatt megszerzett találmányi jogi oltalom vonatkozásában.

21. cikk

1. A jelen Megállapodás csak valamennyi résztvevő ország egyetértésével módosítható. Módosításra irányuló javaslatokat bármely résztvevő ország előterjeszthet, e javaslatoknak a letéteményes részére történő megküldése útján.

2. A jelen Megállapodás Végrehajtási Szabályzata valamennyi a Megállapodásban résztvevő ország találmányi hivatala vezetőjének egyetértésével módosítható.

22. cikk

A letéteményes intézkedik a jelen Megállapodásnak az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságánál az ENSZ Alapokmánya 102. cikkének megfelelő bejegyzése iránt.

23. cikk

A jelen Megállapodás hitelesített másolatait a letéteményes megküldi valamennyi résztvevő országnak, értesíti azokat a Megállapodás hatálybalépésének időpontjáról, a Megállapodás jóváhagyására, megerősítésére vagy elfogadására vonatkozó értesítések átvételéről, a Megállapodáshoz való csatlakozásokról, a felmondásokról, valamint minden egyéb bejelentés átvételéről.

Készült Havannában, 1976. december 18-án, egy példányban, orosz nyelven.

A szerzői tanúsítványok és az egyéb találmányi oltalmi okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Megállapodás

VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYZATA

(Jóváhagyták a szerzői tanúsítványok és az egyéb találmányi oltalmi okiratok kölcsönös elismeréséről szóló 1976. december 18-i Megállapodást aláíró országok találmányi hivatalainak vezetői 1976. december 18-án)

1. A szerzői tanúsítványok és az egyéb találmányi oltalmi okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) 3. cikk 1. bekezdése szerinti kérelmet a mellékelt mintának megfelelően kell elkészíteni.

2. A kérelmet két példányban kell benyújtani.

3. Annak az országnak a találmányi hivatala, ahol az oltalmi okirat elismerését kérik, értesítést küld a találmány származási országa kérelmet benyújtó illetékes szervének arról, hogy a kérelem a hazai jogszabályok előírásainak megfelelően beérkezett.

4. A kérelmet bármikor vissza lehet vonni oly módon, hogy a kérelem visszavonásáról nyilatkozatot terjesztenek elő annak az országnak a találmányi hivatalához, ahol az oltalmi okirat elismerését kérték, kivéve azt az esetet, amikor a Megállapodás 8. cikkének megfelelően meghirdetést végeztek.

4.A.1. A kérelem a bejelentő kérésére találmányi bejelentéssé alakítható át, az elsőbbség, valamint a korábban igényelt oltalmi forma megőrzésével, abban az esetben, ha az említett kérelem a hazai jogszabályok által a találmányi bejelentéssel kapcsolatos határozathozatal vonatkozásában előírt határidőre érkezik be.[1]

4.A.2. A megállapodásban résztvevő országból benyújtott találmányi bejelentés a bejelentő kérésére kérelemmé alakítható át, a találmány elsőbbsége, valamint a korábban igényelt oltalmi forma megőrzésével abban az esetben, ha az említett kérelmet a találmányi bejelentés napjától számított két és fél éven belül nyújtják be, továbbá azzal a feltétellel, hogy a bejelentéssel kapcsolatban még nem történt határozathozatal az oltalmi okirat megadását vagy megtagadását illetően.[2]

4.A.3. A 4.A.1. és a 4.A.2. pontokban említett átalakításokat annak az országnak a hazai jogszabályai által előírt rendben kell végrehajtani, amelyben a találmány jogi oltalmát igénylik.[3]

5. A találmányi leírás felépítése az alábbi:

a) a találmány címe és a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásnak az a jelzete, amelybe a bejelentő véleménye szerint a találmány besorolható; a találmány címének egyeznie kell a kérelemben megjelölt címmel;

b) az a terület, amelyre a találmány vonatkozik és azoknak a területeknek az adatai, amelyeknél a találmányt alkalmazni lehet vagy alkalmazni célszerű;

c) az ismert műszaki megoldások jellemzése olyan hiányosságaik feltüntetésével, amelyeket a találmány kiküszöböl; a találmány alkalmazásával elérhető - a már ismert megoldásokhoz viszonyított - előnyös hatások; ugyanitt kell feltüntetni azokat az információs forrásokat, amelyek az ismert műszaki megoldásak leírását tartalmazzák;

d) a találmány lényegének kifejtését annak a feladatnak a feltüntetésével kell kezdeni, amelyet a találmány megold;

a találmányi leírást - ahogyan azt az igénypontok jellemzik - olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy a találmány lényege megállapítható, a találmány megvalósítható legyen;

ha a találmányt rajzok ismertetik, fel kell sorolni az egyes ábrákat, külön-külön rövid magyarázatot fűzve mindegyikhez;

a találmány jellegének megfelelően a leírásnál a következő követelményeket kell figyelembe venni:

- a berendezést statikus állapotban kell leírni; a berendezés statikus állapotban való leírása után azt működésben is le kell írni;

- eljárás leírásának tartalmaznia kell az eljárási (műveleti) lépések felsorolását, az azok egymásutániságára és üzemviszonyaira (hőmérséklet, nyomás stb.) való utalást;

- az anyag leírásának tartalmaznia kell annak jellemzését és az összetevők felsorolását (az anyag összetételét), valamint fel kell tüntetni az összetevők százalékos határértékeit (tól-ig), amilyen mértékben azok az anyagban előfordulnak;

fel kell tüntetni továbbá az összetevők eredeti fizikai állapotát és minőségét, valamint az előállított anyag szerkezetére és tulajdonságaira vonatkozó adatokat;

e) a találmány kiviteli példáit; ennek során fel kell tüntetni a találmánynak a bejelentő véleménye szerinti legcélszerűbb kiviteli alakját, annak sajátos alkalmazási lehetőségeit és sajátos előnyeinek kifejtését; a példák számát és fajtáit úgy kell kiválasztani, hogy azok kellő mértékben magukban foglalják a találmány teljes terjedelmét;

f) ha a találmány leírásából vagy jellegéből nem tűnik ki, hogy a találmány miként hasznosítható az iparban, erre külön utalni kell.

Ajánlatos a találmányi leírásban betartani a fenti pontok rendjét és ügyelni arra, hogy a leírás mindenegyes részét megfelelő cím előzze meg.

6.1. A találmány igénypontját (a továbbiakban: "igénypont") a kérelemben és a leírásban megjelölt találmány címével kell kezdeni és annak teljes egészében a találmányi leíráson kell alapulnia.

6.2. Az igénypont állhat egy pontból (egytagú igénypont) vagy több pontból (igénypont-sorozat) és a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) valamennyi igénypont tárgyi körből és jellemző részből áll, amelyeket az "azzal jellemezve, hogy" szavak kötnek össze;

b) az első (fő-) igénypont tárgyi körének a találmány címét és annak olyan ismert elemeit kell tartalmaznia, amelyek közösek a korábbi legközelebb álló műszaki megoldásaival;

c) ha a találmánynak nincsenek olyan elemei, amelyek közösek egy korábbi megoldással, a tárgyi körben csak a találmány címét kell megadni;

d) az igénypontsorozat aligénypontjai a fő-igénypont jellemző részében megjelölt jellemzők összességét fejtik ki közvetlenül, illetőleg közvetve, a megelőző aligénypontok további kifejtése útján;

e) az aligénypontok tárgyi köre csak a találmány címét tartalmazza, teljes vagy rövidített alakban;

f) ha a bejelentés több, különböző kategóriába tartozó találmányt (anyag, eljárás, berendezés) tartalmaz, e találmányok jellemzőit a főigénypontokban kell felsorolni;

g) az egyes találmányok főigénypontjait a találmány címének megfelelő egymásutániságban, az egyes találmányok aligénypontjait mindegyik találmánynak megfelelő alárendeltségben kell feltüntetni;

h) az igénypontokat folytatólagosan arab számokkal kell sorszámozni;

i) az igénypont nem tartalmazhat hivatkozást a leírásra vagy a rajzokra, kivéve, ha ez a találmány jellege miatt szükséges;

j) ha a bejelentéshez rajz is tartozik, az igénypontban az egyes megkülönböztető jellemzők után fel lehet tüntetni azokat a jelzéseket, amelyek a rajz egyes, ezen jellemzőknek megfelelő részleteire vonatkoznak, ha ez megkönnyíti az igénypont megértését; a hivatkozási jeleket, azok használata esetén, kívánatos zárójelbe tenni.

7.1. A rajz nem tartalmazhat semmiféle feliratot, magyarázatot, stb. Kivételképpen - az ábrázolt tárgy megértésének megkönnyítése végett -olyan rövid magyarázatok használhatók, mint pl. "víz", "gőz", "nyitva", "zárva", "A-B metszet". A villamos áramkörök rajzai, a vázlatok, vagy folyamatábrák a megértéshez szükséges néhány rövid kulcsszót is tartalmazhatnak.

7.2. A rajzokat tartós, fekete vonalakkal kell elkészíteni; ezek azonos vastagságúak és jól láthatók, valamint színezésmentesek legyenek.

7.3. A metszeteket olyan rézsútos vonalkázás jelölje, amely nem zavarja a hivatkozási jelek és jelzővonalak olvashatóságát.

7.4. A rajzok méretaránya és grafikus ábrázolásuk pontossága olyan legyen, hogy a kétharmados lineáris méretcsökkentéssel készült fényképmásolaton valamennyi részlet nehézség nélkül felismerhető maradjon.

Kivételes esetekben, ha a rajzokon ábrázolt tárgyak méreteinek feltüntetése szükséges, a méretarányt grafikus módon kell megadni.

7.5. A rajzokon valamennyi szám, betű és kivezető vonal legyen egyszerű és világos. A számok és betűk nem helyezhetők zárójelbe, körbe vagy idézőjelbe.

7.6. Az egyes ábraelemek az ábra többi elemeivel arányosan készüljenek, kivéve, ha az eltérő arány a pontosabb ábrázoláshoz szükséges.

7.7. A számok és betűk magassága legalább 3,2 mm legyen.

7.8. Egy-egy rajzlapon több ábra is elhelyezhető. Ha a két vagy több lapon elhelyezett ábrák egységes rajzot alkotnak, azokat úgy kell elhelyezni, hogy ezen rajz megszerkeszthető legyen a különböző lapokon elhelyezett bármely ábra valamely részének kimaradása nélkül.

7.9. A rajzlapokon elhelyezett egyes ábrákat arab sorszámokkal kell ellátni, függetlenül a lapok jelzésétől.

7.10. A leírásban nem szereplő hivatkozási jeleket a rajzokon nem szabad feltüntetni és viszont.

7.11. Ugyanazon részeknek azonos hivatkozási jelek feleljenek meg.

7.12. Amennyiben a rajzok nagy mennyiségű hivatkozási jelet tartalmaznak, ajánlatos a bejelentéshez külön jegyzéket csatolni, amely feltünteti az említett hivatkozási jelekkel megjelölt valamennyi elemet.

8.1. A kivonat csak a műszaki tájékoztatás céljait szolgálja és a következőket kell tartalmaznia:

a) a találmány címét;

b) a területet, amelyre a találmány vonatkozik;

c) a találmánnyal megoldandó feladatot;

d) a találmány lényegének tömör kifejtését, amint az a leírásban, az igénypontokban és a találmányt szemléltető egyéb anyagokban szerepel;

e) a találmány lehetséges alkalmazási területeit;

f) a vegyészet területét érintő találmányok esetében, amennyiben erre szükség van, azt a vegyi képletet, amely a bejelentésben foglalt képletek közül a legjobban jellemzi a találmányt;

g) hivatkozást annak az ábrának a számára, amely a bejelentésben foglalt ábrák közül a legjobban érzékelteti a találmányt.

8.2. A kivonat legyen szabatos. Ajánlatos hogy az 150-nél több szót ne tartalmazzon. A kivonat nem tartalmazhat következtetéseket a találmány előnyeire vagy értékére vonatkozóan.

9. Ha a találmány vizsgálatát az oltalmi okirat elismerése iránti kérelem benyújtását megelőzően elvégzik, a figyelembe veendő anyagok terjedelmét annak az országnak a jogszabályaiban megállapított követelményeknek megfelelően határozzák meg, amely országban a vizsgálatot végzik azon anyagok tekintetében, amelyeket a találmány teljes vizsgálatának végzésekor kell figyelembe venni arra nézve, hogy a vonatkozó találmány rendelkezik az oltalomképesség valamennyi feltételével.

10. A Megállapodás 3. cikk 4. bekezdésében előírt értesítést a mellékelt minta szerint kell elkészíteni.

10.A. Abban az esetben, ha a kérelmet az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Uniós Egyezmény 4. cikkében előírt elsőbbség igénylése nélkül nyújtják be, az oltalmi okirat megadásáról szóló határozat meghozatalával kapcsolatos értesítéssel egy időben be kell nyújtani az utólagos kutatási jelentést, az első találmányi bejelentésnek a találmány származási országa hivatalához történő benyújtása napjától az erre a találmányra vonatkozó oltalmi okirat elismerése iránti kérelem benyújtásának napjáig terjedő időszakban.[4]

11. Az oltalmi okirat teljes vagy részleges elismerését azon ország találmányi hivatalának hivatalos közlönyében kell meghirdetni, ahol az oltalmi okiratot elismerték.

A meghirdetésnek tartalmaznia kell az oltalmi okirat elismerésére vonatkozó utalást, az oltalmi okirat számát, a találmány származási országának nevét, a feltaláló és bejelentő nevét, a találmány címét, az elsőbbségre, a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás jelzetére történő utalást. A pót-találmányra vonatkozó oltalmi okirat elismeréséről szóló meghirdetésben utalni kell a törzs oltalmi okirat számára és az annak elismeréséről szóló határozatra.

11.A. Abban az esetben, ha a találmányi oltalmi okirat elismerése iránti kérelemnek helyt adnak, annak az országnak a találmányi hivatala, ahol az elismerést igénylik - amennyiben ezt a hazai jogszabályok lehetővé teszik - a találmányi oltalmi okiratokat annyi példányban adja ki, ahány bejelentője és szerzője van ennek a találmánynak.[5]

12. Amennyiben az oltalmi okirat elismerésének megtagadásáról a hazai jogszabályokban előírt módon határozatot hoztak, ezt meg lehet hirdetni azon ország találmányi hivatala hivatalos közlönyében, amely országban a határozatot hozták.

A meghirdetés tartalmazza az oltalmi okirat elismerésének megtagadására vonatkozó utalást, hivatkozással a hozott határozatra, az oltalmi okirat számát, a találmány származási országának nevét, a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás jelzetét, a feltaláló és bejelentő nevét, a találmány címét.

13. A kiegészítő vizsgálat eredményeként hozott határozatokat - amennyiben ezek a határozatok szűkítik az oltalmi okiratban foglalt találmány oltalmi körét, vagy az oltalmi okirat elismerésének megtagadását tartalmazzák - annak az országnak a hazai jogában előírt eljárás szerint kell meghirdetni, amely országban az oltalmi okirat elismerését kérték."

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1977. évi szeptember hó 28. napjától kell alkalmazni.

(2) E rendelet végrehajtásáról az Országos Találmányi Hivatal elnöke gondoskodik.

Havasi Ferenc s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese