1978. évi 5. törvényerejű rendelet
A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság között a kettős állampolgárság kérdéseinek rendezéséről Ulanbatorban az 1977. évi augusztus hó 15. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről
(A megerősítő okiratok kicserélése Budapesten, 1978. évi január hó 26. napján megtörtént.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság között a kettős állampolgárság kérdéseinek rendezéséről Ulanbatorban az 1977. évi augusztus hó 15. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság között a kettős állampolgárság kérdéseinek rendezéséről
A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság
tekintettel arra, hogy vannak olyan személyek, akiket a Szerződő Felek jogszabályaik szerint saját állampolgáraiknak tekintenek,
attól az óhajtól vezetve, hogy e személyek kettős állampolgársága - önkéntes elhatározásuk alapján - megszűnjék, valamint, hogy megakadályozzák a kettős állampolgárság keletkezését
elhatározták, hogy egyezményt kötnek és ebből a célból MEGHATALMAZOTTAIKKÁ kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
PUJA FRIGYES külügyminisztert,
a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksége
MANGALIN DUGERSZUREN külügyminisztert,
akik az alábbiakban állapodtak meg.
1. cikk
(1) Az a személy, akit jogszabályai szerint mindkét Szerződő Fél állampolgárának tekint, az Egyezményben foglalt rendelkezéseknek megfelelően - írásbeli nyilatkozat megtételével - a két állampolgárság egyikét választhatja.
(2) A nyilatkozat megtételére csak nagykorú személy jogosult.
2. cikk
(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott személynek az állampolgárság megválasztására vonatkozó nyilatkozatát az Egyezmény hatálybalépése napjától számított egy éven belül kell megtennie.
(2) Az a személy, aki annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát választja, amelynek a területén állandó lakóhelye van, nyilatkozatát az állandó lakóhelye szerint illetékes szervhez nyújtja be.
(3) Az a személy, akinek az állandó lakóhelye az egyik Szerződő Fél területén van és a másik Szerződő Fél állampolgárságát választja, nyilatkozatát e Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseleténél nyújtja be.
(4) A harmadik állam területén lakó személy nyilatkozatát annak a Szerződő Félnek a diplomáciai vagy konzuli képviseleténél nyújtja be, amelynek állampolgárságát választja.
(5) Az írásbeli nyilatkozatot két példányban kell elkészíteni, annak a Szerződő Félnek a törvényes rendelkezései szerint, amelynek állampolgárságát a nyilatkozattevő választja.
3. cikk
(1) Az a személy, aki az állampolgárság megválasztására vonatkozó nyilatkozatát az Egyezmény hatálybalépése napjától számított egy éven belül nem nyújtotta be a 2. cikkben meghatározott szervnél, annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a határidő lejártának napján az állandó lakóhelye volt.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott személy állandó lakóhelye a határidő lejártának napján harmadik állam területén van, annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén az utolsó állandó lakóhelye volt.
4. cikk
(1) Az Egyezmény hatálybalépése előtt született kiskorú számára - ha mindkét Szerződő Fél állampolgára - a szülők az Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül egybehangzó nyilatkozattal a két állampolgárság egyikét választhatják. Ha a kiskorú a 15. életévét betöltötte, az ő beleegyezése is szükséges.
(2) Az Egyezmény hatálybalépése után született kiskorú számára - ha az egyik szülő az egyik Szerződő Fél, a másik szülő a másik Szerződő Fél állampolgára - a szülők a kiskorú születésétől számított egy éven belül egybehangzó nyilatkozattal a két állampolgárság egyikét választhatják.
5. cikk
(1) Ha a szülők a kiskorú számára annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát választják, amelynek területén a közös állandó lakóhelyük van, a nyilatkozatot a 4. cikkben meghatározott határidőn belül a közös állandó lakóhelyük szerint illetékes szervnél kell megtenni.
(2) Ha a szülők a kiskorú számára nem annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát választják, amelynek területén a közös állandó lakóhelyük van, a nyilatkozatot a másik Szerződő Fél diplomáciai, vagy konzuli képviseleténél kell benyújtaniuk.
(3) Ha a szülőknek közös állandó lakóhelye nincs, az (1)-(2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat benyújtására a gyermek állandó lakóhelye az irányadó.
(4) Ha a szülők közös állandó lakóhelye harmadik állam területén van, a kiskorú állampolgárságának megválasztására vonatkozó nyilatkozatot annak a Szerződő Félnek diplomáciai vagy konzuli képviseleténél kell benyújtani, amelynek állampolgárságát választják.
(5) A kiskorú állampolgárságának megválasztására vonatkozó nyilatkozat megtételére a 2. cikk (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.
6. cikk
(1) Ha a szülők a 4. cikkben megszabott határidőn belül nem tesznek nyilatkozatot a kiskorú állampolgárságának megválasztásáról, vagy ha a nyilatkozatuk nem egybehangzó, a kiskorú annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a 4. cikkben megszabott határidő leteltének napján az állandó lakóhelye van.
(2) Ha a kiskorúnak az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 4. cikkben megszabott határidő leteltének napján az állandó lakóhelye harmadik állam területén van, annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a szülők utolsó közös állandó lakóhelye volt. Ha a szülőknek egyik Szerződő Fél területén sem volt közös állandó lakóhelye, a kiskorú annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amellyel az anya rendelkezik.
(3) Ha a szülők nem kötöttek egymással házasságot, ha a házasságukat felbontották, vagy ha a házasság fennállása alatt külön élnek, a kiskorú az (1) bekezdésben meghatározott esetben annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amellyel a szülői felügyeletet gyakorló szülő rendelkezik.
(4) Ha az egyik szülő meghalt, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg a szülői felügyeleti jogától megfosztották, a kiskorú annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amellyel a másik szülő rendelkezik.
(5) Ha a kiskorú családi jogállásának rendezése következtében a 4. cikkben megszabott határidő lejárta után válik mindkét Szerződő Fél állampolgárává, a szülők az erről szóló jogerős határozat napjától számított egy éven belül egybehangzó nyilatkozattal a két állampolgárság egyikét választhatják.
7. cikk
Az a kiskorú, akinek szülei nem élnek, ismeretlen helyen tartózkodnak, vagy őket a szülői felügyeleti jogok gyakorlásától megfosztották, annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg. amelynek területén a 4. cikkben megszabott határidő lejártának napján az állandó lakóhelye van. Az a kiskorú, aki harmadik állam területén lakik, kizárólag annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén az utolsó állandó lakóhelye volt. Ha a kiskorúnak egyik Szerződő Fél területén sem volt állandó lakóhelye, annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek az anya a kiskorú születésekor az állampolgára volt.
8. cikk
(1) Az Egyezmény hatálybalépése előtt született személy a nyilatkozatnak az Egyezményben meghatározott illetékes szervhez való érkezésének napjától, az Egyezmény hatálybalépése után született személy pedig születésének napjától a választott állampolgárságot tartja meg.
(2) Azok a személyek, akik nem tettek nyilatkozatot, és azok a kiskorúak, akiknek az állampolgárságára vonatkozó nyilatkozat nem egybehangzó, a 2. és 4. cikkben megszabott határidő elteltének napjától az Egyezmény rendelkezései szerint meghatározott állampolgárságot tartják meg.
9. cikk
Az Egyezmény rendelkezései szerint benyújtott nyilatkozatok, az azokkal kapcsolatos eljárás és az ennek során kiadott okiratok illetékmentesek.
10. cikk
(1) A Szerződő Felek diplomáciai úton átadják egymásnak:
- az Egyezmény 2. és 4. cikkében megszabott határidő eltelte után legkésőbb hat hónappal azoknak a személyeknek a névjegyzékét, akik az állampolgárság megválasztására vonatkozó nyilatkozatot benyújtották;
- minden év március hó 31. napjáig azoknak a kiskorúaknak névjegyzékét, akik az Egyezmény hatálybalépése után születtek, és akik számára a szülők az előző év során a megválasztott állampolgárságra vonatkozóan egybehangzó nyilatkozatot nyújtottak be.
(2) A névjegyzékhez mellékelni kell a nyilatkozat egy példányát, amely tartalmazza a beérkezés időpontját is.
11. cikk
Az Egyezmény hatálybalépése után az egyik Szerződő Fél abban az esetben adja meg az állampolgárságot a másik Szerződő Fél állampolgárának, ha igazolja a másik Szerződő Fél állampolgárságának kötelékéből történt elbocsátást.
12. cikk
A Szerződő Felek diplomáciai úton rendezik az Egyezmény alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatban köztük felmerülő kérdéseket.
13. cikk
(1) Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Budapesten cserélik ki.
(2) Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba. Az Egyezmény a hatálybalépéstől számított öt éven át marad érvényben.
(3) Ha a Szerződő Felek egyike sem közli írásban az Egyezmény felmondására irányuló szándékát az ötéves időtartam lejárta előtt legkésőbb hat hónappal, úgy annak érvénye a következő ötéves időtartamra mindig meghosszabbodik.
(4) Az Egyezmény két példányban, mindkét példány magyar, mongol és orosz nyelven készült. Mindhárom szöveg egyaránt hiteles.
Eltérő értelmezés esetén az orosz nyelvű szöveg az irányadó.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Készült Ulanbatorban, 1977. évi augusztus hó 15. napján.
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG nevében
Puja Frigyes s. k.,
külügyminiszter
A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG nevében
Mangalin Dugerszuren s. k.,
külügyminiszter
3. § E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1978. évi február 25. napjától kell alkalmazni.
E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Latos s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára