1/1979. (I. 10.) MÉM rendelet

a vetőmagvak és egyéb növényi szaporítóanyagok előállításáról, forgalmáról, felhasználásáról és állami ellenőrzésük rendszeréről

A vetőmagvakról és egyéb növényi szaporítóanyagokról szóló 1968. évi 22. számú törvényerejű rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében, valamint az 1021/1968. (VII. 4.) Korm. számú határozat 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a belkereskedelmi miniszterrel, a külkereskedelmi miniszterrel, a nehézipari miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a szántóföldi, a kertészeti vetőmagvakra és a burgonya vetőgumóra (a továbbiakban együtt: vetőmag), valamint a szőlő-, a gyümölcsfa-, a díszfaiskolai, az erdészeti, a spárga, a komló és a szamóca szaporítóanyagokra, illetőleg az erdészeti, a gyümölcs-, és a díszfaiskolai, továbbá a spárga vetőmagvakra (a továbbiakban együtt: szaporítóanyag).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya - a vetőburgonya kivételével - a szuperelit és az annál magasabb szaporítási fokozatú vetőmagvakra.

(3) E rendelet alkalmazásában nemesített vetőmag az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács (a továbbiakban: fajtaminősítő tanács) által minősített hazai vagy forgalomba hozatalra engedélyezett külföldi nemesített növényfajta szántóföldön államilag ellenőrzött és szabványosnak minősített állományából származó, meghatározott szaporítási fokozatú vetőmagja.

(4) Nemesített vetőmag a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM) által elszaporításra engedélyezett hazai fajtajelölt és a még forgalomba hozatalra nem engedélyezett külföldi növényfajta államilag ellenőrzött és alkalmasnak minősített állományából származó vetőmag is.

2. §

(1) Vetőmagot és szaporítóanyagot előállítani, forgalomba hozni, felhasználni - az e rendeletben foglalt kivételektől eltekintve - csak a szabványnak, ennek hiányában egyéb minőségi előírásoknak megfelelő minőségben szabad.

(2) A vetőmagvak és szaporítóanyagok előállításának, forgalmának és felhasználásának állami ellenőrzését hatósági jogkörben az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség (a továbbiakban: országos felügyelőség) központja és területi szervei (a továbbiakban: területi felügyelőség), valamint - az e rendeletben meghatározott körben - a tanácsi szakigazgatási szervek látják el.

3. §

Az árutermő területek nemesített vetőmaggal és szaporítóanyaggal történő tervszerű ellátása (felújítása) érdekében

a) az országos felügyelőség az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet bevonásával valamennyi fontosabb növényfajra vonatkozóan öt évenként - a MÉM fajtapolitikai céljainak megfelelően - fajtahasználati tervet dolgoz ki; a tervet a MÉM hagyja jóvá;

b) az évenként előállításra kerülő elit vetőmag és szaporítóanyag mennyiségét és fajtánkénti összetételét az országos felügyelőség - a jóváhagyott fajtahasználati tervben rögzített elveknek megfelelően - minden évben megtervezi;

c) az erdészeti törzsültetvényekben és csemetekertekben a MÉM által jóváhagyott - öt évre szóló - üzemeltetési és fejlesztési terv szerint kell gazdálkodni.

II. Fejezet

Vetőmagvak

A nemesített vetőmagvak előállítása

4. §

(1) Az árutermő területek nemesített vetőmaggal történő rendszeres ellátásához szükséges vetőmagvakról - a termelők igényei szerint teljeskörűen - az alábbiak kötelesek gondoskodni:

a) a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján, kizárólag a megrendelő részére termelt növényeknél a megrendelő;

b) más növényeknél

- állami gazdaságok részére az Állami Gazdaságok Országos Központja, a közös értékesítési szervezete útján

- mezőgazdasági termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, valamint ezek gazdasági társulása (a továbbiakban: termelőszövetkezet) és az egyéni termelők részére a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat;

c) a MÉM engedélyében megjelölt növényeknél bármely termelő részére az engedéllyel rendelkező termelő vagy forgalmazó szervezet.

(2) Nemesített vetőmag termeltetésére kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott szervek jogosultak.

5. §

A nemesített vetőmagvak szaporítási fokozatait az 1. melléklet, a vetőmagfelújítás ajánlott időszakait a 2. melléklet tartalmazza.

6. §

(1) Az egy évre szóló elit fokozatú vetőmagszükségletet - a kalászosok és a kukorica esetében az illetékes megyei (fővárosi, megyei városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv), a termelőszövetkezetek területi szövetségének és a területi felügyelőségnek a meghallgatása után - a vetőmag ellátásért felelős szervezetek (4. §) a tervezett importot is figyelembe véve állapítják meg.

(2) A vetőmag ellátásért felelős szervezetek az általuk megállapított vetőmagszükségletet őszi vetésű növényeknél augusztus 10-ig (import esetében július 15-ig), tavaszi vetésű növényeknél pedig január 10-ig (import esetében december 15-ig) az országos felügyelőségnek bejelentik.

(3) Az országos felügyelőség a beérkezett igényeket a fajtapolitikai célok érvényesítése érdekében a vetőmag ellátásért felelős szervezetekkel, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által fajtafenntartásra kijelölt mezőgazdasági kutató (kísérleti) intézetekkel, felsőoktatási intézményekkel és más kijelölt szervekkel (ez utóbbiak a továbbiakban: fajtafenntartók) egyezteti, majd jóváhagyásra a MÉM-hez nyújtja be. A MÉM a jóváhagyott igényeket őszi vetésű növényfajoknál szeptember 15-ig (import esetében augusztus 15-ig), tavaszi vetésű növényfajoknál pedig február 15-ig (import esetében január 15-ig) az engedéllyel rendelkező szervekkel, illetőleg a fajtafenntartókkal írásban közli.

(4) A (3) bekezdés alapján jóváhagyott elit vetőmagmennyiség megtermelésére és átvételére a vetőmag ellátásért felelős szervezetek a fajtafenntartókkal kötnek szerződést. A fajtafenntartók az elit fokozatú vetőmagot elsősorban saját területükön kötelesek megtermelni, szükség esetén arra alkalmas más mezőgazdasági üzemmel is megállapodhatnak.

(5) A szerződésben meghatározott mennyiségen felül megtermett elit fokozatú vetőmagtöbbletet a fajtafenntartó köteles a forgalmazó szerveknek megvételre felajánlani. Ha a forgalmazó szervek a többletmennyiséget elit vetőmagként nem veszik át, a vetőmag csak elitnél alacsonyabb szaporulati fokozatú vetőmagként értékesíthető. Ebben az esetben a származási bizonyítványt az értékesítési fokozatnak megfelelően kell kiállítani.

A vetőmagszaporítások ellenőrzése

7. §

(1) A vetőmagelőállítás céljából szaporított nemesített növényfajták igazolt származású állományát az országos felügyelőség - a szabvány előírásai szerint - szántóföldön ellenőrzi és minősíti.

(2) A vetőmagelőállító gazdaságok kötelesek a vetőmagszaporításról az országos felügyelőség által előírt nyilvántartást vezetni.

(3) Ellenőrzés és minősítés céljából a vetőmagelőállító területeket a szabványban meghatározott módon a vetőmag ellátásért felelős szervezetek, illetőleg a vetőmag előállító gazdaságok a területi felügyelőségnek jelentik be.

(4) A szántóföldi ellenőrzés és minősítés eredményéről az országos felügyelőség okiratot (ellenőrzési jegyzőkönyvet) állít ki.

(5) A szántóföldi ellenőrzés során továbbszaporításra alkalmatlannak minősített növényállomány magtermését nemesített vetőmagként forgalomba hozni vagy felhasználni - a MÉM eltérő engedélyének hiányában - nem szabad.

A fajtamegállapító termesztés

8. §

(1) A vetőmagvak faj- és fajtaazonosságát, valamint fajtatisztaságát kisparcellás fajtamegállapító termesztéssel kell ellenőrizni. A fajtamegállapító termesztést az országos felügyelőség fajtakitermesztő telepe végzi.

(2) Fajtamegállapító termesztést kell végezni:

a) az elit alapanyagok vetőmag mintáiból:

b) a fajtakövetelmény kikötésével külföldről behozott és a kivitelre kerülő valamennyi fémzárolt vetőmagtételből;

c) a hibridnövények szülőpárjainak vetőmagjából;

d) egyéb olyan vetőmagtételből, amelynél a faj- és fajtaazonosság vagy fajtatisztaság más módon biztonságosan nem állapítható meg;

e) minden olyan esetben, amikor az érdekeltek azt kérik.

(3) Fajtamegállapító termesztés céljára a szabványban meghatározott módon mintát kell venni és az ott előírt határidőig az országos felügyelőség fajtakitermesztő telepére küldeni.

(4) A fajtamegállapító termesztés eredményéről az országos felügyelőség okiratot állít ki. Az okiratban foglalt minősítési eredmények az országos felügyelőség által vett minta esetében a megmintázott egész tételre, egyéb mintáknál kizárólag a beküldött minta anyagára vonatkoznak.

Származási bizonyítvány

9. §

(1) Az elit vetőmag előállítására felhasznált vetőmagról a fajtafenntartó, minden további szaporítási fokozat esetében a fémzárolt vetőmagtételről a vetőmag előállító, illetőleg forgalmazó szerv köteles származási bizonyítványt kiállítani.

(2) A külföldi növényfajták vetőmagjának előállításához a vetőmag ellátásért felelős szervezet, illetőleg a vetőmag behozatalt végző szerv köteles származási bizonyítványt adni, s a pontos fajtaleírást az országos felügyelőségnek és a szaporító gazdaságnak a behozatal időpontjával egyidejűleg megküldeni.

Fémzárolás

10. §

(1) A továbbszaporításra és a forgalomba kerülő vetőmagvakat fémzárolni kell.

(2) A vetőmag minőségének vizsgálata, minősítése és fémzárolása az országos felügyelőség feladata. A MÉM egyes, belföldön felhasználásra kerülő, nemesített vetőmagnak nem minősülő (kereskedelmi) vetőmagvak minőségének vizsgálatára, minősítésére és fémzárolására - az országos felügyelőség mellett - más szerveket is kijelölhet.

(3) Nemzetközi érvényű bizonyítvánnyal kivitelre és behozatalra kerülő vetőmagvak vizsgálatára, fémzárolására és minőségének igazolására a Nemzetközi Magvizsgálati Szövetség (ISTA) által meghatározott szabályok az irányadók.

(4) A fémzárolt vetőmagtétel kisebb egységekre való megosztását (részletezését, kiszerelését) a fémzároló végzi, illetőleg - amennyiben annak feltételei biztosítottak - mással is végeztetheti. A megosztott vetőmag csomagolásán az azonosításhoz szükséges, a szabványban előírt adatokat és a minőséget fel kell tüntetni.

A vetőmagvak forgalmazása

11. §

(1) A fémzárolt vetőmagtétel okirattal (vetőmagminősítő bizonyítvánnyal) ellátva hozható forgalomba. A vetőmagminősítő bizonyítványban és a tétel valamennyi csomagolási egységén vagy annak címkéjén fel kell tüntetni a szabványban előírt adatokat, továbbá az előállító üzem nevét.

(2) Vetőmagszaküzlet működéséhez, továbbá vetőmag árusítására jogosító magánkereskedői tevékenységhez szükséges engedély kiadásához a területi felügyelőség szakvéleményét be kell szerezni. Az engedély kiadásáról és visszavonásáról az engedélyező szervnek a területi felügyelőséget értesítenie kell.

12. §

(1) A mezőgazdasági üzem saját előállítású vetőmagját feldolgozás céljából, fémzárolatlanul, nyers vetőmagként is eladhatja a vetőmag ellátásért felelős és a forgalmazásra jogosult szervezeteknek.

(2) Az értékesített nemesített nyers vetőmagtételhez - származási bizonyítvány helyett - a szántóföldi ellenőrzési jegyzőköny "A" (termelői) példányát kell csatolni. Ebben az esetben a feldolgozott, majd forgalomba kerülő vetőmag származását az átvevő, illetőleg a fémzárolt vetőmagot forgalmazó gazdálkodó szervezet igazolja.

A vetőmagvak felhasználása

13. §

(1) Mezőgazdasági üzem vetési célra - saját előállítás esetén is, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a fémzárolt vetőmagra vonatkozó szabványnak megfelelő minőségű vetőmagot használhat fel.

(2) Lucerna, vöröshere és egyéb herefélék, továbbá a MÉM által meghatározott más növények vetőmagját - saját előállítás esetén is - kizárólag fémzároltan szabad vetésre felhasználni.

(3) Ha a saját előállítású fémzárolatlan vetőmag nem felel meg a szabványnak, vetésre csak a megyei szakigazgatási szerv engedélyével használható fel.

Tartalékképzés

14. §

(1) A folyamatos vetőmagtermesztés és az árutermő területek nemesített vetőmagellátása érdekében a szabvány előírásainak megfelelő minőségű vetőmagvakból - a burgonya kivételével - évenként és fajtánként állami és vállalati tartalékot kell képezni.

(2) A folyamatos vetőmagtermesztés érdekében a tartalékok képzése a 3. mellékletben feltüntetett arányok szerint

a) az elit vetőmagvakból, továbbá a hibrid növényeknél a vonalakból, heterózis partnerekből és az alapanyagként szolgáló egyszeres keresztezésű vetőmagvakból a fajtafenntartó,

b) a kalászosok I. szaporítási fokozatú vetőmagjából - a vetőmag ellátásért felelős szervezetekkel kötött szerződés alapján - a vetőmag előállítást végző gazdaságok,

c) a többi növényfaj I. szaporítási fokozatú vetőmagjából a vetőmag ellátásért felelős szervezetek

kötelezettsége.

(3) Az árutermelési célt szolgáló vállalati tartalékok képzése a vetőmag ellátásért felelős szervezetek feladata; a tartalékolás mértékét - a teljes körű vetőmagellátásra figyelemmel - e szervek határozzák meg.

(4) Az egyszeres, a kétszeres és a többszörös keresztezésű hibridkukoricák vetőmagjából a hibridüzemmel rendelkező gazdálkodó szervezetek kötelesek tartalékot képezni.

(5) Az állami tartalékok képzése - költségvetési fedezettel - a MÉM által meghatározott faj- és fajtaösszetételben a vetőmag ellátásért felelős szervezetek feladata.

(6) A vetőmagtartalékokat fémzároltan, elkülönített raktárrészben kell gondosan tárolni és minden évben a szabványnak megfelelő vetőmaggal kicserélni.

(7) Az állami és vállalati vetőmag tartalékok képzését, felhasználását és cseréjét - a MÉM által meghatározott faj- és fajtaösszetétel szerint - az országos felügyelőség ellenőrzi.

III. Fejezet

A szaporítóanyagokról

A szaporítóanyagok előállítása

15. §

(1) A fajtaminősítő tanács által minősített, forgalomba hozatalra engedélyezett szőlő-, gyümölcs-, erdészeti, díszfa-, díszcserje- és komlófajtáknak a nemesítő (honosító) által kijelölt növényállományát törzskönyvezni kell.

(2) A fajta fenntartója köteles a kijelölt növényállományt a területi felügyelőségnek bejelenteni, törzskönyvezésre előkészíteni és állandó fajtafenntartó szelektálásban részesíteni.

(3) Az országos felügyelőség a megfelelőnek minősített növényállományt az Országos Törzskönyvbe bejegyzi, erről a fajta fenntartóját a törzskönyvezési okirat egy példányának megküldésével értesíti és a fajtafenntartó szelektálást évenként ellenőrzi.

(4) A fajták törzskönyvezett állományából származó szaporítóanyagot - üzemi törzsültetvény létesítés és továbbszaporítás céljából - központi törzsültetvényben kell elhelyezni.

Törzsültetvények létesítése és fenntartása

16. §

(1) Központi törzsültetvényt a MÉM által kijelölt mezőgazdasági és erdészeti kutatóintézet, felsőoktatási intézmény, továbbá mezőgazdasági és erdészeti üzem, vállalat létesíthet és tarthat fenn,

(2) A központi törzsültetvények fejlesztésére, továbbá a 3. § b) pontja alapján előállításra kerülő elit szaporítóanyag felhasználására az országos felügyelőség évenként tervet készít. A szaporításokat a MÉM által jóváhagyott terv szerint kell a törzsültetvényekben végrehajtani.

(3) Üzemi törzsültetvény az országos felügyelőség előzetes hozzájárulásával létesíthető és tartható fenn. Üzemi törzsültetvény - átmenetileg - árutermelő ültetvény átalakításával is létesíthető.

(4) A törzsültetvény fenntartója köteles az ültetvényt minősítésre - szabvány szerint - előkészíteni és abban a fajta fenntartójának irányítása és felügyelete mellett folyamatosan fajtafenntartó szelektálást végezni. A törzsültetvényből származó szaporítóanyag csak akkor használható fel továbbszaporításra, ha a törzsültetvényt az országos felügyelőség tanúsítvánnyal látta el, a szelektálást, a területi felügyelőség évenként ellenőrizte, és szaporításra alkalmasnak minősítette.

17. §

(1) Szaporítóanyagot előállítani csak törzsültetvényből származó növényanyag felhasználásával szabad.

(2) Amennyiben törzsültetvényből kellő mennyiségű vagy fajtaösszetételű növényanyag nem áll rendelkezésre, a faiskolai engedélyes (18. §) kérésére az országos felügyelőség ideiglenesen engedélyezheti nem törzsültetvényből származó növényanyag felhasználását.

A faiskolai termelés

18. §

(1) Forgalomba hozatal céljából gyökeres szaporítóanyagot csak árutermelő szőlő-, gyümölcsfa-, spárga-, komló- és díszfaiskolában, illetőleg csemetekertben (a továbbiakban együtt: faiskola) szabad előállítani.

(2) Faiskolát az országos felügyelőség engedélyével lehet létesíteni. Az engedély iránti kérelmet a 4. mellékletben foglalt minta szerint a területi felügyelőség útján kell benyújtani.

(3) Az országos felügyelőség faiskola létesítését akkor engedélyezi, ha

a) a kérelmező a tevékenységhez szükséges feltételekkel s a faiskola kijelölt vezetője - magánfaiskola esetében pedig maga a kérelmező - a szakiránynak megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezik;

b) a földterület a termesztési célra szakmai és növényegészségügyi szempontból alkalmas;

c) a megyei tanács szakigazgatási szerve az engedély kiadását javasolja.

(4) A faiskolai engedély másolatát az országos felügyelőség köteles az illetékes megyei szakigazgatási szervnek megküldeni.

(5) Ha a faiskolai engedélyes mezőgazdasági üzem - az erdészeti szaporítóanyagok kivételével - meghatározott összetételű és mennyiségű szaporítóanyag előállítására szerződést köthet olyan termelővel (magánszeméllyel), aki a vállalt szaporítóanyag előállításához a szükséges feltételekkel rendelkezik. A termelő a szaporításhoz csak az engedélyes által rendelkezésére bocsátott szaporító alapanyagokat használhatja fel.

(6) A termeltető faiskolai engedélyes köteles a szerződés 1 példányát az illetékes területi felügyelőségnek megküldeni.

19. §

(1) Árutermelő szőlő és gyümölcsös telepítéséhez és pótlásához a szükséges szaporítóanyag előállítására - saját felhasználás céljából, államilag ellenőrzött alapanyag felhasználásával - házi szőlő-, illetőleg házi gyümölcsfaiskola (a továbbiakban: házi faiskola) létesíthető. Házi faiskola létesítéséhez engedély nem kell.

(2) A házi faiskola létesítője és fenntartója köteles a faiskola helyét, területét, az előállítani kívánt szaporítóanyag mennyiségét és fajtaösszetételét, valamint a telepíteni, illetőleg pótolni kívánt ültetvény nagyságát a megyei szakigazgatási szervnek és a területi felügyelőségnek előzetesen bejelenteni.

(3) A házi faiskolában előállított szaporítóanyag forgalomba nem hozható; az országos felügyelőség ez alól felmentést adhat

20. §

(1) A faiskolai engedély érvényét veszti, ha:

a) az engedélyes a faiskolai tevékenységet megszünteti;

b) az engedélyes három egymást követő évben faiskolai telepítést egyáltalán nem végez;

c) az engedélyt az országos felügyelőség visszavonta.

(2) Az országos felügyelőség az engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyes a szaporítóanyag előállítására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte;

b) a faiskola növényegészségügyi igazolványát a növény egészségügyi hatóság visszavonta.

(3) Az érvényét vesztett vagy visszavont faiskolai engedély esetén a faiskolában maradt szaporítóanyag kitermelésének ütemét az országos felügyelőség határozza meg.

(4) A faiskolai engedély visszavonására a megyei szakigazgatási szerv is tehet javaslatot.

(5) Forgalomba hozatal céljára kertészeti hasznosítású fenyőféléket csak az esetben szabad előállítani, ha arra az országos felügyelőség a területi felügyelőség útján az 5, melléklet szerint engedélyt adott.

A szaporítóanyag minősítése, forgalmazása és felhasználása

21. §

(1) A törzskönyvezett növényállomány és a törzsültetvény fenntartója, valamint a faiskolai engedélyes az előállított szaporítóanyagról az országos felügyelőség előírásai szerint köteles nyilvántartást vezetni. A forgalomba hozatalra és felhasználásra szánt szaporítóanyagot - a szabvány vagy egyéb előírás szerint - osztályozni és minősíteni kell

(2) A törzsültetvények létesítése céljára előállított szaporítóanyagot, valamint gyümölcsfaiskolai és spárga, továbbá törzsültetvényből származó erdészeti vetőmagot az országos felügyelőség minősíti és fémzárolja. A nem fémzárolt szaporítóanyagokat az előállító köteles osztályozni és minősíteni; e szaporítóanyagok szabványnak megfelelő minőségét a területi felügyelőség ellenőrzi.

(3) A minősítést, a fémzárolást, illetve a minősítés ellenőrzését a területi felügyelőségtől a tervezett felhasználás vagy forgalomba hozatal előtt nyolc nappal kell kérni.

(4) Az országos felügyelőség a fémzárolt szaporítóanyagról - a származási igazolást is magában foglaló - minőségi bizonyítványt ad.

(5) A fémzárolás nélkül felhasználható, illetőleg forgalomba hozható szaporítóanyag tételekről a termelő vagy forgalmazó az országos felügyelőség által kiadott, sorszámozott származási igazolvány űrlapokat köteles kiállítani. Az űrlapokat szigorú számadású nyomtatványokként kell kezelni.

22. §

(1) Az engedélyes szaporítóanyagot telephelyén külön engedély nélkül hozhat forgalomba.

(2) Az engedélyes telephelyén kívül, továbbá kereskedelmi szerv szaporítóanyagot a megyei szakigazgatási szerv engedélyével létesített lerakat útján hozhat forgalomba. A kereskedelmi szerv lerakati engedélye magában foglalja a forgalomba hozatali engedélyt is. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a létesíteni kívánt lerakat helye szerint illetékes községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének, illetőleg a városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének hozzájárulását, valamint a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás 30 napnál nem régebbi keletű növényegészségügyi igazolását.

(3) Faiskolai, lerakati engedélyes részére piacon vagy más értékesítési helyen a szaporítóanyag forgalmazását a megyei szakigazgatási szerv akkor engedélyezheti, ha a szaporítóanyag engedélyes faiskolából származik, és élettani értékének fenntartásáról csomagolással vagy más módon megbízhatóan gondoskodtak.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott engedély kiadásáról a megyei szakigazgatási szerv a területi felügyelőséget értesíti.

(5) A forgalomba hozott szaporítóanyag minőségéért, valamint a forgalmazásra vonatkozó előírások megtartásáért a telephelyet, lerakatot vagy egyéb értékesítő helyet fenntartó engedélyes, illetőleg a kereskedelmi vállalat vezetője felelős.

23. §

(1) A faiskolai felhasználás, árutermelő ültetvény létesítése céljára, lerakat és egyéb értékesítő hely részére forgalomba hozott szaporítóanyag tételekhez az eladó köteles szállítási jegyzéket csatolni. A jegyzéken fel kell tüntetni az előállító, a forgalmazó, továbbá a vevő nevét és címét, a szállítás idejét, a szaporítóanyag mennyiségét, minőségét és fajtáját - oltvány esetében az alanyát is -, valamint árát.

(2) A lerakat vagy egyéb értékesítő hely a vevő részére eladási vagy - a vevő kívánságára - szállítási jegyzéket köteles adni.

24. §

Faiskolában, illetőleg házi faiskolában előállított engedményes szaporítóanyagot saját célra csak az országos felügyelőség engedélyével lehet felhasználni.

25. §

Ha a szaporítóanyag fajtaazonossága, minősége vagy egyéb jellemző tulajdonsága tekintetében vita merül fel, az érdekelt kérelmére az országos felügyelőség a kifogásolt anyagot ellenőrző termesztésbe állítja, és annak eredményéről okiratot állít ki.

IV. Fejezet

Ellenőrzés

26. §

(1) Az országos felügyelőség köteles a nemesített vetőmagvak és szaporítóanyagok származási igazolásának valódiságát, továbbá a vetőmagvak és szaporítóanyagok laboratóriumi vizsgálatára, minősítésére és fémzárolására jogosított más szervek e tevékenységét is ellenőrizni.

(2) Az országos felügyelőség a vizsgálatokért és a minősítésekért az árhatóság által jóváhagyott díjat jogosult felszámítani.

27. §

(1) A megyei szakigazgatási szerv ellenőrzi

a) a vetésterületek nemesített vetőmaggal történő rendszeres felújítását;

b) a faiskolai lerakatokat és a házi faiskolákat.

(2) A városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, a községi szakigazgatási szerv ellenőrzi a vetőmagvak és a szaporítóanyagok piaci és bolti árusítására vonatkozó előírások megtartását.

28. §

(1) A 26. és 27. §-ban megjelölt ellenőrző szervek tevékenysége a hatáskörükbe tartozó ügyekben kiterjedhet minden olyan helyre, ahol vetőmag, szaporítóanyag előállítását, kezelését vagy tárolását végzik, illetőleg ahol azok forgalomba, árusításra és felhasználásra kerülnek.

(2) Az ellenőrző szervek a vetőmag és szaporítóanyag nyilvántartásával, forgalmazásával kapcsolatos iratokba betekinthetnek, és azokról másolatot készíthetnek.

29. §

(1) Az ellenőrző szervek jogosultak,

a) a vetőmagvakból és szaporítóanyagból térítés nélkül mintát venni;

b) a nem megfelelő minőségű vetőmag és szaporítóanyag zár alá vételére és a zár feloldására;

c) a nem megfelelő minőségű vetőmag és szaporítóanyag megsemmisítésének elrendelésére.

(2) Az ellenőrzési tevékenység során a vetőmag, illetőleg a szaporítóanyag mintavételét a szabvány szerint kell végezni, és arról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A tanácsi szakigazgatási szerv az általa vett mintából egyet megőriz, egyet pedig a területi felügyelőségnek - a jegyzőkönyv egy példánya csatolásával - vizsgálat céljára megküld.

V. Fejezet

Vegyes rendelkezések

Engedményes vetőmag, szaporítóanyag

30. §

(1) A szabványnak vagy egyéb előírásnak nem megfelelő minőségű vetőmag vagy szaporítóanyag csak a MÉM engedélyével kerülhet forgalomba, illetőleg vetőmagként, szaporítóanyagként felhasználásra (engedményes vetőmag, szaporítóanyag). Az engedély iránti kérelmet az országos felügyelőséghez kell benyújtani.

(2) Az engedményes vetőmag és szaporítóanyag forgalomba hozatala esetén a minősítő bizonyítványban, továbbá valamennyi csomagolási egységen vagy annak címkéjén - a szabványban előírt jelzések mellett - fel kell tüntetni az engedményezést és annak feltételeit (súlytöbblet, árengedmény, felhasználási korlátozás )is.

Kivitel, behozatal

31. §

(1) Vetőmagot és szaporítóanyagot külföldről behozni és külföldre kivinni a MÉM előzetes engedélyével szabad.

(2) Nem szükséges engedély a külföldi megrendelés alapján elszaporításra kerülő vetőmag behozatalához, valamint az abból származó vetőmag kiviteléhez.

(3) Belföldi felhasználásra - a MÉM eltérő engedélyének hiányában - csak a hazai szabványnak megfelelő minőségű vetőmagot és szaporítóanyagot szabad behozni.

32. §

E rendeletben említett származási, illetőleg minősítési bizonyítványok, szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmi kellékeire a vetőmagvak fémzárolásáról és minősítéséről, illetőleg a velőmagszaporítások szántóföldi ellenőrzéséről szóló szabványok vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

33. §

A fémzárolás érvényét veszti, ha a vetőmag, szaporítóanyag zárt csomagolása vagy fémzára sérült, illetőleg azonossági vagy minőségi jelzései hiányoznak, továbbá akkor, ha a fémzárolás érvényességi határideje lejárt.

34. §

A vetőmagvakkal kapcsolatos hivatalos okmányokat (származási bizonyítvány, szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv, vetőmagminősítő bizonyítvány és egyéb okmányok) öt évig, a szaporítóanyagokkal kapcsolatos iratokat (helyszínrajz, bizonylat, nyilvántartás és egyéb iratok) tíz évig kell megőrizni.

35. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1/1973. (I. 8.) MÉM számú rendelet 18. és 19. §-a, a 11/1966. (VI. 8.) FM számú, a 22/1968. (VII. 4.) MÉM számú, a 23/1968. (VII. 4.) MÉM számú, a 6/1975. (IV. 29.) MÉM számú, a 6/1976. (II. 26.) MÉM számú, a 35/1976. (XII. 17.) MÉM rendeletek, valamint a 29/1971. (MÉM É. 36.) MÉM számú és az 5/1975. (MÉM. É.18.) MÉM számú utasítások hatályukat vesztik.

Dr. Soós Gábor s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár

1. számú melléklet az 1/1979. (I. 10.) MÉM számú rendelethez

A nemesített vetőmagvak szaporítási fokozatai

a) Kalászosok (búza, rozs, triticale, árpa, zab) elit, I., II., III.

b) Rizs elit, I., II.

c) Hüvelyesek csillagfürt, szegleteslednek, étkezési szárazborsó és bab, valamint bükkönyök elit, I., II., III.

zöldfogyasztásra termelt borsó és bab, lencse, szója, lóbab elit, I., II.

d) Herefélék

lucerna elit. I., II.

diploid vöröshere, fehérhere, alexandriai here, lódihere, szarvaskerep, somkóró, bíborhere, baltacim elit, I., II.

tetraploid vöröshere elit, I.

e) Olaj- és rostnövények

olajlen, rostlen elit, I., II., III.

kender elit, I., II.

repce, napraforgó, mák elit, I.

f) Fajtakukorica elit, I.

g) Fűfélék, köles, mohar, cirok, szudánifű elit, I.

h) Cukor- és takarmányrépa, cikória elit, I.

i) Egyéves, kétéves és évelő zöldségnövények, fűszerpaprika, takarmánykáposzta, takarmány-kelkáposzta elit, I.

zöldségnövények hajtatásra alkalmas fajtái elit

j) Fűszer, gyógy- és illóolajnövények elit, I.

k) Hibridnövények közül a kender F1, F2 nemzedék/szaporulat

a többi hibridnövény F1 nemzedék/szaporulat

l) Burgonya szuperelit, elit utántermesztett

A hibridek elit vetőmagjának - e rendelet alkalmazása szempontjából - az egyszeres keresztezés első nemzedékét kell tekinteni, I. fokozatú vetőmagjának pedig a kétszeres vagy többszörös keresztezés első nemzedékét.

A nemzetközi elnevezéseket tekintve:

- a "bázis" az elit szap. fokozatnak,

- az "1. generáció" az I. szap. fokozatnak.

- a "2. generáció" a II. szap. fokozatnak,

- a "3. generáció" a III. szap. fokozatnak,

felel meg.

2. számú melléklet az 1/1979. (I. 10.) MÉM számú rendelethez

Az árutermelő területeken a nemesített vetőmaggal való felújítás ajánlott időszakai

a) Minden évben:

a rizs, cukor- és takarmányrépa, takarmánykáposzta, cikória, napraforgó, olajlen, őszi káposztarepce, dohány, kender, mák, szója, köles, mohar, cirok, a zöldségnövények, burgonya és a hibridnövények vetőmagját (az utóbbiaknál F2 nemzedékkel a kender, F1 nemzedékkel az egyéb hibridnövényekét)

b) a felújítást követő második évben:

az egyéves pillangósnövények (bíborhere, alexandriai here, bükköny, csillagfürt, szegleteslednek, lencse, takarmány- és étkezési borsó, étkezési száraz- és zöldbab stb.), a fajtakukorica, vöröshere és a lódihere vetőmagját

c) a felújítást követően 2-3 évenként:

a kalászos növények, rostlen, lucerna, fehérhere, szarvaskerep és a baltacím vetőmagját célszerű felújítani.

3. számú melléklet az 1/1979. (I. 10.) MÉM számú rendelethez

Vetőmag-tartalékok

4. számú melléklet az 1/1979. (I. 10.) MÉM számú rendelethez

A kérelem mellékletét képező okmányok

a) A faiskola, csemetekert vezetőjének szakképzettségét igazoló bizonyítvány hiteles másolata és 3 hónapnál nem régebbi keletű erkölcsi bizonyítvány;

b) a faiskolai terület növényegészségügyi és agrokémiai alkalmasságának igazolása;

c) a területileg illetékes megyei tanács szakigazgatási szervének javaslata az engedélyezésre;

d) a faiskola, csemetekert méretarány szerinti helyszínrajza, földkönyvi másolat, csemetekert esetében szakhatósági hozzájárulás a terület mezegazdasági termelésből való kivonásához;

e) nyilatkozat, hogy a kérelmező a szaporító alapanyagot államilag ellenőrzött helyről szerzi be;

f) tervezet az erdészeti csemetekertekben az évenként előállítani kívánt faj és mennyiség szerinti szaporítóanyagról;

g) mellékfoglalkozásként létesítendő faiskola kérelmezője esetében (alkalmazott, termelőszövetkezeti tag, stb.) a munkáltató nyilatkozata, hogy a faiskolai tevékenység folytatását nem kifogásolja.

5. számú melléklet az 1/1979. (I. 10.) MÉM számú rendelethez