49/1978. (X. 19.) MT rendelet

a Munkásőrségről

A Minisztertanács a Munkásőrségről szóló 1957. évi 13. törvényerejű rendelet 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I.

A MUNKÁSŐRSÉG ÉS FELADATAI

1. §

A Magyar Népköztársaságban a Munkásőrség (a továbbiakban: Munkásőrség) társadalmilag szervezett, önkéntes fegyveres testület, a munkásosztály, a dolgozó nép fegyveres szervezete.

2. §

A Munkásőrség részt vesz a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének, a nép hatalmának, szocialista vívmányainknak a védelmében, a békés alkotó munka biztosításában és ennek során:

a) óvja a szocialista államrendet;

b) részt vesz a közrend és közbiztonság fenntartásában, gyűlések és más rendezvények biztosításában, az államhatár őrzésében;

c) ellátja fontos létesítményeknek (gyárak, távközlési berendezések stb.), továbbá egyes állami szerveknek és társadalmi szervezeteknek a biztosítását, meghatározott épületeik védelmét;

d) segítséget nyújt elemi csapás, más rendkívüli esemény idején az élet és az anyagi javak megmentéséhez, a károk elhárításához;

e) segíti az állampolgárok vagy javaik ellen intézett és azokat közvetlenül fenyegető támadás elhárítását.

3. §

(1) A Munkásőrség a feladatait önállóan, illetve a fegyveres erőkkel és más fegyveres testületekkel együttműködve látja el.

(2) A Munkásőrség a tevékenysége során szoros kapcsolatot tart és együttműködik az állami szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, szövetkezetekkel és a lakossággal.

II.

A MUNKÁSŐRSÉG SZERVEZETE

Irányítás és felügyelet

4. §

(1) A Munkásőrség állami felügyeletét és ellenőrzését a Minisztertanács látja el.

(2) A Munkásőrség élén az országos parancsnok áll, akit a Minisztertanács nevez ki.

(3) A Munkásőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) az Országos Parancsnokság és az alárendelt parancsnokságok útján irányítja a Munkásőrséget.

5. §

A Munkásőrség keretében a következő parancsnokságok működnek:

a) az Országos Parancsnokság,

b) a budapesti, megyei parancsnokságok,

c) a járási, városi, budapesti kerületi, nagyüzemi (egység) parancsnokságok.

Szervezeti tagozódás

6. §

(1) A Munkásőrség egységei: a zászlóalj és az önálló század.

(2) A zászlóalj századokra, a század - önálló század - szakaszokra, a szakasz rajokra (alegységekre) tagozódik.

7. §

(1) A Munkásőrség

a) társadalmi,

b) hivatásos és

c) polgári állományból áll.

(2) A Munkásőrség létszámát, szervezeti felépítését és működési rendjét az országos parancsnok javaslata alapján a Minisztertanács állapítja meg.

A társadalmi állomány

8. §

A Munkásőrség társadalmi állományú tagjai a feladatukat társadalmi munkaként végzik.

9. §

A Munkásőrség társadalmi állományú tagjának - önkéntes jelentkezés alapján - az a büntetlen előéletű, feddhetetlen, 18. évét betöltött és a munkásőri szolgálatra egészségi szempontból alkalmas magyar állampolgár vehető fel, aki:

a) a Magyar Népköztársaság Alkotmánya és törvényei szerint, szocialista emberhez méltóan él és dolgozik,

b) napi munkája mellett (ellenszolgáltatás nélkül) önfeláldozóan vállalja a szocialista haza fegyveres védelmét

10. §

(1) A Munkásőrség társadalmi állománya tényleges és tartalékos állományból tevődik össze.

(2) A tényleges állomány parancsnokokra és beosztott munkásőrökre tagozódik.

(3) A tartalékos állomány leszerelt munkásőrökből áll. A tartalékos állomány - szükség esetén - a tényleges állomány kiegészítésére szolgál.

(4) A tényleges állomány tagjának alap szolgálati ideje 5 év. A Munkásőrség tagja az 5 év elteltével továbbra is vállalhatja a tényleges szolgálatot, vagy tartalékos állományú lehet, illetve leszerelhet.

A hivatásos állomány

11. §

(1) A Munkásőrség hivatásos állományára a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományára vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Munkásőrség hivatásos állománya tábornokokból, tisztekből, zászlósokból és tiszthelyettesekből áll.

Polgári állomány

12. §

(1) A Munkásőrség polgári állományába tartozó polgári alkalmazottak a Munkásőrséggel munkaviszonyban, mint munkásőrök pedig szolgálati viszonyban állnak.

(2) A polgári alkalmazottakra a munkaviszonyban álló dolgozókra és a munkásőrökre irányadó jogszabályok, valamint a munkásőrségi szabályok vonatkoznak.

A munkásőri tagság megszűnése

13. §

A munkásőri tagság megszűnik:

a) a munkásőr kérelme alapján történő leszereléssel,

b) a szolgálati idő letelte előtt egészségi vagy más okból felmentés alapján történő leszereléssel,

c) fegyelemsértés miatt történő kizárással.

III.

A MUNKÁSŐRSÉG TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

Általános rendelkezések

14. §

A Munkásőrség tagjának (a továbbiakban: munkásőrnek) kötelessége, hogy

a) a munkahelyén példamutatóan dolgozzék;

b) teljes tudásával és erejével védje a szocialista államrendet, a dolgozó nép hatalmát és a szocializmus vívmányait, állandóan erősítse kapcsolatát a dolgozó néppel, ápolja és erősítse a proletár internacionalizmust;

c) hárítson el minden olyan támadást, amely a Munkásőrség szolgálatban levő tagja, parancsnoksága, vagy létesítménye ellen irányul, illetőleg az állampolgárokat vagy javaikat fenyegeti;

d) elöljáróinak parancsát ellenvetés nélkül teljesítse, kivéve, ha tudja, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, kitartóan viselje a munkásőri szolgálattal járó fáradalmakat és nehézségeket, szolgálatát teljes tudásával és erejével, ha kell, élete kockáztatása árán is lássa el;

e) óvja, ápolja és erősítse a fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaival a szocialista fegyverbarátságot, a kölcsönös segítőkészség követelményei szerint cselekedjék, és működjék együtt velük;

f) az államtitkot és a szolgálati titkot őrizze meg, fegyverzetének, ruházatának, egyéb felszerelésének kezeléséről, karbantartásáról gondoskodjon;

g) a kiképzésen vegyen részt, politikai és munkásőri ismereteit állandóan gyarapítsa;

h) elemi csapás és más rendkívüli esemény során a védelmi munkálatokban és a károk elhárításában, a rend fenntartásában működjék közre;

i) szolgálaton kívül is szocialista emberhez méltóan éljen és ügyeljen arra, hogy minden megnyilvánulása óvja és növelje a Munkásőrség tekintélyét és megbecsülését.

15. §

A munkásőr a szolgálati kötelességeinek teljesítését esküvel fogadja.

16. §

Az a munkásőr, aki kiváló magatartásával és a szolgálat példamutató teljesítésével arra méltó, dicséretben, jutalomban és kitüntetésben részesíthető.

A szolgálat ellátása

17. §

(1) A munkásőr szolgálati feladatait utasításra vagy indokolt esetben önállóan látja el.

(2) A munkáltató, illetőleg a szövetkezet a Munkásőrség igénybevételi parancsa alapján a munkásőrt köteles a munkavégzés alól felmenteni.

(3) A munkásőrök szolgálatban alá-, illetve fölérendeltségi viszonyban állanak.

(4) Az elöljáró felelős a beosztottak harckészségéért, fegyelméért, erkölcsi-politikai magatartásáért, a törvények, más jogszabályok, a munkásőrségi szabályok végrehajtásáért, a fegyveres erőkkel és a fegyveres testületekkel való kapcsolat további szilárdításáért.

18. §

(1) A munkásőr egyenruhát, azon a beosztásának megfelelő jelzést és szolgálati fegyvert viselhet.

(2) A munkásőr a közrend és a közbiztonság fenntartásával kapcsolatos szolgálatának ellátása során hivatalos személy.

19. §

A munkásőr a szolgálatának jogszerű teljesítése közben jogosult és köteles intézkedéseinek érvényt szerezni. Ennek érdekében kényszerítő eszközöket alkalmazhat, és a jogszabályban meghatározott esetekben és módon fegyvert használhat.

A munkásőr fegyelmi felelőssége

20. §

(1) A munkásőr felelős a fegyelemsértéséért.

(2) Fegyelemsértést követ el az a munkásőr, aki

a) a szolgálati kötelességét vétkesen megszegi, illetőleg

b) szolgálatban vagy szolgálaton kívül olyan magatartást tanúsít, amely munkásőri tagságával vagy beosztásával nem egyeztethető össze.

(3) A munkásőr a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeinek megszegésével a testületnek okozott kárért - a külön jogszabályban meghatározott módon - anyagilag felelős.

A munkásőrök érdekvédelme

21. §

(1) A munkásőrt a kiképzésen való részvétele és a szolgálat ellátása (a továbbiakban: szolgálat) miatt anyagi hátrány nem érheti. Az erre az időre járó keresetét a munkáltató, szövetkezet folyósítja, indokolt és igazolt kiadásait pedig megtéríti.

(2) A Munkásőrség a keresetet és egyéb térítést a folyósító szervnek visszafizeti.

(3) A munkásőrt szolgálatának teljesítése során ellátás illeti meg.

22. §

(1) A munkásőrt - külön jogszabályban meghatározott módon - teljes kártérítés illeti meg a munkásőri szolgálat teljesítésével összefüggő kárért.

(2) Ha a munkásőrt a szolgálat teljesítése közben vagy azzal összefüggésben baleset éri, a bekövetkezett keresetveszteség miatt megilleti őt a táppénz és az átlagkeresete közötti különbözet.

(3) A szolgálati feladat végrehajtása következtében meghalt munkásőr hozzátartozói özvegyi nyugdíjra, illetve árvaellátásra jogosultak akkor is, ha a munkásőr nem állt munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban.

IV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

24. §

A Munkásőrség önálló vagy más szervekkel együtt történő alkalmazása esetére külön jogszabályok és határozatok vonatkoznak.

25. §

A Munkásőrség működési, szolgálati és más szabályainak kiadásáról - e rendeletben foglaltak alapján - a Munkásőrség országos parancsnoka gondoskodik.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke